Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. július (13. évfolyam, 148-174. szám)
1917-07-01 / 148. szám
)OS sül* I. bér. sz. 165 ipaháti íi Mihosszu Tép tend ható 166 a gorf oldjét 1 hari. Megjózs. s. lárnapi 167 son a egy ne,jó ta- 1 együt fi a 141. sz. párnál. 168 onapos álffi-u. 169 dórnak ét holda kilehet •u. 1 ren ház 170 mosneös tebiba Vásár- 171 do 22 városo And- 17*-i el és földjük haszon íböl ki a hely i)óni-u. 178 -ik dünrénck ayu elito a t sz 179 anitást ként 5 rgolást , és ne- 2-an s kez- Kistóa 180 TMV,estani*TM' ila'dzok Meg'elyszi£__181 iskola ában 1 hold hasznártekezi 439 t. tt egy lén és pos sül-150 90S 801-V ker. u. 46 200 legiwabb. Az uj választójog. Hir szerint az Esterházy kormány választójogi javaslatának alapelvei a következők: 1. Választó lesz minden katona 18 éves korától, aki a fronton volt. 2. Egyébbként választó minden 24 éves férfiú, aki írni és olvasni tud. 3. Választók a diplomás és az önálló ipart, vagy kereskedést űző nők; más hír szerint a hadi özvegyek is. 4. Titkos lesz a szavazás a szabadkirályi, törvényhatósági joggal felruházott, rendezett tanácsú városokban, 15 ezernél nagyobb lakosságú községekben és az ezer ipari szakmunkásnál több lakosú községekben. Ezeknek a kerületeknek száma összesen körülbelil százhetven — száznyolcvan. Egyébbként nyílt lesz a szavazás. 5. A magyarság jogos fölényéről gondoskodás történik, ezt biztosítja a kerületek igazságos beosztása is. Hódmezővásárhely, Julius I. vasárnap, Asa, 6 fillér XII! évfolyam 148 szám. VÁSÁRHELYI *’*•••**•■ !«NHkil ««»N«». 51*rkea£t6*ig és kiadóhivatal! Kossuth-tér. Telefess 1 87. Egyen sjam Ara é filler. Felelős szerkesztő is laptulajdonos I q a Béla Előfizetést is helyben egész évre ! 1 K., félévre é K, Vidékre negyedévre 1 K. — Nyílttér petft sara SO fillér Bácsmegye főispánjai. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a bácskai főispánok a következők lesznek: Bács Bodrog vármegye és Zombor sz. kir. város főispánja Baloghy Ernő volt orsz. képviselő, Újvidék sz. kir. város főispánja Jakabffy Gyula földbirtokos (veje a függetlenségi pártvezérnek, Justh Gyulának) Szabadka és Bajaszkir városok főispánja Szemző Gyula földbirtokos lesz, mindhárman tagjai a Károlyi Mihály vezetése melletti 48-as pártnak. Andrássy az uj pártalakításról. Andrássy Gyula gróf cikket irt a Magyar Hirlapba, melyben uj nagy pártalakítást javasol a demokratikus reformok alapján, mert a világtörténelmi események folytán az eddigi pártszervezeteknek át kell alakulniok. Uj főispánok: Fehér vármegye főispánjává gr. Károlyi Józsefet, (48-as) Tolna megye főispánjává gr. Apponyi Rezsőt, 148-as, Pest Pilis Solt Kiskun megye főispánjává Pattay Tibor földbirtokost (48 as, a hires ellenzéki vezérnek és az ág. ev. egyház egyetemes felügyelőjének, báró Prónay Dezsőnek veje) Békésmegye főispánjává Tolnay Lajos földbirtokost, huszár főhadnagyot (48 ass, Vasmegye főispánjává gr. Somsich Bélát [néppárti) Trencsén megye főispánjává Mednyánszky Lászlót (néppárti] Gömör megye főispánjává Putnoky Mór képviselőt (48 ast nevezik ki. Alkalmatlan betegek szabadságolása. Legközelebb rendelet jelenik meg, hogy azokat az alkalmatlanokat, kiknek egészségük javulása nem várható, vagy tartósan szabadságolják, vagy végleg elbocsátják a hadsereg kötelékéből. Az új termés, Kürthy báró közélelmezési elnök nyilatkozata szerint a termés nem olyan gyenge az országban mint előzetesen hirlett. A Bácskában határozottan jobb a termés, mint tavaly és máshol is sok javulás történt a gabonában. Nagy változás készül Németországban ? Az efsente-körökben óriási izgalom uralkodik, mert állítólag az a hír érkezett, hogy a jövő hét végén Németországban fontos változás áll ide egy kibocsátandó császári rendelete alapján. A dzsentri-bócerek. Az országgyűlési munkapárt kezdi kimutatni a fogafehérét. Ennek a feudális és konzervatív társaságnak most már antiszemita szárnya is megalakult. Érdemes közelebbről szemügyre venni, kik azok az urak, akik a munkapárti feudálisok és ókonzervatívok élén haladnak, mint az antiszemitizmus szállítói. Vezérként Tereszky János volt pénzügyminiszter jár az élükön, aki már a pénzügyi bizottságban gáncsot vetett Vázsonyinak. Úgy látszik, a jó úr nem tudja sem feledni, sem megbocsátani, hogy Vázsonyi az emlékezetes adócsatában őt legyőzte. Köztudomású dolog, hogy Teleszky derék öregapját Jajtelesznek hívták, aki Mátészalkán volt igen népszerű kereskedő. Zsidó volt. Unokája már, íme, a bihari származású fertálymágnás dszentrinek egyik legöntudatosabb képviselője. A baloldali padokról tegnapezek a demokrata népképviselők nem tisztelik eléggé a bihari arisztokráciát! — odakiáltották Teleszky felé: — Dzsentri-bécher ! Ezt az elnevezést az adócsatában tudvalevőleg Vázsonyi adta Teleszkynek. Már akkoriban megállapították róla, hogy illetlenség a városi polgárság ellen törnie, megmondatták, hogy valóban a dzsentrinek és a bóchereknek a keveréke, mert ha az ember az arcára néz, a pusztában való vándorlás emlékei elevenednek fel előtte, szinte hallani véli a fürj pöttypalattyját és látni a mennyei manna hullását. Tartunk tőle, hogy az összes fajteleszek megfordulnak sírjukban, ha látják, hogy a munkapárt duhaj antiszemita ifjúságának a Teleszky kegyelmes az uszítója. Ott van aztán a feudálisok és ókonzervatívok között Pál Alfréd az ökörmezei ősmagyar, aki a régi híres Pollák-nemzetségből való, a kormánybiztos, akit meg kellett operálni, hogy hőssé válhasson. Nagy Sándor (de genere Grósz), a kiváló közgazdasági tevékenységű férfiú következik a sorban, aki kitűnő kulturhivatásáról akkor tett tanúságot, amikor az utcán revolverrel támadta meg Légrády Ottót, mert a Pesti Hírlap kiadója abban a hitben volt, hogy a sajtószabadság értelmében gondolatait mindenki szabadon közölheti - még Nagy Sándorral is. Ott van aztán Lévay Lajos báró, a kivándorlás robusztus bajnoka (de genere Lőwy). És bezárja az illusztris sort Farkas Pál (Schlesinger Wolfner Siegfried), korszakunk hisztoriográfusa, a történetbölcselő, aki a munkapárt morális arzenáljába könyvszámra szállítja az etikai igazolásokat. Mindezek a derék, kiváló férfiak egy feudális ókonzervatív (hozzá antiszemita) irányzat élén állanak és óva intik a nemzetet a veszélyes új magyaroktól, akik meg akarják dönteni a középosztály szupremáciáját, meg akarják dönteni a történelmi magyarságot, óva intenek a következő veszélyes férfiaktól: Károlyi Mihály gróftól, Batthyány Tivadar gróftól, Andrássy Gyula gróftól, Esterházy Móric gróftól, Széchenyi Aladár gróftól, Zichy Aladár gróftól, Hadik János gróftól, és más efféle meggondolatlan emberektől s figyelmeztetik őket: ne legyenek ilyen könnyelműek a jogok kiosztásában és ne haladjanak oly rohamosan, hogy már a 24 éveseknek is joguk legyen. Mindenek fölött pedig mód nélkül csodálkoznak azon, hogy ilyen előkelő mágnások hogyan lehetnek egy társaságban, pláne egy kabinetben Vázsonyival. Megfeledkeznek arról, hogy ha elődeikkel vagy velük szemben az ő elfogultságukat, vagy gőgjüket alkalmazták volna azok, akik akkorában az ország sorsát intézték, most nem volna módjuk vakmerő, arrogáns módon a képviselőházban szólani arról, hogy a jogkiterjesztés milyen határait bírja el a magyar középosztály, jobban mondva a bihari zsenire. Elfeledték ezek az urak, hogy a 48-iki jogkiterjesztésnek is van valamelyes köze ahhoz, hogy ők ma egy antiszemita irányzat élén vezérkedhetnek és a jogokból a népet kitagadhatják. Tisza és Vázsonyi. A munkapártnak Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter ellen kitörő dühöngése és személyes hajszája visszavezethető a Désy-perre, ahol Lukács László, Európa legnagyobb panamistája, a sókassza alapítója Vázsonyi ragyogó támadása folytán is alulmaradt és a margitszigeti panama leleplezésére és arra, hogy a margitszigeti panama-ügyben tartott állandó pártközi konferencián Vázsonyi szokatlanul súlyosan megtámadta Tisza Istvánt, akivel azóta nem is érintkezett. Most Tisza István bosszút akar áltani és ő adta meg azt a hangot, melyen pártja vad üvöltések közt szidalmazza antiszemita szellemben Vázsonyi Vilmost. Figyelmeztetjük a munkapártot és Tisza Istvánt, hogy a Désy-pörnek még sokk homályban maradt része van. És nehogy Tisza István azon panaszkodjék, hogy emlékezetből idézzük leveleit, felszólítjuk, gondoskodjék ő maga arról, hogy nyilvánosságra kerüljön az a levele, melyet a Désy-pörben egyik koronatanúhoz intézett. Hmvhely th. város Polgármesterétől. 3545—1917. evi. sz. Hirdetmény a kicsépelt terményfeleslegeknek a Radiccmény Rt. bizományosai részére való eladása tárgyában. Értesítem a város lakosságát, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal Elnöke 58000 evi. 1917 sz. rendeletével úgy intézkedett, hogy a már kicsépelt terményfeleslegek a termelő által a Haditermény rt. bizományosai részére addig is, míg a 2192-1917 M. E. sz. rendelet értelmében alakítandó terményátvevő bizottságok működésüket megkezdhetik, eladhatók, sőt kívánatos, hogy a fentiek szerint rendelkezésre álló készletek mielőbb az ország közélelmezése javára felhasználhatók legyenek. Erről a város közönségét oly hozzáadással értesítem, hogy a Haditermény bizományosa az átvett készletről és az érte fizetett összegről részletes elismervényt adni és a terményekről az eddig érvényben levő legmagasabb hatóság