Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
Hódmezővásárhely, 1923 január 3 Szerda. Előfizetési ár helyben: Fél évre........... K Negyedévre . . . 650 K Vidékre: Fál évre........... K Negyedévre . . . 700 K Feles önszánt 87, 0 Ara 10 korona. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XIX. évfolyam 1. szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Nem hatol keresztül fal tömörségén az emberi szem sugara. Nem lát el a határ végtelenségére s még kevésbbé tud áttörni a jövő sűrű ködön. De ahol a látóideg gyarlóságának "gátat vet anyag, távolság és jövő köre, ott segít a gondolkozó emberi agynak munkája, mely a logika erejével feszegeti a jövő sötétségét és legalább nagy körvonalakban előre vetíti a jövő esemény lehetőségeit. Mert a jövőnek perspektíváját a múltnak tanulságaiból rajzolhatja meg nagy kőr vonalakban a történelem szemüvegét használó s a természet örök törvényeit ismerő szem. Nehéz időknek határkövénél, az uj esztendő küszöbén egy percre megállva, szemünk révedezve kutatja, mit rejteget számunkra ez az uj tavasz, uj nyár s a reá következő hervadás évszaka. Nem a magunk apró baja érdekel, hiszen a mi életünk egy porszem csupán a nagy mindenségben s lelkünknek megújuló hite, reménysége az Örökkévaló Isten jobb kezébe teszi le sorsunkat, hanem igenis nemzetünk, országunk léte, érdeke, jövője az, mely érdeklődésünknek minden érzésszálét leköti. Mi lesz velünk, mi lesz nemzetünkkel ? Kérdezzük. S még bele sem gondolunk a dologba, már apró és nagy események kis fénypontokkal világítanak reá a jövő útjára. Az oláhok nem akarták, hogy nyomtalanul múljék el az ó esztendő. Újévi szabadságra ment haza Temesvárra Békéscsabáról Radinai Vilmos tüzérhadapród. Aradon az oláh csendőrök neki estek és agyonrugdosták. Mikor hazaért, meg sem ölelhette édesanyját, meghalt. Akár a nagymajláti tanító, akit Apátfalván lőttek agyon. Túl a Dunán, a rác.grénicon átcsalták a községi jegyzőt a rácok és puskatussal agyonverték, Kassán ugyanakkor kivégeznek egy magyar embert, mert magyar volt. Apró kis világító pontok a véren át. De van egy nagyobb tűzcsóva is, amely most még derengő világosságot ad, de amelytől lángba borulhat négy fapka a világnak. Az antanthatalmak újabb erőszakos kecmergése nem sikerült s Kemál népe megunva a hasztalan huzavonát, újra talpra állt s igy a török görög háború ismét kitört. Apró fénypontok és széles kört megvilágító tüzcsóva világítanak tehát bele a magyar nemzet ujesztendejének éjszakájába. Igen, mert ez mind intő jel minekünk. Még nem rezegtek át Csonka magyarország telefon idegszálain a külpolitika ujesztendejének kijelentései és eseményei, tehát egyelőre a magunk szűkebb körű honának intelmeit szögezzük le s azokat a szavakat, melyek Vásárhely közéletének új esztendejében hullottak termékenyítésre szánt nemes vetőmagvakként a nemzeti feltámadást óhajtó lelkünkre. Vásárhely város közéletének vezető férfiaméi az egység legszebb megnyilatkozásával és szentjegyében tisztelegtek e város legerősebb társadalmi osztályainak képviselői, példáját adván annak az összeforrásnak, melyet a külsőségeken felül legtisztább belső lelki parancs teremtett meg. Jövő sötét ködén apró mécsvilágok s balkáni tűz fénye gyulad ki. Látnunk kell, mit várhatunk, mit rejtegethet számunkra a jövő. Ha az nem hirdette senki, lapban nem jelezték, ivek nem forogtak kézen, csak úgy jött az, mint mikor önkénytelenül a kalapjához nyúl az ember s köszönti azt, akinek lelke bizalmát odaadta. Úgy jött az, mint mikor az ember szivéből kivan jóreggelt annak, akit becsül s akitől irányitó, útmutató szót vár. Új esztendő napján igy találtak egymásra a vásárhelyi magyar kezek, önkénytelenül, lelki mozdulattal, midőn a polgárság képviselői felkerekedtek és találkozót adtak egymásnak azon férfiak szobáiban, kiket a bizalom e város társadalmának vezetésére, irányítására elhívott. Idősorrendben számolunk be az újévi üdvözlésekről, ahogyan azok a polgárság lelki szép összhangjában újév délelőttjén az összetartás, a polgári egység acélláncszemeiként egymásba kapcsolódtak. Nem volt még 10 óra, mikor Kun Béla képviselőnknél a kisgazdák és városatyák ötven tegű küldöttsége Kiss Albert pártelnökkel az élén megjelent. Kiss Albert tolmácsolta a választópolgárok szeretetét, hűséget s kívánt eldást és előrehaladást ebben ez újesztendőben. Hangsúlyozta Kiss Albert, hogy az a bizalom, amely Kun Béla személye iránt hosszú évek óta megvan a polgárság ezreiben, s ma sem változott s a kisembereknek dolgozó tömege s a polgárság széles rétegei ma is ő benne látják hivatott vezérüket. Kérte Kiss Albert képviselőnket, hogy a jövőben is határozott akarattal tartson ki azoknak jogai és igazságos követelései mellett, kikért a múltban küzdött. Az üdvözlésre Kun Béla képviselő hosszabb beszédben válaszolt s mindenek fölött a polgári összetartás ápolására kérte a megjelenteket s híveinek nagyszámú táborát. Hívta Petőfi Sándor szellemét, kit száz évvel ezelőtt adott az Úristen kegyelme a nemzetnek s ki ragyogó mintaképe volt a magyar polgárnak : törhetetlen jellem, nagy hazafi, lángoló szabadsághős, szülő és Istent imádó gyermek s nemzetének s az emberiségnek szent jogaiért egyaránt küzdő férfi, kinek példája arra int, hogy értse meg magyar a magyart. Ha lelkesülünk az ő emlékén, tegyük ezt úgy, hogy erősítsük egyúttal a magyar polgári öntudatot s ha a jogokban mindenkit részeltetünk, követeljük meg viszont azoktól, kik a szocializmust hirdetik, hogy elsősorban ők is azt a kötelességet rójják le, mellyel magyar hazájuknak tartoznak, mert Petőfi Sándor nem nemzetközi volt, hanem mindenek felett magyar Fejtegette azután képviselőnk a különböző teendőket, melyek a polgárságra várnak, rámutatott az egyre súlyosbodó terhekre, de arra is, hogy a jobb jövendőnek, az igazi boldog újévnek a kulcsa is a kezünkben van, csak egymást nem szabad elhagynunk, a nemzeti eszmének ápolásában nem szabad lankadnunk, nem szabad a jövőről gyáván lemondanunk. Lelkes éljenzés fogadta Kun Béla szavait, melynek csillapultával hosszasabban elbeszélgettek. Itt említjük meg, hogy a kora reggeli órban Széll Bálint dr. vezetésével a Damjanich-utczai ViV-ik olvasókör küldöttsége üdvözölte Kun Bélát, később pedig a Galamb-utczai olvasókör küldöttsége kereste fel s adta át a kör írásos jókívánságát, melyet a köri tagok majdnem kivétel nélkül aláírtak. Iparosok tisztelgése. Fél 11 órakor érkezett az iparossággalaz egység, melyet az ujesztendő reggelén Vásárhely polgársága megmutatott, átcsap e város határaint túl is, mindenüvé, hol magyarok szenvednek, jövő sivárságában ott fénylik előttünk a magyar feltámadás. Hit, bizalom, magyar szív, magyar érzés és akkor élni fogunk,dettsége, melynek jókívánságait Kruzslicr Károly ipartestületi elnök tolmácsolta. Kun Béla a társadalom két legerősebb oszlopának nemes összhangjáról beszélt, melyet sem ékverés, sem a két osztálynak folytonos szembeállítása nem tud megzavarni. Rámutatott a most bezáródó árumintavásárra, mely mértéke volt kifejezője a vásárhelyi ipar fejlettségének haladásának, nemes előretörésének. Ami igen büszke lehet azonban erre a vásárhelyi iparos, éppoly megértéssel tisztelje társainak sikereit és soha ne férkőzzék lelkéhez az irigység, Lázár Lajosnál. Az újév napjából kifolyólag küldöttség kereste fel lakásán Lázár Lajos gazdasági főtanácsost, mint a városi polgári párt szeretett elnökét és úgy is, mint ref. egyházi főgondnokot. A törvényhatósági bizottsági tagokból és presbiterekből álló küldöttség nevében Bodrogi Bálint bizottsági tag üdvözölte Lázár Lajost, kifejezésre juttatván azt, hogy Lázár Lajos úgy a közéleti, mint egyházi téren a város közönségének igaz megelégedésére tevékenykedik önzetlen buzgósággal s nagy része van abban, hogy a polgári erők egy táborba tömörültek. Lázár Lajos keresetlen szavakban köszönte meg a személye iránt megnyilvánult figyelmet s kijelentette, hogy a jövőben is a köz javát fogja szolgálni minden erejével. Lázár Dezsőnél. Küldöttség kereste fel lakásán Lázár Dezső gazdasági főtanácsost, a Gazdasági Egyesület agilis elnökét is. Lázár Dezsőt Csáky Ferenc üdvözölte s magyaros őszinteséggel mutatott rá arra, hogy volt idő, mikor Lázár Dezsővel szemben álltak, azonban akkor is nagyra becsülték jellemszilárdságát, akaraterejét, magyaros nyíltságát, ki a lezajlott választáskor adta példáját nemes önzetlenségének, igaz kötelességteljesítésének, amikor is minden erejét latba vetette, hogy a polgári lobogó Kun Béla személyével győzelemre jusson. — így tett megteremtve — mondotta — a polgári egység, igy van a zászló a kezünkbe most is s azt többé kicsavarni nem engedjük. Lázár Dezső szívélyes szavakban köszönte meg az üdvözlést, kijelentvén azt, hogy személyi politikát sohase űzött s amit tett, azt hazája iránti kötelességből tette s ez fogja irányítani jövőbeni cselekedeit is A dr Temesváry Géza főispán beszéde. A küldöttség 11 órakor dr Temesváry Géza főispánnál tisztelgett. Voltak félszázan a tisztelgők. Éppen elvégezték azt a városi tanács tagjai, kik már előbb köszöntötték dr Soós István polgármestert s most vele együtt fejezték ki jókívánságaikat afőispánnak. Dr Temesváry Géza főispán a Bodrogi Sándor bizottsági tag és a Kruzslicz Károly ipartestületi elnök üdvözlő szavaira a következő beszédben válaszolt: Mélyen tisztelt Uraim ! Hálásan köszönöm mindazon jókívánságokat, amelyeket most hozzám intéztek, azokat teljes szívből viszonzom. Ez alkalommal nem mulaszthatom el, hogy reá ne mutassak arra a rettenetes helyzetre, amelybe hazánk a vesztett háború és a két forradalom után jutott. Nem elég, hogy a trianoni béke elvette háza területének kétharmad részét, hogy megfosztottak búzatermő vidékeink legszebbikétől, Bánáttól, Bácskától, hogy elszakították tőlünk Erdélyt, nincsenek hegyeink, sóbányáink, vas, ércterepeink és kőszenünk, hogy nincsenek erdőink, hanem ezeken kívül még jóvátételt is követelnek rajtunk, jóllehet mi reparációt fizetni nem bírunk és nem is fizethetünk, hiszen az elszakított részekkel elvett értékek túlságosan fedezik és felülmúlják a győztes hatalmak követeléseit. Ezek mellett külső és belső ellenségekkel vagyunk körülvéve, melyek közül belső ellenségeink a legalávalóbb munkát folytatják tönkretételünkre. Valóságos sajtóhadjáratot indítottak ellenünk, elárasztják rágalmaikkal a külföldet, hogy helyzetünket minél súlyosabbá tegyék. Fehér terrorról beszélnek azok, akik a vörös terrornak előidézői és részesei voltak, gyűlöletet akarnak kelteni a társadalmi osztályok és a keresztény felekezetek között. Úgy akarják feltüntetni Magyarországot, mint amelyik örökös tűzfészek Európa közepén s amelyet a többi népek nyugalmáért el kell törülni az élők sorából. Ezek a belső ellenségek rosszabbak a külsőknél, mert magukat magyaroknak vallják, élvezik mindazokat az előnyöket, amelyeket nekik e haza nyújt és mégis sírját ássák. Ezek az igazi hazaárulók, akik jogrendért üvöltenek és felforgatást idéznek elő, akiknél az anyagi haszon és az egyéni érvényesülés az első még akkor is, ha milliókat döntenek nyomorba és az egész ország tönkre is megy. Nekünk magyaroknak legszentebb kötelességünk a hazaszeretet, de amelynek nemcsak szavakban, hanem tettekben kell megnyilvánulnia. Minden egyes polgárnak ereje végső megfeszítéséig dolgoznia kell szerencsétlen hazánk újjáépítésén. Ebben az országban mindenki megtalálja a maga működési körét, de ehhez önismeret kell. Ismerjük meg először képességeinket és csak arra a szerepre vállalkozzunk, amelyet becsülettel be is tudunk tölteni, mert aki többet és mást akar, mint amennyit és amit képes, az elbukik és ezzel árt a közérdeknek. Ma mindenki szeret közdolgokkal és politikával foglalkozni, még ha arra hivatása sincs, pedig ez nem könnyű mesterség, hiszen ha az egyes iparágaknál megkívánják a kellő előismeretet és képesítést, akkor azt hiszem, a közügyben való részvételhez is meg kell követelni bizonyos hozzáértést, mert a kontárok munkája itt árthat legtöbbet. Vádolják a kormányt tehetetlenséggel. Tekintsünk vissza a múltra és azonnal meglátjuk, hogy soha olyan nehéz helyzetben még egy kormány sem volt, mint a mostani. Teljes összeomlás után a romokat kell előbb eltakarítani és ezer, meg ezer veszély és nehézségek között leromlott pénzünk mellett kell az újjáépítést végezni Soha egy kormány sem dolgozott annyit, mint a mostani, de sokan elfeledik a történteket s azt hiszik, hogy a háború előtti időket éljük, amikor nem voltak ellenségeink, országunk egész volt és minden létfeltételünk megvolt. Sokalják az adókat. .Vessünk csak számot s azonnal kitűnik, hogy mindennek az ára legalább is ötszázszorosra és még azon felül is emelkedett, az adók azonban ennyire nem emelkedtek. A kormány kénytelen az adókat emelni, hiszen az ő kiadásai is megsokszorosodtak, de kizárólag a polgárok teherviselő képességéig emeli és senkit tönkre nem tesz. A kormány gondoskodása mindenre kiterjed és anyagi erejéhez képest meg is tesz mindent. Tudomásom van arról, hogy az új belvízszabályozási törvény készülőben van. Az eddigi belvízszabályozási rendszer nem kielégítő, mert az ármentesítő társulatok nem jártak el azzal a gondoskodással, amelyet tőlük megkívánhatunk s a kormány el van határozva, ha ez tovább így tart, az ármentesítő társulatok autonómiáját felfüggeszti s kezébe veszi a belvízszabályozó-: - két, azokat a leggyorsab' elégedésre elintéz*' Kijelentem törvény '■ részint támo Újévi tisztelgések Vásárhely közéletének vezérférfiainál. A törvényhatósági bizottság tagjaiból, a gazda és iparos társadalom képviselőiből szívbeli parancsra összeállott impozáns küldöttség tisztelgett újesztendő reggelén dr Temesváry Géza főispánnál, dr Soós István polgármesternél, Kan Béla nemzetgyűlési képviselőnél, Csázár Lajos gazdasági főtanácsosnál a polgári párt elnökénél, Lázár Dezső gazdasági főtanácsosnál, a Gazdasági Egyesület elnökénél s Kovács József téglagyárosnál, a függetlenségi párt örökös lelki vezérénél.