Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. október (14. évfolyam, 213-225. szám)
1918-10-01 / 213. szám
2. Nagy lehangoltság van Németországban. Ezt mondta Hertling kancellár. És mégis azt hiszem, hogy nekünk nincs okunk lehangoltságra, nincs okunk csüggedésre, még kevésbbé kétségbeesésre. Nincs még veszve semmi, sőt megnyerhetünk mindent, amit mi magyarok mindig kívántunk magunknak. Nem győzelemmel, hanem tisztességes engesztelő békével. Ha ebben az esztendőben békét kötünk, akkor minden veszteségünk mellett, minden gyászunk mellet mégis mi leszünk Európa összes hadviselő országai közt a legkedvezőbb gazdasági helyzetben. Ha ebben az esztendőben békét kötünk s lesz bennünk elég akarat és öntudat, akkor biztosan megszerezzük nemzeti jövőnk egyetlen szilárd alapját, a gazdasági önállóságot. És akkor olyan kedvező gazdasági és nemzeti fejlődés következik nálunk, amilyenre egyetlen más európai ország se számíthat. Csak ez a kettő kell hozzá: béke és gazdasági önállóság. A béke az első. S ajánlataink rideg visszautasítása dacára is hiszem, hogy a békére még mindig rábírhatjuk az ellenségeinket, ha mi megtesszük a magunk részéről mindent amit a megegyezés és az engesztelés kíván. És ha elérhetjük, hogy a szövetségesünk is tegyen meg a maga részéről mindent. Most kell erősnek és okosnak lenni, most nem kell hallgatni se az elbizakodásra, se a kétségbeesésre. Ha igazán békét akarunk, akkor nálunk is, Ausztriában is. Németországban is igen sürgősen meg kell történniük azoknak a belső változásoknak és átalakulásoknak, amik a megeggyezéses béke lehetőségének alapfeltételei. Egészen bizonyos, hogy megegyezéses békét a nyugati hatalmak csak alkotmányos Németországgal fognak kötni. Tehát németországnak alkotmányos országgá kell átalakulnia. Hertling hiába ajánl békét, Vele nem állanak szóba. Akkor várhatjuk csak, hogy tárgyaljanak velünk a békéről, ha a tárgyalást Erzberger fogja ajánlani, a birodalmi gyűlés megbízásából, mint az alkotmányos német kormány feje. Más emberek kellenek az ügyek élére, olyanok, akik mindig a béke hívei voltak. Csak akkor fognak hinni az ellenségeink a békeszándékunk őszinteségében. Ilyen változásra van szükség Németországban is, Ausztriában is. És ilyenre van szükség nálunk is. De mi készül nálunk ? Valami képtelen, megfoghatatlan őrültség. Minden eddiginél megdöbbentőbb és őrültebb őrültség. Tiszának és a munkapártnak visszatérése a hatalomra. Olyan volna ez, mintha Németországban Tirpitzet vagy Reventlowot neveznék ki a kormány élére s igy akarnák elhitetni a világgal, hogy Németország a békét akarja! Károly király őszinte békevágyában bíznak az ellenségeink is. Ez teszi a mi királyunkkal még az ellenség előtt is rokonszenvessé. És ez megmérhetetlenül nagy érték a mi számunkra. Előre megy-e Németország az alkotmányos demokrácia útján, még nem tudhatjuk. De az bizonyos hogy nekünk visszamenni, nekünk a már megtett lépést viszszalépni nem szabad többé. Most a mai helyzetben, kevésbbé, mint bármikor. Tisza visszatérése, akormánynak Tisza pártjával való fúziója pedig ezt jelentené. Ha békét akar Károly király, ne vegye vissza maga mellé Tisza Istvánt . Aki békét hirdet, az olajágat tartson a kezében, ne tűzcsóvát. Az pedig bizonyos, hogy az ellenségeink számára Tisza István nem olajág. Nem szabad visszajönni Tisza Istvánnak, se a munkapárti többségnek. El kell tűnnie ennek a képviselőháznak is, amely olyan sokszor tapsolta a háborút. Uj emberek jöjjenek. Uj parlament, uj kormány amelyek a békeakaratában hisz a világ. Csak így teljesülhet Károly király vágya : a megegyezéses béke. A Szépruházati Bizottság nyilatkozik a Reggeli Újság budapesti munkatársának a hódmezővásárhelyi magánalkalmazottak ruhaszükség- letének kielégítéséről. Budapesti munkatársunktól. Budapest, 1918. szeptember 29. Felkerestem ma Vértess Emilt, a Népruházati Bizottság igazgatóját, akit megkértem arra, mondja el nekem, hogy a hunvásárhelyi magánalkalmazottak közül hányan és mikor kapnak abból az olcsó ruhából, amelynek szétosztása a budapesti magánalkalmazottak között most van folyamatban . E kérdésemre az igazgató úr a következőket mondotta: A Népruházati Bizottság megkereséssel fordult a szegedi kereskedelmi és iparkamarához és fölkérte a kamarát, hogy pontos adatokat bocsásson rendelkezésünkre a hunvásárhelyi magánalkalmazottakról. Minden attól függ, hogy ezt a kimutatást, amely a kamaránál már készül, mikor kapjuk mi meg. A vidéki magánalkalmazottak számáról ugyanis még fogalmuk sincs, mert vidéken a magánalkalmazottakat nem írták még eddig össze. Ez az összeírás lesz voltaképen az első statisztika. Budapesten könnyebb volt a dolgunk, mert hiszen itt hozzávetőleges számadatok állottak rendelkezésünkre; tudtuk, hogy a Ferenc József Kereskedelmi Kórháznak hány tagja van és mivel itt megvan a biztosítási kötelezettség a magánalkalmazottakra, tisztában lehetünk azzal, hogy a kórházlétszám körülbelül megfelel a hatezer korona törzsfizetésen alul lévő magánalkalmazottak számának. Vidéken ezek az adatok nem állanak rendelkezésünkre és csak a kimutatások beérkezése után leszünk tisztában azzal, hogy az igényeket milyen mértékben tudjuk kielégíteni. Olyan arányt állapítunk meg, amely arányban lesz a rendelkezésre álló készletekkel. Hogy ez az arány lehetővé teszi e a jelentkezők igényeinek huszonöt százalékban való kielégítését, ezt nem tudhatjuk addig, amíg a vidéki kereskedelmi alkalmazottak létszámáról pontos kimutatásunk nincs. Mi mindenesetre azon leszünk, hogy a legjobban rászorulók, a családos emberek, a kisfizetésű alkalmazottak igényeit elégítsük ki és ha a kimutatások idejekorán beérkeznek, akkor nem lesz akadálya annak, hogy az első igény kielégítés még a tél folyamán megtörténjék és én azt hiszem, hogy a kamarák minden körülmények között rajta lesznek, hogy a kis existenciák hozzájussanak az olcsó téli ruhához. — Információm szerint a kamarák serényen dolgoznak az adatgyűjtésen és most már csak arra van szükség, hogy ezek az adatok, minél hamarább hozzánk jussanak. Paál Jób. Beller Gyula VI. Jókai u. Jánosiért liszt üzlet VII. Nap u. Körösi Sándor VIII. Csomorkányi utca. A burgonya ára kilogrammonként egy korona. Mindenki köteles cukor könyvét magával vinni s az elárusító kereskedő a kiszolgáltatott menynyiséget a burgonya lapon bejegyezni tartozik. Egy családnak 4 tagig 5 kgr. négynél több tagú családnak 10 kgr. burgonya fog kiadatni. Hműhely, 1918 szeptember 30. Kmetykó Károly a köz. hiv. vezetője. 19. b . VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1918. október I. 84 i 1918. Hirdetmény, burgonya kiosztásról. Értesitem a város lakosságát, hogy október hó 2-ától kezdve az alábbi üzletekben korai burgonya kerül kiosztásra. , Balogh Ede I, Szegvári u. Makhuli János II. Damjanics u. Kenéz István III, Pálfy u. 32. Tóth Ferenc és Társai IV. Fer. Józseság, ut. Munkásszövetkezet V. Teleki-u Nagy hangverseny a helybeli hadiárvák, özvegyek és rokkantak javára Október 19-én a Csabai katonák részvételével. Rendezi a Vörös Kereszt Egylet Darabos Lajos közreműködésével. Re szí 2 léhe és melY KI mi T tse 41 i 918. K. I Hadikávé elosztás. A közellátási hivatal által elosztott hadikávé a mai naptól fogva a cukorkönyvecske egyik lapjára jegyzendő. A járandóság egy személy után 5 dekagramm egy hónapra, egy kilogramm ára 6 korona. A kereskedők cukorkönyvecskéik alapján megillető hadikávé járandóságukat szokott nagykereskedőiktől azonnal átvehetik. Hódmezővásárhely, 1918. szeptember 29. Kmetykó Károly főszámvevő a közellátási hivatal vezetője. Isi Si he ér Ch S hale m; 26 Bi; négy; 381 9 ( mi rul bá ke ko tár vé; Bi Bu tél u, ké; etillér jul ZSi tár Vé; Lu tes sét és me Be Ke Hi Eg ap ok 2 éve fői ki; dé tei US is kü ez ki. 9° s Csapataink dicséretreméltóan harcolnak a nyugati fronton. Hivatalos jelentés: A tiroli és a veneziai hegyi arcvonal hosszában tüzérségi harcok és járőrcsatározások. A nyugati harctéren az osztrák és magyar csapatok dicséretreméltóan résztvesznek a Maastól keletre folyó harcokban. A vezérkar főnöke, Madigondozénap október 20 án a helybeli hadiárvák, özvegyek és rokkantak javára. Népünnepély, repülés, hangverseny, tánc, katonazene. Védnökök: Dr. Szentkereszthy Béla hadigordozós kormánybiztos. Dr. Justh János főispán. *