Vásárhelyi Hiradó, 1906. június (7. évfolyam, 128-136. szám)

1906-06-01 / 128. szám

2. _______________ tozni. Az egész magyar nemzet és az egész magyar társadalom érdeke követeli ezekkel szemben a legerélyesebb és legkíméletlenebb intézkedéseket és pedig nem csak utólagosan hanem lehetőleg preventív alakban. Még in­­kább megköveteli ezt a nemzet és az alkot­mány érdeke, mert hazug jelszavakkal, rá­galmakkal és bűnös hazafiatlansággal foly­tatják a szervezkedést a legszentebb hagyo­mányok és az alkotmány legvitálisabb érde­keinek lábbal tiprására. A nemzeti ellenállás legnagyobb alak­jait, akik egyszersmind nagybirtokosok, sze­meltek ki, hogy felizgatva a munkásosztályt, azok birtokain törjön ki először a sztrájk s onnan kiindulva általános lángtengerbe bo­rítsák az egész ország területét. Hazaárulók bosszúja ez az elámitható naiv néptömeg felizgatásával, hogy két legyet üssenek egy csapásra és támadást intézve a rendszer el­len, ugyanakkor tönkretehessék a magyar népet. Nem akartunk a dolognak eddig na­gyobb súlyt tulajodnítani, mint amennyit megérdemel, de ma már a vakond munká­nak olyan jelenségeit tapasztalhatjuk, ame­lyeket nem szabad kicsinyelni. A hazaárulók­nak és népbolondntóknak érezniük kell az uj korszak kezét, mely nemcsak arra volt erős, hogy megvédje az alkotmányt, hanem arra is elég erősnek kell lennie, hogy eltiporja az alkotmány és a nemzeti eszme minden el­lenségeit. HÍREK. — május 31. — Az uj koronaőr. A báró Rad­­vánszky Béla halálával megüresedett korona­­őri méltóságát hir szerint báró Weselényi Miklóssal, Kolozsvár II. kerületének ország­gyűlési képviselőjével töltik be. — Szanatórium közgyűlés. A hely­beli szanatórium egyesület ma tartotta köz­gyűlését. A gyűlés elnöke dr. Lukács György volt főispán a gyűlésen nem jelent meg s az elnöki tisztet Juhász polgármester töltötte be. A gyűlés tárgya, hogy a megkezdett tü­dőgyógyintézet felállítása ügyében a szük­séges tőkét miként teremtsék elő. Társadalmi utón. Hogy is lehetne másként? — Felség folyamodvány. Gyenes Gusztáv volt közös hadseregbeli huszár fő kovács felség folyamodványt adott be, hogy királyi kegy útján gyakorolhassa az állat­or­vosi teendőket. — Kinevezés. Polgármester a mai na­pon kinevezte Soós Gézát a fogyasztási adó hivatalhoz, Gravátz Ferencet pedig a katona ügyosztályhoz napidijasnak. — Üres a városi pénztár. Nincs a városnak a napi kiadásait, melyből fedezze s a tegnapi pénzügyi bizottságon ki keres­ték, hogy ezen csak úgy lehetne segíteni, ha kölcsönt kér a város és pedig 12 ezer koronát a takarék alapból, vagy 22 ezer koronát meg a Regále alapból. Azt mondják igy tartozós mindég, igy szokott ez másfele is. — A csendőrség kérdése. A tanács felszólította a csendőrparancsnokságot, hogy tegyen eleget a szerződésbeli kötelezettségé­nek, adjon elég csendőrt s a vezető­ket ne csereberélje minduntalan, mert más­felől ideszakadt ember a hely- és személy­­ismeret n­élkül nyomozni nem képes s ez is a közbiztonsághoz tartozik. Erre a csend­­őrség azt felelte, hogy ha nem tetszik az eljárásuk, mondjunk fel nekik. Hogy is ne? Épen ezért tettünk 30—40 ezer korona költ­séges beruházásokat, hogy most meg a tiszturak kedvéért eldobjuk. Tessék a szer­­ződést betartani, ha csendőr is, akit kötelez. Ez a rend s ez a tanács válasza. — A dűlő utak ügye. Évek óta sür­gettük, hogy a dűlő utakat hozassa rendbe a tanács, mert néhol oly keskenyre elszánt­ják, hogy alig egy kerék nyom széles. Ezt az ügyet 5 évvel ezelőtt az ókori főispán is kiadta a mérnöki hivatalnak azzal, hogy az összes utakat eredeti vonaluk alapján hisít­­­sa ki. Azóta a mérnöki hivatal egyre azt je­lentette, hogy kevesen vannak, nem képesek hanem bízza ezt priváti mérnökökre. Ma a tanács abban állapodott meg, hogy 27 ezer koronát fizet annak a mérnök vállalkozónak, a­ki 3 év alatt rendetlen utainkat rendbe hozza s el­könyveli. De sok pernek a magja van ezzel elhintve, de még több büntetésnek. A tanács úgy hiszi, hogy beszedi ezt a 27 ezer ko­ronát azokon, akik az utakat elszántották. Lesz hát ne mulass a tanyák között. — A Sas bérlője változik. Úgy ér­tesülünk, hogy a Sas bérlője egészségi okokból a bérletet átadja valami Winkler nevű makói vállalkozónak. — Tömeges áruk szállítása. A sze­gedi kereskedelmi és iparkamara felhívja a vállalkozók és szállító­ cégek figyelmét, tekin­tettel az őszi nagy áruforgalomra, de külö­nösen a gabona és cukorrépa forgalom aka­dálytalan lebonyolításával járó fontos orszá­gos érdekekre, hogy szén és tűzifa, kő és hasonló természetű egyéb áruk zömét saját jól felfogott érdekükben is még szeptember előtt szállítsák. A Magyar ipar pártolása. A keres­kedő ifjak egyesületének választmánya folyó hó 30 iki ülésén határozatot hozott, amenyi­­ben kimodotta, hogy az egyesület tagjai kö­rében a magyar ipar és kereskedelem érde­kében aktiót indít. Ezen c­élból az egyesü­let zászlót szerez be, a­melyen a Tulipán, mint a magyar ipar és kereskedelem védje­gye fog tündökölni. A zászlót az egyesület nagyszabású ünnepély keretében fogja 1906 július hóban, valószínnűleg július hó 1-én felavatni. Az elnökség most teszi meg a kellő intézkedést, hogy a zászló fővédnöké­nek Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert megnyerje. — A sajtó a lóverseny ellen. A bu­­­dapesti napilapok megbízottai ma délután három órakor az „Otthon“ írók és hírlapírók körében ülést tartottak, amelynek tárgya volt a fővárosi sajtó állásfoglalása a lóversenyek és ezzel kapcsolatban a totalizatőr játék el­len. Az első felszólaló dr. Szalay Mihály volt, aki bejelentette, hogy a székesfőváros tör­vényhatósága saját hatáskörében mozgalmat indított a totalizatőr­ játék ellen és ezúton is felkéri a sajtót, hogy a székesfővárost e tö­rekvésében támogassa. Az értekezlet kimon­dotta, hogy a székesfővárosnak a lóverse­nyek ellen irányuló akcióját készséggel és a legerélyesebben támogatja. A legközelebbi ülés szombaton, június 2-án d. u. 3 órakor lesz. — Kedvezmény az újoncoknak. Je­kelfalussy Lajos honvédelmi miniszter a mai napon nagyfontosságú leiratot intézett a tör­vényhatóságokhoz a legközelebb sorozás alá kerülő újoncoknak adandó kedvezmények tárgyában. A leirat szerint azon hadkötele­seknek, akik az 1882., 1883. 1884. évi ko­rosztályból julius hónapban kerülnek soro­zás alá, ha ez év szeptember havában lép­nek be a hadsereghez, a hadügyi kormány szolgálati idejükből négy hónapot, a tarta­lékban eltöltendő időből egy évet számít l­e kedvezményül. — Tizenhárom éves testvérgyilkos, Vácról írják: Borzalmas kegyetlenséggel •lte meg Bicskey János tizenhárom éves fiú tizenegy éves öcscsét. A két fiú, mialatt szüleik távol voltak, együtt játszott a szo­bában. Bicsey József pajkosságból megcsípte bátyját, mire ez dühösen felkapta az aszta­lon levő konyhakést és markolatig döfte öcscse házába. A fiú rögtön meghalt. A gyil­kosság hírére nagy néptömeg gyűlt össze, de a gyilkos megszökött. Többen hallották, mikor azt mondotta, hogy a Dunának megy. De meggondolta mert tegnap az agyon­éhezett f­át a csendőrök a rákospalotai er­dőben elfogták. — A szerb összeesküvő tisztek nyugdíjazása. Belgrádból írják: A hivata­los lap mai száma királyi ukázt közöl, amely Masin Sándor és Popovics Damján ezredesnek, Miszics Péter és Lazarevics Luka alezredeseknek és Kosztics Ljubomir őrnagynak saját kívánságára megengedi a nyugalomba vonulást. Egyidejűleg elisme­réssel abbeli készségükért, amelylyel állása­ikat a kormány rendelkezésére bocsátották, teljes fizetésüket kapják nyugdíjképpen. En­nek következtében most már semmi akadá­lya sincsen többé annak, hogy Anglia újra fölvegye a diplomáciai össszeköttetést Szerbiával. — Megvert csendőr. Trabek Frigyes szegedi árva utca 16 szám alatti korcsmájá­ban tegnap este szóváltásból kifolyólag Sin­­kovics József, Sinkovics János, id. Sinkovics János, Csányi Sándor, Fejes János kisteleki csendőrőrmestert úgy összeverték, hogy a mentők a városi kórházba szállították. Fejes sebesülése nem életveszélyes. A 4 tettest, a­kik különben szegedi követők, az éjszakai rendőrőrjárat letartóztatta. — Magyar fürdővendégek kalandja Abbáziában. A „Fiumei Hírlap“ épületes botrányról ad hírt, amelynek szenvedő hőse két magyar úr volt, akik tulipános jelvény­nyel jelentek meg az abbáziai sétányon. A két magyar fürdővendég a tengerparton sé­tált, amidőn a velük szembe jövő osztrák fürdővendégeknek szeme megakadt a kis jel­vényen. Sértegetni kezdték a magyarokat, majd megrohanták őket s ruhájukról letép­ték a tulipánt. A magyarok védekeztek a tá­madás ellen, de a túlnyomó erő végre is győzött, a támadók sárba taposták a jelvényt és a két magyar fürdővendéget megverték. Az Abbáziában üdülő magyarok között az eset méltó felháborodást keltett, mi pedig csodálkozunk rajta, hogy az ilyetén módon nyilvánuló vendégszeretet árán még akadnak olyanok, akik osztrák üdülőhelyekre viszik a pénzt. — Földrengés Zágrábban. A buda­pesti földtani intézet jelenti, hogy május 26-án Zágrábban ismét kisebbrendű földren­gés volt. Délelőtt 11 óra 6 perckor kezdő­dött a rengés és 11 óra 9 perc 30 másod­perckor végződött. A legnagyobb rengés 12 másodpercig tartott, amelyet nem csak a műteremben éreztek. — Jégeső a vidéken. Paksról írják, hogy ott tegnap délben húsz percig tartó jégeső esett. A mogyorónagyságú jégdarabok nagy kárt okoztak, a gyümölcsösökben és a veteményekben. ____VÁSÁRHELYI HIRADO.u 1906. judius 1. «_ ■_ -1 .. — .....­­ ...........­­ . ...^

Next