Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. június (14. évfolyam, 112-133. szám)
1918-06-01 / 112. szám
Hódmezővásárhely 1?18 junius I szombat Ara 10 fillér. XIV évfolyam 112 szám VÁSÁRHELYI»crf «3*tísségét kiidóhivatal, Koboth-tér, Telelett t 11," Egye* ifim ára lo füléi. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP- Feleld« <!$c?kc«£td ín Upivlajdonos Kun Béla. ti t-. »litt évre IS K,, félévit H t Vidékit félévit U K.r Legújabb, Párisiéi. Berlinből jelentik : mértékadó katonai helyről közük, hogy a német csapatok feltartózhatatlan áradatban hömpölyögnek Páris felé. Előnyomulásukat a franciák és angolok legkétségbeesettebb támadásai sem tudják a legkisebb mértékben sem gátolni Az előnyomulás óránként átlag 2 kilométert tesz ki. 65 kilométerre folyik a második marnei csata. A német vezérkar jelentése szerint a németek megkezdették a marnei csatát és azon a helyen állanak, ahol 1914 ben az első marnei ütközet volt. Remélhetőleg ennek a csatának más befejezése lesz, mint az előbbinek. A németek zsákmánya. ‘Berlinből jelentik : megszámlálhatatlan mennyiségű hadianyagot, muníciót és élelmet zsákmányoltak a német csapatok az eddigi előnyomulásuk alatt. cA zsákmányolt ágyuk számát nem lehet öszszeszámolni, mivel úgyszólván percenként újabb zsákmányról érkezik jelentés, csakát az új mintájú nehéz ágyúkat, melyekkel a franciák a legutóbbi időben a front mögött messze fekvő Laon városát bombázták, a németek teljes egészében elzsákmányolták. Egyáltalán a franciák a tábori ágyuk egy részének kivételével minden néven nevezendő hadianyagot otthagytak, annyira fejetlen és gyors volt a visszavonulás. Óriási a foglyok száma. , A franciák eszeveszett futása. Egyetlenegy offenzíva eredményei sem közelítik meg a németek mostani támadásinak példátlanul hatalmas méreteit. A Berliner Tageblatt katonai munkatársának ,Ardenne altábornagynak jelentése szerint az angol és francia csapatok felbomlott kötelékekben minden összeköttetést megszakítva rohannak hátra a cMarne völgye és Páris felé. Iroch tábornoknak az entente hadseregek fővezérének minden kísérlete, hogy a visszavonulókat megállítsa, felbomlott csapatkötelékeket helyreállítsa és új ellentállást kíséreljen meg, meghiúsult,s a 11-ik egész francia hadtest fogságba jutott. Lapunk zártakor közli budapesti tudósítónk, hogy a németek előnyomulásuk közben a céltalanul bolyongó ll-ik francia hadtestet teljes egészében vezérkarává együtt Soissonstól délre fogságba ejtették. A 29 ik hadosztály, mely elienálni próbált, fölmorzsolódott. A megijedt Páris. A németek borzasztó előnyomulása rettenetes hatást keltett Párisban. Az emberek tömegesen menekülnek Délffranciaországba. cAz óriási ágyú állandóan lövi Párist és hatalmas károkat okoz. cA lapoknak a rémülettől megdermedt a szavuk. A Liberté című lap közli Soissons és Reims elestét és azt írja, hogy nem érti, hogy a németek eddig ezt miért nem közölték, hivatalosan. a Azt mondja továbbá a nevezett lap, hogy a németeknek ezt a hihetetlen előrenyomulását feltétlenül egy francia részről elkövetett árulás idézhette elő. Felemelik a vasúti díjszabást. Budapestről telefonálja tudósítank : a kormány elhatározta, hogy tekintettel az államvasutaknálmutatkozó óriási kiadásokra, a vasúti áru és személy díj szabást lényegesen felemeli. Szterényi miniszter tervezetét már el is készítette és a június hó folyamán egy ankétet fog összehívni az öszszes érdekeltek köréből és a javaslat letárgyalása után a felemelést még a július hó folyamán végre fogja hajtani. A cipőrendelet végrehajtása. Budapesti tudósítónk jelentése szerint Szterényi József kereskedelmi miniszter ma táviratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben elrendeli, hogy a napokban kiadott cipőrendelet pontos végrehajtását a cipőkereskedők és iparosoknál a legszigorúbban ellenőrizzék és az észrevételekről és esetleges mulasztásokról, vagy a rendelet netalánt hibáiról azonnal tegyenek hozzá távirati jelentést. Azzal fejezi be a miniszter a táviratát, hogy meg van arról győződve, hogy végre valahára ezen rendelet le fogja törni a hatalmas cipő uzsorát. Almagyarságvédő Tisza. Tisza István gróf a választójogi bizottságban szerencsésen megmentette a magyarság uralmát: leszállította vagy két percenttel a magyaroknak a választók közt való számarányát. A kormány javaslata szerint minden 100 választóból körülbelül 64 lett volna magyar. Tisza István diadalmas indítványa szerint lesz körülbelül 62, Kettőre kevesebb. Ezzel az örvendetes csökkentésével a magyar szavazatoknak a magyarság uralma, vagy, ahogy Tisza István szereti mondani, a magyarság szupremáciája, most már megint hosszú időre biztosítva van. Mert a magyarság uralmát, úgy látszik, az biztosítja leghathatósabban, ha a választók tömegében minél kevesebb a magyarság és minél több a nemzetiségi nem. Legalább Tiszának nyilván ez a felfogása. Évtizedek óta hirdeti, azogy őt a választójogi veszedelem elhárítása végett küldte ide a magyar földre a Gondviselés. A jelek szerint a kiküldés alkalmával a Gondviselés valószínűleg azt az utasítást adta Tisza István grófnak, hogy ekősorban a magyarság ellen s a nemzetiségek segítségével igyekezzék megvédeni a magyarság uralmát. Mert valóban ezt cselekszi már nagy idők óta. Példa il az Ő híres választókerületi beosztása, ahol csak úgy sikerült a magyarság uralmát megmentenie, hogy Eger huszonötezer magyar lakosának felannyi jogot adott, mint Beszterce tízezer szász és oláh lakosának. Egert lefokozta, Besztercét felemelte. Egy besztercei abbnak a szóvá olyan értékűvé , olyan súlyúvá lett általa Magyarország sorsának intézésében, mint öt egri magyaré. Ennek a perverz nemzetmentésnek méltó folytatása most az, hogy igyekszik megint mindenféle megterkélt módon leszorítani a magyarságnak a választások mérlegébe vethető súlyát. Négy elemi osztályhoz kötött választójoggal a kormány javaslata szerint 64 percent lenne a választókból magyar. Ha hat elemi osztályhoz kötik a választójogot, akkor 62 percent lesz a magyarok aránya. A magyarságvédő Tisza István tehát siet megszavaztatni, hogy hat elemi osztályhoz kössék a választójogot. Ha öt elemi osztályhoz kötve csak 60 percent lenne a választók közt a magyar, biztosan az öt elemi osztályt szavaztatta volna meg. Mégis dicséreteretére válik Tisza István őszinteségének, hogy tegnap már azért legalább nem emlegette a magyarság uralmát s a magyar szuprentációt. Érezte talán, milyen túlságos ferdeség lenne a magyarság uralmáról beszélni annak, aki Besztercét politikai jogokban Eger felé helyezte s aki most egyszerre csaknem két percentse rontja meg a magyarság választási erőarányát. Most már nem a nemzetiségi veszedelemmel ijesztgetett, hanem a radikális veszedelemnel. Úgy látszik, immár nem a magyarság uralmát védi a nemzetiségek ellen, hanem a fennálló kormányzati és gazdasági rend uralmát a radikálisok ostroma ellen. A radikalizmus. Most ez az ellenség. Tisza István olvassa a radikálisok újságját és látja, hogy nagy veszedelem van abban, amit ez az újság hirdet. Ennélfogva megtagadja a választójogot azoktól.