Vásárhelyi Hiradó, 1903. október (4. évfolyam, 234-260. szám)

1903-10-01 / 234. szám

2­234. szám. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ, 1903. október 1. az összeférhetetlenségi Ügyében tett bejelentését. A bizottság azt visszautasította. Jókedvű epizód azonban itt is volt. A jegyző, aki tudvalevőleg a múltkor nagyon is ott volt a Barabás ellen demon­­strálók között, alig hallható, halk hangon olvasott. — Halljuk! Hangosabban! — hallatszott feléje. — De kiabálni tudsz ugye! — mondta neki Gabinyi Miklós. — Rend az az Alvinczy? öt szavazattal. Holló Lajos szólt azután Szat­­már-Németi város a harmadik évüket leszolgált katonák haza­­bocsátását kérő kérvényéhez. Azt sürgősnek kéri kimondani s uta­­síttatni a kérvényi bizottságot, hogy jelentését 48 óra alatt ter­­jeszsze be. Apponyi felveti a kérdést. Egy­hangú helyeslés a felelet. Szabá­lyok szerint kéri az elnök a Há­zat, akik elfogadják az indítványt, álljanak fel. A függetlenségi és néppárttal együtt szavazott Kubinyi Géza, Mandel Pál, Szaczelláry György, Fülöpp Béla, László Mihály, Lázár György s még né­­hányan. Úgy látszott, határozottan az ellenzéké a többség. — Ellenpróbát kérünk! — hangzott. Az ellenpróbánál sem derült ki világosan a többség. A kormány­párt hűséges mamelukjai úgy kel­tek föl, mint egy ember. — Éljenek a népképviselők! Hoch! — zúgott az ellenzéken. — Nem szégyenlitek magato­kat, még itt sem mertek magya­rok lenni! — hangzott más ol­dalról. A jegyzők azalatt összeolvasták a Házat. A Ház egyre izgatottabb lett. Kossuth és pártja név szerinti szavazást akart kérni. De el volt már rendelve a szavazás s a ház­szabályok szerint akkor már nem lehet új szavazást kérni. Végre Apponyi bejelentette, hogy Holló indítványa mellett 88, ellene 93 szavazat esett s igy azt öt szavazattal elejtették. A kormánypárt beadja a de­rekát. Kossuth Ferenc azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Hogy új szavazás lehessen, azt indít­ványozza, hogy jelentését sürgő­sen, a Ház első érdemleges ülé­sén terjeszsze be a bizottság. — Rakovszky István ezt kiegészíti azzal az indítványnyal, hogy hat nap alatt tegyen a bizottság je­lentést. Hock János szerint Kos­suth indítványa teljesen megfelelő. Szerinte a hat nap a végső ter­minus. A Ház azért szavazott a 48 órai terminus ellen . . . — Nem szeretik ezt a nume­rust — veti oda Szatmári Mór. . . . mert fizikai lehetetlenség azt annyi idő alatt elintézni. Csat­lakozik Kossuth indítványához. Tisza István: Ha lehetséges ugyanegy indítvány fölött kétszer szavazni, úgy csatlakozik Kossuth indítványához . . . Apponyi: Kossuth már Holló előtt fel akart szólalni. Az vélet­len, hogy Holló megelőzte s emiatt az indítványától nem le­het megfosztani s kérdi a Ház­tól : elfogadja-e Kossuth Ferenc indítványát? A megjuhászodott kormánypárt is egyszerre megpuhult s elfo­gadta az indítványt. Rakovszky a magáét visszavonta. A bűnbánó Lengyel Zoltán. Még most sem jutott a Ház Khuen bejelentéséhez. Először felolvasták az interpellációs köny­vet. Azután a mentelmi bizottság jelentésére került a sor. Maróthy László, a mentelmi bi­zottság előadója előterjeszti, hogy hogy a bizottság kimondta, mi­szerint Lengyel Zoltán elnöki fi­gyelmeztetés dacára, magavisele­tével és zajongásával a Ház el­len sértést követett el, azért a bizottság azt a javaslatot teszi, hogy Lengyel Zoltán a szeptem­ber 24 iki ülésén elkövetett vi­selkedéséért a képviselőházat kö­vesse meg. Elnök: A javaslatot a Ház egyhangúlag elfogadja. — Halljuk! Lássuk a végre­hajtást! — hangzott a jobbol­dalról. Lengye Zoltán mosolyogva ál­lott fel, hogy vezekeljen. — Minden figyelmeztetés nél­kül is megtette volna, mondta, amit most megtesz. Megköveti a Házat. Jókedvű derültség csillogta be a termet. A Ház megbocsátott . . . Ezután Szivák Imre terjesztette be a parlamenti bizottság jelenté­sét. Khuen ajánlja magát Végre felállt Khuen-Héderváry . A képviselőház tegnap hozott ha­tározata következtében mondta ő felségének beadta lemondását. (Helyes ! Helyes !) Addig amig a király határoz, kéri a Házat, füg­, veszsze fel az üléseit. Viharos éljenzés zúgott fel a rövid bejelentésre. A miniszter­­elnök a szavai befejeztével sar­kon fordult s kiment a terem­ből. Utána a kormány. Kacagás járt a nyomában. Távozása után percekig tartott a zsivaj. Végre Apponyi figyel­meztetése után szóhoz juthatott Kossuth Ferenc . — Konstatálja, hogy nem he­lyes, hogy az országgyűlés ha­tározatával szemben sztrájkoljon a miniszterelnök. A kormány az alkotmányosság fogalmainak meg­felelően lemond ugyan, de meg­szöknie nem szabad. — Úgy ment ki, mint a szö­kött cseléd! mondja Szathmári. Neki felelősnek kell maradni továbbra is. Minthogy Khuen- Héderváry . . . — Kujon-Héderváry! — hang­zott fel a legújabb bonmot az ellenzékről. . . . lemondott s nem áll szembe az osztrák támadásokkal, ezért az ország nevében állást foglal azok ellen. Nincs olyan magyar törvény, amelyet úgy lehetne magyarázni, hogy az osztrák miniszterelnök Magyarország viszonyaiba beavat­­kozhatik. Az 1867. XII. 13 sza­kasza megmondja, hogy csak a véderőrendszer megállapításához van joga az osztrák kormánynak. A felségjogokról a 11 § intézkedik, így az osztrák miniszterelnök már a kiindulási pontnál összekavarta a viszonyokat. A királyi jogokat a magyar nemzet védelmezi. Ha idegen tanácsadók a nemzet és király közé furakodnak, meg lehet értetni vele, hogy nyelvében él a nemzet. Indítványozza, hogy az osztrák miniszterelnök támadását utasít­sák vissza. (Nagy helyeslés.) Újabb adómegtagadások. — szept. 30. Debrecenben a városi közgyű­lés Márton Imre ügyvédnek azt az indítványát, hogy az adó be­szedését a város közegeinek meg­tiltja, egyhangúlag s óriási lel­kesedéssel elfogadta. Szerencs képviselőtestületi gyű­lésén 14 szóval 7 ellen elfogad­ták dr. miskolci Kovács Gábor ügyvéd indítványát, illetőleg ha­tározati javaslatát, amely szerint tekintettel arra, hogy az ország­gyűlés megszavazása nélkül adót kivetni avagy behajtani nem sza­bad — utasíttatik a község pénz­tárosa, hogy állami adót még az önként fizetőktől sem fogadhat el mindaddig, míg az a törvény­­hozás által törvényes módon megszavaztatni nem fog. Hátszeg város képviselőtestülete e hó 35 én tartotta közgyűlését, amelyen Muntyán képviselőtestü­leti tag, a Hatiegana oláh pénz­intézet egyik tisztviselője, azt az indítványt terjesztette elő, hogy utasítsák a városi adóhivatalt, hogy az állami adókat most az ex-lex ideje alatt is szedjék be. Egyszer­smind azt is ajánlotta, hogy a törvényhatóság engedjen soroz­tatni újoncokat. Ezt az indítványt a hazafias kép­viselőtestület nagy többséggel le­szavazta s igy most Hátszeg vá­rosában nem szednek adót, se önként jelentkező újoncokat nem soroznak. Wekerle a honvédségről. — szept. 30. Egy hírlapíró megkérdezte We­kerle Sándort, Magyarország egy­kori nagynevű miniszterelnökét, hogy mi a nézete a magyar had­seregről s hogyan érhetné el a nemzet azt a célját, hogy nagy nemzeti hadserege legyen. We­kerle erre a kérdésre így vála­szolt : Az 1868. évi, különösen pe­dig az 1889. évi véderőtörvény rendelkezése szerint nagy ne­hézség nem forog fönn az ön­álló magyar hadsereg létesí­tése iránt, mert helyes az az állás, hogy az országnak joga van a közös hadsereg újonc­­jutalékát fölemelni vagy leszál­lítani. Ha már most az új véd­erőtörvény keretén belül a mos­tani létszám leszállíttatnék, az így nyert újoncfölösleg mind a honvédségnek volna átadható és az ország elvégre a honvéd­ség önszervezetében eszköz­­lendő változtatási jogával, a modern technikának megfele­lően alakíthatná át a honvéd­séget és így kész volna az ön­álló magyar hadsereg. Wekerlének ez a kijelentése élénk föltűnést keltett a fővárosi politikai körökben s azt hiszik, hogy a Wekerle által fölvetett esz­mét komolyan megfontolják mind­azok, akik a dolgok irányítására befolynak. HÍREK. — Áthelyezett tanfelügyelő. Csongrádvármegye tanfelügyelő­jét, dr. Tergina Gyulát, mint ér­tesülünk, a vallás- és közokta­tásügyi miniszter Heves megyébe helyezte át s helyére Scossa Dezső drt. nevezte ki Csongrád­vármegye tanfelügyelőjévé. — Engesztelő nap. Holnap zsidó polgártársainknak nagy ün­nepük vagyon, mely már ma este megkezdődött. Az ünnep neve héberül Jóm há-Kippurim, a nép szájában egyszerűen hosszú nap. Mózes szerint a szombatok szom­batja, mely a zsidóknak legna­gyobb ünnepe. Megülik Tisri hó 10-én a zsidó időszámítás sze­rint, szigorú böjtöléssel. Rendel­tetése az ünnepnek: a megtérő és töredelmesen javulást fogadó zsidót kibékíteni teremtőjével. — Hajdan a jeruzsálemi templomban véghezment áldozati szolgálat al­kotta az engesztelő nap legjelen­tékenyebb mozzanatát. Az ünnep­napi szolgálatot berekesztette a főpap szava: „Legyetek tiszták !” Minden ötvenedik engesztelő na­pon országszerte kürtszóval hir­dették a jóbel­évet. Jelenleg az előtte való tiz. u. n. bűnbánati napon bűnvallomási imákkal, ala­mizsnával s az ellenségekkel való kibéküléssel készülnek az en­gesztelő napra, a melyet a zsi­nagógában fehérhalottas ruhába öltözve, szoktak eltölteni. Az is­teni tiszteletet, melynek végét sa­­jár szó jelzi, este külön záró­imával (neila) rekesztik be. — Deák ünnepély. Október hó 17-én városunk is megüli Deák Ferenc születésének 100-ik évfordulóját. Ez alkalommal Tor­nyai János által festett életnagy­­ságú arcképét is leleplezik. Az ünnepély végleges programmjának megállapítására a rendező bizott­ság a városházán szombaton, ok­tóber hó 3-án délután 4 órakor ül össze. — Miniszteri határozatok iparügyekben. Láng Lajos keres­kedelmi miniszter a szegedi má­sodfokú iparhatósághoz rendeletet intézett, amelyben fölmenti az iparhatósági megbizottakat az I. fokú iparhatóság székhelyén kívül eddig eszközölt műhely- és gyár­vizsgálat, valamint a városok kül­területén levő gyártelepek meg­vizsgálásának kötelezettsége alól, még pedig azért, mert a legköze­lebb életbelépő 1901: XX. tör­vénycikk szerint az iparkihágási ítéletek alapján befolyt büntetés­pénzek felerésze a községet illeti, az ipardijak pedig kereskedelmi oktatási célokra fordítandók s igy az iparhatósági megbízottak fu­varköltségeinek födözésére alap nincsen. Egy másik határozatot is hozott a kereskedelmi minisz­ter kimondván, hogy az ipartes­tület kötelékébe tartozó iparosokat, alkalmazottaik biztosításánál, a kerületi és ipartestületi betegse­­gítő pénztár között szabad válasz­tási jog illeti meg. — Népkönyvtárak. Váro­sunk területén a közoktatásügyi minisztérium által felállítandó 8 népkönyvtárban elhelyezendő köny­vek ma megérkeztek. A könyvtárak — szept 30.

Next