Vásárhelyi Napló, 1924. szeptember (1. évfolyam, 173-196. szám)

1924-09-02 / 173. szám

eseteket 5 árért készít­etván epe, a sarok. Jitatraktár, sfüzék, k­ális hisziteje 5íszerész szám alatt sínben.) »riba, is állandóan ó első minő­rázssa kamalmában. larálás áb­an. enyeres áru­­itruk van. éti borok :ó mészbe . Gyorsan idlólakkok. « m­isz, Leg- •« k. Minden­ I­sten főtt ,­ és konya. 03 . savanyák '5­0. Nullás­, ^ rpa. Leg- « felcsibban £■ fűszeráru £ ,a mellett, ben töretnek 4KRA om a t. kö NEMZETI karmas h?­­téges fenn­­fizzei, i”'á risssn Ch­.r- • igeneire fal. figyelmét. r n­ő •DÁS. d­adísi r­ . A ne. t sm­­­ .8 »3 alamint a levő ti­zifa­jbi sorrend fizetendő •csen el fog o. 8 órs­z .v, dedől g •so»» órháss-1?) d. «. 8 ól a holt-Ittiszai őr­ségére te­tt fizetendő lelyen, mint trverés al stóság által árakban is 4 augusztus gatóság tt van!! rsi-u­ ca piacon) szalbó üzlete, öltönyök, tok, bőr­kabátok A gazság sokféle. Vannak például olyan emberek és népek, melyek a más szerze­ményét ellopják. Ezeket tolvajok­nak nevezik. Akik erőszakkal té­pik ki szomszédjaik kezéből a pénzes bukszát, meg a zsebéből az aranyórát, ezek rablók. Ilyen például a királyi román hadsereg legénységének 98 százaléka és a festett tisztikarának 67 és fél per­centje. Vannak azután olyan em­berek és népek is, a­melyek fino­man bánnak el szomszédaikkal és más földi halandókkal, akik ideig­­óráig a hatalmuk alá kerültek. Akik annyira finomak, hogy olaj­jal kenegetik a korbács helyét és az égbe küldendő túszok számára zenélő akasztófákat állítanak. Akik a pofon előtt keztyűt húznak és a korbácsot, mielőtt az az ember­társuk hátán pattanna, lizoformmal fertőtlenítik, nehogy tetánust kap­jon a szegény áldozat. Ezeket finomaknak hívják. Szóval van mindenre név és paragrafus, csak arra nincs, hogy mit követ el az, aki a távozó vendég helyére ül be a kávéházban és az asztalon ha­gyott borravaló felét zsebrevágja, a másik feléért pedig a pincér háláját nyugtázza fejbólintással. Olyanfajta szemtelenség ez, melyre a polgári életben pofonnal szoktak válaszolni, nemzetközi vonatkozás­ban azonban csak néma megve­téssel és utálattal. Nem véletlenül kívánkozik tollunkra ez a kis er­kölcsi elmefuttatás. Nem is m­a leült úgy laposan, melynél egy meg­kótyagosodott félbolond, vagy cinikus gaz­fickó viselkedik úgy, mint a tintahal, midőn a maga gazságait nem is szépítve, szórja maga körül a kloákát, hogy ha már ő elmerült, sárral szennyeztessék be annak a férfiúnak a ruhája is, aki őt egy­kor, mint jószivű jóltevője, hiva­talba emelte. Ezt már letárgyal­tuk. Nem erről beszélünk hát, ha­nem egy másik felháborító aljas eset kapcsán emelünk szót, mely­nek szerzői szintén Eskütt-fajta emberek, mert a mi halálos, a mi eskütt ellenségeink, még­pedig a cselákok, áldozata a magyar liszt és amely ellen cselekedni, bármit tenni mi is képtelenek vagyunk. Egy szóval amit egyelőre tűrnünk kell, mint a ragyás esőt az égen, a békarajt a tó szélén, port a le­vegőben s fojtó illatot a nemzet­közi trágyadomb ammoniákos kö­zelében. Szinte észre sem vettük egészen máig a változást, mely a gabonapiacon történt. A sikerek és külföldi kereskedők lassanként eltünedeztek a gabonapiacról s he­lyettük egy új generáció, egy is­meretlen új fajta tűnt fel, mely mindennap lassan, nehezen indí­tott és addig az istennek sem vett egy szem búzát, mig Bécsből, Prágából és Pozsonyból direktívá­kat, sőt pénzt nem kapott. Jól van ! Gondoltuk. Hát hiszen nekik kell a búza és mi adjuk el. Hadd lakjanak jól az ártatlanok, ha már a patkányméreg kevés nekik ! Egyszer azután kezdett feltűnni a pesti gabonapiacon, hogy nem csak az irányítás jön Pozsonyból és Prágából, hanem a pénz is. És hogy lassan eltűnnek a dollárok, a font a svájci frank s nincs més pénz a gabonapiacon, mint a cseh pimasz pénze, a szokol. És ma már azt is tudjuk, hogy­­ Budapest semmi, mert a központ Prága és a magyar búzának, ár­pának, tengerinek az árát ott irányítják és ott szabják meg. Szó­val hiába dúzod szegény magyar a földet, hiába fizeted a drága bért, a magas adót, a horribilis cselédbért, hiába csírázod be a magot szíved verejtékébe, hiába imádod a te jó Istenedet az áldás­ért, a magyar Isten hiába ad több - kevesebb áldást, ringó kalászt, acélos magot, minden hiábavaló, mert annyit ér csupán a búzád, amennyit a cseh pimasz azért jó kedvében engedélyezni elég ke­gyes. Szóval kisül, hogy a te bú­zád nem is a tied, hanem a cseh pimaszé. Azé a ritkán jólakott éhenkórász nációé, amelyik soha egy szemet sem vet és nálad arat. Momentán nem tudunk az eljárás ellen semmit tenni, csak leszögez­ni, utálattal, undorral és nemes haraggal . . . Ára 1500 korona. Hódmezővásárhely, 1924 szeptember 2. kedd I. évfolyam, 173 ik szám. SZERKESZTŐSEI­: SZENT ANTAL-UTCA 7., TELEFON 209 HADOSZItAL: SZENT ANTALL-UTCA 7., A „KULTURA“ RT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN TELEFON 33 POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: FEJÉRVÁRY JÓZSEF KIADJA: A „KULTURA“ RT Négymilliós dohánypalánták Mártélyon. Búzája régen országon hirű, mert sehol olyan lánglisztet nem ad az élet, mint itt a n­­íxen, a tüzes földeken termett. Rétesnek nem is való más búza, csak ez, a Tisza tájékáról és még valamennyire a Bácskából. Most azután híressé tett a mártel­yi do­hán? is. Illetőleg csak nehány ps. láma, melyek»** a pénzügyőrök fe­­deztwsc fel. T v*ig ezen a részen nem t*r­ou v bfcá *tot» pénzügyigazgató­­ság. Enves lehat u­jdonitani, hogy m. s többen ti se t - d. hánypalántát, »i.esküi h-t/f r«i engedélyt kaptak, v g­yi i ér -k vans is. V iont akad; olyan egyén is, aki kiváltotta az okmányt, ha a megengedettnél többet növelt. Pedig a törvény na­gyon szigorú a mindez ’­V­ámfelatti tőért 31 ezer és 200 korona d­r­ogot ír elő. Ezt idejében közölte a Vásárhelyi Napló, óva intvén az érdekelteket, hogy egy szálat se tűr­jenek meg a százon felül. A pénz­­figy­gazgatóság most Baric#” FTM facat 117 dohánypalántáért 4 millió ko­rona bírságra marasztalta el. Megbüntette ugyanazon ré­zen 40 tiltott palántáért Bánfi Jutásiét is. A Farkhréten Cz. Nagy Ernő esett ebba a helyzetbe, őt is megbírságolták. Negyvenéves jubileumát ünnepelte a Barackosi Olvasókör. Vasárnap ünnepelte fennállásának negy­venedik évfordulóját a Barackosi Olvasókör. A nagyszabású jubileumi ünnepségre nem­csak a környékbeliek, hanem a városból is sokan sereglettek össze, így többek között ott i­ttu­ Kun Béla nemzetgyűlési képvi­selőt Fejérváry Bertalan dr tanácsnokot, a v­ros­kép életében, Hiss Albert gazdál­k­odó , » G­zda» évi­iség kifen­döltjét, Greguss Man­t a »urisi Olvasókör elnökét, Balog Sando­t a G­E a­lel­n­ökét és másokat. A városból e ke­s vendégeket a jubiláló ol­vasókör ve­ttő leg - élén Kovács Esztike üd­vözölte kerekedni, kedves szavakkal, majd a Jakab László lelkész által tartott isteni­­tisztelet vezette be az ünnepséget, melynek során számos felszólalás hangzott el. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő az olvasó­körök hivatásáról szólva a 48 as eszmék és a Kossuth-kultusz ápolásáról emlékezett meg a megjelentek nagy és lelkes tetszésére. Fejérváry Bertalan dr Vásárhely közönsé­gének üdvözletét tolmácsolta és arra kérte a jubiláló kör minden tagját, hogy szol­gálják lelkesedéssel továbbra is az egyesü­letük hazafias céljait. Balog Sándor ismé­telte meg ezután a pénzügyi kormányzat ellen után útfélen felhozott­­kifogásait­, majd a nagyobb siker kedvéért azt ki­vánta, hogy a kormány tiltsa ki a szocialisták háborúellenes gyűléseit, mert, —­mint hall­gatóságának zajos helyeslése közepette ki­jelentette, — Csonkát,­agyarország polgár­sága mindaddig nem mondhat le a hábo­rúról, mig a trianoni ,béké»s határ­­a­­i érvényben vannak. Kiss Albert a Gazda­­szövetség képviseletében szólalt fel. Utánna Greguss Máté beszélt s a ba­zekosi pol­gárság ama kívánságának adott kifejezést, amely szerint Barackosnak t­­efonállomásra volna szüksége. Török Lajos tanító mint az 1884 ben alakult kör egy a alapító tagja a régi idők polgári egységére­­m­tatott rá mint olyan példára, amelyet követni kell a mai kor magyarjainak ha azt kívánják, hog­y a nemzet újra nagy és bő­d­eg legyen. Fejős János a kör jég­éje ismertette ez­után az olvasókör történetét s végül sza­valatok majd a Szózat eléneklése fejezték be az ünnepséget, amely után banketten vettek részt a megjelentek. Folyik az őstermelői bizonyítványok kiosztása Az új rendszerű­­­stermelési bizo­nyítványok felálllásának munkáját még vasárnap is folyta­tó 8% adóhi­vatal, amaly még ezen a héten is permanenciában lesz, hogy a kicse­rélés akadálytalanul megtörténhes­sék. Ezt a célt sz­olgá­li as aa in­tévkedás is, hogy a külterületi gazdák részére Vásárhely Kutason, Tatárain­con és Kardoskuton adják ki a bizonyít­ványokat. Mindezekből tehát az lát­szik, hogy az adóhivatal a maga ré­széről móden intézkedést megtett az őstermelési bizonyítványok gyors és kényelmes kicserélésére. Mint érte­sülünk, eddig körü­le­ül háromezren kérték a régi bizonyítvány kicseré­lését, ami azt jelenti, hogy az érde­kelt polgárság nagyobbik fele már megkapta az új rend­zerü őstermelési bizonyítványokat. Mikor erről beszámolunk, israb­el­ten rá kell mutatni arra, hogy az új rendszer, ha egy kissé körülménye­sebb és az első alkalommal teljeseb­b aditszolgáltatást is kíván meg, vala­mint az ellenőrzést is latezívebbá teszi, mint a régi rendszer, mégis jelentős előnyöket foglal magában. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az őstermelési bizonítványokat negyedév­re",kint kellett megújítani, míg a ma­r kiadott bizonyítványok úgy gazdilagi évre szólnak. A másik előnyös változtatás, hogy a jövőben a termelő családtagjai is kaphatnak őstermelési bizonyítványt, ami a­z egyes gazdaságokra nézve rendkívüli haszonnal jár. Tényként lehet meg­­­állapítani azt is, hogy a pénz­ügy­mi­niszter sok mindenben magáévá tette be új rendszer eredeti formájával­­ szemben az egyes­­érdekképviseletek részéről megnyilvánult kívánságokat, így az új őstermelési bizonyítványok­nak három helyett csak egy oldalát kell kitölteni, míg az ellenőrzés te­rén pedig a tervezett vámkapus ellen­őrzés helyébe a piaci ellenőrzés lép.­­ Ezzel kapcsolatban említsük meg,­­ hogy Fejérváry Bertalan dr tanács­nok a forgalmi adóhivatalban érte­kezletet tartott és ez alkalommal a forgalmi adóellenőröket a kellő felvi­lágosítással látta el arra vonatkozó­lag, hogy az ellenőrzést a közönség zaklatásától mentesen végezzék, ne­hogy a piac forgalmit akadályozva legyen. A miniszterelnök Genfbe utazott, Budapestről jelentik: Bethlen mi­niszterelnök, Dituváry külügyminisz­ter, Khuen­é Hadarváry Sándor és Gajzágó miniszteri tanác­­s kísére­tében vasárnap délelőtt Genfbe uta­zott. A miniszterelnök utazása előtt úgy nyilatkozott, hogy a genfi ta­nácskozáson nem vesz részt hiva­talosan, mert hiszen a hivatalos ki­küldöttek: Apponyi, Korányi és Tán­cos, mari Genfben vannak. A mi­­niszterelnök Genfben érintkezésbe kíván lenni az ott nagy számben összegyűlő külföldi politikai szemé­lyiségekkel. A miniszterelnök és kí­sérete tegnap este 9 órakor érkezett meg Genfbe. Pénteken ül össze a nemzetgyűlés. Budapestről jelentik. Tegnap dél­előtt 10 órakor a parlament elnöki szobájában megjelent Propper Sán­dor, Pickter Emil, Szeder Ferenc, Drózdy Győző és Pakots József nemzetgyűlési képviselők a nemzet­gyűlés összehívását kérő ív átadása végett. A képviselőket Zsitvay al­­elnök fogadta és mintegy három­negyed óra hosszat tanácskozott ve­lük. Zsitvay az ellenzéki képviselők­kel folytatott megbeszélés után azon­nal a népjóléti minisztériumba ment, hogy Vass József helyettes miniszter­elnökkel tárgyaljon az összehívás ügyében. A tárgyalás eredményeként a Házat péntek délelőtt 10 órára hívják össze. Korányi Frigyes a Nemzetek Szövetsége előtt i a be­jelentik: Korányi Frigyes­­ báró pénzügyminiszter vasárnap a Nemzetek Szövetsége ülésén hos­-­­ szabb beszédet mondott, melyben elismerését fejezte ki a szövetség­nek Magyarország pénzügyi meg­segítéséért. Meggyőződött arról Ma­­­­gyarország, hogy a szövetség nem a hatalmas nemzetek pártfogása cél­jából alakult, hanem magas esz­­­­ményt szolgál. Ha kicsi is a köl­­­­csön összege, az megmentette az országot a végső kétségbeeséstől s­­ megállította a magyar pénzt a lej­tőn. Kü ön köszönetet mondott Ko­rányi Smith főbiztosnak, aki máris meghódította népünk bizalmát. A Nemzetek Szövetségének működése, ha továbbra is ebben az irányban hidd, elő fogja mozdítani azt a bé­két, melyben az igazsághoz, szabad­sághoz és embe­ri méltósághoz való jog meg fog illetni minden nemzetet és minden embert. A lakás miatt drága a megélhetés. Budapestről jelenti a MTI. Dal­­noky Kovács Jenő számítása szerint augusztusban, annak ellenére, hogy a lakbér emelkedett, a megélhetés 0,5 %-kal olcsóbbodott. A lakbéren n­yitá Judtx augusztus folyamán 19 %, olcsóbbodást mutat. Felrobbant lőporraktár. Konataninápolyból jelentik : Sin Stefano mellett fekvő Maliakeni lő­­porgyár felrobbant. A halottak szá­ma 15. Poincaré robbantotta ki a világháborút. Parisból jelentik: Marlitte Irsnen­ ivó szociális tanulmányt közöl a há­borús drágaságról és abban azt a megállapítást teszi, hogy Poincaré francia köztársasági elnök robban­totta ki annak idején a vi­­.­háborút. Női kötött kabát 140 180 250 ezer K és feljebb, fiú szvetterek 55 ezer K és feljebb 17 A [/ D A (IY K J) A 1 ' ! ks,ti“«.. "«<5?ey.TM?c*,TM*»«alsó HU Ali U M-ul Aa i­llSlftAftn A* 1 Női mellény (boeró) fekete 60 ezer K és feljebb, trikók mindig a legolcsóbb I fin I 17 ! FH­­ Ifi 1T 1 Férfi kötött kabát 160 ezer K és feljebb* naptáron. h & N­ Ä K R 1 A D A N vlliÖUtJttiti i­oÄTkknTLÄ L köny és ,löi kötött ruhák dö-O legfinomabbig Y egyszerűtől a áll)118i áron lesznek kiárusítva. Ad­dráSSy-UtCa.

Next