Vásárhelyi Hiradó, 1904. január (5. évfolyam, 2-25. szám)

1904-01-03 / 2. szám

2 Véres utcai harc Szegeden, Katonák és rendőrök összeütközése. Szeged, január 2. Újév napján este rend­őrük vére festette meg a Fekete Sas­ utca kövezetét. Garázda katonák rendezték a vérontást, miközben nyílt harcot folytattak a rendőrök­kel, a­kik a katonák által megtámadott polgárság vé­delmére keltek. A harc, amely hosszú ideig tartott és több rendőr sebesülésével végződött, megzavarta az utca csendjét. Vagy 300 főre menő tömeg nézte vé­gig a tusakodást, amelynél­­ úgy a katonák, mint a rend­őrök a kardjukat használták. A véres harc részleteiről a következőkben számol be tudósítónk : Túri József szekerész katona újévkor temesvári ezredétől haza­jött ünnepelni Szegedre, ahol pol­gársorban mint dijbirkózó kereste volt meg a kenyerét s rablás miatt már több esztendőt töltött rabkenyéren, a Csillagbörtön ko­mor falai között. A nagytermé­­szetű­ legény újév napját a kü­lönböző csapszékekben ü­tötte agyon s mikor estére fordult az idő, ittasan állitott be a Fekete Sas utcán levő Wolf-féle vendég­lőbe. A beszedett ital fölh­tvitette benne az indulatot, magasra ágas­kodott benne az erőszakos kato­nai öntudat s mert a kardját is magánál érezte, a korcsmában szórakozó polgárnéppel hepciás­­kodni kezdett. Kihúzta a széles kardját és teli torokkal megfenye­gette a jelenlevőket, hogy ő most összevagdat mindenkit. A villogó kard különösen az asszony ven­dégek sorában nagy rémületet okozott, a korcsmában zavar tá­madt és a korcsmáros előállott, hogy a garázda katonát eltávo­lítsa az üzletéből. Ez azonban nem engedett és már a korcsmá­­rossal szemben be akarta váltani a fenyegetését, mikor hat utász katona előlépett és a nagyte­rmé­­szetei bajtársai kidobta a vendég­lőből. Túri Józsefet ez a vesztett csata még jobban feldühösítette és most már az utcán folytatta garázdál­kodását. A kardjával hadonászott és lármásan inzultálta a járóke­lőket. A zajra rendőrök siettek a korcsma elé és miután látták, hogy az ittas szekerész veszé­lyezteti a közbiztonságot és kard­jával kárt tehet a járókelőkben, ártalmatlanná akarták tenni. Ek­kor azonban a hat utász, akik dőbb a korcsmából segítették kidobni a részeg hadfit, most bajtársuk parrjára állottak és a­­rendőrök ellen fordultak. Valóságos harc támadt erre, amelyben egy némelyik rendőr is a kardját használta. A rendőrök, akik a katonákkal szemben túl­súlyban voltak, ezeket az össze­­sereglett polgárság segítségével a Valéria-térig visszaszerhették. Ha­dakozás közben Túri József sze­kerész Varró István rendőrnek a bal karját kardjával mélyen be­vágta, úgy, hogy a rendőr sok vért vesztett és súlyos sérü­léssel lakására szállítottak. Ko­vács József védelmezte a rend­társát, mire Túri a kardjával neki route.Kovács erre szintén kar­dot rántott, de nem tudta hasz­nálni, mert a katonák lefogták és ütlegelték. Jelentéktelen sérülést kapott. Javában folyt a harc, mikor a helyszínére érkezett Temesváry Inne alkapitány egy csapat rend­őrrel. Ezeknek azonban már ke­vés dolguk akadt. Egyidejűleg megérkezett ugyanis a 46. gya­logezred őrsége, amely a kato­náktól elvette a kardjukat és be­kísérte őket a 46 os kaszárnyába. A rendőrség a véres eset ügyé­ben vizsgála­ot folytat. Persze katonáékn,ki­ is megindították a vizsgálatot a hősködő hadfiak ellen, akik bizonyára súlyosan lakólnak majd garázdálkodásu­kért. 1904. vasárnap, január 3. mm ESEMÉNYEK. — Úri kaszinó Temerinben.­­ Temerinben, a Ruzsicska féle ven­déglőben az úri kaszinó megala- s kult. igazgató : Zsókó Ákos, el- I nők: Mihájlovits Endre plébános,­­alelnöki dr. Jeszenszki Béla, ■ jegyző: Bal­assy Mihály, könyv­­t­­árnok : Kohn Dávid, pénztárnok :­i ifj. Bognár István.­­ — Rossz­uá A temerini vasút­állomástól a faluiig oly jó az ut, hogy az mázó közönségnek tér­­dig érő pocsolyában, vagy pedig a kocsimon kell mennie. A 160 000­­ koronáért épített állomáshoz utat­­ kellene építeni. — Emberi szörnyeteg. Su­­­­hajdi István utkaparó 13 eszten ■­dős leányával együtt élt Temerin­ben.­ A múlt évben a leánynak 1 gyermeke született. Suhajda, hogy­­ tette napfényre ne kerüljön, leá­­­­nyát és gyermekét meg akarta­­ ölni, azonban a leány még ideje korán a rendőrségnél keresett me­nedéket. Az apát letartóztatták és ott kivallotta, hogy 4 évig­­saját leányával élt. Az emberi bőrbe bujt szörnyeteget az újvidéki kir. törvényszékhez átkisérték. — Lövöldöző az utcán. Pan­csóván nagy ribaítót keltett egy vakmerő suhanó, aki már több ízben volt izgigttsága miatt meg­büntetve. Lovretics István tegnap az utcán revolverre­ lövőid -zt-n és sokakat meg-n be«'tett a járó­kelők közül. A feldühödött m’jd a vakmerő merénylőt­ az utcán agyonverte. H* u ÍK iá K-f s:?» tJ V. fQ#» vétetnek e Szíjj kkcsíú- I hiusitatSarjasi. ! Szurkálás szerepéltésitöl. — Egy utászkatona orvtámadása. — Szeged, január 2. Tegnap este a Topolya utcán egy utászkatona orvtámadást in­tézett egy legény ellen. Rálesett az utcán és mikor a legény a korcs­mából hazafelé ballagott, a kard­jával neki rontott és megvágta a fején. Az áldozatot, akit Farkas Antalnak hívnak és Nyul­ utca 15. szám alatt lakik, sérülésével be­szállították a kórházba, az utász­­katonának ellenben, aki a hőstett elkövetése után megfutamodott, ütik a nyomát. Farkas sejti, hogy ki volt a támadója, mert a sze­relőjénél nemrég egy katona ko­pogtatott, hogy megnyerje a le­ány szívét. A hódítási kísérlet azonban nem sikerült s a vissza­utasított hadfi most valószínüleg ilyen után akart bosszút állani a leány körül több sikerrel forgolódó civil bagázson. A merényletnek tehát érdekes előzményei vannak. Farkas Antal és az utászkatona egy leánynak csapták a szelet rövid ideig. Azért rövid ideig, mert Farkas már előbb bírta a leányzó szivét s mikor a katona értesü­lt a ked­vezőtlen kilátásokról, elkotródott a leány mellől. Farkas tudott a dologról, bár az utászkatonával sohasem találkozott. A leány mondta el neki incselkedve, hogy egy katona udvarolgat neki, de Farkas éppen azért nem tánto­­rodott meg a a leány szerelmébe vetett hitében, mert a leány min­dig híven beszámolt neki a ka­tonával folytatott diskurzus rész­leteiről. Mikor pedig a katona elmaradt s a leány ezt tudtára adta ideáljának, fölragyogott a legény szeme az örömtől, hogy a szeretője továbbra is egyedül csak az övé maradt, mert sze­relmében, hűségében olyan erős, hogy még az egyenruha kisértése sem bír vele. Farkas csakhamar el is felej­tette a katonát, míg aztán teg­nap nehéz kardütés nem emlé­keztette a versenytársra­. A me­rénylő nevét azonban sem ő, se a szeretője nem tudja. A rend­őrség fáradozik most a kipuha­­tolásán. Az elcsípett tolvaj banda. Szegeden már régen működik egy tolvaj banda, de eddig se­hogy sem tudták elcsípni. Kapocsi Máriánál egy kamrá­ban lakott Sarkadi Antal, Pál Sándor, Kocskó Ferenc, akik lopásból tartották fenn magukat és abból fizették lakásukat és a.-, elldást is. A. jó madarak sok oly'an tol- Vfij'ást követtek el, amelyeknek edd itt a rendőrs­g nem tudta ■ -.z'já,jár, megy.'lárni. Ma azután «/. i­gé­sz bűnszövetkezetet meg­csípte a szegedi rendőr-'g. CSONGRADVÁRMEGYEI -HÍREK. — Terjedő szociadlizmus. A csongrádi újjászervezett szociál­demokrata párt nap-nap­ján erő­södik. Amióta Mezőfi Vilmos vette kezébe a zászlót, tömegesen cso­portosul körülötte az­­gykori : „Hegyi tábor.“ Rövid ideje ala­kult meg a munkás olvasd körük és máris számottevő részt vesz a társadalmi életben. Újév elő nap­ján nagyszabású táncmuatságot rendezett az „Otthon“ sállodá­­ban. Egyben plakátokon óvja fel a vezetőség a lakosságit egy „Szociáldemokrata dalkör" alakí­tására. Szili alatt pedig­­a keres­kedők és iparosok hivattak fel, hogy megélhetésüket csak­s úgy biztosíthatják, ha sorakoztak az ő zászlójuk alá, amely zászó — a mint előre is látható — Mezőfi képviselővé jelölők zászaja fog lenni. — Beszű­nt közlekdés. A megindult nagy tiszai zárás miatt Csongrádról lehetetlenn vált a közlekedés Csépa, Sas, Selevény, és Kunszentmárton közöi falvak­kal. De nem mehetnek a városba még a Nagyréti és Mámiréti ta­nyák lakosai sem, miért is ezen területeken a hátralékos községi adók behajtása is szünet­. — Elnapolt körvadszat. A „Csongrádi vadász társasg“ kör­vadászatot szándékozott m­ult év december 30-án rendezi. Hiva­talos volt a vármegye legöbb elő­kelősége. Cikatricis alisán nagy örömmel rándult át Csagrádra, hogy részt vegyen a terveett sport­játékon, de a tiszai hjóhídnál dugába dőlt a nagy ten ameny­­nyiben alig fél órával itt odaér­­kezésü­k előtt a híd szépontva, a mi lehetetlenné tette a vadászte­­rü­letre Való átrándulástA vendé­gek haza mentek és job időkre várják a meghívást. — Építsünk m­agyr „Nép­színház“-akat. Ezt a elszól irta zászlajára a „Csongrín­ műked­velő és daloskor.“ Lazísz tagot számlál már ez a köművelődési testület, amelyik Csográdon ka­rácsony másodnapján tartotta be­mutató színielőadását Szinre ke­rült ez alkalommal Gádonyi Géza „Karácsonyi álom“ cgű nagyha­tású színműve. Figytembe véve a darabban kívánt fénes kiállítást és a rendkívüli nettó szerepeket, az előadás reményei felül sike­rültnek mondható. — Nem kell h­egyözség. Régi óhaj Csongrádon, úgy hegyköz­ségeket alakitsanai Mindaddig haladt is előre az ég, mig a fő­szolgabíró élére nem állott a moz­galomnak. Amint a hivatalo­s meg­hívás szétküldetett­­ alakuló gyű­lésre, a köznép kimndta a vétót, hogy most már nm kell, mert az „urak“ akarják.Az ellentmon­dás most vasárna nyilvánult ki végérvényesen, ameorra a szolga­­bíróság azon reményben hívta össze a szőlősgazákat, hogy ha a hegyközség megfakultát a tör­vényben biztosu­lt egyh­armad része kimondja a szőlősgazdák­nak, a másik kétarm­ad résznek is csatlakozni kelél alávetni ma­gukat az alap-,­ietve a szerve­zeti szabályzatnál De bizony a vasárnapi értékéét egyhangúlag kimondta, hogy ayik hegyközség nem kell.

Next