Vásárhelyi Hiradó, 1902. július (3. évfolyam, 104-130. szám)
1902-07-01 / 104. szám
2101. szám. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 1902. július 1. reggel riadóval járja be a város utczáit a zenekar, ünnepi istentiszteletek lesznek, díszközgyűlés tartatik, melynek tárgya : Kossuth emlékének jegyzőkönyvi megörökítése, ezután ünnepély lesz a városi színházi teremben, melyet a város rendez , majd a Kossuth szobor előtt emlékbeszédet tartanak és a szobrot megkoszorúzzák. Délután ingyenes népünnepélyt rendeznek a Széchenyi ligetben, mely alkalommal az árva iskolás gyermekek kis emléktárgyakat kapnak, este kivilágítás és díszelőadás a színházban. Az ünnepélyre meghivatnak Kossuth gyermekei, az összes helybeli hatóságok s az iskolai ifjúság. Szerencsétlenség lövöldözés közben. Szathmáry Pál béres legénynek a napokban nem volt semmi dolga és elunta magát. Unalmában elővette az ő régi puskáját és vadászok módjára sétálgatott vele a Széchenyi-úton. Egyszerre meglátott egy szarkát és le akarta lönni. A puska azonban hátrafelé sült és nem a szarkába fúródott a golyó, hanem a legény jobb kezének ujjait összeroncsolta.A szerencsétlenül járt Szathmáryt súlyos sérüléseivel a kórházba szállították. A pálinka hatása. Varga András szentesi napszámos a napokban mélyen nézett a pálinkás üvegbe és veszett kedve támadt tőle. Az utczán duhajkodott és mindenkit leszurással fenyegetett. Ezért aztán beszállították a rendőrség börtönébe. Kedélyes házastársak, G. Csaló József szentesi földmívesember kegyetlenül bánt a feleségével, akit folyton ütlegelt. Emiatt az asszony ott hagyta a durva embert és azóta különváltan éltek. A férj gyakran hívta vissza a feleségét, az azonban nem volt hajlandó a házassági élet közösséget visszaállítani. A napokban ismét hívta Csató a feleségét, de az ismét nem ment vissza. Ezért aztán Csató földühösödött és azt kiabálta a feleségének: — Ha vissza nem jössz, lelőlek mint egy kutyát! Az asszony ezért feljelentette férjét a rendőrségnél, amely megindította ellene az eljárást. Színészet. Műkedvelőink a színpadon. A Vörös Kereszt helybeli választmánya június hó 29-ikén, szombaton az Erzsébet-kerti színkörben műkedvelői előadást rendezett. Színre került Hevesi József és Hetényi Béla poétikusan szép és drámai szempontból is pompásan instruált idillje, a «Négy évszak.» Szívesen konstatáljuk, hogy a rendezőség valóban helyes érzékkel választotta meg az előadandó darabot, amenynyiben a Négy évszak költői nyelvezete, megragadóan szép meséje, hangulatot keltő szituácziói és gyönyörű tablói valóban hivatvák is kellemesen szórakoztatni a költői dolgokért lelkesülni tudó közönséget. Sietünk kijelenteni azt is, hogy a buzgó rendezőség, élén Kun Miksa és Bereczk Péter urakkal és Bereczk Péterné úrnővel a siker érdekében igazi nemes agitácziót fejtettek ki s Zsebők János úrral egyetemben, ki a technikai és scenikai teendők fáradhatatlan mestere volt, méltán tarthatnak számot a legbensőbb elismerésre. Kiváló vonzereje volt az előadásnak azon körülmény, hogy legbájosabb fiatal leányaink közül egynehányan első ízben ez alkalommal szerepeltek a deszkákon s igy a nyilvánosság előtt is. Találkozója volt a szombati est intelligencziánknak. Valósággal tavaszi hangulat és tavaszi verőfény ömlött el a nézőtéren. Köröskörül a páholyok, az ő elegáns hölgyközönségükkel, a parter, a bábiasan feketét öltött férfiakkal, a fényes villanyos világítás, a tüzes czigányzene keltették és fokozták a hangulatot, az érdeklődést. A Tavasszal vette kezdetét a színjáték. A lámpák előtt Kovács Ella urhölgy jelent meg, kit kiléptekor viharos tapssal és tengersok virággal lepett meg a ház. Elfogultság nélkül, sok frisseséggel és igazi temperamentummal játszott s annyi sok szép jelét adta tehetségének, hogy a műkedvelői színjátékok jövendő rendezői bizonyára gyakran fogják igénybe venni. Igazi tehetségnek bizonyult László Aranka is, ki a Tavaszban a vénülő társalkodónőt kreálta és pedig hivatásos színésznő által is irigyelhető eredménynyel. Meglepő komikai érrel és ritka egészséges felfogással játszotta előbb az álszenteskedő társalkodónőt, majd a második színben, a Nyárban a nyelves szakácsnőt. Nyílt színen is tömérdek tapssal jutalmazták. A Nyárban Háhn Juliska mutatkozott be. A legszebb vásárhelyi leány pompásan festett a fiatal szerelmes menyecske pongyolájában. Színes, kedves előadásában volt melegség és természetesség. A harmadik képben, az Őszben, Karancsi Etelka és Karancsi Lívia diskréten és nagy elegancziával mutatkoztak be. Az utolsó képben, a Tél-ben, Nyizsnyay Aranka vált ki az ő már ismert rutinjával és ízléses alakításával. Kisebb szerepekben a hölgyek közül felléptek : Bereczk Péterné és ifj. Gallay Mihályné. A férfiak közül első helyen állott a Miklovicz Sándor kitűnő alakítása. Régi műkedvelő már ő. Talpraesettfelfogással és megfelelő kidolgozásban mutatta be az ezüstlakodalmán nászutazó férjet, majd az elaggott, unokái és dédunokái körében örvedő dédapát. Dicséret illeti Zsebők Jánost, ki mint Sándor, a Nyárban, egyszerűen és természetesen játszott, mint gondolás az ősz-ben, Gaál Miklóssal együtt, pompásan énekelte a Sancta Lucia-t s mint rendező, fáradhatatlan kitartással dolgozott az est sikere érdekében. Dobó István, Soós János, Noszlopy Kálmán, Kokovay Imre igyekezetük javával vették ki részüket a sikerből. Barta István, mint pinczér, elemében volt. Voltak, akik reáfogták, hogy pályatévesztett ember. Már tudniillik — pinczérnekivaló. Igazán bájosak és kedvesek voltak az utolsó képben a kis Endreyek. A kis Endrey Heda, Etelka és Bözsike, a kis Guthy Laczi és Kovács Károly ritka szakértelemmel fosztogatták a karácsonyfát, verték a dobót és fújták a sípot. El is halmozta őket a közönség valóságos czukoresővel. Az előadás után reggelig tartó vigasság volt a kaszinóban. (g) H I R Eg. — június 30. — Számonkérés. A nyári nap melege sugárözönének egész hevével szakadt ránk a júliust kezdő hét első napjával. Kettős meleg költözött be a torony alatti csendes helyiségekbe ; a hivatalnok kettős melegtől hevítve izzad a munkában : itt a számonkérés ideje. Pecsétes levelet hozott a posta, melyben meg van írva, hogy július 9-én délelőtt 9 órakor kezdődik a skontró, a hivatalok féléves vizsgálata. A főispán a számonkérőszék élén e napon kezdi el a hivatali szemlét ügyosztályonkint, asztaltól asztalhoz menve, ami a hivatalnoknak meleg mulatság. Lázasan foly a munka e 9 napon át, eltűnik a restanczia, ami fél éven át feltorlódott. Dolgoznak a torony alatt. — A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság július havi gyűlése 8-ikán kedden délután 4 órakor lesz a városi székház tanácstermében. A bizottság tagjainak összehívását e napra rendelte el Lukács György főispán. — A város kölcsöne. Mint ahogy említettük már, a konvertálás és újabb beruházások czéljaira szolgáló két millió 300 ezer koronás kölcsön felvételét a miniszter megengedte s a bankkal kötendő szerződés feltételeit jóváhagyásával megerősítette. A kölcsönt a „Pesti hazai első takarékpénztár“ nyújtja a városnak. A városi tanács a közgyűléstől nyert mandátuma alapján ma intézkedett a kölcsön ügyében. A banknak felküldte az okmányokat, melyek alapján a kölcsön most már folyósítva lesz a megbízottak kezeihez. A takarékpénztár előbb kifizeti a város ez idő szerinti adósságát, összesen egy millió 306,741 korona és 22 fillért, azután ejtetik meg a leszámolás a megbízottak és pedig Juhász Mihály polgármester, Endrey Gyula dr. és Fári Antal bizottsági tagok közbejöttével. — Szabó János emlékezete. A békésbánáti egyházmegye csütörtökön Vásárhelyen tartja gyűlését. Az egyházmegye két elhunyt jeles tagja, Ráday Gedeon gr. gondnok és Szabó János esperes emlékezetének szenteli e napot. Mint ahogy említettük is már, az uj templomban tartatik a kegyelet eme ünnepe. Az ünnepen a helybeli dalárda énekszámokkal vesz részt. — Szabadságról. Nagy Ernő ék dr. Vata Sándor a kir. járásbíróság jegyzői, négyheti szabadságidejükről hazaérkezvén, hivatalos működésüket újból megkezdették. — Nem kapunk katonaságot. Nagyság tekintetében az ország ötödik városa, máskülönben azonban iszonyú árva fészek ez a mi városunk. Évtizedek óta kérjük a katonaságot és még mindig hiába. Habár az államháztartáshoz többel járul városunk, mint két-három más fatornyos vármegye , csak egy maréknyi katonaságot sem kapunk. Agilis főispánunk legutóbb is fölterjesztéssel élt e tekintetben a kormányhoz, azonban eredménytelenül. A miniszter leirata a főispánhoz a következő : Folyó évi április 11-én kell előterjesztésére értesítem méltóságodat, hogy a közös hadügyminiszter, valamint a honvédelmi miniszter úr is ismételten kijelentették, miszerint az összes katonai csapatok jelenleg megfelelően el vannak helyezve, hogy nyomós katonai érdekekből azok elhelyezésén nem változtathatnak. Ennélfogva Méltóságodnak Hm.-Vásárhely városának állandó katonai helyőrséggel leendő ellátására irányzott kérelmét, mint azt több ízben hangsúlyoztam, ezúttal sem tartottam teljesíthetőnek ; jelenleg pedig annál kevésbbé, mert Hun valamely időközben egy 32 lovas csendőrből álló őrsöt kapott, mely biztonsági erőt a városi rendőrség mellett a lakosság biztonságának megóvására teljesen elegendőnek tartom. Különben is imminens veszély esetén a közeli Szegedről legrövidebb idő alatt lehet kamataimat kirendelni. — Felmentés- Környei Lajos városi almérnököt a főispán julius 31-iki határidővel állásától fölmentette. — A dalárda estélye. Vettük az alábbi meghívót : a hódmezővásárhelyi dalárda 1902. évi julius hó 5-én, szombaton a „Nemzeti szálloda“ kerthelyiségében Auspitz Jenő karnagy vezetése mellett változatos műsorral dalestélyt rendez, beléptidij személyenkint 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Pártoló tagok jegyei érvényesek. — Verekedés a Petőfi utczában. Ma reggel 8 és 9 óra között egy szegényes öreg ember állított be Horovitz sörcsarnokába. Mivel az öregen a szeszelés jelei voltak észlelhetők, a vendéglős megtagadta