Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. május (16. évfolyam, 96-119. szám)

1920-05-01 / 96. szám

Hódmezővásárhely, 1920. május szombat Aradkorona XVI. évfolyam 96. uzáma Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal | Kossuth-tér. VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁH HELYBEN . Eg ész évre — - - K. Fél évre . . . - K. VIIDÉKRE . Fél évre . • — foL. Hirdetések és előfizetések felvétele délelőtt 8 órától délelőtt 10 óráig. Főszerkesztő és lap tulajdonos : KUN BÉLA. Telefonszájr 87 . FÜGGETIEN POLitTKAI NVPILAP. Téboly szállta meg, úgy látszik, Ausztriát, vagyis inkább a hatalomban tobzódó ottani főkolomposokat. Kommunista zavargásokat rendeznek, mint a tudósítások mondják. Az őrület fejükbe szállt a rabló és gyilkos pesti népbiztosokat elbújtató bécsi czimboráknak és most általános felfordulást akarnak, hogy diktatúrával tegyék tönkre azt is, ami érték a háború után Ausztriában még megmaradt. Ám tessék. Tombolják ki magukat, amint jól esik, a Lajtán túl. Próbálják ki saját testükön, hogy miféle nyavalyát, fekélyt, pestist jelent a kommunizmus. Egy azonban bizonyos. Mégpedig az, hogy Magyarország, erejének biztos tudatában, az iszonyatos részből már kigyógyulva, nyugodtan nézi, mint falja föl egymást régi konok ellensége, mint nem marad meg a kétfejű sasnak a farka sem, de azt nem fogja tűrni, — mint a kormány állásfoglalása is jelzi, — hogy hozzánk a határon át bármi izgatás is átcsempésztessék, vagy pedig itthon fölemelje gonosz fejét bármi komiszkodás a közrend, a személy és vagyonbiztonság ellen. Ennek az országnak polgári tömege egységesen, mint ércfal áll ellen minden kísérletezésnek, kipróbált régi magyar hazafisággal kész megvédelmezni a családi otthont, a társadalmat, a vallást, a Hazát, nemcsak saját jelenét, hanem a gyermekek és unokák jövőjét és meg vagyunk róla győződve, hogy a munkásság is, — okulva a tavalyi kommün rombolásain és gyalázatosságain, nemzeti életet és a munkásjólétet is tönkre tevő vandalizmusán, — szöges korbácscsal fogja kiverni a hozzá újra férkőzni akaró konkolyhintőket s gyujtogatókat és áthatva attól a nagy tudattól, hogy elrablott országterületek visszaszerzésére kell egyesíteni minden hazafias erőt, — a polgársággal karöltve fog dolgozni a jobb jövendő építésén s egységes erő hatalommal vissza fogjuk lódítani és űzni a nyugatról készülődő gyehennát, amint a tavaly keletről jött dögvészen is győzedelmeskedtünk. Megszenvedtünk, de ősi faji erényeinkben és keresztény erkölcsben nemzet maradtunk. hó 13-án iksz a Zrínyi trivmnmély. Tekintettel arra, hogy Nagykanizsán a Zrinyiemlékünnepélyt f. hó 13-ik-án tartják meg, ebből kifolyólag a m. kir. honvédelmi minister úgy intézkedett, hogy az ünnepély az országban mindenütt f. hó. 13-án tartassék meg. A vasárnap délután 6 órára jelzett hangverseny azonban a nemzeti hadsereg javára meg lesz tartva. a sorozás befejezése A sorozó bizottság csütörtökön bevégezte az 1898.97. 96. és 95 születési évfolyambeli utak sorolását. Az utolsó napon sor alá állt 165 hidkéletes, ebből bevált 197 siiu. A sorozás összeredmését az alábbi számok tüntetik fel. Bevált as: 1898. évfolyamból 364 ember. 1897. évfolyamból 392 ember. 1896. évfolyamból 293 ember. 1895. évfolyamból 393 ember. Besorozlatott tehát Vásárhelyen öszszesen 1341 újonc liu. Felállítják a mezőgazdasági kamarákat mezőgazdasági érdekképviseletek. — Kisgazdák önkormányzata. — Rubinek földmivelési miniszter nagyszerű javaslata. Azoknak a nagyjelentőségű törvényjavaslatoknak aorizszát, mezeket Rubiccz Gyula földmivelésügyi miniszter kilátásba helyezett, a mezőgazdasági érdekképviseletek megszervezéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával kezdte meg. Először ennek a javaslatnak kellett jön-nie, mert a gazdaársadalom szervezését minden egyéb elött meg kell teremteni, hogy az alkotó munkánál igénybe lehessen venni. Alkotó munkát a gazda- , társadalom közreműködése nélkül sem megalapozni, sem kerete dülvinn nem lehet. A törvény mosta Több mint ötven éves követelmény nálunk a mezőgazdasági érdekképviselet törvényes megszervezésese. M maga Rubinek Gyula is, mint az ország első gazdatársadalmi szervezetének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hosszú éveken át lelke és vezetője, rég időtől fogva sürgeti és már tíz évvel ezelőtt tervezetet dolgozott ki a kamaráról. Abban a formában, ahogyan a most be-nyújtott javaslat tervezi, valóban, munkaképes szervezetet nyer a gazda- s társadalom a mezőgazdasági kamarában. Egyfelől minden vonalon megvédi a mezőgazdasági érdekeket, másfelől pedig az egyesek gazdasági törekvéseit erőteljesen támogatva, mezőgazdasági termelésüket rendszeresebbé és sikeresebbé teheti. A javaslatban tervezett érdekképviseleti szervezetnek voltaképpen két tagozata lesz. Az egyik tagozatot a különféle közigazgatási hatóságok mellett szervezett mezőgazdasági bizottságok, a másikat a nagyobb vidékenként szervezendő mezőgazdasági kamarák képezik. A községi, járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságoknak az lesz a legtöbb hivatása, hogy a mezőgazdaság érdekeinek a közigazgatás előtt állandó szószólói legyenek, a kamaráké pedig, hogy a mezőgazdaság fejlődésének, öszszefüggő gazdasági vidékenként irányt és lendületet adjanak ,m és egyes gazdasági ágak fejlődésének alkalmas intézmények létesítésével segítséget nyújtsanak. A javaslatban a hatáskörök is e feladatoknak megfelelően vannak megjelölve. A községi, járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok hatásköre a tanácskozát, Javaslattétel ellenőrzés és a felebbezés jogi olyan hatósági intézkedésekkel szemben, amelyek a mezőgazdaságra nézve valamely szempontból sérelmesek. Ugyane bizottságok követelhetik, hogy a mezőgazdaság érdekében álló törvényes rendelkezések valóban és mindenütt végrehajtassanak. A közigazgtási hatóságok nem hagyhatják figyelmen kívül a mezőgazdasági bizottságok javaslatait, hanem azokat tárgyalntok kell, azok alapján tett intézkedéseikről pedig a bizottságot értesíteni kötelesek. A termelés iránya. A mezőgazdasági kamarák megjelölik a termelés helyes irányait és a követendő gazdasági politikára nézve javaslatokat tesznek a kormánynak, joguk lesz ezenkívül olyan intézményeket, berendzéseket létesíteni és vállalkozásokat létrehozni, amelyek a mezőgazdaság és annak ágai érdekében szükségesek. Az összes érdekképviseleti szervezetek felett álló OrszágosMezőgazdasági Kamara Irányítja az egész gazdatársadalmi működést és összhangba hozza az ország egyes vidékeinek sokszor eltérő mezőgazdasági érdekeit. A kisgazdák fontos szerepe és intézmény szervezete választásra van alapítva, amely a legszélesebb demokratikus elveken nyugszik, felilleti a mezőgazdasági munkásságon kérni a gazdálkodók összes rétegét Em e rétegeknek a választásokra való befolyása a legközvetlenebbül s községi mezőgazdasági bizottságok megalakításánál érvényesül, mivel e bizottság tagjainak választásában részt vehet mindenki, akinek a mezőgazdasági termelésben bármely szerepe van. A községi mezőoszdssági bizottságok a maguk keteléből választják a járási mezőgazdssági bizottságok tagjait, ezek viszont a vármegyei bizottságokét, ezekből alakulnak ki szintén választás útjén a wero- gardssigi kamarák, végül ezek választottjaiból áll sz Országos Mezőgazdsiségi Kamara. Sőt, hogy tényleg is képviselve legyen az érdekképviseleti intézményben a gazdztárisdalora minden rétege és megfelelő képviselet nélkül a munkátok ne maradhataanak a javaslat úgy intézkedik, hogy az egyes bizottságok és kamrák tagjai a munkások és cselédek, a 10 holdon aluli, a 10—10 holdja, a 30—100 holdas és a 100 holdon felüli gazdák maguk közül fogják választani. Hogy a kormánysegélyektől függetlenül anyagi ereje is legyen a nagyobb létesítményekre hivatni; mezőgazdasági kamráknak arra is felhatalmazta őket a javaslat, hogy a földadók és a hasonbérlők kereseti adójának négy vérsékéig mezőgazdasági kamarai illetéket is kivethessenek. Rubinek tervezetéről. Külön jelentőséggel bírt törvényjavaslat indokolása abban a tekintetben, hogy megvilágítja Rubinek Gyula földmiveletügyi miniszternek mezőgazdasági helyzetünkről való felfogását és betekintést enged Jövő terveibe. Eies virigitisban állítja elónk az egyelőre megcsonkítottMagyarország mezőgazdasági helyzetét. A hegyes vidékek elvesztésével nemcsak megkisebbedik átmenetileg hazánk területe, de megbomlik termelési rendszere A termelés rendszeresebbé tételében nagy eredményeket vár az azonos gazdasági vidékeken szervezendő mezőgazdasági kamaráktól. Az eredményesebb termelést pedig művelődési és műszaki gazdasági intézményeink nagyarányú kifejlesztésével és ajzal akit m elmozdítani, hogy ezeknek az intézményeknek termékenyítő hatását a gazdaközönséghez közelebb vigye. Rubinek Gyula földmívelésügyi miniszter a közvetlenség megteremtésénél leigszolttársadalom «tervezeteit veszi számításba, ezért óhajtotta mindenekelőtt e »terveteket kiépilni és levinni gyökereit a termelés «erejére, s falura, ahonnas gazdasági életünk táplálkozik. Az „Új Barázda“ a vadvizekről. Az „Új Barázda“ legutóbbi száma foglalkozik a vásárhelyi határ minden évben megújuló veszedelmével, a vadvizekkel, melyekre Szeles János földmívesiskolai igazgató az egész ország közvéleményét s a Nemzetgyűlés figyelmét is rátereli, keresvén az orvoslást. Helyes és alapos a figyelemkeltő felhívás. Tény az, hogy a vásárhelyi vadvizek ügye régen kinőtt a helyi keretekből, mert országos érdek az, hogy ma minél kevesebb terület vesszen el és minél nagyobb földdarab ossza nyári és őszi istenáldását. Az „Új Barázda“ a kérdéssel kapcsolatban a következőket írja: „Többször szóvátettük már lapnak hasábjain a vadvizek okozta károkét, amelyeknek orvoslását lapnak felelős fszakasszöjeg nemzetgyűlésben is kérte. Ez alkalommal az illetékes tényesők figyelmét ezekre a károkra kívánják felhívni, amelyeket Bédmese .