Vásárhelyi Hiradó, 1905. május (6. évfolyam, 105-130. szám)

1905-05-02 / 105. szám

2 Kereskedelmi és Iparkamarai gyűlés, A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara 28-án tartotta meg e havi teljes ülését Szarvady Lajos el­nöklete alatt. Az ülés tárgyalásai­ról a következő értesítést vesszük: Az elnök kegyelettel emlékezik meg Várnay Lipót elhunytáról, ki a kamarának megalakulása óta érdemes és buzgó beltagja volt és a teljes ülése jegyzőkönyvé­ben is kifejezte az érdemes tag elhunyta fölött érzett kegyeletét. Kulinyi Zsigmond titkár a ka­marai iroda március havi tevé­kenységéről tett jelentést. Weiner Miksa kamarai alelnök indítványára fölterjesztést h­atáro­zott el a kamara, hogy a Szeged- Rókus—Csabai vonalon reggel 7 óra körül induló motorvonat ál­líttassák be a menetrendbe, egy­részt a Szeged—Hódmezővásár­helyi személyforgalom kényel­messé tétele szempontjából, más­részt azért, hogy úgy a szegedi, mint a reggeli vonattal Szabad­káról érkező utasok kedvező csat­lakozást nyerjenek a Budapest— Csaba—tövisi vonal állomásai közt közlekedő délelőtti gyorsvonattal. Jelentést tett az elnökség, hogy a kamara több ízben tett felter­jesztéseinek eredményeként a ke­reskedelemügyi miniszter szabó­ipari tanfolyamot engedélyezett Szegedre, Zentára, Hódmező-Vá­­sárhelyre és Apatinba, továbbá cipésztanfolyamot Szegedre. E tan­folyamok szervezését a kamara si­kerrel mozdította elő és előlegezte, illetőleg előlegezni fogja az en­gedélyezett költségfedezeten be­lől a költségeket. Tudomásul vette és illetőleg elfogadta a teljes ülés a kamara 1904. évi zárszámadását, mely szerint 3800 koronát fordított ipari és kereskedelmi közcélokra, to­vábbá 4000 koronát a szegedi fa - és fémipari szakiskola föntartási költségeire. A jóváhagyott zárszámadásban szereplő 8653 korona készpénz­maradványból 3000 koronát a tisztviselők nyugdíjalapja gyarapí­tására szavazott meg a kamara, mely összeggel 56000 koronára emelkedett. Mártonfy Márton iparoktatási főigazgató kérelmére 1905 re 300 korona,­ 1906 ra 500 korona hoz­zájárulást szavazott meg a kamara a szegedi ipari szakiskolában a kerületi iparostanonciskolai rajz­­tanítók szakmabeli kiképzése ér­dekében tartandó tanfolyamok költségeire és 100 korona alapít­­ványnyal belépését határozta el a kamara a kereskedelmi iskolai ta­nárok egyesületébe. A budapesti kamarának a tör­vényhozás közgazdasági tevékeny­ségének fölvételét kérő és az ösz­­szes kamarák és országos ipari szervezetek nevében előterjesz­tendő emlékirathoz a kamara hoz­zájárult és pártoló fölterjesztést határozott el a kolozsvári társka­marának a törvényhatóságok köz­­gazdasági érdekeket érintő sza­bályrendeleteinek véleményezései­­ ügyében előterjesztett kérelme tár­­­­gyában. Legolcsóbb bevásárlási forrás gyógy­szeráruk­ és házi gyógyszerekben stb. az újonnan berendezett és városunkban egyedül létező Drogueria, mely most nyílt meg a róm. kath. templommal­­ szemben levő dr. Hódy Mózes házában.­ HÍREK. — május 1. — Május. Ez a természetben a feltámadás ideje. Az elseje pe­dig a feltámadás ünnepnapja. Sok kedélyes, sok szomorú estét jut­tat az eszünkbe e nap. A fagyos, a dermesztő tél után a szép ta­vaszi ébredés. Hangos ilyenkor a csárda. Kisir belőle a csalódott szivek nótája: — Elmegyek az esküvőre! . . . — Én is majd a templomba. Megnézem majd, hogy illik a Fehér fátyol arcodra. Ha megcsaltál mért is élek! . . . Itt hagyom e világot, Koszorúdból koporsómra, Küldj majd egy szál virágot. — A boszniai harcosok. A boszniai harcosok egyesülete véd­nökül megválasztották Juhász Mi­hály polgármestert s ma küldött­séggel felkérték e tisztesség elfo­gadására. A polgármester a véd­nökséget elfogadta. — Járásbíróságunk dicsé­rete. Az egyszerű polgárokban, kiknek ügyük körül a bírósággal gyakran felmerül a kérdés, hogy vájjon azok az emberek, akik becsületünk és vagyonunk felett ítélkeznek milyen rendes embe­rek? Nagy hordereje van ennek a közönségre nézve akkor mikor másfelül sokszor szó fér azon emberek magaviseletéhez, kik az ügyes-bajos emberek dolgát in­tézik. Az a tudat, hogy becsüle­tes, szorgalmas és részre­hajlat­­lan emberek intézik dolgainkat megnyugtat, az ellenkezője elé­gületlenséget szül. Mi elmondhat­juk a mi járásbíróságunkra mind­azt, ami megnyugtató, de nálunk illetékesebb e tekintetben az igaz­­ságügyminiszter, a­ki ma küldte meg Kiss Bertalan vezető járás­bírónak a kitüntető elismeré­sét, a­melyben a többek közt azt mondja: „A királyi járásbíróság­­nak minden vonalon dicséretre méltó vezetéséért és mind­azok­nak, a­kik a királyi járásbíróság mintaszerű eredményének eléré­sében közreműködtek, elismeré­semet és dicséretemet fejezem ki.“ Minden hivatalnak és minden em­bernek ily híven kellene köteles­ségét teljesíteni a rábízottakban, bizony kevesebb panasz és ke­serűség volna a társadalomban. — Díszes esküvő. Kalmár Piroska, a Kalmár Zsigmond rostagyárosnak kedves leánya es­küdött ma örök hűséget Demet­­rovics Jenővel. A lakodalmon ott volt városunk előkelősége és meg­osztotta örömét a családdal a ki példás szorgalmával és kitartó buzgalmával a kicsi­ kis ipartól, a kétkari munkástól előkelő nagy­iparossá sőt gyárossá küzdötte fel magát néhány év alatt. Nász­nagyok voltak Juhász Mihály kir. tanácsos polgármester és Ernyei István főgymnasiumi tanár. Ko­szorús legények és leányok: De­­metrovics Juliska Borza Károly­­lyal, Weinberger Paula Kun Bé­lával, Gyurics Mariska Demetro­­vics Zsigmonddal, Deák Mariska Draskovics Árpáddal. Koszorús gyermekek: Kalmár Pista Czikó Karolával Hanzli Lajoska Czikó Margitkával és Hanzli Józsika Czikó Gizikével. A lakodalmon az ország első rendű gépgyárosai személyesen és táviratilag fejezték ki az ifjú párnak szerencse kivá­­nataikat. — A közkórházi orvos. Dr. Genersich Antal közkórházi or­vos állását a mai nappal elfog­­lalta.­ — Szabadságon. Dr. Weisz Adolf kerületi orvos 7-éig sza­badságra megy s helyette a ha­tósági orvosi teendőket Dr. Fáry Béla orvos látja el. — A munkások ünnepe. Min­denféle szervezett szocialista mun­kás, szabó, cipész, kőmives, ács, földmives stb. ünnepet tartott ma a népkertben. Gyönyörű idő volt rájuk. Szavaltak, daloltak, táncol­tak, labdáztak, társalogtak és a fűben heverésztek. Lapunk zártáig semmiféle rendzavarás nem tör­tént. A rendezők maguk vigyáztak arra, hogy a cserjék-bokrok és fák sértetlenek maradjanak. Egy régi ember, ki dologban öregedett meg, látva őket, így nyilatkozott: „Hadd mulassanak, na­­gy is meg lehet élni.“ — Az építési válság. A foly­ton tartó sztrájk miatt az építész és a munkások java­ része vál­ságba jutott. Hogy ezen a káros helyzeten változtassanak, a sztráj­­kolók a következő felhívást adták ki: „A sztrájkoló ács és kőműves se­gédek ezúton tudatják az építtető közönséggel, hogy a sztrájkveze­tőség minden ács és kőműves munkák elvégzésére közvetít mun­kásokat, még az esetben is, ha a munka házilag készül, vagyis még vállalkozónak nincs átadva jelent­kezhetni a sztrájktanyán a Petőfi-ká­véházban mindennap.“ Ez igazán helyes ! Most már nincs más hátra, hogy testületileg belépjenek a hi­telszövetkezetbe s önkéntelenül is megalkossák azt a szövetséget, a­melyben tőke nélkül is vállal­hatnak nagy munkákat is, mert a hitelszövetkezet megszerzi nekik a vállalathoz szükséges tőkét. Az idő a legjobb tanító, úgy hogy a­mit mi évek óta hiába aján­lunk, arra az idő lassan kint meg­tanítja a munkásokat is. — Köszönetnyilvánítás. Föld­művelő munkások önképző egy­lete Hunvásárhelyen, Pálfi utca 52. szám alatt április 24 én, azaz hús­­vét másnapján tartott táncmulat­ságán felülfizetni szívesek voltak, a. m. a hódmezővásárhelyi párt­­­szervezet 1 K, Kiss Lajos fodrász 1 K, Milán Rozália 60 fill., Kin­cses Julcsa 40 fill., Koncz Jusz­tika, Nagy Pál Jusztika 20—20 fill., Szonda Lidisa, Szonda Mar­gitka 10 — 10 fillért, melyért ez után is köszönetet mond a ren­dezőség. — Megtalálták az elrablott kasszát.A N.Tóth Sámueltől 12 én elrabolt kasszát csütörtökön reggel a tompaháti uradalom árkában meg­találták s tegnap a rendőrségre beszállították. A testes pánzszek­­rény ugyancsak csúffá van téve. Színe le van maratva, mintha trágyalében lett volna s irgalmat­lan bűzös. Teteje és oldala csá­kánynyal van beverve és kivájva, roncsolva. Haszontalan vékony le­mez, melyet igen könnyen bever­hettek csákánynyal. A szekrény kö­zét kitöltő homok kifolyt s mégis vagy 6 ember erejének megfelelő nehéz. Benne találtak mindenféle irományt kivéve egy központi ta­­karópénztári 1500 koronás betét­könyvecskét s egy a Nagy Sá­­muelné nevén álló 700 koronás betétkönyvet. A pénzt egy fillérig elvitték belőle. A szekrényt csü­törtökön a hajnali eső után ve­tették le, mert a szekrény alatt a fű friss és nedves volt. A nyom azt mutatja, hogy Ör­­döngös felől jöttek a kassza­hozók és Mágocs felé men­tek. Egy juhász hallotta is zör­gésüket, de nem sokat adott rá. A feszegetés durva eszközökkel történt, talán célzatosan, hogy a nyomozást félre­vezessék. A rend­őrség s az összes környékbeli csendőrség szokatlan igyekezettel nyomoz s oly titoktartó, hogy a ki a szekrényt megtalálta és fel­jelentette, még azt is titkolja. — Öngyilkosok. Olasz Sán­­dorné, Rácz Kláráról szól a rend­őri jelentés, hogy 40 éves korá­ban szerelmi csalódásában a csil­­lagkutba ugrott s meghalt. Ugyan­csak Rózsa Imre 32 éves, VII. ker., Görbe­ utca 20. sz. a. lakos meg­unta az életét s 28 án fel­kötötte magát, de észre vették s levágták. A kötél azonban össze­törte gegőjét és nyakcsigolyáját s két napi kinlódás után meghalt 30 án. Boncois mellőzésével te­mették el mindkét öngyilkost. — Jutalom. A megtalált két automobil kerékgummiért Somo­gyi Dezső kemesi lakos 50 kor. jutalmat ad a megtalálónak. Aki a gummikat megtalálta s a rend­őrségre vitte, jelentkezzen a juta­lomért. — A dinnyetolvajok. Még a nyáron történt, hogy Csáki Mihály béres valamiért megneheztelt a Kmetykó József főjegyző gazdál­kodójára, akinél szolgált s szol­gálatát ott hagyta a legnagyobb dologidőben. A gazdálkodó nem fizette ki a durcás béres teljes bérét, hanem hívta vissza. — Csáki nem ment vissza, hanem elment a szomszédba csépléshez napszámosnak. Olt aztán elpana­szolta a maga módja szerint, hogy hogy bántak el ő vele s bosszúra hívta fel munkás­társait. El is ment vele Gógán Mihály, So­mogyi Imre, Biró Mih. és Somogyi Bálint Kmetykóékhoz egy éjjel és bicskákkal leszeldeltek ott egy hold dinnyét. Indáját össze­rug­dosták s 18 darabot a szépiből elvittek. A hires legények ma álltak a bíróság előtt, aki Csáki Mihályt 10 napi, a többieket pe­dig 6­ 6 napi fogházra ítélte s kötelezte 120 korona kár megfize­tésére. Az ilyenek termelik a mun­kások részéről a gazdák ellen­szenvét és a szocialista elégület­­lenséget. Igen üdvös volna, ha a munkások maguk hatnának oda, hogy az ilyen felett maguk mond­janak ítéletet, akkor a gazdák közül is könnyebb lenne kiirtani az igazságtalan, duhaj szokást, így azonban a munkás és mun­kaadó örökös harcban él és áll egymással.­­ Az iparlajstromból hiva­talból töröltettek: Szkala Ju­liánna férj, Szabó Sándorné vá­szonkereskedő, Stein Lipót ék­szerész, Schossberger Adolf ék­szerész, Rinvald Gyula italmérő, Odor Mór fűszerkereskedő, Nagy Juliánná bormérő, Blumberger Jó­zsef italmérő, Guttmann József italmérő. Iparigazolványt kapott Sinka Imre kovács. Iparát beszün­tette Klein Cecilia férj, Weisz Sán­dorné kávéháztulajdonos, Benkő József szűcs, Bánfi Mihály takács, 1905. kedd, május 2

Next