Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. szeptember (11. évfolyam, 333-362. szám)

1915-09-01 / 333. szám

2. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1995. szeptember­i nagyherceg utolsónak szólalt föl. El­mondotta, hogy a szibériai ezredek bajo­­nettje már kétszer megmentette Varsót. Amikor látta, hogy tábornokai ingadoz­nak, megkeményítette hangját és fe­nyegetve így szólott: „Nagy kedvem lenne arra, hogy fő­tisztekből közkatonákat csináljak. A gyávák válláról magam fogom le­tépni a várbojtot. Ír fővezér később így folytatta: „A muníció megérkezett. Ha Lengyelorszá­got feladnánk, ez a németek fényes győzelme lenne. Az ellenség centruma egészen a mi frontunkig előremerészke­dett. Legközelebb visszavetjük őket a lublini útra. A felső Visztulánál állást foglalunk és varsót utolsó csepp vérün­kig fogjuk védelmezni. A legcsekélyebb ingadozásnál magam fel fogom keresni az ezredeket, sorba fogom állítani a vét­kes parancsnokokat és a magam ke­zével fogom agyonlőni őket.“ Így történt. — írja a francia tudósí­tó — hogy július első napjaiban pa­rancs érkezet Brisztrikába, ahol az o­­rosz utóvédek táboroztak, hogy a visz­­szavonulást szüntessék be és építsenek mély lövészárkokat. Bár ez az előadás megfelel a tényeknek, a párisi lapok stratégái még mindig arról irák, hogy az oroszok visszavonulása és Lengyel­­ország feladása önként történt és hogy ez az orosz főparancsnok nagyszerű­en átgondolt és kitűnően végrehaj­tott terve szerint ment végbe, a rohamnál hősi halált halt. Igen jó katonánk volt. M­o­l­n­á­r Miklós hadnagy a 46- ik gyarcig e. 6 századának parancs­­nokaaakl­á­r Ferenc szakaszvezető­je háromról, aki az első sebesült­je volt a s­áborúnak a vásárhelyi harcosok közül s újra a harctérre menit, ilyen tudósítást küldött: Harc­tér augusztus 2. Folyó hó 24-én kelt érdeklődésre a következő fel­világosítással szolgálhatunk: Ol­á­h Ferenc szakaszvezető, református vallású, Mészáros Eszter fia, vasúti raktárnok e hő 15-én éjjeli 12 órakor a doberdói fensikon el­lenséges golyótól hasán megsebe­sülve 16-án a palskiscei segélyhe­lyen szenvedéseit hősiesen tűrve elhunyt. A vitéz és derék szakasz­vezetőt az ezred orvoskara teljes temetésben részesítette. Esetleg bő­vebb felvilágosításokért méltóztas­­sék Dr. Szarnék ezredorvos főnök­höz fordulni. Béke és áldás legyen az elhalt hősök emlékezetén. A vitéz katonák hősi halálára vonatkozó harctéri értesítések át­vehetők a Vörös­kereszt Tudó­­sító Irodában.­ ­ Hősök halála­­ Hazafias és részvéttel teljes fájda­lommal kell megemlékeznünk kü­lön sorokban több derék vitéz fi­aink hősi haláláról, a­kik hősies harcok után vérükkel pecsételték meg a harcmező rögeit távol szü­lőföldjüktől és szeretteiktől, hazánk és nemzetünk boldogságáért. A 46-ik gyalog­ezred 13 ik szá­zad parancsnoka tudatja, hogy Zádori Sándor szül. 1887-ben, anyja Tompai Zsuzsánna Szerencse­utca 28 szám alatti lakos. Kan­dó Imre szül 1894-ban, anyja özv. Kandó Imréné Makónu, 6 szám alatti lakos és Fejős Pál szüle­tett 1888-ban anyja, György Rózái az olasz harctéren az olaszok el­len Pickennél vivott ütközetben jú­nius hó elején hősi halált haltak. Oláh Miklós 48-as egyévi önkén­tes levélben tudatja, hogy Hege­dűs Ferenc 3 ik századbeli gyalo­gos julius 30-án az olasz harcté­ren elesett. Éppen ő faragott neki és 4 bajtársának sírjához keresz­tet s öten pihennek együtt a kö­zös sírban. A 301 honvéd gyalog­ezred 495 zászlóalj 3-ik század parancsnoka tudatja, hogy Var­­g­a Ernő századbeli honvéd a ga­líciai harctéren június 14-én a Lettinia község melletti ütközetben hősi halált halt. Széli Nagy Mihály 1883-ban szül 46-os 4-ik századbeli gyalo­gos, kinek anyja Tóth Zsófia az olasz harctéren a doberdói fensi­­kon elesett és ott van eltemetve. Égető János 305 honvéd gyalog ezred 401 zászlóalj 1-fő század, 4 szakaszbeli honvéd az orosz harctéren a májusi ütközetekben hősi halált halt. Béni Mihály 1894 évben szül,­­anyja Béni Sára, 37 és 8-ik századbeli gyalogos az orosz harctéren Salnok mellett a 450 számú magaslaton márc. 20- án elesett. Zákány János ci­pész (született 1894-ben, szülei Zékány János és Cs. Nagy Zsu­zsánna] Reketye­ u. 8 sz. alatti la­kosok 8 ik századbeli gyalogos haláláról századparancsnok ezen sorokat Írja: Zékány János mint már egyszer megírtuk, julius 8-án az olasz fronton a Freikopf hegyen Cséplési mizériák. Mikor az idei tavasz megérkezett, igen szép terményekkel biztatta a földmíve­­seket, mindenki kezdett aggódni, hogy mi lesz az aratás és csépléssel, oda vannak az emberek java és a gépkeze­lők. Igazán alig volt itthon néhány gép­tulajdonos ez aztán ki is használta az alkalmat, szép szóval és biztatással szerződtetett egyes cséplőre annyit, hogy jó idő esetén is szeptember utol­só feléig megtart mire elvégzi. Minden­ki félt, hogy nincs munkás, hát iratkoz­tak munkáscséplőre, nem gondolták, hogy az állam foglyokat ad az aratás­ra, hogy rövid legyek , megszerződtek 10-ért később 11-ért drágult a munkás utóbb még azt is mondotta a géptu­lajdonos, hogy nem kap munkást, de azonban csépelgetett hónapszámosokkal hol társasággal, ez így ment egész júliusban, míg nem követelte az a 20 —25 szerződött, hogy mi lesz mikor csépel nekik, ekkor nyilatkozik a gépész hogy csak úgy megy 11-ért ha az ösz­­szes személyzetnek jó ebédet ad a gaz­­da. Ebbe is bele mentek kényszerből és azzal hálálták meg ezt a szivességet, hogy 2 órai munkát ott tudtak szom­baton 3 órakor hagyni. Most látják már a kliensek mennyi veszteségük van a munkás cséplőn ah­hoz képest, kik foglyokkal csépeltek, könnyű számítással is, kétszer annyiba is került, de ez nem volna már baj csak el volna már végezve. Itt van már a kukorica munka, vetni való mágiás össze­torlódás minden munka, itt már nem segíthet más csak az erélyes in­tézkedés vagy a hatóság vagy a mező­­gazdasági bizottság. Tudni­illik felolda­ni az összes leszerződött csépelni valót és megnyitni a szabad versenyt, ilyen rendkívüli eseteknél rendkívüli intézke­dést is kell alkalmazni. Hallom vannak is már panaszosok, hogy szabadítsák fel a szerződés alól, de a bizottság elutasította a panaszost a bíróhoz az meg azt mondotta : egyezzék ki a géptulajdonossal. Azért egyezzék ki, hogy neki több csirás búzája lesz, mint aki régen vég­zett, vagy azért, hogy 4—5 koronával kevesebbet kap minden mázsa búzáért, ne az ilyen tanácsból se kérek. Meg­járja az a szerződés bizonyos ideig, mondjuk István király napjáig de már ekkor mindenben meg kellene engedni és megadni a szabad versenyt, igy majd több tekintet lenne a szerződöttedre. Hiszen nem elutasítani kellene a sze­gény panaszos feleket hanem kutatni, hogy hol a hiba és orvosolni. Annyi cséplőt betoltak már a szinbe, hogy ha szabad verseny volna, dacára a kevés erőnek, régen vége volna a cséplésnek és olcsóbban. Csépelne 4 és félért fog­lyok vagy napszámossal, míg ellenben a fent irt cséplők, kiknek oly kiváló­­ násznagyai voltait, még októberben is 11 évt ebéddel dolgozik. Erkölcsi tekintetben is olyan nagy része a munkásoknak, hogy jó érzésű ember sem hallgathatja, nem kell, hogy a gaz­da szóljon elég ha megbotlik a lába a szalmában vagy pár percet késsen a fogat a mely rendelkezésére áll, már akkor úgy­­káromkodik, hogy a csi­kós bojtár vagy a baka káplár valósá­gos angyal mellette és éppen annak az embernek az istenit káromolja aki nem csak ebédet adott neki, hanem reggelit és vacsorát. A káromkodás úgyis nagy gyávaság, ha valaki nem hiszi az Istent de még nagyobb bűn ha hiszi is és mégis káromkodik- Vajon mikor tiltja már ezt a törvényhozó testület, mert ezzel már a papok hiába foglalkoznak. Nagyon kérem a mezőbizottság min­den tagját, hogy ne utasítsák el a sze­gény panaszosokat, hanem szerezzenek érvényt a feladatuknak. Bálint József törvh. biz. tag. Halálos szermsétlen­ség Kopáncson. Megölte a vasvilla. Egy munkásember gondatlansága vette el egy fiatal anya életét, kinek férje oda van a haza védelmében a harcté­ren. Ma egy hete a múlt szerdán délután Kr­is­tó János kisbirtokos kopáncsi 428 számú tanyáján szénát raktak bog­lyába. A boglyát fent Széles József kis­gazda rakta vasvillával, lent pedig a tanyagazda Kristó János és ennek 28 éves leánya Kristó Zsuzsánna Albert Imréné segédkeztek neki. Amint a boglyát megrakták és le akarták kötözni, Széles József kezéből valahogy ki­csúszott a vasvilla és mint egy szigony úgy fúródott a vasvilla egyik ága Albert Imréné fejébe az egyik szeme és az orra között és egész az agyig hatolt. Vérfagyasz­tó sikoltására az apja odaszaladt s úgy rántotta ki­ fejéből a vasvillát. Azonnal kocsira tették és behozták a kórházba, ahol annélkül, hogy egy pil­lanatra is magához tért volna, tegnap délelőtt meghalt. A rendőrség indítvá­nyozására holttestét ma a vizsgálóbíró felboncoltatja. Széles József ellen pedig megindítják a büntető eljárást gondat­lanságból okozott, emberölés bűncse­lekménye miatt. A fiatal anya két kis gyermeket hagyott hátra. Olasz beismerés: Anglia diktálta a törög hadüzenetet. Az olasz lapok minden szé­gyenérzet nélkül írnak arról, hogy a Törökországhoz inté­zett olasz hadüzenetet Ang­lia kényszerítette ki. Ebben a hangnemben nyilatkozik Ter­re, az olasz kamara tagja. Hasonlóképpen is az Idea Na­­tionella is. Anglia — írja a római lap — várta és sür­gette az olasz-török hábo­rút. Az ántant sóvárogva várta a pillanatot, amikor vég­re bekövetkezik az olasz-török szakítás. Olaszország eleget tett az ántantnak, épp ezért jogot formál ellenszolgáltatásukra. Az Osservatore Romana fájdalma­san veszi tudomásul, hogy a borzasztó harc, mely már több, mint egy éve pusztítja az em­beriséget és Európát, nemhogy összébb zsugorodnék, de még inkább egyre nagyobb tért hó­dít. S­zínház. Az idei színi idény szenzációja. Helén zenés énekes játék, ma kerül szinre, ez a minden tekintetben érdekes újdonság mindenképen megérdemli a közönség legnagyobb érdeklődését, redkívül hatásos jelenetek, a darab iz­gató meséje, gyönyörű zene­számok, állandó és fokozódó hatásokat idéznek elő. Holnap csütörtökön párosbérletben Tiszt urak a zárdában operett repriz van műsoron, kiválóan első rendű sze­rep­osztásban. Pénteken páratlan bér­­letben a Lengyel vér, operettet ismétl meg a társulat. „­­ Előkészületen : „Éjfélkor“ és „Kati­­cza“ operett újdonságok. Hatilapot az Észak­le Hai­li szigeten. A Telegraph jelenti, hogy holland királyi rendeletben kihirdették a hadiállapotot Freeland, Terse­heilig, Ammeland és Schier­­monnikog szigeteken. A holland kormánynak az a terve, hogy a Zuider­ tavat észak felől elzárják. csecsemők lfJf­­3 J u I 4 «I Srrf 1 gyermekek és lábadozók legjobb I tápláléka gyomor-és bélbetegségek után.m­­indenhol kapható. HIRE k. JÜLET A Patronázs bizott­ság az elesettek özvegyei és árvái és az államsegélyt nem élvező beteg vm munkaképte­len családok javára szep­tember bő 12-én a Népkertben nagyszabású népünnepéllyel egybekö­tött hangversenyt és este, a nyári színkörben Endre Béláné úrnő, Szendrey színigazgató úr társulata, egy nagyhírű fővárosi mű­vésznő és a 28 ik gyalog­ezred zenekarának közre­működése mellett, nagy díszelőadást rendez. — Hírek a Vöröskereszt tudósí­tó irodából. Hős Nagy Mihály (szül 1882-ben, anyja Kristó Juliánná) Szappanos Imre (szül. 1880-ban,­­ anyja Nagy Juliánná) és Szabó Imre 305 honvéd gyalogezred 411 zászlóalj 3-ik századbeli honvédek orosz fogság­ba estek. Rákos Pál 46-os gyalogos és Szabó Lajos szintén 46-os sza­kaszvezetőről a hadtestparancsnokság nem tud tudósítást adni. Rózsa S­á­n­dor 46-os gyalogos a varazdini tartalékkórházból átadott az üdülő osz­tagnak. Kovács Imre (szül 1882 ben, anyja Makai Eszter) 46 os gyalo­gos a csapatparancsnoka értesítése sze­rint a múlt évi december 13 án elesett egy visszavonulás alkalmával, de hogy élve, vagy halva került-e az oroszok kezébe, nem tudják. Fári János 62 és ezredbeli egyéves önkéntesről (szül 1890-ben, anyja Tóth Viktória) csak annyit tudnak, hogy mint halott szere­pel a május 4-én kiadott veszteségi lajstromban. Lázár Péter 46-os népfelkelő a brassói, Szűcs Mihály 3-as huszár a wieni, Kiss Sándor sza­­nitész pedig szintén wieni katonai tar­talékkórházban vannak betegen. Biró Pálnak fiától Biró Páltól, Olasz Zsófiának pedig testvérétől van tábori lapja. A hozzátartozók sürgősen je­lentkezzenek a vörös­ keresz tudó­sító hivatalban. Olasz fogságból irt Posztós Imre 46 gy. ez. 12 századbeli katona 2 hónapi hallgatás után szüleinek Posi­­t­ó­s Imre és S­e­p­s­e­i Eszternek Csik­­y 23. sz. alá jól megy dolga egészséges Gime Alexandria Italien Citadella.

Next