Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1914. augusztus (10. évfolyam, 200-274. szám)

1914-08-01 / 200. szám

2 páry gróf pétervári nagykövetünk pedig Szassonov orosz külügymi­niszterrel tanácskoztak. A londoni Reuter-ügynökség közli a következőket: Oroszország a monarchiától garanciákat kér, ha Szerbia megveretik, akkor terü­­lethódításról és Szerbia önállóságát sértő követelésekről lemond.. . A monarchia és Oroszország álláspontja így olyan élesen ütközik egymásba, hogy a helyzet nehéz voltához kétség nem fér. Anglia békés intervenciója nem sikerült ! Pétervárról jelentik: Belgrád elfoglalása nem casus belli, vagy­is még nem ok a háborúra orosz részről. Bécsből jelentik: Tisza királyunknál kihallgatáson volt. A budapesti értéktőzsde egyelőre zárva marad. A gabo­natőzsdét szombaton megnyitják. A Király Budapest hódolatáról. Ő felsége mély meghatott­sággal fogadta Budapest szé­kesfőváros polgárságának hű­séges és ragaszkodó hódolatát és szíve mélyéből mondott kö­szönetet a hazafias hűség és szeretet és az uralkodóház iránti ragaszkodás ez újabb kifejezéséért. A Király Bécsben. Bécs julius 31 (Délután fél­­ öl óra.) Őfelsége a király teg­nap délután 4 órakor Bécsbe érkezett. A felség elé óriási tö­meg vonult ki zászlókkal és zenekarokkal a penzigi pálya­udvarra, de sorfalat állt a kö­zönség a pályaudvartól egész a schönbrunni kastély kapujá­ig is. A királyt az egész­­út­vonalon hatalmas éljenzés fo­gadta.­­ Bécs július 31. A király csü­törtökön délután ideérkezett. [Vele jött Károly Ferenc Jó­zsef trónörökös is. Beláthatat­lan tömeg zászlókkal, zeneka­rokkal állott az út mentén és lelkesen tüntetett. Weisskirch­­ner polgármester Schönbrunn­­ban a tanács élén üdvözölte­­a királyt, aki meghatva mon­dott köszönetet. Bécs, július 31. A király Schönbrunnba érkezésekor Weisskirchner polgármesternek azt mondotta, hogy a minden oldalról megnyilvánuló érzel­mekből meggyőződést merített, hogy elhatározása helyes volt. A király ezután hosszabb cerc­­lét tartó t­­ket bizonyos aggodalommal tölti el, éppen a közönség megnyugta­tása végett megfelelőnek találjuk, ha a következőkben Oroszország haderejéről adunk hiteles leírást. Ez az állam, mely egy tagban a földkerekség legnagyobb terjedel­mű országa, mindössze harminc­hét hadtestel rendelkezik, holott az osztrák-magyar monarchia ter­jedelmével és lakosságával arány­ban az orosz birodalomnak leg­alább is tízszer annyi katonai ke­rületre kellene felosztva lenni. Már most ebből a harminckét hadtest­­ből hét ázsiai Oroszország terüle­­tére esik, három a Kaukázusra, melyeket az említett vidékekről az orosz uralom kockáztatása nélkül kivonni nem lehet. Maradna aztán az orosz hadve­zetőség rendelkezésére huszonhét hadtest, ezekből azonban le kell vonni a moszkvai és szentpéter­vári hadtesteket, melyekre különö­sen háború idején van feltétlen szükség az említett kerületekben a rend fenntartása végett, hiszen ezek a vidékek állandó forrongás­ban vannak és egy háborús álla­pot csak a forradalmárok malmára hajtaná a vizet. Finnország sakkban tartására szintén legalább is egy hadtestre van szükség, hogy ne is említsük Orosz-Lengyelországot, mely csak az első kedvező pillanatra vár, hogy a cári zsarnokságtól szaba­duljon, s mely az orosz haderőnek minden körülmények között vagy három hadtestét köti le. Az eset­ben tehát, ho­gy nagyobb mérvű bonyodalom letén a kisoroszok és Besszarábia, szóval egész Dél­­oroszország nyugton maradna, huszonegy hadtestből áll az a had­erő, melyet az orosz hadvezetőség számításba vehet. Ez ugyan szin­tén igen tekintélyes számnak lát­szik, hiszen az osztrák-magyar monarchia összesen tizenhat had­testtel rendelkezik, az alábbiakból azonban minden kétségen kívül áll az oroszok hátránya. — Eltekintve attól, hogy az orosz mozgósítás többszörösen hosszabb időt vesz igénybe, mint a mi mozgósításunk, — hogy a németországi mozgósí­tás gyorsaságáról ne is beszéljünk — eltekintve attól, hogy a mo­narchiának Szerbiával szemben legfölebb négy hadtestre van szük­sége, Néme­torsz­ág a maga hu­­s­zonöt hadtestébe l lgalább is ti­­­zenötöt fordíthat az orosz ellen való támadó hadjáratra, a megma­radó tíz német hadtest egy Fran­ciaország ellen való védelmi had­járatra Olaszország akcióba lépése mellett teljesen elégséges, mely a mi megmaradó tizenkét hadtes­tünkkel jóval felülmúlja az orosz haderőt. Marad tehát ismételten circulus vitiosusként Románia. Akiket azon­ban idevonatkozólag nem nyugtat­na meg a Világ egyik minapi szá­mában közölt autentikus közlemény Románia semlegességéről, minden bizonnyal. Meg fognak nyugodni Oroszország hadereje. Külügyi képviseletünk, valamint legfőbb hadvezetőségünk a hadi állapot provokálásával kapcsolat­ban föltétlenül számoltak a mo­narchia ellenfeleinek és különösen Oroszországnak az erejével s igy a mi katonai kontigensünk latba­­vetésével már eleve tisztában vol­tak a föltétlenül elkövetkezendő eredménnyel is. Mintthogy a laikus közönség előtt különösen Oroszor­szág az a mumus, mely a lelke­ VÁSÁRHELYI REGGELI IlJSÁti­ s . 1914. augusztus 1. a bécsi román követ hivatalos nyilatkozata után, mely tudvalevő­leg úgy szól, hogy „Románia a fenforgó konfliktusban a monarc­hiával szemben barátságos sem­legességet fog tanúsítani“ Lépre csalt szerb kémek. Szegeden több vásárhelyi e­mber érdekes szerb kém­fo­gásnak volt szemtanúja. Két elegáns úr gyanúsan viselke­dett és vizsgálódott a rókusi állomásnál. Látta ezt két tiszt is, akik egy igen ügyes fogás­sal lépre csalták az előkelő idegeneket. Hozzá fogtak szerbül beszél­ni. Titokban, de úgy hogy ezek is hallották. Tiszt létükre szidták a hadsereget és dicső­ítették a szerbeket. Az ide­­genek beugrottak, oda csatlakoztak és elárulták magukat. A tisztek nyom­ban szóltak a katonai őrjárat­nak, amely körülvette az ide­geneket és bekísérte az ügyész­ségre, Berlinből jelentik: Az orosz mozgósítás folyamatban van. Ez­zel szemben Vilmos császár is elrendelte a kontra intézkedése­ket. A közönség tájékoztatása az eseményekről. A miniszterelnöki sajtóiroda közli velünk táviratilag: A harctéren lefolyt minden fontosabb eseményről a mi­niszterelnökségi sajtóiroda ál­landóan tájékoztatja a lapo­kat. Autentikus jelleg egye­dül ezeknek a hivatalos érte­sítéseknek tulajdonítható. A vásárhelyi postán az általános mozgósí­tásról szóló hírt szom­batra virradó éjjel ki­függesztették. Ennél­fogva gyógyszeráru­kon kívül semmi cso­­magot nem továbbí­tanak. Minden csodálatos módon működik. Bécs július 31. A Militärisc­he Rundschau írja, hogy nincs megengedve de nem is czél­­szerű katonai intézkedéseink­ről írni. Egyet azonban szabad mondanunk: eddig minden csodálatos módon működik. Jassziból jelentik : A román határon elhelyezett orosz katonák be akartak törni, hogy Románián keresztül vonulva a szerbek segít­ségére menjenek megakadályozták. Zimonyból jelentik . A szer­­bek nagyrészt kivonultak Belgrád­­ból és Laposván helyezkedtek el, innen pedig dél felé nyo­mulva Szászlidnál rejtették el csapataikat. Rendkívüli lapszámaink. Már 11-et adtunk. Az események egymást kergetik, jóformán minden órában új ese­ményekről kapunk részint félhiva­talos, részint privát értesítést. A háborús mozgalmak iránt ál­landóan nagy az érdeklődés. Mi minden közölhetőt leadunk, hogy az egyének és az egész nemzet életére óriási jelentőséggel bíró eseményekről mindenki részletes és gyors értesülést szerezzen. Naponkint egyszer, kétszer, amint a szükség kívánja, rendkívüli kia­dást adunk, hogy a legfrissebb hí­reket mielőbb megtudja közönsé­günk. Rendkívüli kiadásaink igen sok eseményt ölelnek fel Azokat a dolgokat, amiket rendkívüli kiadásunkban már adtunk, újra nem, hozhatjuk lapunkban, mert az esemé­nyek gyors iramban kergetik egymást s mindig új esemény van, amelyek a régieket, bármi­lyen érdekesek és nagy jelentősé­günk legyenek is azok, állandóan visszaszorítják. Több oldalról panaszt hal­lottunk, hogy rendkívüli kia­dásunkhoz nem tudnak hoz­zájutni. Kérjük azért olvasóin­kat, hogy ezen a bajon úgy se­gíthetnek, hogy a laphordókat hívják fel a rendkívü­li számok kivitelére. Aki pedig még így sem jut hozzá, hozza kiadó­hivatalunk tudomására, hogy mely utcái nem járnak még rikkancsok a rendkívüli szá­mokkal, hogy lehetőség sze­rint ezekre a helyekre küld­jünk rendkívüli számot, eset­leg szíveskedjenek a déli órák­ban és délután 6 óra körül a rendkívüli számokért bekül­deni. így elérhetik olvasóink, hogy az eseményekről gyorsan és részlete­sen értesülnek. Mi fáradtságot és áldozatot nem sajnálunk, viszont cserébe a kö­zönség támogatását kérjük. Tisztelettel: a Reggeli Újság szerkesztősége és kiadóhivatala. — Leszakadt a Lánchíd, mert egy nagy faépület a Du­nán nekiment. (Bővebben Il­ik rendkívüli kiadásunkban Kié volt az atkai kompnál kifogott hulla ? Az atkai révész felesége ma bejött szerkesztőségünkbe s elbeszélte, hogy a minap az atkai kompál kifogott ismeret­­­len ember hullája egy szerb merénylőé, aki harmad magá­val fel akarta robbantani a csongrádi hidat. A ter­vük azonban nem sikerült, kettőt közülök el is fogtak és ezek a robbantás tervét és kivitelét erre fogták, aki a hídnál a Tiszába ugrott. (Az

Next