Vásárhelyi Napló, 1924. május (1. évfolyam, 73-97. szám)

1924-05-01 / 73. szám

2 VÁSÁRHELYI NAPLÓ 1924. május 1. Nilík­ tit­b h°gy igazán jó minőségű ridikült, pénztárcát, utazótáskát, bőröndöt csak nálam vehet, rendelhet és olcsón javíthat. Minden darab saját­­ligill 111 Uns készítményem és garantált jó minőségű. Szives pártfogást kér Rosenfeld Izsó bőröndös Deák Ferenc-u. 1 szám. Egy tanulót felveszek. tott létszámát, amely a feltorlódott munka folytán amúgy is kevés, apasztani lehes­sen. Megállapítja, hogy a minisztert a kér­déses rendeletének kiadásánál, amely az egész országban páratlanul áll, valaki rosszindulatúlag félrevezette. Kirívó, hogy a miniszter név szerint nevezi meg az elbocsájtandó tisztviselőket, holott egész bizonyos, hogy nem ismeri személyesen a vásárhelyi hivatalnokokat. Ebből is az lát­szik, hogy más valakiben kell keresni a város jóakaróját, aki éppen a leghasznál­hatóbb tisztviselőket tétette indexre, míg a használhatatlanokat meghagyta állásukban. A sérelmes rendelet megváltoztatására a közigazgatási bizottság már felírt a minisz­ternek és ebben a feliratban a város ma­gára vállalta, hogy a saját belátása szerint végrehajtja a létszámcsökkentést. Balog Sándor szólal fel ismét és azt indítványozza, hogy a közgyűlés is írjon fel hasonló irányban a belügyminiszterhez. A közgyűlés úgy Genersich Antal­ér, mint Balog Sándor indítványát egyhangú­lag elfogadja. kisebb ügyek. Ezután a kisebb ügyek következtek, így többi között a közgyűlés a tanács javasla­tára Genersich Antal dr egyetemi magán­tanár indítványával szemben, aki két mil­liót akart adni, kimondotta, hogy a Buda­pesten tanuló vásárhelyi egyetemisták se­­alapjához egy millió koronával járul hozzá. A város és a Nemzeti Bank. Végül egyhangú határozattal járult hozzá a törvényhatósági bizottság a tanácsnak ahoz a javaslatához, hogy a város 25 részvényt vásároljon a Nemzeti Bank részvé­nyeiből. A részvényeket azoknál, vagy an­nál a banknál jegyzik, amely a legjutá­­nyosabban bocsájtja a város rendelkezé­sére a vételhez szükséges külföldi valutát, vagy aranypénzt. Egyelőre az áprilisi szerint kapják májusi illetményüket a tisztviselők. Budapestről jelenti a M. O. T. . Illetékes helyen kijelentették, hogy a tisztviselők fizetésrendezése még nem nyert elintézést. A tisztviselők május 1-én az április havi fizetésü­ket fogják megkapni. A lakbéreket pedig 1924. évi 4. t.-c. értelmében fogják felemelni. Smith főbiztos elengedhetet­lennek tartja Magyarország talpraállását. nemiből jelenti az M. T. I. Smith a népek szövetségének magyarországi fő­­megbizottja, tegnap délután a nemzetek szö­vetségének palotájában fogadta a sajtó képviselőit. Kijelentette többek között, hogy kineveztetése meglepetésszerűen érte és nem volt elég ideje eddig ahoz, hogy a magyar helyzettel behatóan foglalkozzék. Hangoztatta, hogy mennyire fontos Ma­gyarország pénzügyi újjáépítése, amely Eu­rópa normális viszonyainak helyreállása szempontjából elengedhetetlen. Ezzel kap­csolatban megemlítette azt a példát, me­lyet Ausztria szanálása gyakorlatban nyújt. Smith tegnap délután indult el innen bu­­dapestre. Miért hívták össze a nemzetgyűlést? Budapestről jelentik. A baloldali ellenzék által összehívott nemzetgyű­lés pénteki ülésével kapcsolatosan a polgári politikai körökben általá­nosan az a nézet alakult ki, hogy az összehívás fényében kizárólag a szociáldemokrata párt akadékosko­dását kell látni. Az összehívás annál érthetetlenebb, mert hiszen alig két nappal ezelőtt éppen az ellenzéki képviselők, akiknek a szocialisták­hoz való csatlakozásával a szüksé­ges aláírásokat összehozták, jelentet­ték ki, hogy a parlament összehívá­sának értelme nincsen és így erről szó sem lehet. Két nappal ezelőtti kijelentésükkel ellentétben áll az a tény, hogy a szükséges aláírásokat megadták. Kormánypárti körökből vett értesülés szerint a pénteki ülésre az egységes párt teljes számban fel­vonul. Az ülés után előreláthatólag ismét elnapolja magát a Ház. 314.000 korona a vagyon­­váltság búza mázsája. Budapestről jelenti az MTI.­ A pénzügy­miniszter a vagyonváltságról szóló máso­dik törvény I. fejezete értelmében a mező­­gazdasági ingatlan vagyonváltsága fejében fizetendő búzaárát a törvényben nyert fel­hatalmazás alapján, a földmivelésügyi mi­niszterrel egyetértően 1924. év május ha­vára métermázsánként 314 ezer koronában állapította meg. Tizenhat új házat építenek Az építkezési kedv új lendületet vett Vásárhelyen. Sok új háznak felemelése már folyamatban van , például szép új házak épülnek a Gellért-utcában, a Bocskai-soron, a Klauzál-, Szent I­stván-utcában. De eze­ken kívül sürgősen kértek építési engedélyt a következők : dr. Szemző Miksa a Virág­utca 4. száma alá 8 szobás nagy házra; Szűcs Ernő a Láncz-u. 4. számra, Sz. Kovács János a Hajnal-utcába; Erdős Já­nos a Láncz-utca sarkára ; Égető György a Nádor-utcára; Fehér Pál a Kisfaludi-u. ismét a városban és bűnt. 17. szám alá ; Reichfeld Emil a Rákóczi- és Teleki-utcák sarkára; Kiss János a Tölgyfa-u. 10. száma alá ; H. Mucsi János a Galamb-u. 34. számra; Mihály Béla szücsmester az Oldalkosár-u. 17. számra, a Juhász Ferenc-féle telekre; Láda Sán­dor a Bálint-u. 10. szám alá ; Mártélyon Bene János a Csáki-féle telekre; Gaál Balázs a Krizsán-telepre; Elek Sándor a a Tánczoshalomnál ipartelepre ; Pádi Já­­nosné a Lebuki dűlőbe és Farkas János a Pamukszélre. Nem terem az idén egy szem szőlő a Hullámtérben, ha egy hét alatt nem megy le a víz, amire pedig nem sok a kilátás, mert eddig mindössze 14­3 centit apadt s a Kőrösökről újabb áradást jeleznek. A Tisza vize nagyon lomhán mozog még a hullámterületen. Két hete tart már az apadás, de olyan lassú tempóban esik a viz nívója, hogy alig lehet észrevenni. A mártélyi részen a Szücs-tanya és az uj tanya már kint vannak a vízből s mind a­­kettőben benne laknak már, persze még mindig csolnakon közlekednek, de az egész hullámterület viz alatt áll még s a szőlők csakúgy fuladoznak az áradatban. Szak­értő emberek mondják, hogy ha nyolc nap alatt le nem megy a viz, akkor az idén szőlő ott nem terem s talán a gyümölcs is megsínyli a dolgot, mert a viz szokatlanul hosszú idő óta van már kint. Tegnap reg­gel Porgánynál 759 centiméter volt a viz magassága s előző reggel óta mindössze 3 centit apadt. Felülről újabb áradást je­leznek. A hármak között a sok esőzés újra megduzzasztotta s a Maroson is újabb árhullám vonul a Tisza felé. A szokatlan nagy víz tehát óriási kárt tett már eddig is és tesz ezután, ahogy ezt a sivár ki­látások mutatják. Folyik a jegybank részvényeinek jegyzése Vásárhelyen. Valutákban való jegyzést a bankoknál kell, a Nagytakarékban, a Magyar-Olasz Bankban, a Népbankban, a Közgazdasági Bankban és a Központi Takarékban. Buzaparitásban legcélszerűbb a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezeténél, vagy a Futuránál. gazdasági Bank. A búzajegyzéseket elfogadja a Futura rt. és a Gazdák Hitelszövetkezete. Negyed részvények jegyzését végzi az Ipari Hitelszövet­kezet és a Hangya. A kormány a Magyar Gazda Szövetség és az O. M. G. E. határozott kérésére 10 millió aranykorona jegyzé­sét a gazdák részére bizto­sította, melyből Vásárhely és vidékének gazdatársadalma 10 ezer darab részvényt jegyezhet le, akként, hogy ha valutája nincsen, búzában fizet, még­pedig akár ő, akár új búzában. Ez utóbbi esetben fél éves hitelt kap, csakhogy a jegy­zésben részt vehessen. A jegyzés már az egész vonalon megkezdődött. Bővebb felvilágosítást szívesen nyúj­tanak a bankok s a Futura. A nagy történelmi pillanat, mely­ben évszázados régi álma válik valóra a magyar nemzetnek,­­ elérkezett. A önálló magyar nemzeti jegybank megépítésére vonatkozó 924. évi V. t.-cikk hétfőn életbe lépett és a részvénygyűjtést az egész vonalon megkezdették és lefolytatják sürgősen, mert május 7-én déli 12 óra­kor minden helyen lezárják az aláírást és további jegyzést aztán el nem fogadnak. Főelv az, hogy nemes valutában kell befizetni a 100 aranykoronáról szóló részvény értéket, még­pedig felét a jegyzéskor, másik felét két hónap múlva. Itt Vásárhelyen gyűjtik az aláírásokat a Nagytakarék, — a Magyar-Olasz bank, — a Népbank, — a Központi Takarék, — a Köz- Hivatalosan is közzétették az új lakásrendeletet. Budapestről jelentik. A hivatalos lap mai száma közli a kormánynak 3333-1924. M. E. számú rendeletét, amely a lakás­ügyek ideiglenes rendezéséről szól. A ren­delet első része a szabadrendelkezésről és a szabadbérbeadási jogról intézkedik, a második a lakásügyi közigazgatásnak a bérletváltozásra vonatkozó eljárását szabá­lyozza, a harmadik rész a lakásügyi köz­­igazgatás ellátására hivatott, hatósági szer­veket tárgyalja, a negyedik rész intézkedik a lakbér megállapításáról és pedig az alapbérről és az esedékes bérről. A törvény rendelkezése értelmében a béreknek a szabad rendelkezési jog teljes megállapításáig fokozatosan növekedő arányban az 1917. évi november elsején érvényesen kikötve volt évi tiszta bér aranyértéknek 50 százalékán felül nem emelkedhetnek. A törvény alkalmazásában alapbérnek, amelynek alapján az esedékes bér kiszá­mítandó, azt az aranykorona összeget kell venni, amely megfelel az 1917. november hó első napján érvényesen kikötve volt évi tiszta lakbér egynegyedre eső részének. Ha az illető lakás, vagy egyes helyiség ebben az időben bérbe adva nem volt, az illető városban hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért az 1917. november első napján általában fizetett évi tiszta bér lesz a béralap. Az esedékes bér az alapbérnek százalékszerűen megállapított hányada után papírkoronában fizetendő. Ennek kiszámí­tásánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénzügyminisz­ter az egyenes adótartozás fizetésének céljára havonként megállapít. Az alapbér aranykoronaértékű hányadának megfelelő esedékes bért a bérlő a más megállapodás hiányában a bérnegyed ötödik napjáig be­zárólag köteles megfizetni. Albérletbe adott lakások és lakbérek bérének megállapítása — akár a jelenlegi, akár új bérlővel szemben — nem lehet magasabb annál az összegnél, amely az albérletadó által az egész lakásért fizetett tiszta bérből és annak járulékai és pótlé­kai címen az albérletbe adott lakrészre, vagy szobára esik. Mellékhelyiség itt számba nem vehető. Konyhának vagy fürdőszobának esetleges közös használat­tal, vagy kizárólagosan való albérletbe­­adása esetén az albérleti összeg nem le­het magasabb az egy szobára eső albér­leti összeg felénél. Ha lakásrész, a­mely az albérlet tárgya, bútorozott, bútorhasz­­nálat címén az albérleti összegnek legfel­jebb 100 százalékát lehet felszámítani. Nagyobb utcai vagy különös kényelemmel és fényűzéssel berendezett szobák után még 20—50 százalék bútorhasználat szá­mítható. Természetesen a világítás, mosás, fűtés stb. után külön díjazás követelhető. Ha a lakrész több személynek adatik al­bérletbe, úgy a bútorhasználat díjának, mint a takarítás és kiszolgálás összegének még 20—20 százaléka számítható fel. Ezek a szabályok egész lakás albérletbe adása esetén megfelelően alkalmazandók. A szabad rendelkezés alá nem eső épü­letekben és épületrészekben lévő lakások és egyéb helyiségeknél a háztulajdonosok­tól a bérelt helyiségekben felmerülő olyan karbantartási és helyreállítási munkálatok teljesítése sem követelhető, amelyek a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. A közüzemi költségeket a lakók érdeké­ben akár a község, akár más üzemek lát­ják el, azokat a háztulajdonos köteles viselni, így pl. a víz, szemétkihordás, csa­torna és kéményseprési díjakat a tulajdo­nos viseli. A tulajdonost terhelő költségek megtérítésére 1924. évi május elsejéi kez­­dődőleg a bérlők az esedékes bérnek — a nem fizetés esetére megállapított követ­kezmények terhe alatt — 3 százalékát kö­telesek fizetni a főváros területén. Vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4 százaléka fizetendő, olyan vidéki városokban, ahol vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 5 százaléka fizetendő e címen. A vízvezeték és csatornázással nem bíró más városokban az alapbér 2 száza­lékának, más községekben az alapbér 1 százalékának megfelelő aranykorona össze­get köteles a bérlő a béren felül fizetni közüzem díj címén. A kincstári haszonrészesedést a bérlő az esedékes bérrel együtt köteles meg­fizetni. A bérházakban a bérlők házmesterpénz címén az esedékes bér összegének 2 szá­zalékát kötelesek megfizetni. Ha valamely bérházban nagy bért fizető bolthelyiség, vagy hivatal van, a házmesterpénzt a bérlő kérelmére megfelelően mérsékelni lehet. A kapunyitásért, tekintet nélkül a ki- vagy Szeplő, májfolt, sömör, napégetés ellen az Amerikai krémet, púdert, szappant iS VflDfISZ-illatszertárban kapható. Nincsen párja a Vadász-féle tejoltónak 1 csepp 1 li­ter vízbe, eláll évekig is. bebocsátott egyének számára, éjfél előtti órákban 500, éjfél után pedig ezer koronát kell fizetni. Szemétgyűjtésért és kihordásért a bérlők egy szoba után havi 1000 koronát, minden további szoba után 500 koronát kötelesek fizetni. 1 aranykorona — 16000 papírkorona. A hivatalos lap szerdai száma közli a lakásügyi rendelettel kapcsolatban a pénz­ügyminiszter 69924—1924. VII. számú ren­deletét az aranykorona értékének 1924. évi május havára való megállapítása tár­gyában. A rendelet így szól: — Az aranykorona értékben fizetendő közszolgáltatások és házbérek-1924. május teljesítendő fizetések számításánál minden 1600 papírkorona egy aranykorona érték­nek számít. Ennek a rendeletnek értelmében te­hát a lak- és boltbérek kiszámításánál az a táblázat az irányadó, amelyet be­avatott budapesti tudósítója révén már napokkal ezelőtt közölt a „Vásárhelyi Napló“. Várakozáson felüli érdeklődés a Nemzeti Bank részvényei iránt. Budapestről jelenti a M. O. T. : A Magyar Nemzeti Bank részvény­­jegyzésével kapcsolatban érdeklőd­tünk a bankoknál és pénzintézetek­nél, ahol az új részvényeket jegyezni lehet, ahol kijelentették, hogy a má­sodik jegyzési nap eredményéről számszerinti kimutatást a pénzinté­zet még rendelkezésre bocsájtani nem tudnak, de általános az a vé­lemény, hogy a jegyzés eredménye a várakozást felül fogja múlni. Nincs változás a nyomdász sztrájkban. Budapestről jelentik : A nyomdász sztrájk változatlanul tart. Értesülésünk szerint a nyomdavállalatok és a munkások között tegnap újabb tárgyalások nem voltak. Pótnyomozás a Váci-utcai gyilkosság ügyében. Budapestről jelentik: Ismeretes, hogy Orecskovics Bogumilné a Váci-utcai rabló­gyilkosság gyanúsítottja a vizsgálóbíró előtt visszavonta a rendőrségen tett beismerő­vallomást. A bűntényt úgy állította be, hogy unokanővére Raffersberg Irma kalaposnő véletlenül gázmérgezésnek lett az áldozata és ő csupán halottrablásban bűnös. A vizs­gálat több eredménye támogatta ezt a vallomást, pótnyomozás indult meg ez ügyben. Tegnap délután a törvényszék és rendőrség kiküldött orvosszakértői kiszáll­tak Oreskovicsné Váci-utcai lakásába, hogy ott helyszíni szemlét tartsanak a titokzatos bűntény ügyében. A helyszíni szemle ered­ményéről ma terjesztik be írásbeli szak­­véleményüket és ennek alapján fog tisztá­zódni a Váci-utcai kegyetlen rablógyilkos­ság ügye. Repülőgépen szökött meg két szélhámos tőzsdés. Budapestről jelentik. A budapesti fő­­kapitányságra tömegesen érkeznek feljelen­tések Weisz Emil és fia egyezményes tőzsde bizományos cég tulajdonosai ellen. A kár összege már az első időkben milliárdokra rúgott. Amikor tegnap este a detektívek keresték W­eiszt Emilt és Őszi Gyulát, ki­tűnt, hogy a délelőtt folyamán folytatott zárt tárgyalások alatt, repülőgépen meg­szöktek a fővárosból. Még a kora reggeli órákban szabályszerű útlevéllel ellátva száll­tak fel a mátyásföldi repülőtérről Páris felé. Mindegyiküknél egy kisebb kézitáska volt, melyben valutákat és készpénzt vi­hettek magukkal. Megállapították, hogy Bécsben még a repülőgép utasai között voltak. Prágából azonban már nélkülük indult tovább a repülő­járat. Valószínű, hogy Prágából tovább folytatták útjukat, bizonyára vasúton és innen kezdve nyomuk veszett. A főkapitányságra ezidőszerint 16 nagyösszegű feljelentés érkezett a két meg­szökött tőzsdebizományos ellen. A kár összege meghaladja a 11 milliárd koronát. Pályázati hirdetmény. A Hódmezővásárhelyi Iparegylet a ven­déglőjét folyó évi november 1-én házi­kezelésbe veszi. E célból üzletvezetői állásra pályázatot hirdet. A pályázati ha­táridő f. évi május 31-ikének déli 12 órája. A pályázatok az Iparegylet elnökéhez, Koncz Pálhoz, Kinizsi­ utca 91a szám alá küldendők. A pályázati feltételek ugyanott megtekinthetők. Később érkezett pályázatok figyelemben nem vétetnek. Pályázóktól megkivántatik, hogy szakképzettségüket és eddigi működésüket okmányokkal igazolják. Hódmezővásárhely, 1924. április 26-án. Koncz Pál elnök. Fatele Hilhein készl fa junius hó­napi árná árol Si­szűcsin I., Szt. Ant áliandi van a legsz berendezések nyékhez a leg bútorzat is. egész nap deklődők a Orovecz-házi ságház közi gazdagon fe­­lsőrendű in szolid kiszól Mrgérkex fftisko Vili., Széchen ! Van Szerencsé b. tudomására legmodernebb kizárólag helyi gyapjút és nyx fogva módomt mulatós olcsó delki Gyapjú Jobb minőség formában . . Príma la min ban .... Nyulszó IFJ. OSI­­ Deák- és Szej Nyűgöt csatáé ha vesz ne H. Nagy Imr Zrinyi- ét Harisnya Gárdos Szentesi Vet« FUTURÁNÁL Eredeti rózs ka kuk­ka és Bál Petöfi-Folyik mindenféle g kopott minta beszerezhető katrész, mely nak és forrr mindenféle v gálás, gyalul fás gépkalap uj munkákat; saját gyártm;­tásokat felelő gazdasági gép mindenféle fém­a telepemet csalódik. Ert fizetéssel, k­ol vasi

Next