Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. június (14. évfolyam, 112-133. szám)

1918-06-01 / 112. szám

Hódmezővásárhely 1?18 junius I szombat Ara 10 fillér. XIV évfolyam 112 szám VÁSÁRHELYI­­»crf «3*tísség­ét kiidóhivatal, Kob­oth-tér, Telelett t 11," Egye* ifim ára lo füléi. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP- Feleld« <!$c?kc«£td ín Upivlajdonos Kun Béla. ti t-. »litt évre IS K,, félévit H t Vidékit félévit U K.r Legújabb, Párisiéi. Berlinből jelentik : mértékadó katonai hely­ről közük, hogy a né­met csapatok feltartóz­hatatlan áradatban höm­pölyögnek Páris felé. Előnyomulásukat a fran­ciák és angolok legkét­ségbeesettebb támadá­sai sem tudják a leg­kisebb mértékben sem gátolni Az előnyomulás óránként átlag 2 kilo­­métert tesz ki. 65 kilométerre folyik a második marnei csata. A német vezérkar je­lentése szerint a néme­tek megkezdették a mar­nei csatát és azon a helyen állanak, ahol 1914 ben az első marnei ütközet volt. Remélhe­tőleg ennek a csatának más befejezése lesz, mint az előbbinek. A németek zsákmánya. ‘Berlinből jelentik : meg­számlálhatatlan mennyiségű hadianyagot, muníciót és élel­met zsákmányoltak a német csapatok az eddigi előnyomu­lásuk alatt. cA zsákmányolt ágyuk számát nem lehet ösz­­szeszámolni, mivel úgy­szól­ván percenként újabb zsák­mányról érkezik jelentés, c­sa­kát az új mintájú nehéz ágyú­kat, melyekkel a franciák a legutóbbi időben a front mö­gött messze fekvő Laon váro­sát bombázták, a németek tel­jes egészében elzsákmányol­­ták. Egyáltalán a franciák a tábori ágyuk egy részének ki­vételével minden néven neve­zendő hadianyagot otthagytak, annyira fejetlen és gyors volt a visszavonulás. Óriási a fog­lyok száma. , A franciák eszeveszett futása. Egyetlenegy offenzíva ered­ményei sem közelítik meg a németek mostani támadásinak példátlanul hatalmas méreteit. A Berliner Tageblatt katonai munkatársának ,Ardenne altá­­bornagynak jelentése szerint az angol és francia csapatok felbomlott kötelékekben min­den összeköttetést megszakít­va rohannak hátra a cMarne völgye és Páris felé. Iroch tábornoknak az entente hadse­regek fővezérének minden kí­sérlete, hogy a visszavonulókat megállítsa, felbomlott csapat­kötelékeket helyreállítsa és új ellentállást kíséreljen meg, meghiúsult,s a 11-ik egész francia hadtest fogságba jutott. Lapunk zártakor közli budapesti tudósítónk, hogy a németek előnyomu­lásuk közben a céltala­nul bolyongó ll-ik fran­cia hadtestet teljes egé­szében vezérkarává­ együtt Soissonstól dél­re fogságba ejtették. A 29 ik hadosztály, mely elienálni próbált, föl­morzsolódott. A megijedt Páris. A németek borzasztó elő­nyomulása rettenetes hatást keltett Párisban. Az emberek tömegesen menekülnek Dél­­ffranciaországba. cAz óriási ágyú állandóan lövi Párist és hatalmas károkat okoz. cA la­poknak a rémülettől megder­medt a szavuk. A Liberté című lap közli Soissons és Reims elestét és azt írja­, hogy nem érti, hogy a németek ed­dig ezt miért nem közölték, hivatalosan. a Azt mondja továb­bá a nevezett lap, hogy a né­meteknek ezt a hihetetlen elő­renyomulását feltétlenül egy francia részről elkövetett áru­lás idézhette elő. Felemelik a vasúti díjszabást. Budapestről telefonálja tu­dósítank : a kormány elhatároz­ta, hogy tekintettel az állam­vasutaknál­­mutatkozó óriási kiadásokra, a vasúti áru és személy díj szabást lényegesen felemeli. Szterényi miniszter tervezetét már el is készítette és a június hó folyamán egy ankétet fog összehívni az ösz­szes érdekeltek köréből és a javaslat letárgyalása után a felemelést még a július hó folyamán végre fogja hajtani. A cipőrendelet végrehajtása. Budapesti tudósítónk jelen­tése szerint Szterényi József kereskedelmi miniszter ma táviratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, mely­ben elrendeli, hogy a napok­ban kiadott cipőrendelet pon­tos végrehajtását a cipőke­­­reskedők és iparosoknál a legszigorúbban ellenőrizzék és az észrevételekről és eset­leges mulasztásokról, vagy a rendelet netalánt hibáiról azonnal tegyenek hozzá táv­irati jelentést. Azzal fejezi be a miniszter a táviratát, hogy meg van ar­ról győződve, hogy végre va­lahára ezen rendelet le fogja törni a hatalmas cipő uzso­rát. Almagyarságvédő Tisza. Tisza István gróf a választójogi bizottságban szerencsésen m­egmen­tette a magyarság uralmát: leszál­lította vagy két percenttel a magya­roknak a választók közt való szá­marányát. A kormány javaslata szerint min­den 100 választóból körülbelül 64 lett volna magyar. Tisza István diadalmas indítványa szerint lesz körülbelül 62, Kettőre­ kevesebb. Ezzel az örvendetes csökkentésé­vel a magyar szavazatoknak a magyarság uralma, vagy, ahogy Tisza István szereti mondani, a magyarság szupremáciája, most már megint hosszú időre biztosítva van. Mert a magyarság uralmát, úgy látszik, az biztosítja leghathatósab­ban, ha a választók tömegében mi­nél kevesebb a magyarság és mi­nél több a nemzetiségi nem. Le­galább Tiszának nyilván ez a fel­fogása. Évtizedek óta hirdeti, azogy őt a választójogi veszedelem el­hárítása végett kül­dte ide a magyar földre a Gondviselés. A jelek szerint a kiküldés alkal­­mával a Gondviselés valószínűleg azt az utasítást adta Tisza István grófnak, hogy ekősorban a magyar­ság ellen s a nemzetiségek segítsé­gével igyekezzék megvédeni a ma­gyarság uralmát. Mert valóban ezt cselekszi már nagy idők óta. Példa il az Ő hí­res választókerületi beosztása, ahol csak úgy sikerült a magyarság uralmát megmentenie, hogy Eger huszonötezer magyar lakosának felannyi jogot adott, mint Beszter­ce tízezer szász és oláh lakosának. Egert lefokozta, Besztercét felemel­te. Egy besztercei abbnak a szóvá olyan értékűvé , olyan súlyúvá lett általa Magyarország sorsának intézésében, mint öt egri magyaré. Ennek a perverz nemzetmentés­­nek méltó folytatása most az, hogy igyekszik megint mindenféle meg­­terkélt módon leszorítani a magyar­ságnak a választások mérlegébe vethető súlyát. Négy elemi osztályhoz kötött választójoggal a kormány javaslata szerint 64 percent lenne a választók­ból magyar. Ha hat elemi osztály­hoz kötik a választójogot, akkor 62 percent lesz a magyarok ará­nya. A magyarság­védő Tisza István tehát siet megszavaztatni, hogy hat elemi osztályhoz kössék a választó­jogot. Ha öt elemi osztályhoz kötve csak 60 percent lenne a választók közt a magyar, biztosan az öt ele­mi osztályt szavaztatta volna meg. Mégis dicséreteretére válik Tisza István őszinteségének, hogy tegnap már azért legalább nem emlegette a magyarság uralmát s a magyar szuprentációt. Érezte talán, milyen túlságos ferdeség lenne a magyar­ság uralmáról beszélni annak, aki Besztercét politikai jogokban Eger felé helyezte s aki most egyszerre csaknem két percentse­ rontja meg a magyarság választási erőará­­nyát. Most már nem a nemzetiségi ve­szedelemmel ijesztgetett, hanem a radikális veszedelem­nel. Úgy lát­szik, immár nem a magyarság ural­mát védi a nemzetiségek ellen, ha­nem a fennálló kormányzati és gazdasági rend uralmát a radikáli­sok ostroma ellen. A radikalizmus. Most ez az el­lenség. Tisza István olvassa a ra­dikálisok újságját és látja, hogy nagy veszedelem van abban, amit ez az újság hirdet. Ennélfogva megtagadja a választójogot azoktól.

Next