Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

1922-10-01 / 229. szám

­ül ala­­; köny­­it, beteg rende­­készül­­agy rak- 734 ik agszebb Sándor erenc-u. 819 3 fize­­felvé­­:sülnek. (Katho­­___887 közön­­megnyi­­lábbeli cipők, ebtöl a egy jó­­c felvé­­becses r cipész, 879 21 sz. skolája­­­zdődik. ___872 tartozó és több­október fél) Tá­jét, igé­­dfognak izgyám. it. ;rt Imre ms-utca ___862 Meg­­en ipa­keres raktári esek e zövetke- 860 I látott ztékban en kap­­___904 a Kor-Szemző ügyvédi 893 orej­ából a bettelek Id a föl­dkézböl tu­assich 898 Iadók trinyi-i. Ha az adóteher úgy nyomná a földet, mint a ki­logramm súly a mérleg tányérját, jövőre nem aratna itt ezen az ugaron más, mint a bíbic, meg a sirály, mert elsülyedne tit sokkra a föld s viz öntene el mindent a tanyák világában. De ha a többi polgárok vállait is, kik becsülete­sen bevallják jövedelmüket, kik vállalják tisztességes jó hazafihoz méltó kötelességtudással a reájuk eső illetékeket,­­ úgy nyomná a teher, mint ahogyan a mázsára rá­­nehézkedik a súly, akkor sok ember összeroskadnék s nem tudna megállani a lábán. Mert igen, mindenki köteles, tehetsé­géhez mérten hozzájárulni az állam nagy terheihez, mely ennek alapján vállalja a földbirtok és az újabb rendkívüli adókat, de ott a nagy baj, hogy minden te­her a becsületes emberekre zú­dul, míg a sikerek, a milliókat zsebrevágó tőzsdések, bankárok, tehát akik a legtöbbet tudnának fizetni, kibújnak a terhek alól, mert a zsebekbe nem lát be se pénzügyőr, se adóvégrehajtó s így míg te nyögsz a terhek sokasága alatt, az a markába röhög és több értékű ebédet felfal egy ebédre, mint te házad népével egy hónap alatt. Hevesmegyei körútjában Magyarország Nagyura, a legelső magyar ember, szózatos beszédé­ben célzott arra, hogy a becsüle­tes jó hazafinak osztályrésze ma a tűrés, a várás, de ennek a vá­rásnak nem lehet más jutalma, mint a feltámadás. Mert bár népek omlanak össze a nagy világon a gazdasági krízis miatt, de mi talpra állunk, mi élni fogunk, mert a mi édes­anyánk, a hűséges ősi föld megtermi nekünk, amire szüksé­günk van , megadja a mi minden­napi kenyerünket. Igen, a földben van a mi feltámadásunk biztató ereje. De éppen e felismeréssel szerettük volna mi, ha az állam rettenetes terheinek problémáját meg lehetett volna oldani anélkül, hogy a földet túlságosan megter­helje a törvényhozás annál az elvnél fogva is, hogy létalapja biz­­tosíttassék a nemzet­fentartó leg­erősebb osztálynak, de ha már nem lehetett kitérni az új megter­helés alól, legalább azt kívánjuk, hogy ennél a pontnál legyen meg­állás. Első­sorban becsülje meg ezt az osztályt a nemzet úgy, mint megérdemli, másodszor pedig ne toljon rá minden újabb terhet az­zal, hogy „birja a paraszti“ Nem igaz, mert a kisgazda igenis küzd, vergődik, aggódik, töpreng s húzza háza népével az igát hajnaltól késő estig. Dolgozik, teremt s hogy sok­szor gyarapodik, annak nem rózsás helyzetében, hanem ősi erényei­ben rejlik magyarázata. Igen. A kisgazda spórol, takarékoskodik, szűkösen él és sokszor a szájától vonja el a falatot. Szeresd a föl­det és becsüld meg a Hazáját, Is­tenét, hitét szerető, földjét imádó népet. Mert ő ennek az országnak fentartója s ő az őserő, mint azt Magyarország Nagyura leszögezte: füzvesz­­teliből szándé­­gátőrnél el lesz 917 adni, ésért és himző­­tanuló . a. 914 ezek rt. Átve­­ád-u. 21 . 908 ison rt-utca 8 ____853 vétetnek Szilágyi sz. 951 van el­adó Ré­­állomás- 21 Hódmezővásárhely, 1922 október 1 Vasárnap. Ara 8 korona. XVIII. évfolyam 229. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Egész évre ... — K Fél évre................ — K Vidékre: Egész évre ... — K fél évre................ — K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér. Nézze meg ma a A tojás ára szabad, makszimálását megszüntette az árvizsgáló bizottság. Vásárhely város Árvizsgáló bizottsága a mai naptól kezdődő érvénnyel a borjúhús kilogrammjának árát 280 koronában álla­pította meg, a tojás makszimálását pedig feloldotta, szóval forgalmát az általános kívánalomnak megfelelőleg szabaddá tette. Régi sok panasz hangzott el amiatt, hogy tojást nem lehet kapni, mert mikor a szomszédos városokban 25—30 koronáért Fischer Annakatapnzietenek Kirakatát 11 s A trónra ültetett tízezer koronás búza. írta: dr Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, az Országos Keresztény kisgazdapárt alelnöke. A gazdatársadalom fokozódó aggoda­lommal nézte a trónra ültetett búza tíz­ezres karrierjét. Semmi csodálkozni való nincs azon, hogy épp a gazdákról beszél­nek, mert ma már minden gazda tudja, hogy a búza áremelkedését a mező­gazdaság fizeti meg hatványozot­tan. Nem tehetnek róla a gazdák, de a közgazdasági életben, még inkább a pia­cokon s a közforgalomban valutát csi­náltak a búzából. Valósággal magyar valuta lett a búza s aligha tévedek, ha karrierjének magasba szökkenését ezzel is összefüggésbe hozom. Már a múlt gazdasági évben búzát kért a kovács, bognár, sőt a csizmadia is a gazdától pénz helyett. A konven­ción túl ipari szükségleteire is búzát, vagy rozsot kellett félretennie a mezőgaz­dának. A haszonbérlő gazdától a földtu­lajdonos ugyancsak a múlt évben kezdett búzahaszonbért kérni, az idén már álta­lános a búzabér. A munkások a tavasz­­szal léptek föl gabonanapszemkövetelés­sel. Hunvásárhelyen 25—35 kgr. búza volt az augusztusi napszám. Ezért nem ka­pott munkát fele sem. Iparos, munkás, bérbeadó, ármentesítő társulat — mind búzavalutát állítottak föl a gazdával szem­ben. Az állam, a földadóval csak utolsó­nak jött, mintegy elismerve maga részé­ről is az adott helyzetet. A búza jó valutának bizonyult. Nem csoda, ha iparkodik magát a gazda fedezni jövő kötelezettségeivel szemben. Ennek a körülménynek mindenesetre je­lentékeny befolyása van az­ áralakulásra. Még­sem tetszik a gazdáknak a tízezer koronás ár, mert az ipari szük­ségleti cikkek árai a búzáénál mindig na­gyobbat nyomnak. Nem is lehet a mező­­gazdaságot vádolni a búza áremelkedésért. Ha valaki azt mondja, hogy a gazdák zöme tízezer koronáért adta el búzáját, vagy hogy hétezer korona volt eddig az eladási átlagár, téved. Ne felejtsük el, hogy sok gazda már előre eladta búzáját a tavasszal 4000 koronáért. (Nem zöldhi­tel, hanem előreeladás !) Azt se feledjük, hogy a gazda akkor ad el, mikor esik az ár. A legnagyobb tömegű eladások voltak július utolsó hetében, mikor 6300-ról 5300-ra és augusztus második hetében, mikor 7300-ról 6200-ra estek az árak. Nem is lehet komoly szakembernek arra gon­dolni, hogy akkor, amikor 3800-ról (július 1.) 8100-ig (szeptember 12.) tíz hétig foko­zódott az áremelkedés és egy hét alatt ugrott 8-ról 10 ezer koronára, hogy e hét alatt adták el a gazdák azt a 20 száza­lék búzatermésrészletet, mely eddig for­galomba került. De mi lesz a hátralevő 25—30 száza­lékkal, ami ezután kerül forgalomba ? Jósolni bajos a jövő áralakulásról. Detro­­nizálják-e a búzát a viszonyok, vagy sem ? Mi — magyarok lévén — csak arra számíthatunk, hogy nem esik a ko­rona. Ha így lesz, akkor alig lehet várni a búza további tartós és lényeges áremel­kedését. A gazdák valutája a búza. Mi­nél több fizetési kötelezettségük lesz ese­dékes, annál többet adnak piacra valutá­jukból. Már­pedig itt a terminus az ártéri kivetés lerovására, itt a vagyonvöltság, jön a földadó fizetési esedékessége. A búza tehát piacra jön. De jön no­vemberben az európai piacra az amerikai búza is. Hozzánk nem jön, mert nincs szükség rá, de ami árainkra is befolyást gyakorol. Múlt évben is októ­berben 3100 korona volt a búza s no­vember végén már 1800-ra esett. Ameri­kában nem sokkal van gyengébb termés, mint tavaly. Exportálni való van. A szomszédos területek közvetett befo­lyását se téveszthetjük szem elől. Mér­pedig Cseh-Szlovékiában 300 szokosról 120 szokosra esett két hónap alatt a bú­zaár, sőt vannak a Felvidékről 100—80 szokolos árjegyzékek is. Mindezekből látni, hogy nem a mezőgazdaság ültette trónra a búzát, de kénytelen számolni vele. Most már arra törekszünk, hogy jövőre — ha az időjárás engedi — több legyen belőle, mint lelkes igaz magyar tudóst, de a külföld is bámulattal adózott sok-sok tu­dományos felfedezéséért, mikor még a mienk volt kincses Kolozsvár, sokan ke­resték fel laboratóriumában nagyhírű fran­cia, belga,­­olasz és amerikai búvárok, hogy kitűnő s ma már a tudományos vi­lág közkincsét képező kutatási módszereit eltanulják. Kettős szent tűz bevítette életében Apáthy Istvánt: a magyarságnak és a tu­dománynak a lángoló szeretete. Künn a közéletben mint politikus is sokat dolgo­zott ; költői lelkéből, ragyogó tollából sok, szebbnél szebb dolgozat fakadt, a magyar természettudományos írások legszebbjei; de ami világhírűvé tette nevét, az az állatok idegrendszerének és az állati test kifejlődésének a tanulmányozása volt. E téren az ő kutatásait korszakos eredmé­nyek koszoruzták, melyek csakhamar is­mertté tették az akkor még fiatal tudós nevét Európa összes tudományos körei előtt. Már 1892-ben, mikor Entz Géza tanszékét átvette s mikor e sorok írója is szerencsés volt őt hosszabb időn át nem­csak hallgatni, hanem mint adjunktúra vele együtt dolgozni is. Ez időtől kezdve Apáthy egész élete állandó munka volt. A szó igaz értelmé­ben éjt nappá téve dolgozott s gyarapítot­ta fontos felfedezéseivel a tudományt s fényt, elismerést hozott a magyar faj­nak. A kormányok is méltányolták az ő érdemeit. Évente a nápolyi Dorn-féle mú­zeumban nyitottak számára kutatási teret s a kolozsvári Mikó-kertben olyan labora­tóriumot építtetett, melynek tudományos berendezése a világ hasonló célú intéze­tei közt az első volt. Sajnos, az oláh betörés derékon törte a tudós életét. Izzó magyarságáért mártír szenvedéseket kellett tűrnie. Bátor szóki­­mondásáért rabságba hurcolták a műve­letlen hordók s mikor az európai tudósok felháborodása nyomán szabadon bocsá­tották, roncs volt már a szervezete. A tudós agy kihullt immár, a megbé­nult kézből kihullt a toll s félve kérdez­zük, mikor akad hivatott kéz, mely azt ismét munkára tudja fogni ! Az ilyen ki­váltságosan nagy emberek elmúlása után hosszú ideig marad tátongó űr! A nemes szív megpihent örökre s kialudt a kutató szem tüze, melylyel ő a fejlődő élet­ leg­rejtettebb titkait elleste, meglátta az állati idegrendszer legparányibb alkotó elemeit s kifürkészte azok titokzatos munkáját. Ha nem is a nemzet temettette el őt, azért az egész ország, az egész tudomá­nyos világ halottja Apáthy. Sírja felett hosszan fog virrasztani azoknak a hűt emlékezése és hálás szeretete, akik ta­nultak tőle, akik ismerték s éppen azért igaz értéke szerint becsülték is őt ! Bodnár Bertalan. A politika hírei. Horthy Miklós kormányzó ur útja. — ankét a drágaságról. — Külpolitikai érdeklődés. — Jóvátétel. — Külügyminiszter változás. Horthy Miklós kormányzó úr pénte­ken Mezőkövesden és Miskolczon tett lá­togatást, hogy a magyarság lelkét báto­rítsa, erősítse, új hit sugarait árassza el a csüggedés felett és hirdesse a nemzeti feltámadást. Mezőkövesden hangsúlyozta azt a szép magyar szokást, mely az ot­tani viseletben is kifejezésre juttatja a magyar fajszeretet és nemzeti hagyomá­nyok ápolását. Mert nem az idegenből jött példák lélektelen, sivár utánzása, ha­nem a nemzeti érzés kultusza az, melyből erőt menthetünk a jövő küzdelmeire. Majd Miskolczon a szebb jövő reményét bontotta ki szózatos szavával a súlyos megpróbáltatások után. * Gróf Bethlen István szabadságáról visszaérkezett. A fajvédelmi tömörülés ügyében tárgyal ma a keresztény pártok­kal. Pénteken este minisztertanács volt, melyen Klébersberg Kunó miniszter­elnökhelyettes elnökölt s mely a drága­ság letörésével foglalkozott. Az állatkivi­telt nem tiltják el, csak korlátozzák, mert a kivitel eltiltása valutánk újabb romlá­sát vonná maga után. * Politikai körökben nagy figyelemmel ki­sérik a török-görög háború fejleményeit és különös érdeklődéssel tárgyalják a szerb mozgósítást. Úgy hírlik, hogy a kül­ügyi bizottság összehívása iránt mozga­lom indult meg, sőt sokan azt óhajtják, hogy a kormány 2 hetenkint hívja össze a külügyi bizottságot. Nagy figyelemmel kísérik a párisi tár­gyalásokat is, melyek a magyar jóváté­telt intézik. Úgy mondják, hogy nem az élőállat, hanem most a pénzbeli jóvátétel tárgyalása lesz aktuális és az ebbeli tár­gyalások előkészítése végett utazott Pa­k­sba báró Korányi Frigyes, mint az idő­közben kereskedelmi miniszterré kineve­zett Valkó utódja a jóvátételi tárgyalá­soknál. Úgy tudjuk, hogy ama tárgyalá­sokon, amelyek most küszöbön állnak, tisztázni fogják az elszakított területeken maradt állami javak értékét, valamint megállapítják azt is, hogy az oláhok mi mindent hurcoltak el az országból a meg­szállás alkalmával. Az élőállat-jóvátétel kérdése ezúttal csak részletkérdés nagy komplexumban és ér­tesülésünk szerint nem is 28000 élőállat az, amit követelnek mér, — mint emlé­kezetes 28000-re szállították le annak ide­jén az eredetileg 85000-ben megállapított számot , hanem kisebb. A külpolitika eseményeihez tartozik a külügyminiszter változás dolga, gróf Bán­­ffy Miklós október 4-én érkezik vissza Budapestre, hogy kevéssel azután elfog­lalja új állását a párisi magyar követség élén. Utóda Daruváry Géza igazság­ügyminiszter lesz, akinek utóda tekinteté­ben azonban még nincs megállapodás. Most a Kúria egyik bírójának neve ke­rült előtérbe. A nemzetgyűlés összeülése után ismét aktuális lesz a vitákban a földbirtokre­form végrehajtásának kérdése. A földmi­velésügyi minisztériumban erre nézve rendkívüli munka folyik. Az Orge-ben ankét volt tegnap, amelyen a gazdasági felügyelők is részt vettek és részt vett a földmivelésügyi kormány képviseletében nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Apáthy István. Nagy halottja van a magyar tudomány­nak. Szeptember 27-én örökre lehunyta szemét Szegeden a kolozsvári tudomány­­egyetem világhírű professzora, dr. Apáthy István. Hosszas, őrlő betegség után, sok testi és lelki szenvedéstől váltotta meg a jótékony halál a nagy tudóst, kinek nem­csak itthon becsültük nagyra tudását, cso­dáltuk élesen boncoló estét s szerettük. Műsoros estély lesz ma este az Iparegyletben. Az Iparosasszonyok egyesülete a kará­csonyi segélyezés munkálására ismét ak­cióba lép. E célból időközönként műsoros, ismeretterjesztő estéket rendez az Iparegy­letben. Az első ilyen estély ma, vasárnap lesz abból az alkalomból,­­hogy ma nagy iparos ünnep van, amennyiben Tóth Józsefet és Lencse Ernőt ünnepli i. e. 10 órakor az Ipartestület díszközgyűlése s délután vidéki vendégek megjelenésével tanoncmunkakiállítás lesz. A műsoros es­tély este 8-kor kezdődik. Szerepelnek : egy előkelő vendég ismeretterjesztő előadás­sal, továbbá Antal Rózsi, Bán Pista, ifj. Nővé Sándor, K­o­n­c­z Jolika. Be­­lépti-díj nincs. A tisztelt közönséget, a kedves asszonytársakat s az iparosságot szeretettel hívja meg az egyesület elnök­sége.

Next