Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. július (14. évfolyam, 134-160. szám)

1918-07-02 / 134. szám

. A kormány eme intézkedésének kettős oka van. Nemzeti és szociális szempon­tok tették szükségessé a birtokforgalom ötlésén való korlátozását. Egyrészt min­­den lehetőt meg kell tenni, hogy a ma­gyar föld csak a nemzethez hű elemek kezén maradjon, másrészt azonban a legradikálisabb intézkedésekkel meg kell akadályozni, hogy a háborúban vagyont szerzett elemek spekulációs célzattal, ár­drágító szándékkal vásároljanak birtokot maguknak, csak azért, hogy azt busás nyereséggel uzsora áron adják tovább. Ez az intézkedés egyébként preventív jellegű is, már most biztosítani kívánja a kormány azt, hogy a háborúból haza­térő kisbirtokosok és földművesek meg­felelő és normális áron jussanak majd hoz­zá ahhoz a földhöz, amelyért véreztek. Az eddig megtörtént intézkedések azonban nem érték el ezt a célt, amely a rendelet kibocsájtásakor szem előtt lebegett. Tény az, hogy a tilalom alatt álló vármegyékben gyanús földvásárlá­sok nem történnek, azok az elemek azonban amelyek spekulálni akarnak a magyar földdel, azokra a vármegyékre vetik most ki hálójukat, amelyek nem állanak e tilalom alatt és ahol ennek következtében szabadon lehet garázdál­kodni. _ _ Értesüléseim szerint a földművelésü­gyi minisztériumhoz megdöbbentő adatok érkeztek arról, hogy a földdel való spe­kuláció az egész országban borzalmas mérveket ölt. Különösen áll ez azokra a területekre, ahol e pillanatban nem kell még hatóság engedélyt kérni földvá­sárláshoz. Ezek a jelentések késztetik a kormányt most arra, hogy radikális intézkedéseket léptessen életbe. Úgy tudom, hogy ko­molyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az ingatlanok forgalmának korláto­zását az egész ország területére elrende­lik és egy, a közel­jövőben kibocsájtan­­dó rendelet ki fogja mondani, hogy se­hol az országban nem szabad eladni, vagy tíz évnél hosszabb időre bérbead­­n­i földet az illetékes hatóság jóváhagyá­sa nélkül. Paát Jób. Húsz koronával lesz drágább a búza. Felemelik a gabonaárakat. A jövő évi gabonaárakat még az őszszel, a vetés előtt meg­állapítják. Nem lesz többé rekvirálás. Szeptember végé­ig befejezik a termés átvéte­l­ét. A városok nem szerez­hetik be az ellátatlan lakos­ság gabonáját. (?) Budapesti munkatársunktól. Budapest, 1918. június 29 Hetekkel ezelőtt közöltem már a Reg­geli Újság szerkesztőségével azokat az alapelveket, amelyeken a közélelmezési minisztérium a folyó évi termés forgal­mát szabályozni kívánja. Néhány nappal ezelőtt meg is jelent a régen várt termés­rendelet, amely az általam már közölt intézkedéseket tartalmazta. A termésrendelet, kiegészítéseképen több intézkedés történik a közel­jövőben. Eme intézkedések között kétségkívüli legnagyobb fontossága annak a kormány­rendeletnek lesz, amely a folyó évi ter­mésre már korábban megállapított maxi­mális árakat lényegesen fölemeli. A kor­mány teljes mértékben honorálta a me­zőgazdák által felhozott indokokat és ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy egy­részt a rendelet megjelenése óta a ter­melési költségeknél beállott nagymérté­kű emelkedést, másrészt az előre látha­tólag kedvezőtlenebb terméseredményt kell ellensúlyozni a maximális árak fele­m­elésével. Az áremelés minden valószínűség sze­rint tizenöt és húsz korona között válta­kozik métermázsánként, a búza ára azon­ban a már megállapított hatvan koroná­val szemben nyolc­van korona lesz. A kormányban megvan a hajlandó­ság ahhoz, hogy már az ősszel, minden­esetre azonban még a vetés előtt meg­állapítja a jövő évi terményárakat, hogy ezáltal serkentse a gazdákat az intenzí­vebb gabonatermésre. Természetesen a jövő évi gabona ára magasabb lesz az ideinél. A termésrendelet nyomán megjelenő végrehajtási utasítás több érdekes és e­­gészen új intézkedést tartalmaz. A ga­bona átvétele igen szigorú ellenőrzések mellett történik meg. Annyira szigorú lesz az ellenőrzés, hogy a ma kihágás- VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1918. július 2. ként kezelt esetek nagy részét bűnügynek­­és vétségnek deklarálja és jogot ad a hatóságnak arra, hogy bizonyos e­­setek elkövetésében az iratokat további inté­zkedés­­céljából az ügyészséghez te­gyék át. Generális intézkedést tartalmaz a megjelenendő rendelkezés arra vonat­kozólag is, hogy az, aki a közcélokra lefoglalt gabonát önként nem szolgáltat­ja be, sikkasztást követ el, és sikkasz­tásért vonandó felelősségre. A szigorú in­tézkedésektől azt reméli a kormány, hogy szeptember végéig minden gabona­kész­let rendelkezésre fog állni, szeptember végén teljesen tiszta képe lesz a helyzet­nek és a jövőbeni rekvirálásokra szük­ség egyáltalában nem lesz. A termésrendelet kibocsátásával kap­csolatban felmerült az kérdés is, vájjon megengedik-e a városoknak, hogy az el­látatlan polgárság gabonaszüségletét a Hadi Termény útján egy tételben bevá­sárolják. Ilyen irányban több város mert hiszen ez a kérdés elsősorban a városokat érdekli, intézett kérdést az Országos Közélelmezési Hivatalhoz. Itt azonban azt a választ kapták, hogy az ilyen engedély kiadását a megjelent ter­mésrendelet egyszerűen kizárja, de nincs is szükség arra, hogy a városok maguk szerezzék be a polgárság gabona­szük­ségletét. A termés igénybevétele az idén úgy történik, hogy mindenkiről a legtel­jesebb mértékben gondoskodás történik és arra is kilátás van, hogy a fejkvóta leszállítására a most következő gazdasá­­évben sor nem kerül. Paál Jób: A termésrendelet végrehajtása, Péter Pál napján, amikor régi szokás szerint Magyarországon megkezdték az aratást, kiadta a kormány a termésren­delet végrehajtásáról az utasítást, meg­állapította a fejadagokat és szabályozta a sertéshizlalást. A kormány a rendszeres őstermelői munkát végző 15 éven felüli férfi és női munkás részére búzából, rozsból kétszeres­ből és árpából együttvéve havonként 15 klgramm, tizenöt éven aluli férfi és női munkások, úgyszintén őstermelő munká­sok családtagjai részére havonként és fejenként tizenkét kilogrammot állapított meg, azonban felhatalmazza a közélel­mezési minisztert, hogy ha a termés eredménye megengedi, pótadagokat álla­pítson meg. Mindenki más részére, ide­értve a rendszeres mezőgazdasági mun­kát nem végző őstermelőket is, fejen­ként és naponként fogyasztható liszt­mennyiséget kétszáznegyven grammban állapítja meg. Azoknál akik liszt helyett terménnyel látják el magukat szintén a közélelmezési miniszter állapítja meg a lisztmennyiségnek gabonára való átszá­mítását. Gazdasági szükséglet címén akkora készlet feloldása igényelhető ille­tőleg ily címen csak akkora készletet le­het vásárolni, amely konvencióra a lelké­szek és tanítók járandóságára, időszaki munkások élelmezésére, haszonbérre, aratórészre, cséplőrészre és az állatállo­mány eltartására és hizlalására feltétle­nül szükséges. A vetőmag. Vetőmag címén katasztrális holdankint kirostálva búzánál száz rozsnál száztíz árpánál száz, zabnál kilenczven, zabos­­bükönynél kilencven, kölesnél húsz, ta­tárkánál hetven kilogammnál többet nem lehet feloldani. Az állatállomány kvótája. Igáslóra az egész gazdasági évben hét mázsánál több zabot nem lehet számí­tásba venni. Tenyésztésre szolgáló mén­la szükségletét tizenkettő, a kétéven aluli csikóét három mázsában állapítják meg Zabot egész évre csak hágómének és csikók takarmányozására szabad vásá­rolni más lé takarmányozására csak az 1918 évi november végéig terjedő idő­szakra. Szarvasmarha eltartására árpát vagy zabot nem lehet vásárolni. Kivételt csak a tenyésztésre szolgáló hágóbika képez, amelynek részére hét, továbbá az 1 éven alul borjú, amelynek részére az elválasztástól egy éves koráig egy, és az igás ökör, amelynek részére két mm. vehető számításba, illetve vásárolható. Tenyészkos részére összesen harminc kiló, bárány részére összesen tíz kiló zab vehető számításba. Sertésállomány eltartására árpát és zabot nem lehet számításba venni sem vásárolni. Csupán a tenyészkan és tenyész­koca amelynek részére két, illetőleg három mm. árpa vehető számításba. A házi és gazdasági szükségletre hizlalt sertések részére szá­mításba vehető illetve vásárolható ár­­pamennyiség sertésenként hat mm.-át, meg nem haladhat. Süldő sertések része szabályozása. A sertéshizlalás szabályozásáról, vala- s mint a sertések és sertéstermékek for-­­­galmának szabályozásáról két rendelet­­ került nyilvánosságra. A földmivelésügyi miniszter a sertés-­­ hizlalás feltételeiről kiadott rendeletében J megengedi hogy háztartási és gazdaság I gi szükséglet címén bárki egy sertést I hizlalhat. Egy sertésen felül csak annyit hizlalhat, amennyi sertésnek I zsírjára és szalonnájára a háztar­tásában vagy gazdaságában ellátást élvező személyek vagy szalonnajá­­randósággal bíró munkások ellátá­sa végett szükség van. A háztartási és gazdasági szükségletekre szol­gáló hizlalásokra az engedélyt­­két darab sertésig az elöljáróság, két darab sertésen felül a főszolgabíró, a városokban a polgármester adja meg, de csak azoknak, akik soványsertéssel és szükséges takarmánynyal rendelkez­nek. Aki nem a saját, hanem más ház­tartás szükségletére kíván sertést hizlal­ni, csak az esetben kap engedélyt, ha a hizlaltató fél ellátatlanságát igazolja. Húsz darabnál több sertés hizlalása a földmivelésügyi miniszter jóváhagyásától függ. Ha a hizlalás tartama alatt a ház­tartási vagy gazdasági szükséglet csök­kenne, vagy a hízókat a hizlalás alól ki kellene venni, ez esetben a hizlaló az Országos Sertésforgalmi Irodát köteles a további hizlalás vagy az átvétel végett értesíteni. A hizlalás céljaira felhasznál­ható takarmányt a hatóság állapítja meg a hizlalási engedélyben. Aki házi vagy gazdasági szükségletére sertést engedély alapján hizlal, a kihizlalt sertéseket csak az esetben vághat­ja le és használhatja fel, ha erre az illetékes hatóságtól engedélyt ka­­p­ott. Közszükségleti célokra hizlal­­­ási szerződést köthetnek azok a g­azdálkodók, akik megfelelő meny­­nyiségű takarmánynyal rendelkeznek. Gazdaszövetkezetek, ipari hizlalók és ezek az Országos Sertésfogalmi irodá­val tartoznak szerződést kötni, amely szerződést a földmivelésügyi miniszter jóváhagyása után válik érvényessé. Sa­ját szükségletükre szerződés alapján ser­téseket hizlalhatnak városok és tízezer­ őrlési tanúsítvány. Kéten intézkedik a végrehajtási utasí­­í­tás az őrlésről az őrlési tanúsítványok-­­ ról, amelyeket minden őröltető fél részé- | re egyelőre legfeljebb szeptember 30-ig, | terjedő időre szabad kiállítani különös I méltánylást érdemlő esetekben, azonban­­ a hatóság három hónapnál hosszabb idő-­­ re szóló szükségletekre is adhat ki őrlé- I si tanúsítványt, azonban ilyen tanúsít- I vány az eröltető fél legfeljebb félévi idő-­­ re szóló lisztszükségletét fedező gabona-­­ mennyiség után szolgáltatható csak ki. A honvédszobor gyűjtés eredménye. Elárvult katona családjaink felsegélye­­zésére nagyon sokan letették már ado-­­ mányaikat a honvéd szobor elé. A min­den legkisebb adományt gondosan fel­jegyző szobor bizottság majdnem 10.000 koronáról tud már­is beszámolni. A gyűjtés a városházán a Patro­­názs irodában (emelet jobbra második ajtó), a polgármesteri hivatalban, s a hivatalokba, iskolákba, egyletekbe ki­adott íveken tovább tart s kéri a ren­dezőbizottság azokat, akik jószivvel akar­nak adni a honvéd szobor nemes céljá­ra, vigyék be adományaikat az em­lített helyekre, hol a hadi díszalbum számára meg fogják örökíteni nevöket s családi körülményeiket. Eddig városunk következő áldozat­kész fiai és leányai adakoztak elesett s rokkanttá vált katonáink családjainak felsegitésére. Kovács József, Kalmár Zsigmond 1000 —1000 koronát, Kovács Károly hadnagy 300, Justh János főispán és neje, Török Bálint, néhai Kánitzer Sándor dr. emlé­kére Bleyer Antal dr.- né, Csáky Lajos dr. 200—200 kor., Molnár István, ifj. Ko­vács János, ifj. Kovács József 150—150 kor. Weisz­­M­ihály és neje, Udvarhelyi Sándor, Bernátsky Ferencz, dr. Weisz Adolf, dr. Soós István, dr. Genersich Antalné, dr. Mattiassich Dezső, dr. Bleyer Antal, Szathmáry Tihamér, Pollák Sán­dor, Banga Péter, Kis­s. János Kenéz Tamás, Török Bálintné, Grünfeld Jakab, özv. Mandl Ignáczné, Balogh Sándor, Meszlényi Ernő, Lencse Ernő 100—100 kor. Szalai Mihály, Endrey Antal, Leitz­mann Lajos, Halmi János, Olasz Imre, Juhász János, 50—50 kor., özv.­­Haller Lajosné, dr. Csiky Jánosné, Nővé Lajos 30—30 kor. Bodnár Bertalan 25 kor., Polgári leány­iskola 23 kor., özv. Pász­tor Józsefné, Schwartz Adolf, Árkus An­tal unokái, Plóhn József, dr. Ernyei Ist­ván, Ács Zsigmond, Czikó János, Schwim­­mer Lajos, Simon József, Nagy Pálné, Sz. P. Józsa­ utca 1., F. S. Réz-utca 1. Rákos János, Moszkovszki Juliska, Ros­­sier Antal, Endrey Béla és neje 20—20 kor., Juhász­­T­ihályné (Kaszap-utca) 14 kor. Csokrokért felülfizetés 12 kor. 20 f., Vörös Annuska és Erzsike 12 kor., óvó­nőképző I­­od oszt. végzett növendékei 17 kor. 70 fill. özv. Nagy Sándorné, Mé­száros Lajosné, Gaál Imre, Hódi Bálint, özv. Rácz Istvánná, Kiss Imre, Gombos Ida, Néder Jánosné, Láda Imre, Rakon­­czai József, Varga Mihály, Halmi Pál, Konkoly Mihály, Pap Bözsi, Juhász Ist­vánná, Mérai Gábor Adamovics Jenő,­­ Spilka László, Kertész János, Weisz Mi­hály, (Gr. Bercsényi­ utca 28,( 10—10 kor. Az iskolákban gyűjtöttek: A Mária Va­­léria­ u. áll. elemi iskolában az I. a oszt. tanulóktól Vitális Dezső 19 kor. 26 fill, az I. b. c. tanulóktól Pelle Józsefné 9 kor. 50 fill, a III. a c. tanulóktól Fáry Erzsiké 11 kor. 26 fill, a IV. a. o. tanu­lóktól, Dohy Margit. 7 kor. 26 fill, a IV. I b. osztályú tanulóktól Fáry Gyuláné 5 I kor. 52 fill. ugyanott az évzáró vizsgá- I kon gyűjtött Vitalis Dezső 66 kor. Pelle I Józsefné 17 kor. 60 fill. Hermann János I 43 kor. 35 fill. Endrey Hedvig 35 kor. 54 I fill. Fáry Erzsiké 30 kor. 20 fill. Lelik I Anna 40 kor. 10 f. Vida Teréz 22 kor. 30­­ f. Dohy Margit 15 kor. 56 f., Fáry Gyu­­l­­áné 23 kor. 92 f. A Nyár-u. áll. elemi­­ iskola I.—IV. o. Bibó Endre 12 kor. 30 I f. V. o. Szilvássyné 4 kor. 50., a Dam- I­­anich-u. áll. el. iskolában 15 kor. 5 f. I Fecskésparti iskolában Aranyi Lázár 15­0 kor. 90 fill. , Wellisz Géza 300, Vékony József, I Lampel Ignácz 200, Kokovay János 150, I Reményik Mihály, dr. Soós Istvánná, I Gádor Pál, özv. Szekula Józsefné, Ju- I­hász Mihály polgármester, dr. Fáry Béla, Kun Béla, Nagy Ernő, Konstantin Gyu­la Konstantin Gyuláné, Tassy Ede, az ág. evang. nőegylet., a polgári leányiskola tantestülete 100—100 kor. Özv. Grossmann Adolfné, Wilheim A sertéshizlalás csépi­­gánjá­ért , ut 94 - re 0.5 mm. árpa vagy zab vehető számí­tásba. Baromfi állomány eltartására csak ocsut lehet felhasználni. Külön rendelet fogja szabályozni azt, hogy az állatállo­mány eltartására a megszabott zab és árpa mennyiségeken felül mennyi ten­geri lesz feloldható, vagy vásárolha­tó. A termés megállapítása. Intézkedik a rendelet a termésbecs­lésről is és kötelességévé teszi az átve­vő bizottságoknak a várható termés megállapítását. Részletesen tárgyalja a rendelet az aratás, a hordás, a cséplési eredmények bejelentése körül követen­dő eljárást, külön a termelőkét, külön a cséplő birtokosokét. Szigorú kötelességévé teszi a hatósá­goknak az új gazdasági és ellátási évre az ellátatlanok legpontosabb megállapí­tását és ha e téren mulasztást vagy ha­nyagságot tapasztal, a felelős hatóság­gal szemben feltétlenül megtorlással fog élni. A vásárlás. A termésrendelet egyik legsarkalato­ s sabb alapelve, hogy közvetlenül a ter- I melőktől senki sem vásárolhat és ugyan­c­­sak a termelő másnak, mint a Haditer-­­ ménynek, el nem adhatja a terményeit ! Azonban a rendelet megengedi hogy­­ azok akik nem termelők, vagy akiknek I házi és gazdasági szükségletét a saját J termésük nem fedezi, azok beszerzési m utalványt kapnak,amely utalvány ellenében [ a H. T.-től ,házi és gazdasági szükségletre ] búzát, rozsot, kétszerest és árpát vásá- I rolhatnak. Ilyen beszerzési utalványokat­­ július hó 10-ig nem szabad kiszolgál- t tatni. Ez időpont után is a beszerzési­­ utalványokat kizárólag csak az 1918 évi I szeptember 30-ig terjedhető szükséglet- | re állíthatja ki, személyenkint csak napi I kétszáznegyven gramm, vagyis fejenkint I és havonkint 7,2 kilogramm lisztnek | megfelelő havi tíz kilogramm termény- | re. „ |­nél több lakossal biró községek hadiér­­tékű üzemek, fogyasztási szövetkezetek, beszerzési csoportok, intézetek és kato­nai alakulatok. Elsőbbségben részesíti a miniszter azokat a városokat és vállala­tokat, amelyek kis tételekben olyan kis­gazdákkal kötöttek hizlalási szerződése­ket, akik egyenként legfeljebb csak 10 darab sertést hizlalnak és a hizlalásra szükséges takarmánnyal saját termésű készletükből rendelkeznek. A­­rendelet hatálytalanítja azokat a hizlalási engedé­lyeket, amelyek e jelen rendelet megjele­nését megelőzőleg legalább harminc nap előtt nem kezdték meg a hizlalást. Ela székre asztal niszi i befőzi eladó. eT Teleki utca v né jegy, szives keszte Ar­­ adok máért és Ju Köles sn me­­ fél ni tesi ! nyolc lőbe. u. 22 Szol bó G 6 sz, K. Pusz la m eladi kiadá­sz, Mar Málv 20 h adó Elat 29-es mek Özv nak nyoi adó, ért. 3 sz mó váll, lő Zso Pál Ján has Ba, nag Kit ház­tya; Po val u. : iT. sz. Szi u. Cs si fel né O; na du ki; va Ki is na du je ke jai va

Next