Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. augusztus (16. évfolyam, 171-195. szám)
1920-08-04 / 173. szám
Hódmezővásárhely, 1926 augusztus 4. szerda _ • - ----- —— ——— - — . I ii—mi .. ia~ii in Mi in i ii p mi ■ i' ■~mir nmnav-' "Tk'ii . ~i . .f ’• 9Áfa t korona. XVL á'wiolyasn Í73. Mám, VÁSÁRHELYI EÜÖC1*ET1L,E]N folutkai napilap. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN. Egész évre------K. Kél évre . . . — K. VIDÉKRE . Kél évre . . . Kihirdetések és előfizetései* felvétel» délelőtt 8 órától délelőtt 1S óráig. Főszerkesztő és laptulajdonos * KUN BÉLA. Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiílóhivatal s Kossuth-tér. Telefonszám ÖT s I mlÉÉitt a gazember. Báli Mihály hiába fonta számára a nyakravalót. Az igazságszolgáltatás hiába várta. Háborgó lelkünk korán nyugodott meg. Kohn Kun Bélát, a világtörténelem leghitványabb veszett kutyáját a németek szélnek eresztették. Hogy miért, nem tudjuk. Szűkszavú távirat hozza az elkeserítő hírt, hogy Kohn Kun Béla pribék és cinkostársai Németországból Oroszország felé elinúltak. Képzeljük, hogy szedte Kohn Kun Béla, ez a gyáva eb kajja lábait, mikor börtöne ajtaját kinyitották. Most már vége, oda van. Talán egy a poklokat hivó nagy átokkal el is intézhetnék most már az ügyet, mielőtt azonban ezt az embergnómot a sétán kezére biznák, el kell mondanunk egyet s mást. Talán ma van, vagy éppen holnap lesz egy esztendeje annak, hogy a hiéna a lopott autón Budapestről megszökött. Peidliék nyitották ki előttük az ország kapuját. Szamuelli Tibor: Galíciának ez a vérebe, még Győrben dolgozott és intézgette el az ő szokása szerint az ellenforradalmat. Ötöt leütötték, mint a férget s eltaposták. Sorsa utolérte. Társa azonban az osztrák szipirtyó keblén melegedve nézte ördögi vigyorgással,hogy miként tetézi be országgyilkoló munkáját a Mardarescu rusnyák népe, melyet szintén ő szabadított erre a nagyon boldogtalan, nagyon szerencsétlen szegény országra. Ha egyebet nem tesz Kohn Kun Béla, mint ezt; ha öt hónapon át nem öleti, nem gyilkoltatja az embereket; ha nem küldet gajdeszbe százakat, ha nem raboltatja ki a pénztárakat, és az emberek zsebét, ha egész életében becsületesen dolgozik s a végén véletlenül járul ahhoz egy porszemmel, hogy az olaj horda erre az országra vesse magát, ezért az egy bűnért sem tudna vezekelni nem egy, de ezer rongyos életével sem. De ami gonoszát emberi szívbe belemérgezhet a pokol sátánja, ő mindazt kiöntötte reánk. Ezért kivánta háborgó lelkünk, hogy nyomorult féreg testét eltiporja az igazságszolgáltatás. Most erről végleg le kell mondanunk. Fut a gazember és soha nem kerül a kezünkre. Jól van. A kötélből kihúzhatta a fejét, a korbács elől elfuthatott, de a pokoltól nem szabadul, mert az átok utoléri. Érje is utal és szenvedjen úgy, ahogy még ember nem szenvedett. Mi élni fogunk, őt azonban még a föld se vegye be, hanem üvöltsön az ég felé, veszett kutyaként, mikor a Leninek és Trockijok országában már mindenki aluszik, örökre! .........—'■ «»'.«w Mil a nikits Gondolata. A termésrendelet alig került a végrehajtás első stádiumába, máris csődöt mondott. Nem azért, mintha nem elég szakértelemmel csináltak volna meg, hanem mert rész volt, túlzott volt a számítás, amelyre felépítették. Az egész alföldön 6 mázsás átlagos termést vettek alapul, most azonban, mikor a gabona a zsákba került, kiderült, hogy a számítás elhibázott, hogy az átlagos termés körülbelül csak fele annak, amit alapul vettek. Emiatt, mint fővárosi tudósítónk jelenti, a kormány sürgős ankétot hívott össze, melylyel a termésrendelet megváltoztatását tervezi. Talán csak napok kérdése ez. Valamint az is, hogy az egész termést ismét zár alá vegyék és a rekvirálást elrendeljék, mert máskülönben a bűnös spekuláció, a csempészés, melyet hallatlan szemérmetlenséggel űznek, éhínségbe kergeti az országot. Hogy tovább ne menjünk a magunk portájánál, Vásárhelyre adógabonában ki van vetve 273 vagon búza és 33 mázsa rozs. Ebből még nincs leütve a vízkárok miatti törlés s ennek a mennyiségnek is csak negyedrésze, tehát 68 vagon tme a vásárhelyi ellátatlanoké, a többi Pestet illeti. Már most vegyük figyelembe, hogy meddig lenne ez elég Vásárhelynek, mikor 8 kilós fejkvótával számolva is 240 vagon kellene, így vannak másfelé is s amellett a spekuláció nem pihen. Tőlünk is ezer mázsaszámra viszik el naponta a drága kenyérmagot, a szegény embereknek pedig egész tömege ácsorog a kenyeres boltok előtt. A városi tanács táviratban kért a kormánytól intézkedést. Hat vagon gabonát a közélelmezési miniszter tegnap táviratban utalt ki Vásárhely részére a Tóth Ferenc és társai gőzmalmából. S nem lépett a kftüniő új sutcáisata. A városi fürdők új akabályzatát, melyet Fejérváry Bertalan tanácsnok készített nagy gondossággal, a tanács letárgyalta és szankcionálta. A szabályzat elve az, hogy a közönség igényei mindenben respektáltatanak és a város érdeke megóvás sók. A szabályzat megállapítja a személyzet fizetését, kötelességeit. Az árakat, a házirendet. Kimondja, hogy az illendőség mindenek fölött megóvandó. A 12 éven aluli gyermekek d. u. 11 óráig ás délután 2—5 cig fürödhetnek, ezen időn kívül még szüleik társaságában sem használhatják az uszodát. A fürdés ideje úgy a szabadban, mint a kádas fürdőben egy óra hossza. Aki tovább fürdik, új jegyet tartozik váltani. Kiosztják az oláh rekvirálás pénzeit. Az olajok tavaly nyáron és ősszel sok árpát, zabot és kukoricát összeharácsoltak, melyek egy részéről elismervényeket is adtak. E címen Debrecenben egy millió és nyolcszázezer koronát kezeltek letétként. Persze ez a pénz fehérbátu volt,előbb kékre kellett becserélni, azután jött a lebélyegzés, így az öszszeg fele kényszerkölcsönben visszatartatott. A városi tanács legutóbbi ülésében foglalkozott az összeg sorsával s kimondotta, hogy a kifizetést a hét végén megkezdi két helyen és pedig a fogyasztási adópénztárnál és a közellátási hivatalban. Mindenki az árpa és zab mázsája után 25—25 koronát, a kukoricáért 30 koronát kap. Hirdetmény fog megjelenni a kiosztásról. Gyatra kis borravalót kap a gazda, de ez is jobb, mint semmi. Száádeczky Lajos képviselőnk nemzetgyűlési beszéde. 1. Dr. Saádeczky Lajos tanár Vásárhely második választókerületének nemzetgyllási képviéslója a Házban nagy beszédes mondott a műit hatan. Betűidif résztsíakbsen leközöljük. A bev«* zetöt kiadjuk« Szádeczky Lajos» Igen, Dem* selgyülés! Engsdsimet kérik, hős? a vita elörehaladott volta ellenéi* agy pár megjegyzést én is sah»»u*k a miniszterainök ur axponájára. Előrebocsátom, hogy a miniszterelnök m izamánja ás pro** rammja iránt bizalommal vni sietem* még pedig személyi ás fii* gyl okokból, de érzelmi okok kö* zött stamp«! as, — hogy In őt zsenge íí'ulora óta ismerem, vei«iodomácyus agySHmäkSdlstm voá ismerem továbbá a Teleki aáwrík varázslatos araiét Erdélyben, mín ezülebb basámban, ahol 41a* tem javát töltöttem, e ludern» hoff a szívak ott faldobogtak a rareménységtöl, a mikor hildtik egy Telakinek miniszterelnökségát. ás pedig estét, aki már I« első nemzeti kormánynak tagja volt és aki Erdély sorsa Iránt ak* kor is érdeklődött. A tárgyi okokhoz tartozik as Ja, hős? Erdrly fortán&ia bzmadfuil maiad óta ősenn van forrva * Teleki Bávvel és Négy Masffiw* szág történetében is számos* s voltak Telekiek* a kik a hsai Iránt igen nagy érdemeket itt* restek. a család első nig? történtd alakja, a tizenhetedik évte haadL mosdhatnám vaskapcasür» lése! 30 esstsndsis állott Érdéi? kormányzásának álén, nehai időkbe*» a mikor az egész ország» főképpen a kis Érdéi? két malomkő között Őrlődött» a német és a török hatalom között; a mikor a kuruc* és a labanc-küzdelmek legélesebben folytak. Es Teleki Mihály ur? tudta korminyonal «« ország halóját, hog? sálon??* nam került. Első Apait? Mihály, aki m utolsó Erdélyi fejedelem volt, — es a jó jó Dobzsa László lévigjedrism — azt szokta mondani: — „Ám lássa Teleki Elbát? uram, tegyen ng?, a hogy őkelni akarja!'. (Dolsdhstnám ) volt a fejeda* lem helyett igazi fejedeiim. Nemcsak dobosni tudott, de BG»th*!»n is a háziért, mert a mikor a hullámok összecsapni készültek Erdély feletti akkor 70 zsatendős kora ellenére kardot kötött, a harctérre sietett, itt mondván: — „Ssskl es mosdhassa azt, hogy ez ország generálisa lévén, elbújtam, idejöttem az én hohós szikállammal“. És ott siszl el 1890-ben a serneat! csatatéren, ott gázolták ri a törökök fatirok és Thököly fellrve