Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

1920-01-14 / 9. szám

1920 január 14. VASAKK­ELYI REGGELI ÚJSÁG m­a/f­­os 7 A MOZI, a majom, meg a tarkatollú papagély. Érdekes aktát láttunk a városházán. A moziengedélyek ügyében keletkezett egy elő­terjesztés, mely kiválóan jel­lemzi azt, hogy a régi vas­­kalaposság milyen humoros dolgoknak lehetett szülőanyja. A nyilvános mulatságokról és mutatványokról van a vá­rosnak egy jó öreg statútuma, vagyis törvényerejű szabály­rendelete. Felsorolja az, hogy mennyi engedély­díj fizetendő a bál után, mennyi a színházi előadástól, hangversenytől, cir­kusztól, planétahúzás ésatöbbi után. Még akkor, mikor ezt a szabályzatot csinálták, a mozi­nak hire, hamva sem volt. A szabály már régen életbe lé­pett, mikor Lifka itt a tó alatt sátrát felütötte és az első mozgóképet bemutatta. Pali volt a Lifka első hőse s háztetők zuhantak reá. Azóta ő is lezuhant és meghalt. Mikor Liska az engedélyt­­ zavarban volt a rend­őrkapitányság. Kereste, hogy melyik pont illik reá, de nem ig­y találta. Végre azután rá­húzta a g) fejezetet, mely igy szól: Egyéb látványosságok, mint országos vásárok ko­médiái, majmok és papagá­­lyok mutogatása után 1 ko­rona díj fizetendő. A rendőrség ide csapta a mozit. S hiszi, nem hiszi a publikum, ma is annyit fizet a sztozi, mint bölcső korában, vagyis mint a papagály, pedig a különbség szembeötlő. A mozi ma már mutatvány feje­delem és a színháznál is több. Ezért most 20 koronára eme­lik az engedély­ díját. Kifosztott tanya. Megindult a vizsgálat. Tóth János Tanya 1051. szám alatti gazdálkodó polgártársunk jelentette teg­nap a rendőrségen, hogy a mull hó 19-étől a mull hó 29 éig tanyájában tol­­vajok jártak, kik onnan minden meg­­mozgatható dolgot elvittek. A gazda tanyaépülete a víz következ­tében összedőlt. Oly gyorsan lett a ve­szedelem, hogy a tanyában levő ingó­ságokat nem tudta haza szállítani, ment azután, mikor kiment, hogy a megment­­hetőket biztos helyre raktározza, meg­lepődve tapasztalta, hogy mindent el­vittek. A tolvajok két lóra való szerszámot, két mázsa buzit, több lópokrócot, ru­­hapembeket, hat kiló szalonnát, szap­pant, gazdasági eszközöket, fűszer és gyógyszerféléket raboltak el a tanyából. A gazda jelenléte folytán a rendőrség széleskörű vizsgálatot indított, a tette­seket azonban még nem tudták kézre keríteni. A kár 5000 koronára tehető. Elveszett vasárnap délelőtt egy fehér és veres szőrű Szüli névre hall­gató kis kutya a Klauzál utcán, kéretik a becsületes megtaláló szíveskedjen el­hozol Lázár József Klauzál utca 61 szám alatti üzletibe, hol illő jutalomban ré­szesül. Kalózkodnak a tanyák között. Oda a méhes. Nem múlik el nap, hogy a tanyák vi­lágából ne jelentenének különféle lopá­sokat és rablásokat. A külterületi pol­gárőrség megtesz ugyan mindent, hogy a tanyák között kalózkodó pasasokat lefülelje, azonban ennek dacára la­hol itt, hol ott tűnnek fel a máséból könnyen élni akarók, kik nem tudnak, illetve nem akarnak különbséget tenni az enyém és a tied között. Tegnap Hósa Sándor gazdálkodó je­lentette a rendőrségen, hogy a Fürde­­halom dűlőben levő tanyájáról elvitték a kutigást és a külyémet. Ez még nem tett volna olyan nagy bajt de a gazda méhesét is megaztazálték. A panaszt jegyzőkönyvbe foglalták A­z vizsgálat megindult, eddig azonban eredménytelenül. ' "f "Ji A !:M'U*■Tt»" fl' ' HÍRBE. VASUTASOK akik télben, nyárban, esőben, hó­ban, melegben, viharban térják az acélutakat, sok „világot látnak, sokat hallanak. Ők mesélik, hogy milyen nagy a drágaság Buda­pesten. Egy kiló liszt 40 korona, a szalonna, meg a háj 120-ra van makssimálva, de boldog, aki két­­szer annyiért hozzájut. Például a vendéglőben kap az ember két ujjnyi szelet, kenyeret s fizet érte 2 koronát. Ha másikat is akar, pedig akar, mert rém piciny az adag, akkor a pincérnek a mar­kába nyom öt pengőt s igy hoz­zájut egy másik porcióhoz. Persze fa dolgában sem állanak valami fényesen a pestiek; a villanyos jár ugyan, de el is nyel minden tüzelőt s igy nagyon kevés jut a kályhákba. Ám az az élet, mely Pesten van, még eldorádó a bé­­csihez képest. Bécsben igazán kop­lalnak az emberek. A valaha ke­­vély kétfejű sasnak busán csüng a megtépett, lekonyult két feje. Sem ennivalója, sem tüzelője nin­csen. Azt mondják, hogy egy fa­lat barna kenyérért arany függőt lehet kapni s egy darab mártélyi kokszért szívesen adnának ötven papirkoronát. A kolozsvári „Új Világ ” címü lap egy interjuvat közöl, melyet tudósítója Burián gróffal folytatott. Burián gróf volt a monarkia legutóbbi kül­ügyminisztere. Hagy ur volt. Ta­lán akarta is a békét, de mint a többi vezetőink, ő is azzal a háj­jal volt megkenve: vazallusa volt e bécsi kamarillának és ha Vil­mos császár megszólalt, ő sem merte felemelni tiltakozó szavát. Szóval engedte, hogy vesztébe ro­hanjon a magyar. Azt írja a tu­dósító, hogy Burián Bécsben, a Schwarzenberg-tér egyik palotájá­ban lakik, imikor felkereste, a valaha nagy úr hideg szobában, bundába felöltözve fogadta. Kint esett a hó és a nagy úr dideregve mélázott ki az ablakon. — Őszin­tén elmondotta, hogy nagyon szen­ved , fázik és éhezik. Mikor a tudósító megjegyezte, hogy Ma­gyarországon van kenyér! - Csak még egyszer tudnak haza menni! Sóhajtotta erre a nagy úr Féody barátunk nótája után szabadon. Szóval az az ember, a­ki tudott volna idejében békét kötni, a­ki milliókat meg tudott volna sza­badítani a frontok koplalásától és szenvedésétől, most maga is be­lekóstol abba, amit a szegény ka­tona évekig viselt el szó nélkül. Ezért nem sajnálom a nagy urat. Hadd érezze ő is egy ideig, hogy mi az, mikor az ember didereg és üres Pedig ott a bécsi palotában nem esik az eső és nem hull a golyó. Mégis jó. Csak azt sajnálom, hogy ezek az urak­, akik nagyhatalmi hóbortból vágó­hídra engedték a magyar katonát, nem a háború előtt kóstoltak bele a szenvedésbe. Akkor talán nem volna ma annyi nyomorultja a vi­lágégésnek ... — A Hegedős-család gyásza. Lapunk tegnapi számában kö­zöltük már, hogy Hegedűs György Klauzál­ utcai köztisz­teletben álló gazdálkodót sú­lyos csapás érte, felesége Tóth Zsuzsánna 68 éves ko­rában meghalt. Az elhunyt nemzetes asszonyt házassá­gának ötvenedik évében ra­gadta el a halál szerettei kö­réből s döntött mélységes gyászba egy nagy családot. A temetés ma délelőtt 10 óra­kor lesz a Klauzál­ utca 1. sz. alatti gyászháztól. Siratják: férje Hegedűs György, gyer­mekei : Hegedűs Zsuzsánna férjével Bereczki Istvánnal, Hegedűs Rózás férjével Olasz Tamással, Hegedűs Terézia férjével Pap Sándorral, néhai Hegedűs Györgynek elmara­dott özvegye Török Erzsébet, unokái: ifj. Olasz Tamás, Pap Teruska, Hegedűs György, násza és nászasszonya, özv. P.’P Istvásné Koncz Judit gyermekeivel, Török Ernő ne­jével Rostás Rozáliával és gyermekeikkel, testvérei, só­gorai és a rokonság. Béke poraira. — Háziipari tanfolyamok szerve­zése. A földmívelésügyi kormány az ország minden vidékén és Budapest egyes kerületeiben háziipari tanfolyamot, telepet és műhelyt létesít. Ezeket a föld­­mívelésügyi minisztérium ellenőrzi, el­látja szükséges tanerővel, mesterekkel, nyersanyaggal, gépekkel, eszközökkel és a városoknak és a fővárosnak csak helyiségről, fűtésről és világításról kell gondoskodni. A tanfolyam hallgatói nem fizetnek tandíjat, sőt az általuk készített áruk eladásából megfelelő részt kapnak. A műhelyekben elkészített árucikkek ér­tékesítését elsősorban az alturisztikus szövetkezetek, továbbá a szabadkereske­­delem, valamint maguk a dolgozó házi­iparosok végzik, mert a földművelésü­gyi kormány arra törekszik, hogy a munkás ne legyen kiszolgáltatva olyan válalko­­zóknak, akik a munkásoknak kevés bért fizetnek, maguk pedig nagy nyereségre akarnak szert tenni.­­ A nyugdíjügyi bizott­ság ülése. Dr. S­o­ó­s István polgármester elnöklete alatt tegnap délelőtt ülést tartott a nyugdíjügyi bizottság, ülésé­ben a következő határozato­kat hozta: Mivel a hősi ha­lált halt Tóth Sándor rendőr özvegye a hadseregtől 192 koronát kap évente, nyugdí­ját akként helyesbítette, hogy az ezentúl 336 kor. nyugdíj­ból 24 kor. neveltetési járu­lékból, 464 kor. drágasági, 24 korona külön és 200 korona lakbérsegélyből álljon.­­ Szőke Pál és Nagy Lajos rendőrök még a rendőrség fi­zetésrendezése előtt nyugdí­jaztatak. Nyugdijuknak ehhez mérten való felemelését kér­ték. A bizottság a kérelem felett napirendre tért. — A néhai Farkas János rendőr­­biztos nyugdiját 2200 koroná­ban és az árvák­­neveltetési összjárulékát évi 2240 koroná­ban állapította meg. . — meghalt a kórházi kép is. Az élet nem állította kimagasló helyre, nem rakott vállaira bíborpalástot a sora;­­a napi robotoinak szolgai egyenruhájét hordta, de egész ember volt. Az vnlfflis­­mis egyszerű posztója alatt hűséges szív, becsületes emberi lélek lakozott. A szenvedések házában, hol kórágyon emberi kis tragédiák végződnek be, vagy jutnak a­ fejezethez, hol a­­ May osthonos és nem a mosoly, hol az em­beri tudás vív örök küzdelmet a pusz­tító kórral a komor némaaiggal ál­l vesztett bare szem fedőjénél, vagy lelki ujjongással vesz diadalt a szenvedésen, ott volt az Ő élethivatása. Mindig déli volt a becsületes arcán, mely úgy han­tolt, mint a sötét lslhőn áttörő verő* fénysugár. A mosoly megfagyolt. Tor­­nyai Béla, a kórház egyik legrégibb* igazán hűséges alkalmazottja három heti szenvedés után 59 éves korában meghalt. Kórházi lakásáról ma d. u. 2 órakor kísérik ki utolsó útjára, a teme­tőbe. Gyászolják nevelt leánya: Rózsika és a rokonság. Egyszerű ravatalán ott virraszt a megbecsülés. — A REF. NŐEGYLET el­nöksége köszönetének kifeje­zésével hozza tudomásra, hogy özv. Szabó Józsefné Zsoldos Sára Zsoldos­ utca 31 sz. a. lakos, Samu Péterné Gál Lidia Zsoldos-utca 33. sz. a. lakos 100 -100 korona befizetéssel az egylet pártoló tagjai let­tek. — Gaál Imréné Zsoldos Zsuzsánna Zsoldos-u. 33. sz. a. lakos és Varga Gyuláné Sz. Szabó Eszter Kinizsi-u. 20. sz. a. lakos pedig 50 - 50 korona befizetésével örökös tagjai sorába léptek be. — FELHIVOm a fogadal­mat tett, de szolgálattételre be nem osztott polgárőröket, hogy e hét három első nap­ján délelőtt 11 órakor a köz­ponti parancsnokság irodá­jában okvetlenül jelentkez­zenek. LAZAR DEZSŐ s. k­, parancsnok. — A rézgálic-szükségletet a földmivelésügyi miniszté­riumnak az idén is sikerült biztosítani. Az első részletnek szállítása ebben a hónapban feltétlenül megkezdődik, a to­vábbi részleteké pedig már­ciusban és májusban. A réz­­gálic ára még nincs megálla­pítva, annyi azonban már­is bizonyos, hogy messze alatta marad annak az árnak, am­it a kereskedelemben ma kérnek a rézgálk­ert.­­ Halálra ítélték a devecseri el­lenforradalmárok gyilkosát. A vesz­prémi törvényszék most foglalkozott Szabó Gáspár volt veszprémi kormány­zótanácsi biztos bűnügyével. Az ügyészi vádirat Szabó Gáspárt hét rendbeli gyilkosság bűntettével, ezenkívül egy rendbeli gyilkosság kíséretében, mint felbujtót, több rendbeli rablás, zsarolás, lopás, izgatás, magánlaksértés, személyes szabadság megsértése és lá­zadás bűntettében mint tettest vádolta. Szabó, aki Pápán, a hetedik huszárez­red politikai megbízottja volt, a deve­cseri ellenforradalom leverésében részt vett. Veszprémbe május 24-én került mint kormányzat»!»! biztos. Néhány hét múlva azonban letartóztatták lopás miatt s a veszprémi szovjet törvényszék egy évi fogházra ítélte, közben a buda­pesti főtörvényszék szabadlábra he­lyezte. A devecseri kivégzésekre vonat­kozóan most tagadta, hogy részével­ az akasztásokba­n tagadta azt is, hogy az ő utasítására hozták a halálos ítéleteket. A tanúvallomások során azonban két­ségtelenül beigazolódott Szabó Gispir bűnössége. A vád- és védbeszédek meghallgatása után a törvényszék Sza­bót kötél általi halálra ítélte el. 3

Next