Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. december (13. évfolyam, 288-312. szám)

1917-12-01 / 288. szám

it bór irga nel. Han­­om iizb­­elyi 66­8 & i u. m­­ts mes ho adó. ház 501 rés n d. ker. j. 17 a ke szág űzök és kék, 803 \z í «. dako gyan ossal oszló m szél és a­­hetö. mott. 892 JV 0 Ip gyári lóé­­­lég , éké .Hó rencz gyan főld kiadó 890 Hódmezővásárhely december­­ szombat. Ara 6 fillér. 5s«*k*®*44*át é* kAdóhivaUS s SCei»«?ji­ éiit. Teieles « 87. Sgyc* Mám is*. 4» ifflés. «Il wm fiSASMILfl pofiit?#* F*J*5cai Metricure és l»ífí«lajáe«oe & Ti U­­­I U KM évfolyam 288 sz. oj. Sleussfósí &* kslyfe#* •eáw ér** ft SC.. Kiér*« * VUfti« ns£,r«iíi7“e 7 K., — Nytítlit.­­*«♦ »*» 8» HU*.« LEfiUSfiSB A képviselőház ülése.­ ­A képviselőház tegnapi ülé­sén fényes László sürgős in­terpellációt terjesztett elő a telefonkezelők és a magyar államvasúti alkalmazottak fel­mentése tárgyában. Később szóvá tette a telefonkezelőnők szomorú sorsát, mire gróf Se­rényi Béla kereskedelemügyi minister kijelentette, hogy két millió koronát vesznek fel a postaalkalmazottak sorsának javítására, változást eszközölne, a kor­mány az új választásokat kiír­hassa. ■ cA királynak a választások ] kiírására adott felhatalmazása­­ beavatott kormánykörökben a­­ legteljesebb megnyugvást kel­­­tette. A törvényjavaslatot Vá­­­zsonyi­­Vilmos fogja a Ház­ban képviselni, a­mi azt jelen­­­ti, hogy a választások kiírására­­ vonatkozó felhatalmazás a­­ kormány birtokában vart, mert Vázsonyi Vilmos első perctől kezdve azon az állásponton volt, hogy a választójogi tör­vényjavaslatot a Ház tárgy­alá­sánál csak akkor képviselheti,­­ hogyha a kormánynak a tör­­­vényjavaslat biztosítására min­­­den eszköz rendelkezésére áll, az entente nem ve­szi tudomásul az új orosz kormányt .Az entente államok elhatá­rozták, hogy a bolsevikiek jegyzékét válasz nélkül hagy­ják. A monarchia kész a békére. Seidler osztrák miniszterel­nök kijelentette, hogy el va­gyunk határozva a békülékeny­ségre és az állandó békére. Románia leteszi a fegyvert. *Románia az orosz viszo­nyok miatt elhatározta, hogy tárgyalást fog kezdeni velünk és ki fog­ja mondani a fegy­verletételt. Az első tényleges fegyverszünet.­ ­Az orosz fronton Krilenko orosz főparancsnok felhívására 5 napos fegyverszünet jött létre. Felhatalmazást az új választásokra. Megbízható értesülésünk sze­rint a király hozzájárult ahoz, hogy a­mennyiben a választó­jogi törvényjavaslatot a képvi­selőház többsége meg nem szavazná, vagy azon lényeges Tsmát­olyi. A magyar politika még nem emelkedett föl arra a magaslat­ra, ahonnan minden becsüle­tes ember szándékát megértés­sel és tisztelettel szokás nézni. Nálunk azt, aki a kimondott szónak, a vállalt feladatnak va­lamennyi következményét ma­ga iránt való teljes szigorúság­gal levonja és cselekvését csak­is a maga elé tűzött cél sze­rint irányítja, gáncsnál, kicsiny­lésnél, gyanúsításnál egyéb alig éri. íme: Károlyi Mihály gróf semleges külföldre megy azzal a nyíltan férfiasan bevallott szándékkal, hogy ellenséges or­szágok fiaival találkozván ke­resi a megértést: az egész vi­lágon és most már letagadhat­lanul Magyarországon is óhaj­tott, várva várt béke érdekében Tiszteletre méltó és hálára ér­demes szándék kétségtelenül. A magyar sajtóban mégis azt olvassuk, hogy sajnálni kell Károlyit mert jelentéktelen em­berekkel érintkezik, az ellensé­ges államok irányadó emberei­vel nem kap összeköttetést. Ebből a kicsínylő sajnálkozás­ból azt kell kiolvasni, hogy Ká­rolyinak kár volt Svájcba mm­n­e bizony nem sikerül neki ott a békét megkötni, de még valamire való em­berrel eszmét sem cserélhet mert valamire való ember nem áll vele szóba, távol tartja ma­gát tőle. Ha ez igaz volna is, akkor sem kellene ezt kárörömmel megállapítani. De mivel nem is igaz, világos a szándék, mely a Károlyi berni szerepléséről szóló híradások mögött rejtő­zik. Ha igaz volna, hogy Káro­lyi irányadó férfiakkal nem is találkozhatik akkor is , ma az egyetlen magyar politikus aki bátor, hirdetett elveinek megfelelő elhatározással agy­féllé az első lépést a béké­hez vezető egyetlen útón, a né­pek megértéséhez vezető ösvé­nyen. Taposatlan ez az út le­hetnek rajta veszélyes akadá­lyok, sziklák amik az úttörő lábát megsértik, leselkedő rab­lók prédavágyó útonállók ólál­kodhatnak ott, akik megrohan­ják a magános vándort, hogy elvegyék tőle a kincseit, a tisz­ta nemes szándék aranyát, a messze elhagyott, rokontalan kis nemzet szerzetének ragyo­gó gyémántköveit, amiket még ragyogóbbá csiszolni visz. Vál­lalkozás, mely semmit sem ígér a vállalkozónak, legfölebb gáncsot és veszélyt de amelyben nem lehet meg nem látni a honszerelem tüzét, az áldozat­készség fölajánlkozását, a min­denre fölkészült nemes elszánt­ség erélyét és mindenek fölött a tettet, amely nélkül ered­mény el nem érthető. Hogy tenni kellene azt, mindenki tudja és elismeri, de senki sem tett még semmit. Az első cse­lekvőt benne látj­uk. Az első cselekvő sorsa min­dig ugyanaz. Meg nem értés, kicsínylés, gáncs és szidalom. Benne van ebben az irigyke­dés, hogy első lenni — bátor­ság híján — a gáncsoló maga nem tudott és benne van a fél­tékenység, hátha mégis sike­rül neki, amit megkísérelni másban nem volt elég f­érfiság és benne van a kénytelen cso­dálat, melynek feltörekvő hang­ját hazug rikoltozással siet túl­­harsogni a bátortalan, és ben­ne van a tétlenek dühe, kik szeretnek szónokolni csak, hol tenni kéne nagyot, neme­set. Ezek a pókhálók a töretlen a­utón, amiket a félelem nélkül haladó utas egy kézmozdulattal töröl le arcáról. Ez­ek nem ho­mályosítják el a célra irány­zott szemeket ezek nem tartóz­tatják föl azt, ki akadályokkal is kész megküzdeni. Mi, akik ismerjük Károlyit, bizonyosak vagyunk abban, hogy cselekvése nem lesz ha­tártalan. Ha egy lépést tett a megértés felé, többet tett mint a világ valamennyi diplomatá­ja együttvéve. Ha egyetlen ma­got elvetett, több dicséretre ér­demes, mint azok kik öthetett kézzel nézik a halál­­aratását. Ha abból, amit ő tesz, egyet­len olajág fakad: több áldás kíséri végig az életen, mint amennyi átok három év alatt m­egostromolta fejéról az eget. És ha útja eredménytelen, vállalkozása­ia­ sikerű lesz egy bizonyos, az, hogy példát mu­tatott. Példát, hogy immár ten­ni kel. Cselekvés nélkül nem jöhet siker. Ha van nála tettre képesebb most már nem kell megriadnia, mit szólnak itthon mit a szomszédban egy elhatá­­­rozott cselekvéshez: megindul­hat a taposott után, akarnia kel csak olyan erősen mint Károlyi akart. Károlyi van olyan emelkedett, hogy ne ön­magát tartsa kizáróan alkalmas­nak a megkezdett munka be­végzésére , ha van arra nála hivatottabb, álljon hát oda az üllőhöz amelyen­­a fékevesztett háborús őrület számára a bik­­íncseket kovácsolják, Károlyi csak egy ember á­ljanak melléje akik erősek bátrak hiszen ő a nemzetek szivét akarja egymás­hoz közelebb vezetni, ha nem­zete melléje áll — fele utat meg­tette a megváltó békéhez. 1 A pesti telefonos­központban tegnap délben nagy botrány történt. A telefonos nők sztrájkoltak, mert napi 3 korona napi diíjból nem tudnak megélni. Klár posta főtiszt rendőröket hozatott, kik durván nekik rohantak a védtelen nőknek, kik közöl 14 elájult, harminca megsebesült, hárman életveszélyes sérülést szenvedtek. A vizsgálat megindult, Kiár főtisztet a miniszter felfüggesztette.

Next