Vásárhelyi Hiradó, 1902. november (3. évfolyam, 209-234. szám)

1902-11-01 / 209. szám

1902. november 1. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 209. szám. hát ezentúl sem kell a söröspa­­laczkokat (tehát nem poharakat) hitelesíttetni. Ennek a vendéglő­sök örülnek legjobban. — Tűz a liszt raktárban. Bauer Jakab és Fiai gőzmalmá­nak lisztraktár helyiségében f. hó 28-án este 8 órakor tűz ütött ki. De csakhamar eloltották. A lisztraktár helyiségében meggyul­ladt vagy 100 db üres lisztes zsák és 10 darab, amelyik liszt­tel volt telve. A tűz keletkezésé­nek oka ismeretlen s eddig ki­deríthető sem volt. — Gyermekpusztulás a ta­nyán. Gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vonta felelősségre a szegedi büntetőtör­vényszék Márnási Erzsébet hun­­vásárhelyi tanyai asszonyt, ki­nek harmadfél éves Imre nevű fia ez év május 18-án, reggel, amikor az anya két hónapos cse­csemőjét fürösztötte a szobában, kiosont és a kút mellett levő vi­zes gödörbe bukott, ahol meg­­fuladt. A bíróság a lefolytatott bi­zonyító eljárás során nem látta beigazoltnak, hogy az anya gon­datlansága okozta a gyermek pusztulását és ezért a vásárhelyi asszonyt fölmentették. — Talált kendő. A rendőrség egyik hivatalos szobájában egy nagy téli gyapjúkendőt hagyott hátra egy asszony. Igazolt tulaj­donosa ott átveheti. — Eljegyzés. Kihirdetésre je­lentkeztek Schlesinger Hermann — Schön Adéllal. — Elhaltak : Papp Sándorné — Csikós Anna 77 éves, özv. Nagy Péterné — Kovács Anna 77 éves, Hegedűs Mihály 77 éves, Vérten András 15 hónapos. — Országos vásár. Mint a rendőrkapitányi hivatalt értesítik Horgoson november 9—10. nap­jain lesz az országos vásár. — A vásárra vészmentes helyről bármely helyről lehet állatokat felhajtani. -------------.---— r ■ -»■■■ . . .. Limboviczon, mint jelentik, nem­régen takarék- és hitelegyesületet alapítottak, amelynek alapszabá­lyaiban kimondották, hogy a bank­nak tagja lehet minden emberi lény a magyaron kívül. Hogy zsidó tagja nem lehet, az magától értetődik, Romániában, ahol a zsidóság törvényen kívüli állapot­ban él. A takarékpénztár alapszabályait jóváhagyta a törvényszék is - közölte a hivatalos lap is. Ezek után arra az üvöltésre gondolunk, amit román szom­szédaink elkövetnének, ha nálunk esnék meg, hogy törvénynyel til­tanák ki a románokat valamelyik intézményből. Románia és a magyarok. Régi dolog, hogy Romániában a magyaroknál csak a zsidókat gyű­lölik jobban. A gyülölség forrása nagyon különböző, de megnyil­vánulása nagyon sokszor egyező. A magyarok elleni gyülölség tulajdonképeni oka abban van, hogy a székely földről Romániába vándorolt góbék páratlan munka­ereje és szívóssága, ahol csak megjelennek, teljesen értéktelenné teszi a román munkásokat. Ért­hető tehát, hogy nem látják szí­vesen Romániában a magyart amely szerintök elveszi előlük a kenyeret. A magyar gyűlöletéből nem is csinálnak titkot a románok s ezt társadalmi uton is igyekeznek velük éreztetni. Most mégis olyan dologról jön hír Romániából, ami jóval túllépi az érzelmi momen­tumokat. Eltűnt százezrek. (Részletek az aradi sikkasztásról) Aradról jelentik, hogy a kir. ügyészség megkeresésére a rend­őrség kihallgatta az Ipar és Nép­bank igazgatóságának tagjait, mert az ügyészség kutatja, várjon a sikkasztással együtt nem történt-e hivatalból üldözendő hamisítás is. A kihallgatott igazgatósági tagok azt vallották, hogy a bankban teljesített vizsgálat eddig csak sikkasztást derített ki. Bár való­színű, hogy hivatalból üldözendő hamisítások is forognak fenn, de ezeknek kiderítése eddig az idő rövidsége miatt nem volt lehet­séges és csak a hét végén vár­ható, amikor a most betegen fekvő Böhm Adolf vezérigazgató letartóztatása is bekövetkezik. Az ügyészség nagy buzgalommal végzi feladatát. A banknál, a váltóüz­­letben, a zálogosztályban és a csabai közraktáraknál még erélye­­s­sen folyik a könyvvizsgálat. Az intézet igazgatósága Róna­­ József és Kopezky József nevű Hivatalnokokat állásuktól felfüg­gesztette, mert a vizsgálat eddigi eredménye azt bizonyítja, hogy tudomással bírtak Böhm bűnös manipuláczióiról. A vizsgálat kiderítette, hogy 100 drb. aradi Csanádi vasúti törzsrészvény, 58 drb. ipar- és népbankrészvény, 1 drb. Első Ta­karékpénztári részvény, összesen 63 ezer korona értékben hiányzik; a főkönyvben Weisz A. és társa 40 ezer korona. Kinczig Géza 100.000 korona összesen 140.000 kor. fiktív tartozással van meg­terhelve; 89.900 korona olyan kétes értékű követelés szerepel vagyonként, amelyet az igazgató­ság már régebben leírni rendelt, ezenfelül Böhm Adolf 10 ezer korona előleget utalványozott két tisztviselőnek, erről azonban az igazgatóságnak nem volt tudo­mása. Ezzel az előleggel együtt a hiány: háromszázkétezerkilencz­­száz korona. Böhm Adolf, aki lakásán súlyos betegen fekszik, összes vagyonát és követeléseit átruházta a megkárosított inté­zetre. Délután telefonálta tudósítónk, hogy az intézet igazgatósága arról értesült, hogy Böhm már évek előtt feltörte az intézet szekrényét s ily módon vitt el különféle ér­tékpapírokat, ennél a műveletnél egy H. nevű műlakatos segéd­kezett Böhmnek, akitől becsület­szavát vette, hogy erről nem szól senkinek. I 8. sz. szelvény. ©­­§ Aki ezen szelvény újévig tartó összes számait kiadóhivata­ H H­lunknál bemutatja, kap egy 1903. évre szóló csinos naptárt. A kiadóhivatal.­­ Öngyilkos aggastyán. — Puskacsővel lőtte meg magát. — Furfangos módon oltotta ki életét Fóris István érmihályfalvai 80 éves aggastyán. Az esetről tudósítónk a követ­kezőket írja: Fórisnak ezelőtt öt évvel meghalt a felesége, kivel divatáru kereskedést űzött; fele­sége elhalálozásával fölhagyott az üzlettel és ingatlan vagyonát, me­lyet feleségétől örökölt, Nemes Gézának ajándékozta, hogy azért őt életfogytiglan tisztességesen el­tartsa. Az utóbbi időben nagyon el­szomorodott volt az öreg és csak a volt hitvestársát emlegette és annak jóságát beszélte. Naponkint kijárt a temetőbe egy kis korsó vízzel a karján s a sirhoz be­szélve, locsolgatta azt. A gyerekeknek, akik kérdték tőle ilyenkor: mit csinál Fóris bácsi? azt felelte: Jó vizet adok inni a drága, jó feleségemnek, gyermekeim, úgy sem élek én már soká. És ma beteljesült az öreg jóslása. Ma reggel ugyanis elment egy lakatos műhelybe és kért egy flóbert fegyver­csövet, mit Fóris bácsinak szívesen ad­tak. Fóris a csövet két darabra re­szelte és az egyik részét megtöl­tötte puskaporral stb. a patron helyébe pedig egy égő kanóczot tett. Ezután egy karos székbe ült és úgy szögezte neki szivét a puskacsövének, mely pár percz alatt elsült és az öreg 80 éves aggastyán a karosszékbe hátra­dőlt. A puskalövés zajára a házi­gazda és az udvarban lakók az öngyilkosság színhelyére rohan­tak, hol legnagyobb meglepeté­sükre az öreg Fóris bácsit szivén lőve haldokolva találták, ki egy órai kínlódás után meghalt. Az öngyilkosnál egy levelet találtak, melyben tudatja, hogy az ágyába 40 forintot helyezett el temetésének költségére. Frigyes tulajdonát képező háznak egyik légfűtéshez tartozó csövében egy összesült gyermeket találtak Brossai Károly gyáros munkásai. Az első emeleti lakáshoz szolgált a cső, mely lakásban augusztus 20-ikáig Ravszky Béla báró lakott, azóta pedig teljesen üresen állt. A házban lakók azt állítják, hogy a nemrégen vidékre költözött és a grófi háznál alkalmazott társal­kodónő követhette el a bűnt. A ház gondnoka, Szett Vilmos fel­jelentésére a rendőrség most kö­rözi a társalkodónőt. Megszökött orgyilkosok. A lengyelországi Chlumeczből táv­irati értesítés jött a budapesti fő­­kapitánysághoz, hogy két orgyil­kos, kik itt Dvorzák Antal őrmes­tert egy éjszaka orozva meggyil­kolták, útban van a főváros felé. Utoljára Bodhanecz községben látták őket, ahol a községi elöl­járóságnál is megfordultak és mi­kor itt igazolásra szólították fel, azt mondták, hogy Erdélyből va­lók. Az egyik Farkas Máté, a másik Haller Jánosnak adta ki magát. Valószínűleg már itt van­nak a fővárosban. A rendőrség nyomozza a gyilkosokat. Gyilkosság. Mint egy szeged­kerületi csendőrparancsnoksághoz érkezett távirat jelenti, az elmúlt éjjel az Oroszlámos közelében fekvő Majdány temes megyei köz­ségben Dunya Manaszét ismeret­len tettesek ágyában meggyilkolták. A csendőrség széleskörű nyomo­zást indított a tettes kézrekerítésére. Jíltek mindeniből. Az ellenőrzési szemlén. Ho­monnán a katonai ellenőrzési szem­lén ötszáz tartalékos katonának kellett volna megjelennie és meg­jelent mindössze ötven. A szem­lén jelenlevő százados kérdést intézett a jelenlevő községi elöl­járókhoz : — Hát a többi négyszázötven embert miért nem állították elő? — Nem lehet, kérem volt a felelet. — Miért ? — Egy szálig kivándoroltak Amerikába. Még az asszonyaikat is magukkal vitték. Összeégett holttest. Rejtélyes ügyben folytat vizsgálatot budapesti rendőrség. A Reviczky-utcza 4.­­ szám alatt lévő gróf Wenckheim­ REGÉNYCSARNOK. A remete-király. irta V (Folytatás) Ha pénz nélkül tér vissza, ok­vetlenül elárvereznek mindent s ő világgá mehet. Görcsösen megragadta Wally kezét s húzta őt maga után. Hová? Ő maga sem tudta. Csak előre, előre! Minél messzebb, annál jobb. Útjuk egy templom előtt ve­zetett el. A lépcsőzet alján rongyos, piszkos koldusasszonyok guggol­nak. Majdnem mindegyikük egy csenevész, kiszáradt kisdedet tart karján. Néma kétségbeeséssel tekint­­­­enek az arramenőkre, feljebb­­ tartva a kicsinyeket, kik nyö­szörögve nyújtják ki sovány, fonnyadt kezüket. Az emberiségnek azon része, mely még szánakozni tud, er­szényébe nyúl és alamizsnát osz­togat. De a kiábrándu­l rész undor­ral fordul elő ny­omorult koldus a néptől, mert tudja, hogy az ala­mizsnából nem az éhező kicsi­nyeket táplálják, hanem saját szomjukat oltják este a pálin­­kásboltokban, vagy még ennél is aljasabb lebujokban. Miriam György tovább húzza leányát a nyorutt látványtól. A szegénység is csak tulajdon nyo­morúságát juttatja eszébe. Hah, ha őneki is így kellene koldulnia ? „Nem!“ dörmögi magában vad elszántsággal. „Ko dulni nem fogok, inkább . . “ Szivében már akkor iszonyú gondolat fogamzott meg. Mit

Next