Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. szeptember (11. évfolyam, 333-362. szám)
1915-09-01 / 333. szám
2. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1995. szeptemberi nagyherceg utolsónak szólalt föl. Elmondotta, hogy a szibériai ezredek bajonettje már kétszer megmentette Varsót. Amikor látta, hogy tábornokai ingadoznak, megkeményítette hangját és fenyegetve így szólott: „Nagy kedvem lenne arra, hogy főtisztekből közkatonákat csináljak. A gyávák válláról magam fogom letépni a várbojtot. Ír fővezér később így folytatta: „A muníció megérkezett. Ha Lengyelországot feladnánk, ez a németek fényes győzelme lenne. Az ellenség centruma egészen a mi frontunkig előremerészkedett. Legközelebb visszavetjük őket a lublini útra. A felső Visztulánál állást foglalunk és varsót utolsó csepp vérünkig fogjuk védelmezni. A legcsekélyebb ingadozásnál magam fel fogom keresni az ezredeket, sorba fogom állítani a vétkes parancsnokokat és a magam kezével fogom agyonlőni őket.“ Így történt. — írja a francia tudósító — hogy július első napjaiban parancs érkezet Brisztrikába, ahol az orosz utóvédek táboroztak, hogy a viszszavonulást szüntessék be és építsenek mély lövészárkokat. Bár ez az előadás megfelel a tényeknek, a párisi lapok stratégái még mindig arról irák, hogy az oroszok visszavonulása és Lengyelország feladása önként történt és hogy ez az orosz főparancsnok nagyszerűen átgondolt és kitűnően végrehajtott terve szerint ment végbe, a rohamnál hősi halált halt. Igen jó katonánk volt. Molnár Miklós hadnagy a 46- ik gyarcig e. 6 századának parancsnokaaaklár Ferenc szakaszvezetője háromról, aki az első sebesültje volt a sáborúnak a vásárhelyi harcosok közül s újra a harctérre menit, ilyen tudósítást küldött: Harctér augusztus 2. Folyó hó 24-én kelt érdeklődésre a következő felvilágosítással szolgálhatunk: Oláh Ferenc szakaszvezető, református vallású, Mészáros Eszter fia, vasúti raktárnok e hő 15-én éjjeli 12 órakor a doberdói fensikon ellenséges golyótól hasán megsebesülve 16-án a palskiscei segélyhelyen szenvedéseit hősiesen tűrve elhunyt. A vitéz és derék szakaszvezetőt az ezred orvoskara teljes temetésben részesítette. Esetleg bővebb felvilágosításokért méltóztassék Dr. Szarnék ezredorvos főnökhöz fordulni. Béke és áldás legyen az elhalt hősök emlékezetén. A vitéz katonák hősi halálára vonatkozó harctéri értesítések átvehetők a Vöröskereszt Tudósító Irodában. Hősök halála Hazafias és részvéttel teljes fájdalommal kell megemlékeznünk külön sorokban több derék vitéz fiaink hősi haláláról, akik hősies harcok után vérükkel pecsételték meg a harcmező rögeit távol szülőföldjüktől és szeretteiktől, hazánk és nemzetünk boldogságáért. A 46-ik gyalogezred 13 ik század parancsnoka tudatja, hogy Zádori Sándor szül. 1887-ben, anyja Tompai Zsuzsánna Szerencseutca 28 szám alatti lakos. Kandó Imre szül 1894-ban, anyja özv. Kandó Imréné Makónu, 6 szám alatti lakos és Fejős Pál született 1888-ban anyja, György Rózái az olasz harctéren az olaszok ellen Pickennél vivott ütközetben június hó elején hősi halált haltak. Oláh Miklós 48-as egyévi önkéntes levélben tudatja, hogy Hegedűs Ferenc 3 ik századbeli gyalogos julius 30-án az olasz harctéren elesett. Éppen ő faragott neki és 4 bajtársának sírjához keresztet s öten pihennek együtt a közös sírban. A 301 honvéd gyalogezred 495 zászlóalj 3-ik század parancsnoka tudatja, hogy Varga Ernő századbeli honvéd a galíciai harctéren június 14-én a Lettinia község melletti ütközetben hősi halált halt. Széli Nagy Mihály 1883-ban szül 46-os 4-ik századbeli gyalogos, kinek anyja Tóth Zsófia az olasz harctéren a doberdói fensikon elesett és ott van eltemetve. Égető János 305 honvéd gyalog ezred 401 zászlóalj 1-fő század, 4 szakaszbeli honvéd az orosz harctéren a májusi ütközetekben hősi halált halt. Béni Mihály 1894 évben szül,anyja Béni Sára, 37 és 8-ik századbeli gyalogos az orosz harctéren Salnok mellett a 450 számú magaslaton márc. 20- án elesett. Zákány János cipész (született 1894-ben, szülei Zékány János és Cs. Nagy Zsuzsánna] Reketye u. 8 sz. alatti lakosok 8 ik századbeli gyalogos haláláról századparancsnok ezen sorokat Írja: Zékány János mint már egyszer megírtuk, julius 8-án az olasz fronton a Freikopf hegyen Cséplési mizériák. Mikor az idei tavasz megérkezett, igen szép terményekkel biztatta a földmíveseket, mindenki kezdett aggódni, hogy mi lesz az aratás és csépléssel, oda vannak az emberek java és a gépkezelők. Igazán alig volt itthon néhány géptulajdonos ez aztán ki is használta az alkalmat, szép szóval és biztatással szerződtetett egyes cséplőre annyit, hogy jó idő esetén is szeptember utolsó feléig megtart mire elvégzi. Mindenki félt, hogy nincs munkás, hát iratkoztak munkáscséplőre, nem gondolták, hogy az állam foglyokat ad az aratásra, hogy rövid legyek , megszerződtek 10-ért később 11-ért drágult a munkás utóbb még azt is mondotta a géptulajdonos, hogy nem kap munkást, de azonban csépelgetett hónapszámosokkal hol társasággal, ez így ment egész júliusban, míg nem követelte az a 20 —25 szerződött, hogy mi lesz mikor csépel nekik, ekkor nyilatkozik a gépész hogy csak úgy megy 11-ért ha az öszszes személyzetnek jó ebédet ad a gazda. Ebbe is bele mentek kényszerből és azzal hálálták meg ezt a szivességet, hogy 2 órai munkát ott tudtak szombaton 3 órakor hagyni. Most látják már a kliensek mennyi veszteségük van a munkás cséplőn ahhoz képest, kik foglyokkal csépeltek, könnyű számítással is, kétszer annyiba is került, de ez nem volna már baj csak el volna már végezve. Itt van már a kukorica munka, vetni való mágiás összetorlódás minden munka, itt már nem segíthet más csak az erélyes intézkedés vagy a hatóság vagy a mezőgazdasági bizottság. Tudniillik feloldani az összes leszerződött csépelni valót és megnyitni a szabad versenyt, ilyen rendkívüli eseteknél rendkívüli intézkedést is kell alkalmazni. Hallom vannak is már panaszosok, hogy szabadítsák fel a szerződés alól, de a bizottság elutasította a panaszost a bíróhoz az meg azt mondotta : egyezzék ki a géptulajdonossal. Azért egyezzék ki, hogy neki több csirás búzája lesz, mint aki régen végzett, vagy azért, hogy 4—5 koronával kevesebbet kap minden mázsa búzáért, ne az ilyen tanácsból se kérek. Megjárja az a szerződés bizonyos ideig, mondjuk István király napjáig de már ekkor mindenben meg kellene engedni és megadni a szabad versenyt, igy majd több tekintet lenne a szerződöttedre. Hiszen nem elutasítani kellene a szegény panaszos feleket hanem kutatni, hogy hol a hiba és orvosolni. Annyi cséplőt betoltak már a szinbe, hogy ha szabad verseny volna, dacára a kevés erőnek, régen vége volna a cséplésnek és olcsóbban. Csépelne 4 és félért foglyok vagy napszámossal, míg ellenben a fent irt cséplők, kiknek oly kiváló násznagyai voltait, még októberben is 11 évt ebéddel dolgozik. Erkölcsi tekintetben is olyan nagy része a munkásoknak, hogy jó érzésű ember sem hallgathatja, nem kell, hogy a gazda szóljon elég ha megbotlik a lába a szalmában vagy pár percet késsen a fogat a mely rendelkezésére áll, már akkor úgykáromkodik, hogy a csikós bojtár vagy a baka káplár valóságos angyal mellette és éppen annak az embernek az istenit káromolja aki nem csak ebédet adott neki, hanem reggelit és vacsorát. A káromkodás úgyis nagy gyávaság, ha valaki nem hiszi az Istent de még nagyobb bűn ha hiszi is és mégis káromkodik- Vajon mikor tiltja már ezt a törvényhozó testület, mert ezzel már a papok hiába foglalkoznak. Nagyon kérem a mezőbizottság minden tagját, hogy ne utasítsák el a szegény panaszosokat, hanem szerezzenek érvényt a feladatuknak. Bálint József törvh. biz. tag. Halálos szermsétlenség Kopáncson. Megölte a vasvilla. Egy munkásember gondatlansága vette el egy fiatal anya életét, kinek férje oda van a haza védelmében a harctéren. Ma egy hete a múlt szerdán délután Kristó János kisbirtokos kopáncsi 428 számú tanyáján szénát raktak boglyába. A boglyát fent Széles József kisgazda rakta vasvillával, lent pedig a tanyagazda Kristó János és ennek 28 éves leánya Kristó Zsuzsánna Albert Imréné segédkeztek neki. Amint a boglyát megrakták és le akarták kötözni, Széles József kezéből valahogy kicsúszott a vasvilla és mint egy szigony úgy fúródott a vasvilla egyik ága Albert Imréné fejébe az egyik szeme és az orra között és egész az agyig hatolt. Vérfagyasztó sikoltására az apja odaszaladt s úgy rántotta ki fejéből a vasvillát. Azonnal kocsira tették és behozták a kórházba, ahol annélkül, hogy egy pillanatra is magához tért volna, tegnap délelőtt meghalt. A rendőrség indítványozására holttestét ma a vizsgálóbíró felboncoltatja. Széles József ellen pedig megindítják a büntető eljárást gondatlanságból okozott, emberölés bűncselekménye miatt. A fiatal anya két kis gyermeket hagyott hátra. Olasz beismerés: Anglia diktálta a törög hadüzenetet. Az olasz lapok minden szégyenérzet nélkül írnak arról, hogy a Törökországhoz intézett olasz hadüzenetet Anglia kényszerítette ki. Ebben a hangnemben nyilatkozik Terre, az olasz kamara tagja. Hasonlóképpen is az Idea Nationella is. Anglia — írja a római lap — várta és sürgette az olasz-török háborút. Az ántant sóvárogva várta a pillanatot, amikor végre bekövetkezik az olasz-török szakítás. Olaszország eleget tett az ántantnak, épp ezért jogot formál ellenszolgáltatásukra. Az Osservatore Romana fájdalmasan veszi tudomásul, hogy a borzasztó harc, mely már több, mint egy éve pusztítja az emberiséget és Európát, nemhogy összébb zsugorodnék, de még inkább egyre nagyobb tért hódít. Színház. Az idei színi idény szenzációja. Helén zenés énekes játék, ma kerül szinre, ez a minden tekintetben érdekes újdonság mindenképen megérdemli a közönség legnagyobb érdeklődését, redkívül hatásos jelenetek, a darab izgató meséje, gyönyörű zeneszámok, állandó és fokozódó hatásokat idéznek elő. Holnap csütörtökön párosbérletben Tiszt urak a zárdában operett repriz van műsoron, kiválóan első rendű szereposztásban. Pénteken páratlan bérletben a Lengyel vér, operettet ismétl meg a társulat. „ Előkészületen : „Éjfélkor“ és „Katicza“ operett újdonságok. Hatilapot az Északle Haili szigeten. A Telegraph jelenti, hogy holland királyi rendeletben kihirdették a hadiállapotot Freeland, Terseheilig, Ammeland és Schiermonnikog szigeteken. A holland kormánynak az a terve, hogy a Zuider tavat észak felől elzárják. csecsemők lfJf3 J u I 4 «I Srrf 1 gyermekek és lábadozók legjobb I tápláléka gyomor-és bélbetegségek után.mindenhol kapható. HIRE k. JÜLET A Patronázs bizottság az elesettek özvegyei és árvái és az államsegélyt nem élvező beteg vm munkaképtelen családok javára szeptember bő 12-én a Népkertben nagyszabású népünnepéllyel egybekötött hangversenyt és este, a nyári színkörben Endre Béláné úrnő, Szendrey színigazgató úr társulata, egy nagyhírű fővárosi művésznő és a 28 ik gyalogezred zenekarának közreműködése mellett, nagy díszelőadást rendez. — Hírek a Vöröskereszt tudósító irodából. Hős Nagy Mihály (szül 1882-ben, anyja Kristó Juliánná) Szappanos Imre (szül. 1880-ban, anyja Nagy Juliánná) és Szabó Imre 305 honvéd gyalogezred 411 zászlóalj 3-ik századbeli honvédek orosz fogságba estek. Rákos Pál 46-os gyalogos és Szabó Lajos szintén 46-os szakaszvezetőről a hadtestparancsnokság nem tud tudósítást adni. Rózsa Sándor 46-os gyalogos a varazdini tartalékkórházból átadott az üdülő osztagnak. Kovács Imre (szül 1882 ben, anyja Makai Eszter) 46 os gyalogos a csapatparancsnoka értesítése szerint a múlt évi december 13 án elesett egy visszavonulás alkalmával, de hogy élve, vagy halva került-e az oroszok kezébe, nem tudják. Fári János 62 és ezredbeli egyéves önkéntesről (szül 1890-ben, anyja Tóth Viktória) csak annyit tudnak, hogy mint halott szerepel a május 4-én kiadott veszteségi lajstromban. Lázár Péter 46-os népfelkelő a brassói, Szűcs Mihály 3-as huszár a wieni, Kiss Sándor szanitész pedig szintén wieni katonai tartalékkórházban vannak betegen. Biró Pálnak fiától Biró Páltól, Olasz Zsófiának pedig testvérétől van tábori lapja. A hozzátartozók sürgősen jelentkezzenek a vörös keresz tudósító hivatalban. Olasz fogságból irt Posztós Imre 46 gy. ez. 12 századbeli katona 2 hónapi hallgatás után szüleinek Positós Imre és Sepsei Eszternek Csiky 23. sz. alá jól megy dolga egészséges Gime Alexandria Italien Citadella.