Vásárhelyi Napló, 1924. március (1. évfolyam, 24-48. szám)

1924-03-28 / 46. szám

Hódmező« Vásárhely, 1824. Ára 500 kor. I. évfolyam 46. szám.Péntek március 28. Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: gyhatja ínyán, volvert a eskedésében, tea sarok. Festő ifon 245 .sző és imodersznak csikószejrendü kiviszövőszéken án utca 32 szendelés érint mellett készít ály )S-U. 1 ■______ ii cipőket akás bakkanszandálokat a ínyosabb áraauzál-u. 24. vétetik. Drszak midőn hosszú etesen elsajá:gyészek által minden kényes titkát. Egyeberendezett Damjanich-u. :a fajta állati szett szőrmék és vadállati szerint jután eszközlöm. ázalék árketajta nyersben. m. box, főrönd, kocsistb. minden )b kivitelben, napi áron. szló ipartelepe. Kin raktáron és rendel és pontos. szám alatt. Ina 2 szoba:obából vagy mali, vagy leghajlandó volt biztosítani és át. A lakás a szár-, Petőfi-, -, vagy közel megfelel. Közok. Közelebbi talaj_megadja. fel mosott I. p4- s I. rendű út poroszfrenc u. 10 sz. EMBEN akát és minó dolgot szakosan vállalomózsef , és Szt Istvánnal felvétetik. Három nagy hazal rétiszéna Bakay Lóránt /en, Kossutha t. részvénye: a népbankitiadni akarják, az intézetben Részvényeik iló elhelyezé- Hódmezőválsága, és sillereutsch Zoltán ér. rauger, Német veres an 1Zinál ! alatt. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. Most, vagy soha!.. Végre a tisztelt Ház asztalára került tehát az a törvénytervezet, melyet akár szanálási, akár honmentő, akár talpraállítási javaslatnak neveznek is a felfogás sokféleségével, de közös megállapítással és lényegbeli értelemben valóban mindannyian Magyarország egyetlen orvosszerének tartunk és kell, hogy tartsunk. Öt esztendő óta ábrándozunk valami lehetőségen, mely ezt a rombadőlt hazát megmentené. Öt esztendő óta keresik a kormányok több-kevesebb szerencsével, vagy mondjuk , megértéssel a módot, mely a gazdasági életet biztos bázissal alátámassza. Négy esztendeig azonban csak kísérleteztünk és ábrándokat kergettünk. Talán mindenkor jótakarással, jóindulattal, nemes törekvéssel, de szemeink előtt csak akkor bontakozott ki a gyógyulás egyetlen gyógyszere, amikor Németországot a márka zuhanásával járó nagy katasztrófa lesújtotta. Akkor ébredtünk a tudatára annak, hogy országunk talpraállásához kevés a mi megfogyatkozott erőnk, hanem ha igazán meg akarunk gyógyulni, akkor — ha lehetséges — a külföld segítségét, külföldi kölcsönt kell igénybe vennünk. Elárvult, százszor megrágalmazott, belső forrongásban élő országnak külföldi kölcsönre számítania alig is lehetett. De a magyar erő, a magyar géniusz feltámadt és még egyrészt a rágalmakkal szembe szállott, idebent is megmutatta, hogy akar és tud rendet teremteni és tudja fegyelmezni saját erőit, sőt önmagát is. így sikerült gróf Bethlen Istvánnak elérnie azt, hogy leghalálosabb ellenségeink leszereltek az érvek előtt és a nagy antant jóakaratú figyelme felénk fordult. S igy nyílt meg a lehetősége a külföldi kölcsönnek. Nem mondjuk éppen, nem áltatjuk magunkat azzal, hogy tisztán a két szép szemünkért cselekedték ezt velünk. Nem. A mi talpraállásunk érdeke egész Európának. De nekünk mindenesetre elsősorban érdekünk. És reánk nézve most ez a legfőbb fontosságú. A kölcsön nem a kormánynak, hanem a magyar nemzetnek kell, mint ahogy a talpraállás is nemcsak a kormánynak, hanem minekünk, mindnyájunknak életérdekünk. Mindnyájunk alatt nem magunkat, nem a nap robotosait értjük, hanem ezt a szegény, vergődő, nyomorgó, lelkét-testét emésztő nemzetet. A magyart, akinek a tolla nem fog, a kalapácsa megáll, a gyaluja kiesik a kezéből, a földjét nem tudja bevetni, a jószágát tartani, a gyerekét nem tudja taníttatni, akinek a gyárkéménye lassan megszűnik élni, akinek a boltja kiürül és a zsebe is. Aki nem tudja ma, mit ér holnap. Aki csak tojástáncot jár a korona jobb és rosszabb értékei között. Ennek a szerencsétlen országnak kell a kölcsön. És mikor a kormány végre azt mondja, hogy most, vagy soha! Akkor előállnak a parlament szélsőséges elemei s ők is azt mondják, hogy most, vagy soha! Ha adsz egyenlő, titkos és általános választójogot, akkor nem obstruálunk, akkor megengedjük, hogy legyen kölcsön. Lehet erről beszélni más időkben, de akkor is nem így és nem revolverezve. Most azonban sehogy sem. Most aki a külföldi kölcsönt megakadályozza, az a nemzet gazdasági halálát sietteti és idézi föl. És erre senkitől felhatalmazást nem kapott, jogot pedig ahhoz sem emberi, sem isteni törvények nem engedélyeznek . . . POLITIKAI NAPILAP Vásárhelyi Napló Rt. Bethlen miniszterelnök válasza a kereskedők üdvözlésére Megírtuk, hogy az Egységes Párt vezetősége által, az elmúlt vasárnap, a Kereskedelmi Testületben tartott propagandagyűlés alkalmából, az egybegyűlt kereskedők Borbás Sándor indítványára elhatározták, hogy a jelen legnagyobb magyar államférfiát, gróf Bethlen István miniszterelnököt, Vásárhely első kerületének nemzetgyűlési képviselőjét táviratilag üdvözlik. A meleghangú üdvözlésre tegnap a következő válasz érkezett a Kereskedelmi Testület elnökéhez : Borbás Sándor Hódmezővásárhely. • A hódmezővásárhelyi kereskedelmi egylet propaganda gyűléséről a város kereskedőinek nevében küldött üdvözlő táviratáért kérem tolmácsolja hálás köszönetemet. Hazafias viszont üdvözlettel Gróf Bethlen István. Ha szentelik fel a F. Tóth házaspár ajándékharangját. Mint ismeretes a református egyház két hit híve: F. Tóth István és neje Hódi Judit, házasságuk ötvenesztendős jubileuma alkalmából az ó-templomnak egy harangot, illetőleg annak elkészítéséhez szükséges búzát ajándékoztak. A harang most készült el és kedden érkezett meg Vásárhelyre, ma délelőtt 10 órakor pedig ünnepélyes keretek között el fogják helyezni az ó-templom tornyában, hogy előszavával hirdetője legyen Isten dicsőségének és az ajándékozók áldozatkészségének. Az ünnepélyes aktussal kapcsolatban az egyházi elnökség a következő meghívó közlését kérte tőlünk : Az F. Tóth István és neje Hódi Judit jószivü s egyházszerető áldozatkész házaspár által az ó-templom tornya számára ajándékozott ércharang felszentelése és toronyba elhelyezése f. hó 29-én, azaz szombaton délelőtt 10 órakor történik meg ünnepélyesen, két énekkar közreműködése mellett. Az ünnepélyes ténykedés réstvevőiül a presbitériumnak és az egyházközségi közgyűlésnek tagjait, valamint minden híveinket és a lelkiélet vallásos mozzanatai iránt érdeklődő közönséget ezúton hívja meg az Egyházi elnökség. Ma estére tehát, a tavaszi alkonyatban uj harang szavát hallja Vásárhely népe. Uj harang szavát, amely majd egyszer, nemsokára a magyar feltámadás örömnapját hirdeti a hivő lelkeknek . . . Dűlőre jut a közigazgatási központok kérdése. A napokban jeleztük, hogy a város tanácsa a közelben határozni kíván a közigazgatási központok felállításának kérdésében. Ezt az értesülésünket támasztja alá most az a tény, Fejérváry Bertalan tanácsnok és Reich Ede műszaki főtanácsos, főmérnök csütörtökön reggel Ötthalomra, valamint Kenyeretéglásra mentek ki, hogy ott a helyszínen szerezzenek meggyőződést, vájjon a közigazgatási központnak az érdekelt lakosság tud-e megfelelő helyet biztosítani. A helyszíni szemle eredményéről a tanácsnok és a főmérnök jelentést tesznek majd a tanácsnak, amely most már minden valószínűség szerint rövid időn belül dönt a közigazgatási közpotok hova való felállításáról. Újra szántják a fagy miatt elpusztult búzavetéseket. Hogy a vadvizek s a Tisza árja elvonult, fellélebzettünk, mert azt hittük, hogy az idén szűztiszta marad reménykedésünk, s a jó telelés után dús lesz a termés. Örömünket azonban hamar megsziszálja az idő. Ha valaki a vásárhelyi határt rójja és szemlélődik, sokfelé látja, hogy búzavetéseket újra szántanak, másutt meg a sárguló búzatáblán vontatják végig a vaskoronát. Szomorú dolog, de tény, hogy beteg a búza és sok helyen halálát okozta a fagyos idő. Az ősz nagyon szép volt, a tél is jól viselkedett s a gyönyörűen fejlődött gabona tudott pihenni a hótakaró alatt, de azután baj lett. Mikor a hó elolvadt s a vizeket a föld felitta, erős éjjeli fagyok következtek be, melyek a búzát megrongálták, sok helyen pedig teljesen tönkretették. Ahogy nyílik az idő és ahogyan jönnek a langyos napok, úgy mutatja ki a pusztulást a föld. A búza elsárgul s azután lehanyatlik s nem kel föl többet. Sokan a megkoronálással kezdik, de a vége csak az, hogy újra kell szántani az egészet tavaszi alá. Ahol nem veszett ki, ott is megsinylette a vetés a fagyokat. A Ház asztalán van a talpraállításról szóló törvény. A külföldi kölcsönt csak akkor folyósítják, ha ezt a törvénytervezetet hamarosan elfogadja a Nemzetgyűlés. — A tervezet az állami bevételeket fokozza s az adóterhek igazságos elosztása kapcsán a földadót 5-szörösre emeli. — Megállapítják az adómentes létminimumot. — A közszolgálati alkalmazottak létszámát újabb 15 ezer fővel apasztják. A nyugdíjakat mérsékelik és a természetbeni ellátást megszüntetik. — A városok segélyét fokozatosan teljesen megszüntetik. A magyar kormány tegnap terjesztette a nemzetgyűlés elé a külföldi kölcsönnel kapcsolatos, úgynevezett talpraállítási törvény tervezetét. A tervezet első része általános természetű intézkedéseket tartalmaz. A második rész azokat az intézkedéseket részletezi, amelyeket az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából a kormány megtenni jogosult, illetve köteles. — A közélelmezési miniszter állása 1924. évi június hó 30-án megszűnik. — A pénzügyminiszter a pénzügyi közigazgatás szervezetét és az egyes szervek hatáskörét rendelettel újonnan szabályoztatja. — Az összes bevételeket a pénzügyminiszternek kell központilag kezelnie. A kiadható összegeket az egyes tárcák közt ő osztja fel és ő állapítja meg a tárcákkal való előzetes tárgyalás után havonkint. — Az utalványi rendelet fel és ellenjegyzését végző tisztviselők ezeknek a rendeleteknek pontos megtartásáért anyagi felelősséggel tartoznak. A kedvezményes áru természetbeni ellátás megszüntetése alkalmával a közszolgálati alkalmazottak illetményeit, nyugdíját és egyéb ellátási díjait • a megszüntetett természetbeni ellátás ellenértékének figyelembe vételével megfelelően felemelheti és ez alkalommal a családi pótlékot újra szabályozhatja a kormány, amint azt az állam helyzete megengedi, az előbb említett illetményeket, nyugdíjakat és ellátási díjakat felemelheti. Feljogosíttatik a kormány arra is, hogy a vasúti viteldíj kedvezményeket korlátozhassa, illetőleg meg is szüntethesse. 15 ezer főnyi apasztás. Felhatalmazást nyer a kormány arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámát 1926. évi július 30-ig fokozatosan 15 ezer fővel apaszthassa. Az apasztásnak lehetőleg a megüresedő állások be nem töltése útján kell történnie. — Az itélőbirákat és ügyészeket csak saját kérelmükre lehet a szolgálatból elbocsájtani. — Az elbocsájtandó tisztviselőket 6 hónaponkint kell kijelölni és elbocsájtásukról értesíteni. Az elbocsájtandók az értesítés vételétől számított hat hónapig illetményeik élvezetében maradnak és szabadságolandók. Kezelőknél, kezelőnőknél és napidíjasoknál a felmondási idő egy hónap. A közszolgálati alkalmazottak illetményeinek felemelése alkalmával a nyugdíjasok illetményei a költségvetési egyensúly helyreállításáig 26 százalékkal kisebb öszszegben kell megállapítani, mint amennyire ezeknek a nyugdíjasoknak a ma érvényes szabályok szerint igényük volna. A hivatalos munkaidőt a főiskolai végzettséghez kötött állásokban heti 42 órára, a többi állásokra nézve pedig heti 48 órára emeli fel. A kormány az állami üzemeket és kü Aki még nem hiszi hát győződjön meg, hogy kötetkabát, blous, divatszmoking, KOKRON-GYÁR egyszerű és divat harisnyákban, férfi és gyermekok Kossuth-téri lerakatában van, uikban, a legnagyobb választék, olcsó gyári árak mellett. Kirakatunkat figyelj«» lönösen az államvasutakat önálló vagy részben önálló vezetéssel hasznosítja és ezeket az üzemeket magánosok bevonásával, nevezetesen az állam részvétele mellett az e célra alakított társaságok útján is hasznosítja. A városokat és községeket kötelezi arra, hogy az adminisztráció egyszerűsítése szempontjából mindazokat az intézkedéseket megtegyék, amelyek az államra nézve irányadók. Megadóztatják a háborús vagyont. A pénzügyminiszter az 1924. évtől kezdve kivetendő közszolgáltatásokat az aranykorona értékének alapulvétele mellett állapíthatja meg. Az aranykoronában kivezetendő közszolgáltatások után nem kell havonként 16 százalék pótlékot fizetni, hanem évi 12 százalék késedelmi kamatot. A földadó kulcsot fel kell emelni 25 százalékra. Az 5oo aranykoronánál kisebb jövedelem, valamint a 4ooo aranykoronánál kisebb értékű vagyon adómentes. A nagyobb családi adózó részére adókönnyítés engedélyezendő. A vagyonadó legkisebb tétele 466o aranykorona értékű vagyonnál 0,1 százalék, a legnagyobb tétel pedig 16 aranykorona értékű vagyon után 1százalék. Felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztertarra, hogy a háború alatt és a háború után keletkezett nagyobb vagyonokat átmenetileg külön vagyonadópótlékkal róhassa meg. Az adópótlék alapja az a vagyonszaporulat, amellyel az 1923. év végén mutatkozott vagyon az 1916. év végén mutatkozott vagyon átlagát meghaladja. A városok nem kapnak előleget. Az állam a város és községi alkalmazottak illetményeinek és nyugdíjainak fedezésére 1925. január 1-ig legfeljebb 75 százalék, január 1-től június 30-ig legfeljebb 56 százalék, július 1-től 1926 december végéig legfeljebb 25 százalékot előlegez. 1926 január 1-től pedig semmiféle előleget vagy hozzájárulást az állam nem adhat._________________________ „Katonát akarunk látni." A nemzetgyűlés csütörtöki ülése. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén kimondotta a nemzetgyűlés, hogy április elsején Károly király halálának évfordulója alkalmából, a Mátyás templomban tartandó gyászmisére a Ház képviseletében Huszár Károlyt küldi ki. Ezután a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására tértek át. Lukács György és Eőry Szabó Dezső szóltak a javaslathoz. Majd Bethlen István miniszterelnök beterjeszti az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, magyar nemzeti bank felállítása és az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében Párisban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénzügyi, a közgazdasági és a közjogi bizottsághoz való kiadását és azoknak az együttes tárgyalását. Kéri továbbá a nemzetgyűlést, hogy a már benyújtott csehszlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezményekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottságokon kívül a fent említett bizottságoknak is adják ki, mert ez a törvényjavaslat szoros összefüggésben van az előbbi törvényjavaslatokkal. Ezután Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter válaszol Gömbösnek egy régebbi interpellációjára s kijelenti, hogy mindenben arra törekszik, hogy a hadsereg tekintélyét megvédje. Azon kérdésre, hogy hajlandó-e visszahelyezni Györffyt, nemmel válaszol. — Jólesett hallanom — mondotta, — hogy Rupperttel szemben Gömbös megvédte a katonaságot és a hadsereget. Ebben egyetértek mindenkor Gömbössel. Igenis akarunk látni katonaságot, mégpedig jól nevelt, hazafias katonákat s annyit amennyit lehet. Ha az antant hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos nagyságú hadsereget fentarthassunk, akkor nem tudom megérteni, hogy hogy akad egy olyan magyar ember, aki ez ellen van." A választ a Ház tudomásul veszi. Az ülés ezután 3 órakor véget ért. Korányi az új pénzügyminiszter. Budapestről jelentik : A kormányzó Walkó Lajos dr külügyminisztert a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetése alól felmentette és Korányi Frigyes báró rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert pénzügyminiszterré kinevezte.