Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1910. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-01 / 1. szám

■ m ■ ■ Sí 9 Cahpí Hráty Gan (tg) áMely msjlött kalapok, czipők, fehérnemüek, nyakkendők, női czipők, női ernyők, női táska TMraru 5 , a tegyutányos ajtó iratok,a­lapzat Mt SUsnter, Habig, Pless, Pichler kalapok, Kobrák czipők egyedüli raktára. N­Á / Hódmezővásárhely, 1910. Január 1. Szombat. ÁRA 2 FILLÉR VI. évfolyam 1. szám. .........-- ■ - ■ -v­ásárhely #`M›KIZKTBSI ARAK HMA’UKN : negyed­évre 2 K.—I. él évre 1 K.—I. egész évre 8 K.—I. VIDÖKHB : negyedévre 4 K.—I. egy hóra 1 K.401. Egy tzkm Ara : hétköznap 2 fillér, vasárnap 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy­ utcza 17. szám alatt. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐszerkesztő és laptulajdonosi KUN BÉLA. TELEFONSZÁM 58. HIRDETÉSEK díjsza­bás szerint. NYÍLT­­TÉR petit sora 80 fill. Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK: Vásárhely-Kutason, ■ Pusztán, Orosházán Gyopéroson. Békés- Sámsonban.­ l van még magyar becsületi Hunvásárhely, decz. 31. „Leküzdhetetlennek látszó tárgyi nehézségek merültek föl,“ mondotta Juszli Gyula az audenczia után és a sértett önérzet haragos indulatával tette hozzá, hogy Lukács Lászlóval minden további tárgyalás megszakadt. A vál­ság nem szűnt meg. A válság élülről kezdődik. Valahányszor a helyzet a Burg parketjére kerül, új erőre támad föl a válság , nem tudunk a végére jutni. A tegnapi kihallgatás mégis döntő momentum volt a válságban és fordulópont a helyzetben. A király határozottan kifejezte ellenkezését a nemzet törekvésével szemben, hogy gazdasági önállóságához közelebb jusson. Justh Gyula pedig, mint talpig ■becsületes magyar ember, határozottan kijelentette, hogy ezt a követelést nem fogja kikapcsolni a függetlenségi párt politikájából. Justh Gyula bátor szavai talán még most is visszhangoznak a Burg falai között, a­hol ilyen erős magyar lélek megnyilatkozásához nem igen vannak szokva. Ezeknek a nemes indulatoknak nem juttatott diadalt az audienczia. Hiába várták Justh behódolását. Hiába lesték, mint győzedelmeskedik Bécs mételyes levegője, amely annyi nem­zeti nagyságunkat prostituálta már Justh Gyulán is. Az egész ország ujjongással fogadhatja az ilyen „ered­ménytelenséget“, mert többet használ ez a magyarság becsületének, küzdel­mének, jövőjének, mint a­mennyit ed­dig száz eredményes audienciával elértek a császár hoppmesterei. Csak ilyen eredménytelenségek révén jut­hat el a nemzet törekvéseinek megva­lósulásához. A császárnak meg kell tudnia, hogy a magyar függetlenségi politika olyan sziklavár, amelyet meg­tagadással nem lehet megsemmisíteni, s amelyen belül vannak még vértezett lelkű, megfizethetetlen magyar embe­rek. Ennek az erős sziklavárnak a ka­puját az egész nemzet védi. Erről is meg fog győződni a császár, aki eddig a függetlenségi politika területén ma­gyar vitézek helyett csak politikai pa­pagájokat és a hatalomban sütkérező paradicsom­madarakat látott. Lehet, hogy az elmélkedő hajlan­dóságú emberek most azon tűnődnek , miért kellett Justh Gyulát audienciára hívni, ha a császárnak nem volt szán­déka közeledni a magyar nemzet ál­láspontjához ? Miért tárgyalt itt Lukács napokon át, ha nagyon cingár le­génykének bizonyult ahhoz, hogy a függetlenségi politika magasságba emelkedhessék ? De most az elmélke­dések ideje végképp letelt. Bécs új manőverekre készül. Lukács visszajön Budapestre, hogy most már más pár­tokkal próbáljon szerencsét. Hát ki­váncsiak vagyunk, melyek azok a pár­tok, amelyekből Lukács, vagy Khuen, a granicsár, ki akarja választani a császári szándék többségét és kormá­nyát ? És ha sikerül is neki néhány politikai szegénylegényből kabinetet alakítani, semmire se megy majd ez­zel a farsangi társasággal a császár! Az ipari továbbképző tanfolyam. fiz iparosok figyelmébe. Hunvásárhely, decz. 31. Január hó 3-án hétfőn nyílik meg az ipari továbbképző tanfolyamok szak­irányú oktatása, a czipész, szabó és építőipari szakokra, melyek közül a két első 2 hónapig, az építő­ipari há­rom hónapig tart. Eminens érdeke úgy az önálló iparosságnak, mint a segédeknek, hogy a tanfolyamokat minél többen látogas­sák,­­ a tanfolyam építőipari szakok­tatását pedig különösen a figyelmé­be kell ajánlanunk úgy az ács és kőműves kisiparosoknak. A kisiparosok részére megemlí­­tendőnek tartjuk, hogy az új ipar­tör­vény tervezet az ő munkakörüket na­gyon megnyirbálja, ugyanis úgy intéz­kedik a 166-ik pontjában, hogy „a kőműves kőfaragó és ács iparosok, iparűzési joga kizárólag kis és nagy községekre terjed ki,“ vagyis ezen szöveg szerint nálunk a kisiparos sem­mi­nemű munkakörrel még a külte­rületen sem lesz felruházva. Átmeneti intézkedésük pedig a tervezet 181-ik pontja úgy intézkedik, hogy „azok, a­kik az 1884 évi XVII. t. sz. 10. pontjába felsorolt iparágak valamelyikét az idézett törvény­czikk alapján e törvény életbe léptekor már gyakorolták, iparuk gyakorlásánál az e törvényben, valamint a törvény­alapján kibocsájtott rendeletekben vagy szabályrendeletben megállapított ren­delkezéseket szintén betartani kötele­sek“ . . . Ezek szerint tehát az új ipar­törvény az építőiparosokra visza­­ható erővel bír, s így városunk ács­kőmives­i kisiparosainak iparjogait egyszerűen megszünteti. Figyelmet érdemel a segédek ré­szére a törvény azon intézkedése, mely a mestereket képesített munka­vezető (pallér) tartására kötelezi, pal­lér pedig csak az lehet, aki a pallér vizsgát sikerrel letette. Ezek figyelembe vételével az ipari továbbképző tanfolyam építő ipari szakoktatása oly módon van szervez­ve, hogy úgy a pallér mint a mester­­vizsgához szükséges tananyagot felö­leli, s a tanfolyam hallgatói a tanfolyam végeztével, az arra hivatott vizsgáló bizottság elltt a szakvizsgát minden további áldozat nélkül letehetik. Még csak azt tartjuk megemlíten­­dőnek, hogy a tanfolyamon való rész­vétel úgy az iparosok, mint a segédek részére teljesen díjtalan. Részvény aláírási hirdetmény. A „Hódmezővásárhelyi Nép­bank“ 1909 évi Deczember hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlésén alaptő­kéjének felemelését és e czélból 600 koronával befizetendő 748 drb egész és 300 koronával befizetendő 4 drb. fél részvény kibocsájtását határozván el, ezen határozatának végrehajtása tárgyában a következő módozatokat állapítja meg. 1. -szer. Az intézet ez időszerinti részvényeseit­ minden egyes egész vagy fél részvényeik után ugyancsak egy egész vagy fél részvényre elő­vételi jog illeti meg. 2. -szor. Ezen elővételi jog gyakor­lása a jelen közgyűlést követő naptól bezárólag 1910 évi Márczius hó 1-ső napjáig az intézet pénztáránál a régi részvényeknek lebélyegzése végetti fel­mutatása mellett bejelentendő, 3. -szor. Az elővételi jog alapján igényelt új részvényekért darabonként és pedig egész részvényért 600, korona fél részvényért 300 korona fizetendő, melyből 748 drb egész részvény után 400 koronájával 299200 kor. 4 drb fél részvény után 200 koro­nájával 800 korona — együtt 300000 korona az alaptőke felemelésére 748 drb egész részvény utáni 200 kor. vagyis 149600 korona és 4 drb fél részvény utánni 100 kor. vagyis 400 korona, együtt 150000 pedig a tartalék alap gyarapítására fog fordittattni. 4. -szer. A részvényenkénti 600 illetve 300 korona 1910 évi Márczius hó 1-ső napjától számított egymás­után következő 20 hónap alatt egész részvény után 30 korona fél részvény után 15 koronás egyenlő havi rész­letekben fizetendő be az intézet pénz­tárába és pedig az első részlet már az elő­vételi jog gyakorlásának bejelen­tése alkalmával, tehát legkésőbb az 1910 évi Márczius hó 1-én a többi részletek pedig 1910 évi Április, és a részvényenkénti 600 illetve 300 korona teljes letörlesztéséig minden következő hó első napjától annak­ 10-ig napjáig bezárólag, úgy hogy 1911 évi október hó 10-én a részvényenkénti 600 illetve 300 korona teljesen befizetve jelent­kezzék. Természetes lévén, hogy a részvényenkénti vételár nagyobb rész­letekben is befizethető. 5. -ször. Maladékos fizetők minden egyes elmulasztott részlet fizetés után a mulasztástól a fizetésig 6 százalékos késedelmi kamatot kötelesek fizetni. 6. -szor. A teljesítendő befizetések­­ket az intézet pénztára e czélra kia­dandó fizetési íveken ismeri el és a teljes befizetést igazoló ilyen fizetési ivek ellenében a szelvényekkel ellátott uj részvényeket 1911 évi Deczember hóban fogja az érdekelteknek kiadni. 7. -szer. Azon részvényes a ki 1910 évi Márczius hó 1-ső napjáig elővételi jogának gyakorlását a 2-ig pont szerinti módon be nem jelenti, ahhoz való jogát, azon részvényes pedig ki elővételi jogának gyakorlását bejelentette ugyan, de bezárólag 1911 évi október hó 10-ik napjáig az ösz­­szes részleteket a netaláni késedelmi kamatokkal együtt be nem fizette — elővételi jogán túl addig teljesítendett befizetéseit is elveszíti, mely befizeté­sek az intézet tartalék alapjához csatolandók, 8­ -szor. Amennyiben a forgalom­ban lévő 4 drb fél részvény birtokosai elővételi jogukat gyakorolják , a ré­szükre kiadandó új fél részvények a régi fél részvényekkel egyesíttetni fog­nak és kettő fél részvény helyett egy egész 400 korona névértékű részvény fog részükre kiadatni. 9. -szer. Az elővételi jog gyakor­lásának vagy a fizetési kötelezettség­nek elmulasztása folytán visszamaradó részvényeket az igazgatóság egész részvényenként 700 koronájával, fél részvényenként 350 koronájával — lehetőleg a régi részvényesek körében helyezi el, az ilyen vissza maradó részvények átvételére az igazgatóság fogad el aláírásokat melyekre a tarta­lék alaphoz csatolandó egész rész­vényenkénti 100 kor, fél részvényen­ként 50 korona az aláírás alkalmával az alap és tartalék tőkéhez csatolandó 600 illetve 300 kor. pedig a 7-ik pontban megállapított jog­következ­mények terhe alatt, a 4-ik pont értel­mében, végül a fizetés elmulasztása folytán vissza­maradó részvények egész vételára az 1911 évi október hó 15-én lesz az arra jelentkezők által egyszerre befizetendő, 10­ -szer. Az elővételi jog alapján kiadott új részvények aláírói befizeten­dő egész összegeik után az igazgató­ság által értékesítendő, új részvények átvevői pedig befizetéseknek csak 600, illetve 300 koronás része után a be­fizetéstől 1911 évi Deczember hó 31-ig évi 5 százalék kamatot élveznek az 1912-ik üzleti év hasznában pedig a régi részvények tulajdonosaival egyenlő módon részesülnek. 11. -szer. A részvény kibocsájtás­­sal járó bélyeg illetéket az érdekelt részvényesek n­egyébb költségeket az intézet tartalék alapja viseli. A „Hódmezővásárhelyi Népbank“ * Igazgatósága. Ferencz meg a' Szolnokon tolvaja. Az aranyerfély, decz. 31. Hmnden történt, hogy A múlt h­elyi iparos mester Vá- Juhász József hogy rokonait meg Vá­­sárhelyre l" _­­­togassa,Ugatást tisztességgel el is ve­ Aseste betért a Fekete Sas ge­názba, hol borozgatni kezdett.­­" A mulatság hajnalig tartot, akkor juhász fizetett és elment. A Kossuth­­téren már eltévedt, szeretett volna

Next