Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. december (17. évfolyam, 272-301. szám)
1921-12-01 / 272. szám
gombkötő árusítok. őrt veszek. [ászén. szabolcsi zenek, ete valódi vagyonüzemnapi ára ^ózsief, *nél. 'plafon 7S. nény. kSzkirrt ter továbbá a folytán elö- 1 eladására a 1) reggel fái 9 - ik napján, verést tartok, lettel meghitemelet ISsz.) ás a háztelkek elő térrajzok 1 megszerezheti Ede M főmérnök. 3 és nagygészséges károlható alatti irt ékezete. "M kőbányai l ajánlanhatárhoz • 307 :A 10S íA 1. készlet alatti íjaink itkezete irható itt. 1. sz. két 5 szoba, konyha, tálló 10 mellékhez, egyik el azonatt süri 58. sz.46 fognak iái ahhoz, hogy mindazt visszaszerezzük fegyverrel, amit elraboltak tőlünk igazságtalanul és szívtelenséggel. Népies nyelven szólva, valami bűzlik Dániában. Nyugaton baj van. Már őszintén megmondja a francia sajtó, hogy Anglia megrövidítette, magyarán megmondva megcsalta az osztozkodásnál. Viszont az angol lapok nyíltan szemébe vágják Franciaországnak, hogy a hátuk mögött paktál. A sajtó még önmagában nem csinál háborút, mert ahhoz nem elegendő, de Briand és Loyd George már igenis tudnak háborút csinálni. Két kicsi hír jön : az egyik azt mondja, hogy Briand francia miniszterelnök elindult haza az amerikai kongreszszusról, ugyanakkor Loyd George útra kelt Amerikába. Tehát már olyan jóban vannak, hogy kikerülik egymást az utcán. Mi azonban nem bízzuk a sorsunkat a gutaütésre, tehát másfelé fordítjuk tekintetünket. Egy nagyon szenzációs könyv jelent meg tegnap Rómában. Nitti volt olasz miniszterelnök írta. Rendkívül szépen nyilatkozik rólunk és őszinte igazságokat mond Nitti elnök. A rólunk szóló részt azzal kezdi, hogy Magyarország szenvedte a legnagyobb területi és nemzetgazdasági veszteséget. Ezt a szegény nagy országot — írja Nitti — oly kíméletlenséggel kezelték, amelyet csak a környező népek zsákmányt kívánó mohóságával és azzal magyarázhatunk, hogy ezek a gyengébb népek teleintve látván a náluk erősebb Magyarországot, azt teljesen tehetetlenné akarták nyomorítani. Egyetlenegy helytálló ok sincsen, amelylyel igazolni lehetne a Magyarországgal szemben elkövetett erőszakosságokat és pusztításokat. Kemény szavakkal ítélkezik a román megszállásról, amelyet rendszeres rablásnak és rombolásnak mond. Nitti részletes statisztikai adatokkal is igazolja, hogy Magyarország területét, lakosságát és nemzeti vagyonát mekkora veszteség érte. Majd szívbemarkoló szavakkal emlékezik meg a magyarság példátlan katonai erényeiről. Gúny, hogy a trianoni szerződés gazdasági és pénzügyi rendelkezései igen súlyos terheket raknak olyan országra, amely csaknem mindenét elveszítette. A Magyarországról szóló fejezetet ezekkel a szavakkal végzi Nitti: Nem tagadom, hogy mélységes benső megindultságot éreztem 1920 január 18 án, amikor Apponyi Albert gróf Párisban a békeértekezleten Magyarország igazságait fejtegette. Bár előadása feltétlenül meggyőző volt, mégsem talált meghallgatásra. Mindamellett Magyarországnak még lehet reménykednie. Nép, amely olyan lelki állapotban van, mint mostanában a magyar nép, ideigóráig kényszer alatt eltűrheti mostani helyzetét. Azonban el lehet-e várni, hogy ne keressen és ne használjon fel minden alkalmat arra, hogy visszavegye mindazt, amit igazságtalanul elraboltak tőle. Hódrrexővásárhely, 1921 december 1., csillórtörtök. Ara 3 korona. XVII- évfolyam 272 szám. Előfizetési ár VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA helyben: Egész évre . . 500 K Fél évre____ 250 K Vidékre: Egész évre . . 600 K Fél évre .... 300 K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Bmvástrtalf, Konutt-ttr. Amint az Új Barázda írja, a kormány nagyon komolyra fogta és szigorúan veszi a vagyonváltságról szóló törvényt és a december 6-iki határidőt. Ugyanis a törvény rendkívüli kedvezményt biztosít azon gazdák részére, akik december 6 ig előlegként befizetik az állami adóhivatalban földváltságukat, midőn megengedi, hogy búzájukat addig mázsánként ezer koronás árban válthassák meg a tőzsdei 2500 koronás búza ár helyett. Rámutatott az Új Barázda arra is, hogy már a gazdaszövetség kérte a kormányt, hogy hosszabbítsa meg a december 6-iki határidőt, de a kormány arra nem volt hajlandó. Aki tehát addig nem zójja le váltságát, akkor esetleg később 2 és félszer annyi váltságot kell fizetnie. Az állampénztár az előleget elfogadja. Aki be akarja fizetni váltságát, kérjen a városi adóhivatal 22 számú szobájában fizetési igazolványt s azzal menjen fel az öreg gimnáziumba, az állampénztárhoz, hol kiszámítják, mennyit kell fizetnie. Tájékozásul még a következőket közöljük. I Nitti könyve voltaképpen valamennyi békeszerződés módosítását követeli Inter 11-li ismitite 110 ns 20 broviter A postapénz marad forgalomban. Az utolsó percben a 10 és 20 koronás lebélyegzett pénzek becserélésének idejét december 15-ig meghosszabbították, de csak az állampénztár cseréli be azokat, és legvégül szinte harsogva hirdeti, hogy enélkül vége van Európának. Nagy izgalmat okozott mindenfelé az a körülmény, hogy a 10 és 20 koronás lebélyegzett osztrák-magyar bankjegyek becserélésére kitűzött határidő lejár s annak meghoszabbítására intézkedés nem történt. Növelte a nyugtalanságot az, hogy a becserélésre egy hónappal ezelőtt kiadott rendelet azt sem mondotta meg, hogy november 30 ika után levonással becserélhetik-e ezeket a bankjegyeket. Végre megjött az intézkedés. A hivatalos lap tegnapi száma közli a pénzügyi kormány rendeletét, mely kimondja, hogy az osztrák-magyar bank 10 és 20 koronás jegyeit becserélésre december 15-ig veszik el az állampénztárak. Fizetésként nem tartozik azonban elfogadni senki, sem üzlet, sem pénztár, sem takarék, sem posta, tisztán kizárólag az állami adóhivatal. Mullitti tini árat állat kiülsigtel. A pénzügyi kormány ragaszkodik ahhoz, hogy csak december 7 ig adja meg az ezer koronás búzaárkedvezményt, azon túl tőzsdei árat számol. Aki legalább egy évig volt fronton, aki egynél több gyermekes özvegy, vagy ötven százalékos rokkant, 50 holdon aluli birtoka után decz. 7-ig 670 koronában váltja meg búzáját mázsánként. Szőlő- és erdőbirtoknál nem kell vigyázni ilyen határidőre, mert ott nem búzában van megállapítva a vagyonváltság, hanem pénzben. A földvagyonváltság alól mentesek az állami, községi és kulturális alapítványi birtokokon kívül az egy kateszteri holdat meg nem haladó földbirtokok s a kiosztott házhelyek. Aki egy évig volt a fronton s 50 holdnál kisebb a birtoka, a vagyonváltságnak csak kétharmadát fizeti. Ugyanennyit fizetnek az egynél több gyermekes hadiözvegyek s a hadirokkantak is, ha legalább százalékig váltak rokkanté. Teljesen mentes a vagyonváltság alól azon egynél több gyermekes hadiözvegy s 50 százalékos vagy ennél súlyosabb hadirokkant, akinek földbirtoka 5 holdnál nem nagyobb.* A kormány egy pesti forrás tudósítása szerint már foglalkozott a búzaváltság további díjával és azok részére, kiír december 6-ig nem fizetik be a mázsánkénti ezer koronás váltságokat, dec. 7-től kezdve 2537 koronát tartoznak fizetni. Bernátsky Ferenc apát öröké. A Bernátsky Ferenc apát elhalálozásával megüresedett plébánosi tisztségre dr Hannauer István megyéspüspök a pályázatot meghirdette, akként azonban, hogy a plébániát ketté osztotta, mert később felépítik a második templomot is valahol a lakhatban. A kettéválasztásnak semmi akadálya nem volt, mert a vásárhelyi plébánia vagyona felér egy kisebb püspöki stallummal. A választást az egyházközség százas bizottsága december 15-ére tűzte ki. A választás úgy fog megtörténni, hogy a püspök úr a pályázók közül kijelöl hármat s a százas bizottság abból választja ki plébánossát. Mikor ezt a megállapodást létesítette az egyház, annak idején a hívek egy része úgy óhajtotta megoldani a kérdést, hogy a pályázók közül az egyház jelöljön ki hármat s a három közül a püspök úr nevezzen ki egyet. Ez a gondolat azonban kisebbségben maradt. Czáfol Take Joneska. A Morningpost című angol lapban október végén hosszabb cikk jelent meg Magyarországról, amely megállapította, hogy Magyarországot semmiféle felelősség sem terheli a világháború kitöréséért. A cikkre Take Jonesku válaszolt és tiltakozott az ellen az állítás ellen. Take Jonesku levelére viszonválaszként Newton és Sydenham lordok védelmükbe vették Magyarországot és rácáfoltak a román külügyminiszterre. Newton lord bebizonyítja, hogy Tisza István a szerb kérdésben a katonai megoldással szemben a diplomáciai elintézést pártolta A valóság az, hogy Tisza ellenezte a háborút, amíg csak tudta, de amikor a háború kikerülhetetlenné vált, teljes erejével ment bele a küzdelembe A magyarok nem cselekedtek úgy, mint mások, akik később aztán learatták magatartásuk gyümölcsét. Take Jonesku — folytatja a nemes lord — nyilatkozatával talán mentséget akar biztosítani arra, hogy a románok Erdélyben a kisebbségi szerződést állandóan és szemérmetlenül lábbal tapossák Sydenham lord levelében kiemeli, hogy amióta a békét aláírták, ádáz propaganda indult meg Angolországban Magyarországgal szemben, amely propagandának az eredete teljesen nyilvánvaló. Mártély és a tífusz. A meghökkenés azonban a mártélyi népnél nem igen tart tovább, mint a holdárulás szokott, azután feledésbe megy náluk a kár és veszteség és mindenmi a tífusz nyomában jár és visszazökkennek ismét a régi csapásra, amelyet két oldalról a „tamáskodás” szegélyez, az út teteje pedig a hitetlenséggel van simán kikövezve. Az eset egyébbiránt időtlen idők óta tart így és ismétlődik, talán attól kezdődőleg, mikor az első megtelepülő a víz partján helyet foglalt és sátort vert. Az eltérés jóformán csak abban van, hogy egyik esztendőben ez a betegség nagyobb számban ült az emberek hasára én többet dézsmált be a halainak, a másikban ellenben szórványosan fordult elő és megelégedett azzal, hogy akit megtámadott, csak az erejét adja át neki és tehetetlen maradjon egy időre. A föld különben is a kezére játszott. A víz mentén és partján a gazdag iszapban gazdagon termett és buján tenyészett a növényzet és a vízáradás alkalmával az új iszaptenger elborította és maga alá temette azt, hogy a következő tavasszal még szebb és gazdagabb tenyészet következzék el a helyén és nyomán Hosszú idők növényzete került itt évről évre egymás tetejébe, miknek az összegyűlt és megmaradt tömege a körülmények szerint korhad vagy rothad és lasssanként emésztődik meg és váltzik ismét azzá, ahova jutott. Tudnillik földdé. A rothadásban levő anyag a földbel fészkévé lesz a nyavalyák mérgének és ez a méreg nemcsak hogy megmaradott hosszú időn keresztül, sőt ha a körülmények jól szolgálnak és kezére játszanak, szaporodik is vígan és felettébb nagymértékben és állandóan veszélyezteti az ottlakókat. A veszély különössen fennáll akkor, ha a nyavalya okozója belejuthat a talajvízbe és azzal tovább a kútba, amely a lakosok vízszükségletét elégíti ki. Szerencsére Mártélyon erre a lehetőség mindezideig végtelen kicsé volt. Nagyon könnyen el lehetne számolni és sorolni azokat a kutakat, amelyek a faluban fölépültek eddig, mert a nép sok mindenfélére gondolt, ami a részére kivántatódott és szükséges volt a lakásnál és az életsora könnyűvé tételénél, de két ásásra és építésre nem szánta rá magát alig egy-két ember, az is jóformán csak azért, hogy tűzvész esetén kéznél legyen a legtöbbet érő védő eszköz és ba fatolta a módja, hogy egy két darab jószágot tartson, annak a vízszükséglete biztosított legyen. Az ivóvize pedig, ami naponta kellett a számára, kitelt a Tiszából. Végtelen kár, hogy a fertőzés útját és eredetét a tífusz nyavalyánál Mártélyon soha nem keresték, nem kutatták, mert szinte bizonyosra lehet azt venni, hogyha nem is minden esetben, de nagyobb részt el lehett volna menni az indán a baj eredetéig és annak gyökeréig. Az esetek nagyszámában ugyanis a betegség mérge a vízi utat választja és keresi és azon haladt ott is lefelé és került ide; a mártélyi ember pedig odament a a helyébe és elhozta a víztartó edényiba a Tisza vizével együtt. Természetes, hogy a méreg ma már honosságot szerzett és nyert az odavaló földben is, mert hiszen a betegtől származó és kikerülő ürülékanyagok a könynyelműség folytán minden különösebb nehézség nélkül juthattak be a földbe a maguk teljes ártalmával. Ma még a mód és alkalom, valamint a lehetőség sincsen meg arra, hogy ez az ártalmatlanná tevés minden időben és módon végrehajtható legyen, míg ott a fertőtlenítő állás megszervezve és felállítva nincs. Addig meg kell elégedni azzal, hogy a künn megforduló orvos a védekezés dolgában elmondva a szükséges tennivalókat, apelláljon a lakosok értelmiségére és azok becsületes munkájára és a jószándékra. IL