Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1910. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1910-01-01 / 1. szám
■ m ■ ■ Sí 9 Cahpí Hráty Gan (tg) áMely msjlött kalapok, czipők, fehérnemüek, nyakkendők, női czipők, női ernyők, női táska TMraru 5 , a tegyutányos ajtó iratok,alapzat Mt SUsnter, Habig, Pless, Pichler kalapok, Kobrák czipők egyedüli raktára. NÁ / Hódmezővásárhely, 1910. Január 1. Szombat. ÁRA 2 FILLÉR VI. évfolyam 1. szám. .........-- ■ - ■ -vásárhely #`M›KIZKTBSI ARAK HMA’UKN : negyedévre 2 K.—I. él évre 1 K.—I. egész évre 8 K.—I. VIDÖKHB : negyedévre 4 K.—I. egy hóra 1 K.401. Egy tzkm Ara : hétköznap 2 fillér, vasárnap 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy utcza 17. szám alatt. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐszerkesztő és laptulajdonosi KUN BÉLA. TELEFONSZÁM 58. HIRDETÉSEK díjszabás szerint. NYÍLTTÉR petit sora 80 fill. Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK: Vásárhely-Kutason, ■ Pusztán, Orosházán Gyopéroson. Békés- Sámsonban. l van még magyar becsületi Hunvásárhely, decz. 31. „Leküzdhetetlennek látszó tárgyi nehézségek merültek föl,“ mondotta Juszli Gyula az audenczia után és a sértett önérzet haragos indulatával tette hozzá, hogy Lukács Lászlóval minden további tárgyalás megszakadt. A válság nem szűnt meg. A válság élülről kezdődik. Valahányszor a helyzet a Burg parketjére kerül, új erőre támad föl a válság , nem tudunk a végére jutni. A tegnapi kihallgatás mégis döntő momentum volt a válságban és fordulópont a helyzetben. A király határozottan kifejezte ellenkezését a nemzet törekvésével szemben, hogy gazdasági önállóságához közelebb jusson. Justh Gyula pedig, mint talpig ■becsületes magyar ember, határozottan kijelentette, hogy ezt a követelést nem fogja kikapcsolni a függetlenségi párt politikájából. Justh Gyula bátor szavai talán még most is visszhangoznak a Burg falai között, ahol ilyen erős magyar lélek megnyilatkozásához nem igen vannak szokva. Ezeknek a nemes indulatoknak nem juttatott diadalt az audienczia. Hiába várták Justh behódolását. Hiába lesték, mint győzedelmeskedik Bécs mételyes levegője, amely annyi nemzeti nagyságunkat prostituálta már Justh Gyulán is. Az egész ország ujjongással fogadhatja az ilyen „eredménytelenséget“, mert többet használ ez a magyarság becsületének, küzdelmének, jövőjének, mint amennyit eddig száz eredményes audienciával elértek a császár hoppmesterei. Csak ilyen eredménytelenségek révén juthat el a nemzet törekvéseinek megvalósulásához. A császárnak meg kell tudnia, hogy a magyar függetlenségi politika olyan sziklavár, amelyet megtagadással nem lehet megsemmisíteni, s amelyen belül vannak még vértezett lelkű, megfizethetetlen magyar emberek. Ennek az erős sziklavárnak a kapuját az egész nemzet védi. Erről is meg fog győződni a császár, aki eddig a függetlenségi politika területén magyar vitézek helyett csak politikai papagájokat és a hatalomban sütkérező paradicsommadarakat látott. Lehet, hogy az elmélkedő hajlandóságú emberek most azon tűnődnek , miért kellett Justh Gyulát audienciára hívni, ha a császárnak nem volt szándéka közeledni a magyar nemzet álláspontjához ? Miért tárgyalt itt Lukács napokon át, ha nagyon cingár legénykének bizonyult ahhoz, hogy a függetlenségi politika magasságba emelkedhessék ? De most az elmélkedések ideje végképp letelt. Bécs új manőverekre készül. Lukács visszajön Budapestre, hogy most már más pártokkal próbáljon szerencsét. Hát kiváncsiak vagyunk, melyek azok a pártok, amelyekből Lukács, vagy Khuen, a granicsár, ki akarja választani a császári szándék többségét és kormányát ? És ha sikerül is neki néhány politikai szegénylegényből kabinetet alakítani, semmire se megy majd ezzel a farsangi társasággal a császár! Az ipari továbbképző tanfolyam. fiz iparosok figyelmébe. Hunvásárhely, decz. 31. Január hó 3-án hétfőn nyílik meg az ipari továbbképző tanfolyamok szakirányú oktatása, a czipész, szabó és építőipari szakokra, melyek közül a két első 2 hónapig, az építőipari három hónapig tart. Eminens érdeke úgy az önálló iparosságnak, mint a segédeknek, hogy a tanfolyamokat minél többen látogassák, a tanfolyam építőipari szakoktatását pedig különösen a figyelmébe kell ajánlanunk úgy az ács és kőműves kisiparosoknak. A kisiparosok részére megemlítendőnek tartjuk, hogy az új ipartörvény tervezet az ő munkakörüket nagyon megnyirbálja, ugyanis úgy intézkedik a 166-ik pontjában, hogy „a kőműves kőfaragó és ács iparosok, iparűzési joga kizárólag kis és nagy községekre terjed ki,“ vagyis ezen szöveg szerint nálunk a kisiparos semminemű munkakörrel még a külterületen sem lesz felruházva. Átmeneti intézkedésük pedig a tervezet 181-ik pontja úgy intézkedik, hogy „azok, akik az 1884 évi XVII. t. sz. 10. pontjába felsorolt iparágak valamelyikét az idézett törvényczikk alapján e törvény életbe léptekor már gyakorolták, iparuk gyakorlásánál az e törvényben, valamint a törvényalapján kibocsájtott rendeletekben vagy szabályrendeletben megállapított rendelkezéseket szintén betartani kötelesek“ . . . Ezek szerint tehát az új ipartörvény az építőiparosokra viszaható erővel bír, s így városunk ácskőmivesi kisiparosainak iparjogait egyszerűen megszünteti. Figyelmet érdemel a segédek részére a törvény azon intézkedése, mely a mestereket képesített munkavezető (pallér) tartására kötelezi, pallér pedig csak az lehet, aki a pallér vizsgát sikerrel letette. Ezek figyelembe vételével az ipari továbbképző tanfolyam építő ipari szakoktatása oly módon van szervezve, hogy úgy a pallér mint a mestervizsgához szükséges tananyagot felöleli, s a tanfolyam hallgatói a tanfolyam végeztével, az arra hivatott vizsgáló bizottság elltt a szakvizsgát minden további áldozat nélkül letehetik. Még csak azt tartjuk megemlítendőnek, hogy a tanfolyamon való részvétel úgy az iparosok, mint a segédek részére teljesen díjtalan. Részvény aláírási hirdetmény. A „Hódmezővásárhelyi Népbank“ 1909 évi Deczember hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlésén alaptőkéjének felemelését és e czélból 600 koronával befizetendő 748 drb egész és 300 koronával befizetendő 4 drb. fél részvény kibocsájtását határozván el, ezen határozatának végrehajtása tárgyában a következő módozatokat állapítja meg. 1. -szer. Az intézet ez időszerinti részvényeseit minden egyes egész vagy fél részvényeik után ugyancsak egy egész vagy fél részvényre elővételi jog illeti meg. 2. -szor. Ezen elővételi jog gyakorlása a jelen közgyűlést követő naptól bezárólag 1910 évi Márczius hó 1-ső napjáig az intézet pénztáránál a régi részvényeknek lebélyegzése végetti felmutatása mellett bejelentendő, 3. -szor. Az elővételi jog alapján igényelt új részvényekért darabonként és pedig egész részvényért 600, korona fél részvényért 300 korona fizetendő, melyből 748 drb egész részvény után 400 koronájával 299200 kor. 4 drb fél részvény után 200 koronájával 800 korona — együtt 300000 korona az alaptőke felemelésére 748 drb egész részvény utáni 200 kor. vagyis 149600 korona és 4 drb fél részvény utánni 100 kor. vagyis 400 korona, együtt 150000 pedig a tartalék alap gyarapítására fog fordittattni. 4. -szer. A részvényenkénti 600 illetve 300 korona 1910 évi Márczius hó 1-ső napjától számított egymásután következő 20 hónap alatt egész részvény után 30 korona fél részvény után 15 koronás egyenlő havi részletekben fizetendő be az intézet pénztárába és pedig az első részlet már az elővételi jog gyakorlásának bejelentése alkalmával, tehát legkésőbb az 1910 évi Márczius hó 1-én a többi részletek pedig 1910 évi Április, és a részvényenkénti 600 illetve 300 korona teljes letörlesztéséig minden következő hó első napjától annak 10-ig napjáig bezárólag, úgy hogy 1911 évi október hó 10-én a részvényenkénti 600 illetve 300 korona teljesen befizetve jelentkezzék. Természetes lévén, hogy a részvényenkénti vételár nagyobb részletekben is befizethető. 5. -ször. Maladékos fizetők minden egyes elmulasztott részlet fizetés után a mulasztástól a fizetésig 6 százalékos késedelmi kamatot kötelesek fizetni. 6. -szor. A teljesítendő befizetésekket az intézet pénztára e czélra kiadandó fizetési íveken ismeri el és a teljes befizetést igazoló ilyen fizetési ivek ellenében a szelvényekkel ellátott uj részvényeket 1911 évi Deczember hóban fogja az érdekelteknek kiadni. 7. -szer. Azon részvényes a ki 1910 évi Márczius hó 1-ső napjáig elővételi jogának gyakorlását a 2-ig pont szerinti módon be nem jelenti, ahhoz való jogát, azon részvényes pedig ki elővételi jogának gyakorlását bejelentette ugyan, de bezárólag 1911 évi október hó 10-ik napjáig az öszszes részleteket a netaláni késedelmi kamatokkal együtt be nem fizette — elővételi jogán túl addig teljesítendett befizetéseit is elveszíti, mely befizetések az intézet tartalék alapjához csatolandók, 8 -szor. Amennyiben a forgalomban lévő 4 drb fél részvény birtokosai elővételi jogukat gyakorolják , a részükre kiadandó új fél részvények a régi fél részvényekkel egyesíttetni fognak és kettő fél részvény helyett egy egész 400 korona névértékű részvény fog részükre kiadatni. 9. -szer. Az elővételi jog gyakorlásának vagy a fizetési kötelezettségnek elmulasztása folytán visszamaradó részvényeket az igazgatóság egész részvényenként 700 koronájával, fél részvényenként 350 koronájával — lehetőleg a régi részvényesek körében helyezi el, az ilyen vissza maradó részvények átvételére az igazgatóság fogad el aláírásokat melyekre a tartalék alaphoz csatolandó egész részvényenkénti 100 kor, fél részvényenként 50 korona az aláírás alkalmával az alap és tartalék tőkéhez csatolandó 600 illetve 300 kor. pedig a 7-ik pontban megállapított jogkövetkezmények terhe alatt, a 4-ik pont értelmében, végül a fizetés elmulasztása folytán visszamaradó részvények egész vételára az 1911 évi október hó 15-én lesz az arra jelentkezők által egyszerre befizetendő, 10 -szer. Az elővételi jog alapján kiadott új részvények aláírói befizetendő egész összegeik után az igazgatóság által értékesítendő, új részvények átvevői pedig befizetéseknek csak 600, illetve 300 koronás része után a befizetéstől 1911 évi Deczember hó 31-ig évi 5 százalék kamatot élveznek az 1912-ik üzleti év hasznában pedig a régi részvények tulajdonosaival egyenlő módon részesülnek. 11. -szer. A részvény kibocsájtással járó bélyeg illetéket az érdekelt részvényesek negyébb költségeket az intézet tartalék alapja viseli. A „Hódmezővásárhelyi Népbank“ * Igazgatósága. Ferencz meg a' Szolnokon tolvaja. Az aranyerfély, decz. 31. Hmnden történt, hogy A múlt helyi iparos mester Vá- Juhász József hogy rokonait meg Vásárhelyre l" _togassa,Ugatást tisztességgel el is ve Aseste betért a Fekete Sas genázba, hol borozgatni kezdett." A mulatság hajnalig tartot, akkor juhász fizetett és elment. A Kossuthtéren már eltévedt, szeretett volna