Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. január (17. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
2 Tavaszi vetőmagot kapnak a gazdák. A földművelésügyi minisztérium ez idén is biztosítani kívánja a gazdák tavaszi vetőmagellátását és máris megtette az intézkedéseket, hogy azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek elegendő vetőmaggal, az összegyűjtött készletekből bizonyos mennyiségű gabonát kapjanak a tavaszi vetés céljára. Az eddigi megállapítások szerint nem túlságos nagy mennyiségű gabona áll a minisztérium rendelkezésére. Búzából öszszesen ötven vagon kerül szétosztásra, zabból mintegy kétszáz vagon és árpából mintegy háromszázötven vagont fognak juttatni tavaszra a gazdáknak. Egészen speciálisan járt el a földmivelési minisztérium a vetőburgonya biztosításánál, amennyiben felkérésére a közélelmezési minisztérium kijelölte azokat a gazdaságokat, amelyek burgonyafeleslegüket vetés céljára a földmivelési minisztérium rendelkezésére fogják bocsátani. Főleg azokat a gazdaságokat jelölték ki, amelyek vetésre alkalmas, különösen jó minőségű burgonyát termelnek. Erre a célra kereken nyolcszáz vagon burgonyát fognak szétosztani a gazdák között. Az elosztással a földmivelési minisztérium az idén is a vármegyéket fogja megbízni. A felmerülő szükségletre jellemző, hogy az 50 vagon búzára annyi igényjogosult akadt, hogy tavaszi búzára már újabb jelentkezést el se fogadnak. Megállapították a nyugdíjas tanítók drágasági pótlékát. Az Országos Tanítói Nyugdíjintézet kötelékébe tartozó, illetőleg onnan ellátást élvező nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére havi drágasági segélyt, családi pótlékot és temetési segélyt állapítottak meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértsen erre vonatkozólag a következőket rendelte el: Ha a törvény alapján megállapított nyugdíj vagy özvegyi segély és az ezt kiegészítő évi drágasági segély együttes összege a 2400 koronát nem haladja meg, havi 150 korona, 2400—3200 koronáig havi 200 korona, 3200—4000 koronáig havi 250 korona, 4000—5000 koronáig havi 300 korona, 5000—6000 koronáig havi 350, 6000—8000 koronáig havi 400 korona és 8000 koronától feljebb 450 korona a drágasági segély összege. A havi drágasági segély azoknál, akik már 1920 augusztus 1-én is az Országos Tanítói Nyugdíjalap terhére állandó ellátást kaptak, 1920. évi augusztus 1-től jár. A megszállott területekről menekült özvegyek és árvák drágasági segélyét is fentiek szerint kell megállapítani. A drágasági segélyt tartozások fejében lefoglalni nem szabad, az jövedelmi adó alá nem esik. A családi pótlékok kiterjesztéséről külön intézkedés fog történni. A beszerzési csoportnál a januári szalonna kiosztása azok részére, akik ellátási jegyeiket már felülbélyegeztették, a következő sorrendben történik: szombaton d. e. 1200—700-ig, d. u. 700—400-ig, pontos sorrendben a 9 sz. szelvényre, naponta d. e. 8—12-ig, d. u. 2—4- ig. Kiss titkár: VÁSÁRHELYI REGOED ÚJSÁG 1921 január 22. Mirtiseosztatta a pótlékot is. Ezer felebbezés az adókivetések ellen. A kereseti adók tételeit feltüntető lajstromok nyolc napi közszemléje régen lejárt, tehát azok ma még nem tekinthetők. A közönség pedig, miután a szokott lanyhasággal kezelte az egész hirdetményt és nem nézett kellőképpen utánna e saját fontos ügyének, most nyugtalan és keresi a módot, miként tudhatná meg új adótételének összegét. Nagyon könynyen. Egyszerűen elmegy a kerülethez s beíratja adóösszegét az adókönyvébe. A törvény értelmében készséggel megteszi ezt a városi adóhivatal. A felszólamlás utolsó határideje január 26-ikán déli 12 óra. Az aránytalanul megállapított tételek ügyében több helyen kérdést intéztünk. Adóügyi hatóságoknak az a felfogása, hogy a részvénytársasági s más magántisztviselők drágasági pótléka adómentes. Másutt ezzel ellentétben úgy vélekednek, hogy a drágasági pótlék csak addig a határig adómentes, míg a törzsfizetést meg nem haladja, vagyis a drágasági pótléknak a törzsfizetésen felüli része adóköteles. Kérdés most már, hogy a drágasági pótlék adómentes-e egészben vagy részben ? Az 1875. évi XXIX. törvény 138. §-ának e) pontja szerint a kereseti adó negyedik osztálya alá nem tartoznak a kivételképen engedélyezett drágasági pótlékok. A háború okozta gazdasági rendkívüli viszonyok beálltáig ez a gyakorlatban is érvényesülő elv volt. A drágaság nőttével és állandósulásával azonban a drágasági pótlékok (segélyek) is évenként visszatérő illetményekké lettek, s a törzsfizetést sokszorosan meghaladták. A budapesti adófelügyelő az olyan drágasági pótlékok (segélyek) után, melyek most már évről-évre visszatérnek, a IV. osztályú kereseti adót rendszeresen kiveti. A jogorvoslat azonban a közigazgatási bíróság adóügyi bizottságánál s ennek határozata ellen a közigazgatási bíróságnál sikerre vezet, ha a drágasági pótlék a nyugdíjba be nem számítható s kivételes s ideiglenes jellege igazoltatik. Az áfu- és valutakészletektől is vagyonvártságot szednek. Ebből fizetik az adósságok kamatait. A pénzügyminiszter készülő adótervezetei közül az egyikről tegnap már röviden megemlékezett a miniszter a kamarában. Ez a tervezet fokozatos kiegészítése az ingóvagyon megadóztatására vonatkozó terveknek. Minthogy a pénzügyminiszter eddig csak a készpénzben lévő ingóvagyon húsz százalékát foglalta le és csak a részvénytársaságok részvényvagyonának készülő váltságáról nyilatkozott, az volt a hiedelem, hogy az ingóvagyon egyéb kategóriái szabadulni fognak a vagyonváltság elől. Ezt a hiedelmet el fogja oszlatni az a törvénytervezet, amely az ingóvagyon eddig érintetlenül maradt két kategóriáját: az árukészleteket és a valutákban elhelyezett vagyont fogják sújtani. Az adótervezet lényege az, hogy az ország területén bárhol lévő árukészlet egy bizonyos százalékát a kormány zár alá fogja helyezni és az árukészleteket vagy természetben, vagy az akkori forgalmi áron készpénzben fogja a tulajdonosoktól igényleni. Valószínű, hogy az exportképes nagy tömegárukat fogja a kormány átvenni, míg egyéb készletek ellenértékét több évre felosztva fogja igényelni. Természetesen tekintettel lesznek az igóvagyonnál is a készleteket terhelő tartozásokra, épp,úgy, mint ez az ingatlanoknál történik. • Vagyonváltságot fog kiróni a pénzügyminiszter a valutákra is. Minthogy ezeknek a készleteknek ellenőrzése majdnem lehetetlen, két módszert fognak alkalmazni: Kötelezni fognak minden bankot, bankcéget és hitel ügynököt, hogy terjeszsze elő azok névsorát, akik az utóbbi esztendőben valutákat vásároltak és 2. olyan adóvallomást fognak erre vonatkozólag mindenkitől kérni, amelynek aláírása bírói esküvel is megerősített vallomás jellegének fog megfelelni, a hamis vallomás aláírója tehát hamis eskü miatt közönséges büntetőbírósági eljárás alá kerül. Vagyonváltságot fog fizetni minden valuta, akár a belföldön, akár a külföldön van elhelyezve és külön közegek fogják a pénzintézetek és magáncégek bejelentése alapján az adatok helyességét ellenőrizni. Azonkívül magas jutalékban fog részesülni minden feljelentő, ami a legnagyobb biztosítéka a terv sikerének. A valutaváltságot is több évi részletben lehet leróni. Mindazokat az összegeket, amelyek a különböző vagyonváltságok címén az államkincstárba folynak, nem a folyó kiadások fedezésére fogják fordítani, hanem az államadósság csökkentésére, illetve a kamatteher fedezésére. A városháza hírei. A polgármesteri hivatalban Détár Mihály 50 koronát adományozott a rokkant katonák javára. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a városi tanácshoz, melyben kijelölni kéri azt a tisztviselőt, aki tavaszi árvízveszedelem esetén teljhatalommal intézkedik a közerő kirendelése és a szükséges védelmi anyagok előteremtése körül A gazdasági ügyosztály felhívja azokat az egyesületeket, melyek februárra igényt tartanak a Fekete Sas nagytermére, hogy ezen szándékukat elsejéig jelentsék be, mert a későbbi bejelentéseket nem veszik figyelembe. A belügyminiszter leiratban közli, hogy a régi lőszerárusítási engedélyek érvényét 1921 február 20-ig meghosszabbította. Egyebekben az e tárgyban kibocsájtott rendeletét teljes egészében fentartja. Soós István dr polgármester távirati megkeresést intézett a szegedi katonai körlethadbiztossághoz, hogy a tüzifaszállítást haladéktalanul kezelje meg, mert a város közönsége fa nélkül van. Balogh Gyula és társai népszámláló biztosok kérelmet adtak be a városi tanácshoz, hogy a népszámlálási dijakat emeljék fel. A kérelemben hivatkoznak arra, hogy tiz nap helyett 15—20 napig dolgoztak s e közben egy pár cipőt tettek tönkre, amit a kiutalandó díjból beszerezni képtelenek. A kérelmet a tanács legközelebbi gyűlésén tárgyalni fogja. Hogy áll a népszámlálás? Pár nap múlva befejezik a munkát. A január elsején megkezdett népszámlálás még mindig nincs befejezve, ami annak tudható be, hogy a régi népszámlálásoktól eltérőleg a számláló lapokra igen sok új adato vettek fel, de nagyban hátráltatta a munkát, különösen a külterületen az utak rosszasága, járhatatlansága. A hatvannégy számlálóbiztos közül már ötvennyolcan elkészültek munkájukkal s a számlálólapokat melyeknek felülvizsgálata most van folyamatban, — beadták a főjegyző hivatalba. Az eddigi munkálatokból azt leht megállapítani, hogy a belterület körzetekben 1000—1200, a külterületi körzetekben 6—800 lelket írta össze, amiből arra lehet következtetni, hogy Vásárhely összlakosság 63—64 ezer lesz. A héten föltétlenül befejeződnek népszámlálási munkálatok s a jöv héten már pontos adatokból fogja megtudni, hogy hányan laknak Vásárhelyen. Czukrot kapott a város Az országos czukorelosztó bizotságtól tegnap leirat érkezett a városi tanács czimére, mely jelzi, hogy a város közönségesszére január hóra 100 mázs koczka és 90 mázsa kristá czukrot utaltak ki. A leirat folytán a polgármest a közellátási hivatalt bízta meg , elosztás körüli további intézkedési megtételével. Az elosztásra nézve a közellátó hivatal hirdetményt fog kibocsájtai A czukor ára valószínűleg akko lesz, mint legutóbb volt. A fentiekkel kapcsolatban a kzönség kérését tolmácsoljuk akko mikor azt óhajtjuk, hogy az utalvnyok kiállítását deczentralizálja mert az ácsorgásból épen elég va már. Imi fistingeket veszek LUKÁCS IMRE fogás: Deák Ferenc utca 17. 902 4— A béres az ékszerre Kovács István külterületi gazdákodó a napokban panaszt tett a redőrségen, hogy szobájából ismerten tettesek ékszereket vittek el. gazda elmondott, hogy Molnár Iván béresére gyanakszik, ki eltávzott tőle. A jelentés folytán a rendőrs megindította a nyomozást, mely során előállították Molnár Istvánt. A bolseviki kinézésű béres e inte mindent tagadott, később azoban beismerte, hogy a gazda lányának a gyűrűjét ő vitte el. — És miért, — kérdezte a deteki — Miért? Hát azért, mert ott lejtette az asztalon, — felelte vigyogva a béres. Az ügynek a bíróság előtti folytatása, ahová a rendőrség iratokat további eljárás czéljál áttette. A bérest kihallgatása után sabadlábra helyezték. Lefülelték Pistát.