Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1916. szeptember (12. évfolyam, 201-226. szám)

1916-09-01 / 201. szám

Hódmezővásárhely, 1916. szeptember 1 Péntek Ára 4. fillér. XIV. évfolyam 201 szám. Szerkesztőség és kUdórovata.1 Kon­d­h-té,. Telefon 87. Egyes szám ira fiérfi kivételével mindennap 4 fillér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. liiiwm'iiwii'iiMi IHM iiiM—n ■iwii'ii ni fii im­ mi immiwii'ii mm..miit Felesés szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Eldftaetésf it helyben egesz évre H K., félévre 7 K. Vidékre negyedévre 6 K. — Nyílttér petit sora 80 élet Törökország hadat üzen Romániának. A török minisztertanács tegnapi ülésén elhatározták, hogy a cs. kormány fiadat 1760 Romániának Németországgal és Bulgáriá­val együtt. A határozatot szultáni k­ádé szen­tesítette, cikket ir és igen bus kommentáro­kat fűz hozzájuk : — Keserű és fájdalmas az a ki­látás, a­mi ebből a két beszédből felénk tárul. De igaza van Churchill­­nek, hogy ki kell mondani az igaz­ságokat és nem szabad áltatni a nemzetet. Franciaország többet szenvedett eddig, mint bármelyik más hábo­rús nemzet és már-már azt re­­m­éljük, hogy néhány hónap alatt véget ér ez a rettenetes szenvedés. De azért jó, hogy fölébresztenek minket Ha fájdalmas is az igaz­ság, többet ér, mint hiú önáltatás, mely után a csalódás elviselhetet­len volna. A lelete origói harca a románokkal. Romániával megindult há­borúnk első akciója a brassói, orsovai és vöröstoronyi harcok voltak. Ideérkező jelentések sze­rint hősiességükben még ön­magukat is felülmúlták határ­védő csapataink, különösen azok, amelyek szűkebb hazá­jukat védték. A 82-es székely ez­red hősei, az úgyne­­zett fekete ördögök elkeseredetten har­coltak Brasótól délre és délnyugatra. E har­cok sikeres lefolyása dacára, előretolt osztagainkat kizáró­lag azért vettük vissza előre elkészíttetett és a védekezésre rendkívül kedvező állásokba, hogy az illető határterület ala­kulása következtében fenye­gető megkerülési le­hetőségeket kizárjuk. T4í¥pilÍiiisT szabad kezét és önállóan fog haladni az általa helyesnek ítélt úton. Az értekezlet még csak azt szögezte le hogy az eseménye­kért kizárólag a magyar és a kö­zös kormányt terheli a felelős­ség. Elhatározták, hogy ezekben a napokban minden este hét óra­kor találkoznak a párt Astória­­szállőbeli klubhelyiségében és ezu­tán is felkérik a képviselőket, hogy a megbeszéléseken mindannyiszor teljes számban vegyenek részt. * A Politikai Híradó jelenti •• Az ellenzék egyes vezéreinek a minisz­terelnökkel való tárgyalásai kap­csán azt a hírt terjesztik, hogy az ellenzéki képviselők a külpolitikai interpellácziókat törölni fogják. Érdeklődtünk a függetlenségi és 48 as pártkörben e felől és azt az információt nyertük, hogy a füg­getlenségi és 48 as párt ugyan még nem beszélte meg magatartás­sát, s a legközelebbi képviselőhá­zi ülésen,­­ főleg az interpellációs napon való tennivalóit, a közhan­gulat után azonban egy bizonyos és ez az, hogy a külpolitikai el­lenőrzésre az események után még nagyobb szükség van. Az ellenőr­zésről és a bírálatról épp a mai időkben nem mondhat le az a párt, mely a miniszterelnök és a kül­ügyminiszter iránt a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik. Mit ígértek Románi­ának, )A­ értesült helyről közült, hogy ez antant Romániával a következő egyezséget kötötte arra az esetre­, ha a románok beavatkoznak . Romániának írásos szerződésben biztosítják Erdélyt és a szerb Bánátot (Szerbia lemond erről a töl­idarabról Ro­mánia­­aifára). Biztosítja továbbá Oroszország Ro­mánia számára Besszará­­bia egész románlakta vi­dékét. Ezenkívül Oroszország köteles Dobrudzsán át nagyobb hadsereggel támadni, hogy Romá­nia egész erejét Ausztria-Magyar­­ország ellen fordíthassa. Hir szerint a megegyezés szer­zője Briand francia miniszterelnök. Orosz vélemény Bulgáriáról. A „Novoje Vremja“ kifejti, hogy Bulgária és Románia kö­zött a hadiállapot tulajdonkép­pen már beállott, s a bolgárok a román határon nagy elő­készületeket tettek és az utóbbi időben több ízben ta­­nújelét adták annak, hogy mennyire kívánják, hogy Ro­mániával fegyveres konfliktus­ba keveredjenek. Heniwk­i Oroszország ellen Jom­nt- Hindenburg nagyvezérkari főnöki kinevezéséről itteni ille­tékes körökben akként véle­kednek, hogy ezzel Bethmann- Hollweg birodalmi kancellár politikája kerekedett felül. Köz­tudomású, hogy a kancellár a múlt év novemberében tartott egyik beszédében azt a felfo­gást vallotta, hogy a legna­gyobb erővel kell föllépni­­ Oroszország ellen. Beth­­mann-Hollweg azóta is mindig azon iparkodott, hogy a döntő katonai tényezőket ennek az álláspontnak helyességéről meg­győzze. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Hindenburg tábornagy is ezt a felfogást vallja s ha most ő lett vala­mennyi hadszíntéren a hadmű­veletek legfőbb vezetője, ebben annak jelét látják, hogy ez az álláspont kerekedett felül. Lloyd George a háború végéről. A Times angol lap Lloyd Geor­ge és Winston Churchill­ beszédeit közli, melyeket egy népgyűlései mondtak s melyek azt bizonyítják, hogy az angol hadügyminiszter és a volt tengerészeti miniszter éppen nem számítanak közeli békére. — Téves az a fölfogás, hogy közel jutottunk a háború végéhez — jelentette ki Lloyd George. — Olyan nemzet ellen küzdünk, mely­nek gigantikus segédforrásai van­nak. Ez a nemzet most érzi elő­ször, hogy a védekezésre szor­í­­tották. De ez nem változtat sem elszánt makacsságán, sem dühén. Olyan ez a háború most, hogy még sok völgyön kell áthalad­nunk és sok hegycsúcsot meg­másznunk, a­míg elérjük a győ­zelmet. Churchill megjegyezte, hogy vilá­gosan látja az angol hadsereg és az entente előtt álló utat és nincs kétsége abban, hogy az a siker­­hez vezet. De a gyors békéről álmodni sem lehet és az volna az őrültség, ha a terveket nem egy jövendő hosszú háborúra álla­pítanák meg. Churchill azt is han­goztatta, hogy Oroszországot egé­szen fel kell szerelni, még ha az száz millió fontba (kétezer millió koronába) kerül is, mert ha az oroszok rettenetes erejüket egész mértékben kifejthetik, megrövidítik ezzel a háborút. A Temps francia lap a két an­­gol államférfiú beszédéről vezér­A függetlenségi és 48 as párt közhelyiségében Károlyi Mihály gróf elnök megbeszélést tar­tott a párt tagjaival. A bizalmas megbeszélésen egyhangúlag kiala­kult a pártnak azon álláspontja, hogy a függetlenségi és 48-as párt azoktól a tárgyalásoktól, melyek a miniszterelnökkel folynak, távoltart­ja magát és azokban sem közvet­lenül, sem közvetve Andrássy, Ap­­ponyi, vagy Zichy grófok útján nem vesz részt. Bármily megállapodást kötnének tehát az említett ve­zérférfiak a miniszterelnökkel az ellenzék magatartását illetőleg; a függetlenségi és 48-as pártra ez a magállapodás nem tartozik. A párt a nemzet érdekében fentartja Miért kell győznünk ? Azért kell győznünk, mert a román-orosz együttes táma­dás három nemzetnek az élet­­halál harca : a magyarnak, a a bolgárnak és a töröknek. Ha Erdélyország elvesz , akkor Magyarország is veszélyben van, s ha Oláhország határa a Tisza lesz, akkor mi ma­gyarok csak tengődve élhetünk! Az oláhokkal való harc tehát nemcsak a magyar állam füg­getlenségéért folyik, hanem fo­lyik a­­­magyarság életéért, a­mit úgy kell felfogni, hogyha a győztes román hadak a mai lánchíd előtt állanának s a magyaroknak még csak tíz emberük volna, ennek az utolsó tíz embernek is tigris­nek és oroszlánnak kell lenni. Az orosz-román győzelem esetén ugyanez a sors vár Bulgáriára is. Bulgáriát a visz­­szaállított Szerbia és Románia között fölosztanák, földjét föl­szántanák, s a másfélezredes bolgár nép történetének a vé­gére oda tennék a pontot. A

Next