Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. november (16. évfolyam, 320-344. szám)

1920-11-25 / 340. szám

2­ 8. az ipartörvény revíziója (kisipar védelme) és végül 9. mezőgazdaság és ipari termé­kek szabadforgalmának eléréséhez szükséges intézkedések. A király személyének kérdését csak a fenti reformok elintézése után tart­juk eldöntendőnek, úgy a békés kon­szolidáció, mint hazánk feltámadása és függetlensége érdekében. Hogy pedig mindezeket a felada­tokat megoldhassuk, szükségesnek tartjuk a kormányzópárt rekonstruk­cióját olyképpen, hogy abban csak rokonfelfogású elemek maradjanak. Ki kell tehát válniok úgy jobbról, mint balról a szélső politikai felfo­gást valló elemeknek, különösen pedig azoknak, akik akár a keresz­tény világnézet, akár alkotmányjogi felfogás, akár pedig az állami és társadalmi rend átépítésének módja vagy üteme szempontjából a nagy többségtől eltérő felfogást vallanak. Budapest, 1920. évi november hó. A keresztényszocialista képviselők körében elégtétellel hangoztatják, hogy ez a tervezet úgyszólván pont­­ról-pontra megegyezik azzal a pro­grammal, amelyet a politikában ed­dig Haller István közoktatásügyi mi­niszter és hívei képviseltek. Rendbe jön a bérkocsi-ügy. Az iparukról lemondott bérkocsi­tulajdonosokkal a városi hatóság újra­ felvette a tárgyalás folyamát, amennyiben a bérkocsiipartársulat újabb kérelmében terjesztette be igé­nyeit, melyek most már sok köze­ledést jelentenek a hatósági előírás­hoz. Negyedórás kocsizás nem lesz, a külterületre alku számít, megszab­ják a vasúti fuvart, a temetési és esküvői kiszolgálást stb. A vezető elv az, hogy a súlyos lótartási viszonyok és anyagárak mellett a bérkocsitulajdonosok meg­találják számításukat, s a közönség érdekei is megóvassanak. S főként az a cél, hogy a vásárhelyi bér­kocsiipar jó hírneve fentartassék, mert itt soha nem taksálták a kö­zönséget és minden bérkocsi a tari­fához tartotta magát, nem úgy, mint Pesten, meg Szegeden, hogy ott volt ugyan tarifa, de a bérkocsis úgy számított, ahogy akart. A megálla­pítás egyelőre két hónapra, szóval határidőre szólna, mert a mostani gyors árhullámzás mellett hosszabb időre nem lehet megállapításokat csinálni. A fényűzési adó ■ és a kormány. Módosítják a végrehajtási utasítást. A Baross-szövetség akciója, ame­lyet a fényűzési adó módosítása és december 1-én való életbeléptetése ellen a többi kereskedelmi testülettel karöltve kezdett, eredménnyel járt. A kormány nem fogja ugyan a fény­­űzési adó életbeléptetését elhalasztani, de méltányolni kívánja azokat az aggodalmakat, amelyek a végre­hajtási utasítás alkalmazásával szemben felmerülnek. A pénzügyminiszter módosítani fogja a végrehajtási utasítás egyes rendelkezéseit, amelyek a kereske­dőkre súlyos terheket róttak volna és a törvény gyakorlati alkalmazá­sában komplikációkat ígértek. A leg­közelebbi napokban rendelet fog megjelenni a fényűzési adó végre­hajtási utasításának módosításáról, amely számos egyszerűsítést és könnyítést tartalmaz. A törvény ter­mészetesen december 1-én életbelép. VÁSÁRHELYI REGGELI UJSÁG 1920 november 25. A városháza hírei. A polgármesteri hivatalban Ko­vács Ferenc, Kristó Lajos és Sza­­niszló János dispenzációjuk alkalmá­ból 50—50 koronát adományoztak a rokkant katonák részére. A földmivelésügyi miniszter leírt a tanácshoz, hogy a kincstár tulaj­donát képező szénköneges üres hor­dókat fel kell kutattatni. A november havi törvényhatósági közgyűlés folyó hó 30-án lesz. A közgyűlésnek több érdekes tárgya lesz. A közgyűlési meghívókat a na­pokban fogják kihordani a bizottsági tagok között. A földmivelésügyi miniszter meg­keresést intézett a városi tanácshoz, hogy az állattenyésztés fokozása ér­dekében apaállatokat vásároljon a város. A tanács ily irányban már megtette a szükséges intézkedé­seket. . Az Újvilág- és Bercsényi-utcák között a házak aljában egy nyitott csatorna van, melytől az egész kör­nyék bűzlik. Nagy István és társai most kérelmet adtak be a tanács­hoz, hogy ezt a csatornát szüntet­­tesse meg a város. Minden tekintet­ben megszívlelendő ez a kérelem s valószínű, hogy azt a tanács teljesí­teni is fogja. Móric hurokra került. Megszökött az internálás elől. Kedden este a Kossuth­ téren szol­gálatot teljesítő rendőr előtt gya­nússá vált egy fiatalember, ki ide­­oda ődöngött. A rendőr igazolásra szólította fel s mivel iratait nem ta­lálta rendbe, előállította a kapitány­ságnál, hol rögtön vallatóra fogták. Az inspekciós rendőrtiszt által fel­tett kérdésekre állandóan zavaros f­eleseteket adott a fiatal úr s idege­sen nyulkált a fülei mellé, a tincseit akarta elrejteni, gondolván, hogy ez semmiesetre se lehet jó ajánlólevél a jövőt illetőleg. A kérdések súlya alatt azonban végre megtört s elmondotta, hogy Húsz Móricnak hívják, a gyulai rendőrség fogdájából szökött meg, hol árdrágítás miatt egy hónapi börtönbüntetést kellett volna eltölte­­nie. — Ezt még csak elszívleltem volna, — mondotta Mór jellegzetes máramarosi zsargonban, — de az internálás is fenyegetett, ez pedig, tetszik tudni mindennél rosszabb... Miután a rendőrség telefonon meg­győződött, hogy Móricz csakugyan Gyuláról szökött meg s hogy inter­nálási eljárás van ellene folyamatban, s letartóztatták s visszakisérik Gyu­lára. A húszfilléresek forgalombahozatala. Milyen a forma. Lapunk tegnapi számának távirati rovatában jeleztük, hogy rendelet jelent meg a húszfilléres papírpén­zek forgalombahozatalára nézve. Az uj papírváltópénz külső alakját a rendelet így írja körül: A m. kir. postatakarékpénztárnak 1920. évi október hó 2-áról kelte­zett, 20 fillérre szóló pénzjegyeinek szélessége 87 milliméter, magassága 56 milliméter, fehér színű, vízjegy­­nélkü­li papíron. Első oldalukon vi­lágos hamuszürke színű relief-guil­­loche dessin-alapnyomat van, köze­pén tojásdad alaku­s rózsával. Erre az alapnyomatra guilloche diszítményes rajzú keret és szöveg van sötét cso­koládébarna színben nyomva. A ke­retrajz felső részének a közepén két­­ rozetta között az egyszerű magyar országcímer foglal helyet. A rozetták közepén világos szinben az értéket jelző „20“ arabszám tűnik elő. A címer és rozetták alatt a következő szöveg olvasható: „HÚSZ FILLÉR. A M.. kir. postatakarékpénztár bárki kívánságára e pénzjegyet névértékben átváltja más törvé­nyes pénznemekre. Budapest, 1920. okt. 2-án Szerlóczy, h. államtitkár kormánybiztos.“ A pénzjegyek hátoldala sötét ha­muszürke szinben van nyomva. A diszitményes keret közepén tojás­dad alaku diszitményes rózsa látható, a­melyből a közepén az értéket jelző nagy „20“ arabszámjegy, alatta „HÚSZ FILLÉR“ értékszó, a kereten belül pedig mind a négy sarkában tojásdad alaku ékitményes táblács­kákban „20“ értéket jelző arabszám­jegy fehér színben tűnik elő. Tér folyt Homloknál.­­ Megindult a vizsgálat. Kedden este véres kimenetelű mu­latság színhelye volt Homlok István vendéglője. A történtekről tudósítónk az aláb­biakat jelenti: Kedden este 8 óra táján három illuminált állapotban levő ember ál­lított be Homlok István susáni ven­déglőjébe s nem is kérték, hanem követelték a bort, az ott székelő fú­vós zenekarnak pedig egyszerűen megparancsolták, mert nekik ahoz is joguk volt, hogy zendítsen rá a ro­pogósból. A zenekar engedelmeske­dett is, a bor azonban nem jött ki az asztalra, a korcsmáros ugyanis úgy vélekedett, hogy részeg ember­nek nem ad italt, mert abból baj­­ lehet. Emiatt tört ki a patába, a tár­saság egyik tagjának nagyon a fe­jébe szállt a hatalom tudata, az egyik barátját belevágta az üveg­ajtóba, Kristó Ferenc zenésznek pe­dig valami éles szerszámmal úgy a fejére ütött, hogy vérbeborulva esett össze. Mikor ezt meglátta, egyszerre józanodni kezdett, szedte-vette sá­torfáját,­­ elmenekült, csak a sap­káját hagyta ott, erről majd biztosan megtudják, hogy ki volt. A véres kimenetelű mulatság ügyében a rendőrség vizsgálatot in­­dított. HÍREK. A NÉVNAP mindenkor alkalom volt az ivásra és az összejövetelre a magyarnál, persze inkább csak boldog világban, de a Katalin az még a névnapozás történelmében is kiváltságos helyet vívott ki magának, akár Erzsébet, vagy András. Katalinra rendesen belekós­tolt a magyar a télbe, megmosta patyolat­arcát az asszony az első fehér hó illatos nedvében s reggeli fűtés alatt kisült az első porció a hízó ízletes töltelékéből. Mert úgy huszadika táján, déli harang­szónál felöltötte legszebb mosolygását Ka­talin asszony s oda húzódva a hitös ura mellé, elrebegte a kívánságot: drága apám, ha szeretsz és ha azt akarod, hogy sze­meimnek örömkönnye harmatozza be lá­baid nyomát, megtartjuk a nevem napját. Ugy­e galambom ? Látod Kondor Ábelné, született Szekánt Amália barátnőm két na­pos névnapot csapott, pedig az essztájgot a szomszédból kérték kölcsön. És nem is sokba kerül. Adsz nékem egy darab tízest és kifut mindent! »Te, mint igazi drága apuka megsimogattad saját külön nőd or­cáját és dörmögve montad ki a boldogító igent. Csak annyit kötöttél ki, hogy ne csi­náljanak sok incöm­fáncomat ! Ezt pedig kár volt mondani, mert annál több vicom­­láncom került azután este az asztalra. Még a cigány is megsejdítette az ügyet s punk­­tumosan megérkezett a vacsora végére. De hát mi volt akkor az a költség, semmi. S a nap meg fontos volt, mert jóslások fű­ződtek hozzá a jövendőre vonatkozólag. Öreg csíziók zengték el ékes rímek, hogy: Katalinkor ha sárt tapos a lúd, Karácsonykor jégen állni nem tud. Ám ha mostan síkos jégen csúszik, Karácsonykor a habarcsban úszik. Ma Katalin van. Rálessük, hogy ugy jég lesz-e ma, vagy sár, mert aszerint­­ majd gondoskodnunk karácsonyra lakotj­ról, vagy kalucsniról. Mert tetszik tue hogy most furcsa világ van. Azt beszé hogy Oláhországban már két év alatt an­nyira művelődött a szántóvető ember, ha kalucsnit húz és úgy szántja a földe mikor eső esik, esernyőt tart a­ feje fi­ája, a szomszéd náció halad s bocskor sárcipőt épit. Nekünk nem futja, de az ma csak hatalinozunk. Kissé szomorúbb mint máskor, de bánatunkban is dacos Mert én babám ilyen vagyok! — Bimbóhullás. Súlyos csapás érte­­­gedüs János újvárosi fiatal gazdálkodót féjét Hegedűs Lídiát. 11 hetes kis fi Janika, november 24-én hajnali 4 óra az angyalok honába költözött. A kéd kis fiút a ref. vallás szertartása szerint­­ csütörtökön d. u. 2 órakor temetik e Nádor-utcai gyászháztól a Diliinka tes­tőbe. Bánatos szülein kívül gyászolt; dédszülei, nagyszülei, szüleinek testvé keresztszülei és a rokonság. Béke porai — A gazdasszonyok Egyes­lete tagjainak szives tudomást hozzuk, hogy a kidolgozott kent a nagylaki kendergyárból megőri­zett s legközelebb meg fogjuk fé­deni a házi ipari feldolgozását. Ér­jük mindazokat, akiket érdekel, ho­ly hó 25-én, csütörtökön délután 3 órakor a Gazdasági Egylet­­ salgó termében megjelenni szivt kedjenek, hogy a tanfolyam elki­lésének idejét meghatározzuk. 1­déző bizottság. — Felhívás. A m. kir. belügyminiss rendelkezése értelmében az olvasók­ és különféle egyesületek vagy intézmén­yi szövetkezetek a reájuk vonatkozó f­­osabb adatokat a polgármesteri hivatal bejelenteni és alapszabályaik egy pél­­yát ugyanoda beszolgáltatni tartoz. Ezen kötelezettségnek a földeákszéli , répásházi kisebb vagyonú földművelők ki továbbá a kisebb vagyonú földművelők földművelő munkások egylete, a Magy­országi szállítási és közlekedési munka országos szövetségének helyi csoportja vas és fémmunkások helyi csoportja munkások rokkant és nyugdíj egylete fia a tanárok özvegyeit és árváit segélyző szágos egyesület helyi fiókja, a kőmű­ szűcs, kerékgyártó, tímár és mészáros takács és a szűrszabó ipartársulat emn­sége, a mészáros és hentes ipartársulat famunkások, valamint a szabó és elp munkások országos szövetség helyi­­ portjának vezetősége még nem tett­e lő. Ezúton is felhívja ennélfogva a pol£ mesteri hivatal a fentebb elősorolt int­mények vezetőségét, hogy a szükséges jelentést 48 óra alatt a polgármesteri vatalnál tegyék meg. — Halálozás. Súlyos csapás. Kristó Máté városi adótisztet ;­és anyja, özv. Kristó Máténé szül­­­­jes Erzsébet 70 éves korában ii nap este hosszas szenvedés a megtért Teremtőjéhez. Sokan ism­­ék, tisztelték, becsülték és szeret a nemes szivü s egyedül a csal­­jának élő asszonyt, ki harminc ér át viselte az özvegység kereszt Az elhunytat ma délután negyed órakor a Mátyás­ utca 22 szám al gyászháztól kisérik utolsó útja Egyetlen fián kívül kiterjedt roko­ság sötét gyászba borulva állja­­ fül ravatalát. Béke poraira ! — Czukor az iparosoknak. 1 után hozzuk tudomására a testi tagjainak, hogy sárga kétszer a­sott kristály cukor kilogrammt­ként 112 koronáért, és fehér koczi cukor kilogrammonként 144 ko­káért megrendelhető. A megrem­lésnél az egész vételár előre fi­tendő. Kérjük mindazokat, akik er­rőt óhajtanak rendelni, hogy is testületünknél, a délelőtti hivata órák alatt f. hó 30-án délig sele­kezzenek. Az ipartestület elnöksé­g A nagyszigeti olvasókörb vasárnap délután a kendertermel­­ől tart előadást Csernai Máté olvasóköri elnök, mely tanulság előadásra felhívjuk a környéki polgárság figyelmét.

Next