Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. január (17. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

2 Tavaszi vetőmagot kapnak a gazdák. A földművelésügyi minisztérium ez idén is biztosítani kívánja a gazdák tavaszi vetőmagellátását és már­is megtette az intézkedéseket, hogy azok a gazdaságok, a­melyek nem rendelkeznek elegendő vetőmaggal, az összegyűjtött készletekből bizo­nyos mennyiségű gabonát kapjanak a tavaszi vetés céljára. Az eddigi meg­állapítások szerint nem túlságos nagy mennyiségű gabona áll a miniszté­rium rendelkezésére. Búzából ösz­­szesen ötven vagon kerül szétosz­tásra, zabból mintegy kétszáz vagon és árpából mintegy háromszázötven vagont fognak juttatni tavaszra a gazdáknak. Egészen speciálisan járt el a föld­­mivelési minisztérium a vetőbur­gonya biztosításánál, a­mennyiben felkérésére a közélelmezési miniszté­rium kijelölte azokat a gazdaságo­kat, a­melyek burgonyafeleslegüket vetés céljára a földmivelési minisz­térium rendelkezésére fogják bocsá­tani. Főleg azokat a gazdaságokat jelölték ki, a­melyek vetésre alkal­mas, különösen jó minőségű burgo­nyát termelnek. Erre a célra kereken nyolcszáz vagon burgonyát fognak szétosztani a gazdák között. Az elosztással a földmivelési miniszté­rium az idén is a vármegyéket fogja megbízni. A felmerülő szükségletre jellemző, hogy az 50 vagon búzára annyi igényjogosult akadt, hogy ta­vaszi búzára már újabb jelentkezést el se fogadnak. Megállapították a nyugdíjas tanítók drágasági pótlékát. Az Országos Tanítói Nyugdíjinté­zet kötelékébe tartozó, illetőleg on­nan ellátást élvező nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére havi drá­gasági segélyt, családi pótlékot és temetési segélyt állapítottak meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértsen erre vonatkozólag a következőket rendelte el: Ha a törvény alapján megállapított nyugdíj vagy özvegyi segély és az ezt kiegészítő évi drágasági segély együttes összege a 2400 koronát nem haladja meg, havi 150 korona, 2400—3200 koronáig havi 200 korona, 3200—4000 koronáig havi 250 korona, 4000—5000 koronáig havi 300 korona, 5000—6000 koronáig havi 350, 6000—8000 koronáig havi 400 korona és 8000 koronától feljebb 450 ko­rona a drágasági segély összege. A havi drágasági segély azoknál, akik már 1920 augusztus 1-én is az Országos Tanítói Nyugdíjalap terhére állandó ellátást kaptak, 1920. évi augusztus 1-től jár. A megszállott területekről mene­kült özvegyek és árvák drágasági segélyét is fentiek szerint kell meg­állapítani. A drágasági segélyt tar­tozások fejében lefoglalni nem sza­bad, az jövedelmi adó alá nem esik. A családi pótlékok kiterjeszté­séről külön intézkedés fog történni.­­ A beszerzési csoportnál a januári szalonna kiosztása azok ré­szére, akik ellátási jegyeiket már felülbélyegeztették, a következő sor­rendben történik: szombaton d. e. 1200—700-ig, d. u. 700—400-ig, pontos sorrendben a 9 sz. szelvényre, naponta d. e. 8—12-ig, d. u. 2—4- ig. Kiss titkár: VÁSÁRHELYI REGOED ÚJSÁG 1921 január 22. Mirtiseosztatta a pótlékot is. Ezer f­elebbezés az adókivetések ellen. A kereseti adók tételeit feltüntető lajstromok nyolc napi közszemléje régen lejárt, tehát azok ma még nem tekinthetők. A közönség pedig, mi­után a szokott lanyhasággal kezelte az egész hirdetményt és nem nézett kellőképpen utánna e saját fontos ügyének, most nyugtalan és keresi a módot, miként tudhatná meg új adótételének összegét. Nagyon köny­­nyen. Egyszerűen elmegy a ke­rülethez s beíratja adóösszegét az adókönyvébe. A törvény értel­mében készséggel megteszi ezt a városi adóhivatal. A felszólamlás utolsó határ­ideje január 26-ikán déli 12 óra. Az aránytalanul megállapított té­telek ügyében több helyen kérdést intéztünk. Adóügyi hatóságoknak az a felfogása, hogy a részvénytársa­sági s más magán­tisztviselők drá­gasági pótléka adómentes. Másutt ezzel ellentétben úgy vélekednek, hogy a drágasági pótlék csak addig a határig adómentes, míg a törzsfi­zetést meg nem haladja, vagyis a drágasági pótléknak a törzsfizetésen felüli része adóköteles. Kérdés most már, hogy a drágasági pótlék adó­mentes-e egészben vagy részben ? Az 1875. évi XXIX. törvény 138. §-ának e) pontja szerint a kereseti adó negyedik osztálya alá nem tar­toznak a kivételképen engedélyezett drágasági pótlékok. A háború okozta gazdasági rendkívüli viszonyok be­álltáig ez a gyakorlatban is érvénye­sülő elv volt. A drágaság nőttével és állandósulásával azonban a drá­gasági pótlékok (segélyek) is éven­ként visszatérő illetményekké lettek, s a törzsfizetést sokszorosan meg­haladták. A budapesti adófelügyelő az olyan drágasági pótlékok (segélyek) után, melyek most már évről-évre vissza­térnek, a IV. osztályú kereseti adót rendszeresen kiveti. A jogorvoslat azonban a közigazgatási bíróság adóügyi bizottságánál s ennek hatá­rozata ellen a közigazgatási bíróság­nál sikerre vezet, ha a drágasági pótlék a nyugdíjba be nem szá­mítható s kivételes s ideiglenes jellege igazoltatik. Az áfu- és valutakészletekt­ől is vagyonvártságot szednek. Ebből fizetik az adósságok kamatait. A pénzügyminiszter készülő adó­tervezetei közül az egyikről tegnap már röviden megemlékezett a mi­niszter a kamarában. Ez a tervezet fokozatos kiegészítése az ingóva­gyon megadóztatására vonatkozó terveknek. Minthogy a pénzügymi­niszter eddig csak a készpénzben lévő ingóvagyon húsz százalékát foglalta le és csak a részvénytársa­ságok részvényvagyonának készülő váltságáról nyilatkozott, az volt a hiedelem, hogy az ingóvagyon egyéb kategóriái szabadulni fognak a va­­gyonváltság elől. Ezt a hiedelmet el fogja oszlatni az a törvénytervezet, a­mely az ingó­vagyon eddig érintetlenül maradt két kategóriáját: az árukészleteket és a valutákban elhelyezett vagyont fogják sújtani. Az adótervezet lényege az, hogy az ország területén bárhol lévő áru­készlet egy bizonyos százalékát a kor­­mány zár alá fogja helyezni és az árukészleteket vagy természetben, vagy az akkori forgalmi áron kész­pénzben fogja a tulajdonosoktól igényleni. Valószínű, hogy az export­képes nagy tömegárukat fogja a kor­mány átvenni, míg egyéb készletek ellenértékét több évre felosztva fogja igényelni. Természetesen tekintettel lesznek az igóvagyonnál is a kész­leteket terhelő tartozásokra, épp,­úgy, mint ez az ingatlanoknál történik. • Vagyonváltságot fog kiróni a­­ pénzügyminiszter a valutákra is.­­ Minthogy ezeknek a készleteknek el­­­­lenőrzése majdnem lehetetlen, két­­ módszert fognak alkalmazni:­­ Kö­telezni fognak minden bankot, bankcéget és hitel ügynököt, hogy terjeszsze elő azok névsorát, a­kik az utóbbi esztendőben valutákat vá­sároltak és 2. olyan adóvallomást fognak erre vonatkozólag mindenki­től kérni, a­melynek aláírása bírói esküvel is megerősített vallomás jel­legének fog megfelelni, a hamis val­lomás aláírója tehát hamis eskü miatt közönséges büntetőbírósági eljárás alá kerül. Vagyonváltságot fog fizetni min­den valuta, akár a belföldön, akár a külföldön van elhelyezve és külön közegek fogják a pénzintézetek és magáncégek bejelentése alapján az adatok helyességét ellenőrizni. Azon­kívül magas jutalékban fog része­sülni minden feljelentő, a­mi a leg­nagyobb biztosítéka a terv sikeré­nek. A valutaváltságot is több évi részletben lehet leróni. Mindazokat az összegeket, a­me­lyek a különböző vagyonváltságok címén az államkincstárba folynak, nem a folyó kiadások fedezésére fogják fordítani, hanem az állam­­adósság csökkentésére, illetve a ka­matteher fedezésére. A városháza hírei. A polgármesteri hivatalban Détár Mihály 50 koronát adományozott a­­ rokkant katonák javára. A földmivelésügyi miniszter leira­tot intézett a városi tanácshoz, mely­ben kijelölni kéri azt a tisztviselőt, aki tavaszi árvízveszedelem esetén teljhatalommal intézkedik a közerő kirendelése és a szükséges védelmi anyagok előteremtése körül A gazdasági ügyosztály felhívja azokat az egyesületeket, melyek feb­ruárra igényt tartanak a Fekete Sas nagytermére, hogy ezen szándékukat elsejéig jelentsék be, mert a későbbi bejelentéseket nem veszi­k­ figyelembe. A belügyminiszter leiratban közli, hogy a régi lőszerárusítási engedé­lyek érvényét 1921 február 20-ig meghosszabbította. Egyebekben az e tárgyban kibocsájtott rendeletét tel­jes egészében fentartja. Soós István dr polgármester táv­irati megkeresést intézett a szegedi katonai körlethadbiztossághoz, hogy a tüzifaszállítást haladéktalanul ke­zelje meg, mert a város közönsége fa nélkül van. Balogh Gyula és társai népszám­láló biztosok kérelmet adtak be a városi tanácshoz, hogy a népszám­lálási dijakat emeljék fel. A kére­lemben hivatkoznak arra, hogy tiz nap helyett 15—20 napig dolgoztak s e közben egy pár cipőt tettek tönkre, amit a kiutalandó díjból be­szerezni képtelenek. A kérelmet a tanács legközelebbi gyűlésén tár­gyalni fogja. Hogy áll a népszámlálás? Pár nap múlva befejezik a munkát. A január elsején megkezdett nép­­számlálás még mindig nincs befe­jezve, ami­ annak tudható be, hogy a régi népszámlálásoktól eltérőleg a számláló lapokra igen sok új adato vettek fel, de nagyban hátráltatta a munkát, különösen a külterületen az utak rosszasága, járhatatlansága. A hatvannégy számlálóbiztos kö­zül már ötvennyolcan elkészültek munkájukkal s a számlálólapokat melyeknek felülvizsgálata most van folyamatban, — beadták a főjegyző hivatalba. Az eddigi munkálatokból azt leht megállapítani, hogy a belterület körzetekben 1000—1200, a külterü­leti körzetekben 6—800 lelket írta össze, amiből arra lehet következ­tetni, hogy Vásárhely összlakosság 63—64 ezer lesz. A héten föltétlenül befejeződnek népszámlálási munkálatok s a jöv héten már pontos adatokból fogja megtudni, hogy hányan laknak Vá­sárhelyen. Czukrot kapott a város Az országos czukorelosztó bizot­ságtól tegnap leirat érkezett a vá­rosi tanács czimére, mely jelzi, hogy a város közönsége­s­szére január hóra 100 mázs koczka és 90 mázsa kristá czukrot utaltak ki. A leirat folytán a polgármest a közellátási hivatalt bízta meg , elosztás körüli további intézkedési megtételével. Az elosztásra nézve a közel­látó hivatal hirdetményt fog kibocsájtai A czukor ára valószínűleg akko lesz, mint legutóbb volt. A fentiekkel kapcsolatban a k­zönség kérését tolmácsoljuk akko mikor azt óhajtjuk, hogy az utalv­nyok kiállítását deczentralizálja mert az ácsorgásból épen elég va már. Imi fistin­geket veszek LUKÁCS IMRE fogás: Deák Ferenc­ utca 17. 902 4— A béres az ékszerre Kovács István külterületi gazdá­kodó a napokban panaszt tett a re­dőrségen, hogy szobájából ismer­ten tettesek ékszereket vittek el. gazda elmondott, hogy Molnár I­ván béresére gyanakszik, ki eltáv­zott tőle. A jelentés folytán a rendőrs megindította a nyomozást, mely­ során előállították Molnár Istvánt. A bolseviki kinézésű béres e inte mindent tagadott, később azo­ban beismerte, hogy a gazda lá­nyának a gyűrűjét ő vitte el. — És miért, — kérdezte a deteki — Miért? Hát azért, mert ott lejtette az asztalon, — felelte vigy­­ogva a béres. Az ügynek a bíróság előtt­­i folytatása, ahová a rendőrség iratokat további eljárás czéljál áttette. A bérest kihallgatása után sa­badlábra helyezték. Lefülelték Pistát.

Next