Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. március (19. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Tele rajveszékelték ismét az egész világot, hogy Magyarországon, aki szólni mer, annak lakására „pokolgépet“ küldenek, akár képviselő, akár szerkesztő, akár goj, akár zsidó. S a bombákról a fegyverszakértők — akik sem a Kassai, sem a nagy, vagy kisantant szép szeméért nem hazudnak — megállapították, hogy inkább használhatók csokoládés doboznak, mint robbantásra. Egy millió koronát tűztek ki mégis annak részére, aki a bombamerénylőket akár,élve, akár halva kézrekeríti. Éppen nem mondják ilyen szigorúan, de csak így jön az ki. A tettes, vagy tettesek, ahogy ,a liberális sajtó a személyleírást megállapítja : a két szép szőke gyerek még nem került meg, de az ügy maga aligha le nincs már álcázva. Ugyanis a nyomok maguk nagyon gyanúsan éppen befelé vezetnek, oda a liberális et komp társaság körébe. Nem mondjuk, hogy így van, de a sejtés nem alaptalan, hogy az egész csak hangulatkeltésre volt hatírozva, vagyis inkább olyan volt, mint az önbetörés. De ha ez a gyanú nem elég, vizsgálódjunk csak egy kicsit olyan irányban, amely túl van a bombák szféráján. Új pártalakulással kísérleteztek csak nem régen, melynek nyilván nem volt más célja, mint hogy a keresztény nemzeti irányzatnak adjon olyan tust, mely egyelőre élét veszi el annak. Majd feláll a nemzetgyűlésben egy piros szegfűs képviselő és elkurjantja magát : hallatlan gonoszság, a kor szégyene, hogy „ártatlan“ embereket sínylődtetnek Zalaegerszegen az internáló táborban és ott kutyahússal etetik őket. S a műfelháborodással parlamenti bizottságot erőszakolnak ki, amely jobb ügyhöz méltó buzgalommal, fáradsággal megy hazaárulók, sikerek, világcsavargók, notórius munkakerülők, elitélt kémek és el nem távolítható toloncok közé. Ott az első percben kisül, hogy az egész csak hasból kapott nóta és az az elitélt, aki szóban van, volt gyeplegény, volt hóhérpribék, aki kedvtelésből ette és eszi a kutyahúst. És kisül, hogy egy csomó gonosztevő és ellensége saját nemzetének, az internáló táborban is aránylag jobban él, mint 2—3 millió ember Magyarországban, akik a mindennapi betévő falatot se mindig tudják kiverekedni az élettől. Kiderül, hogy mind üres vád és felfújt hólyag, mely az első fogásra elpukkan, de mikorra durranását meghallják, már tele van a világ, mert a liberális sajtó teleüvölti, hogy itt kutyahússal etetik a politikai foglyokat, hogy itt bombát vetnek arra, aki szólni mer, szóval hogy a Balkán nem a Szávánál végződik, hanem ott kezdődik felfelé. Szóval sikerült ismét teleordítani a világot, akkor, mikor a kisantant éppen meg akar ölni, amikor az ellenségeink meg akarnak enni, amikor a koronánkat lerombolják, tehát ezer külső ellenséghez csatlakozik erjesztő, bomlasztó, aljas ). Hódmezővásárhely, 1923 március 1 Csütörtök XIX. évfolyam 48. szám. Ara 15 korona. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Előfizetési ár helyben: Fél évre.......... K Negyedévre ... K Vidékre: Fél évre........... K Negyedévre ... K Telefomszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP orgyilokjával a belső, ők. Ha van a lelkünkben még keserűség, ha van felháborodás és önérzet, mindnek ide kell kigyúlnia a homlokunkra és az öklünkbe gyűlni. Megmutatni, hogy itt a nemzeti, magyar, keresztény gondolat a vezéreszmény s ezen a földön az istenen kívül csak egy ur van s az a magyar ! .. . Minden gazda öntethet 200 dohánypalántát magának, de a 200 tű után dij címén 50 kilogramm búza megfelelő tőzsdei árát kell illetékben befizetnie. A kisüstöt törkölyre és tengerire is kérik a kisgazdák,szik addig, mig a kisüstöt egészen szabaddá nem teszik. Szilvára és cefrére meg van ugyan már, de ez nem elég. A gazda télen a drága kukoricát kénytelen föletetni állataival. Ha bizonyos korlátok közt megengednék a lisztes anyagból a pálinkafőzést, akkor egy méter mázsa tengeriből kapnának 24 liter pálinkát. Ez 500 koronájával 12 ezer korona, amiből 4 ezer korona a kincstári illeték, a gazdának megmaradna 8 ezer koronája, vagyis visszakapná a tengeri árát és azonkívül megmaradna takarmánynak a moslék. Tehát a kincstár is jól járna, a gazda is. Az állatnak volna takarmánya s a gazda nem szorulna a butikusok pálinkájára. Említettük már lapunkban, hogy a kormányzó pártban felmerült az a kívánság, hogy bizonyos megszorításokkal és az illeték felemelésével ezután is engedélyezze a pénzügyminiszter a saját használatra szánt dohánytermesztését. Mint most értesülünk s amint azt Csontos Imre kisgazda képviselő Kisújszálláson, beszámolójában bejelentette, a pénzügyminiszterrel megtörtént a megállapodás, melynek értelmében 50 kgr. búza illeték ellenében minden gazdának meg fogják engedni hogy 200 fv dohányt neveljen a saját használatára. Erre vonatkozólag a rendelet hamarosan meg fog jelenni. Bejelentette Csontos Imre képviselő azt is, hogy nem nyug ül kell jönnie a annak napnak, amelyen a magyar igazság győzedelmeskedik! Nagy feltűnést keltett az a cikksorozat, amely a magyarság küzdelmes helyzetéről jelent meg a svéd sajtóban. A cikk szerzője, Waldemar Langle személyi tapasztalatok és megfigyelések alapján számolt be Magyarország helyzetéről. Mindenekelőtt megállapítja, hogy Magyarországon semmiféle háború-készülődés nem történik és figyelmezteti olvasóit, hogy ne üljenek fel a Magyarországról terjesztett ellenséges híreknek. Hangoztatja, hogy Daruváry külügyminiszterrel folytatott beszélgetésekből is azt látja, hogy a magyar külpolitika békés megegyezésre törekszik mindenfelé. Különösen fontos és figyelemreméltó a Daruváry külügyminiszterrel folytatott interjúnak az a befejező akkordja, amelyből kitűnik, hogy a magyarok aggodalommal tekintenek a Ruhrvidék megszállására, mert attól tartanak, hogy a kisantantnak hasonló szándékai lehetnek. A svéd cikk nagyon tárgyilagosan és elismerőleg nyilatkozik a magyar álláspontról. Megállapítja, hogy mindenki ismeri ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát és el kell jönnie annak a napnak, amikor a magyar igazság győzedelmeskedni fog. Szükségesnek tartja hangoztatni azt a szomorú tényt, hogy a mostani megcsonkított Magyarország erőtlen arra, hogy maga szerezze vissza igazát. Ennek az elfogulatlan és tárgyilagos külföldi véleménynek nagy jelentősége megérdelmi azt, hogy úgy külföldön, mint belföldön alaposan megfontolják és sajtóban érdeme szerint méltassák. Lázár Lajos elnök hétfőre tűzte ki a pótménlóvizsgálatot. Az őszi vizsgálat alkalmával sok ménló elmaradt s azóta is sok fejlődött ki. Ennek folyománya az, hogy eddig valami ötven gazdaember jelentkezett már a városházán, meg a lótenyész-bizottságnál, kérvén egy új vizsgálat kitűzését. Ennek a közóhajnak engedve, de lótenyészetünk büszke, régi jó nevének érdekében is Lázár Lajos gazdasági főtanácsos, a lótenyész bizottság elnöke március 5-én, hétfőn délelőtt 10 órára tűzte ki a pótménlóvizsgálatot a mázsaházhoz. Akik lovaikat elő akarják vezettetni, szombat délig jelentsék be a városházán, az emelet 12 szám alatt, a dr Juhász Mihály tanácsnok hivatalában. Az O. M. G. E. állásfoglalása a vám és cselédadók ügyében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató választmánya Pesten, a Köztelek nagytermében kedden ülést tartott, melyen megjelentek Bernet István, a Gazdaszövetség elnöke, Wekere Sándor, Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter és más gazdasági előkelőségek. Szó volt a mezőgazdasági és ipari vámvédelemről, melyre nézve Mutsenbacher Emil igazgató a következőket mindotra: A jövő gazdasági kibontakozás csak úgy képzelhető el, ha megszűnik az az izoláltság, amelyet évek óta szenved gazdasági életünk. Mérsékelt vámvédelmet akar a mezőgazdaság a hízott állatok vámjánál, úgyszintén a kertészeti és gyümölcscikkeknél, mégpedig az eddigi vámtételeknek legfeljebb 100 százalékos emelésével. A magyar mezőgazdaság álláspontja az, hogy az ipar, de különösen mezőgazdasági iparunk nemcsak a béke nívóra emelendő, hanem ennél magasabbra is kell fejleszteni, amit máskép el nem érhetünk, csak úgy, ha iparunk védelemben részesül a külföldi cikkekkel szemben. Káros azonban a gyáriparnak olyan védelme, amely a másik osztály elnyomására és a fogyasztóközönség megzsarolására irányul. A zsákgyárak aligképesek az ország szükségleteinek 20 százalékát előállítani. Ennek ellenére mégis olyan vámvédelmet követelnek, amely nemcsak nincsen arányban a szükséglet biztosításával, hanem másrészt a zsákipar fejlesztését sem mozdítaná elő. Az OMGE tehát a túlzások mérséklését követeli. Foglalkozott még a választmányi ülés a gazdasági cselédek kereseti adójának, a sérelmes jövedelmi és vagyonadó kivetésének és az értékpapír forgalmi adó felemelésének ügyével. A gazdáknak az a kívánsága, hogy a mezőgazdasági munkások kereseti adóját egy tételben vonják le a létminimum alapul vételével , a behajtást az állam hajtsa végre. Követeli ezenkívül a bevallási és behajtási terminus kitolását, amihez különben a miniszter már hozzá is járult. A Gazdasági Egyesület múlt évi működése. Titkári jelentés 1922-ről. VI. A vél. által kiküldött propaganda bizottság utján vezetőségünk az aratási munkálatok megkezdése előtt június hó folyamán az anyaegyesülethez való közelebbi kapcsolódás, az együttműködés megvalósítása s gazdatársainknak ez irányban leendő felvilágosítása érdekében a rendőrfőkapitányi hivatalnál történt előzetes bejelentés s hírlapi közlés után látogatást tett a kült. olvasóköröknél. Az OMGE előzetes értesítése alapján a pénzügyminiszter úr által elkészített s a nemzetgyűlés elé terjeszteni szándékolt földadó törvényjavaslatra vonatkozólag kérelemmel fordult vezetőségünk a földmtv. miniszter úrhoz, VII. 29-én, miszerint odahatni kegyeskedjék, hogy e törvényjavaslat tárgyalása a Pest vármegye székházánál augusztus hó 29-én megtartandó országos gazdagyűlés utánra halasztassék, ami úgyis történt. Ugyancsak itt említem meg, hogy a fent nevezett gyűlésen egyesületünk vált határozatából kifolyólag 14 tagból álló kiküldött bizottság útján hivatalosban képviseltette magát. VII. 30-án vál. határozatból kifolyólag közérdekű indokok alapján felirati kérelemmel fordult vezetőségünk a földmtv. miniszter úrhoz, miszerint az élő baromfi export engedélyezését megadni méltóztessék, hogy gazdatársadalmunk ezen a téren is, mint a többtermelés hívei, a kellő értékesítéssel úgy a saját nehéz megélhetési viszonyait, valamint szerencsétlen országunk újjáépítését jobban munkálhassa. VII. 31-én megkerestük a helybeli lakásügyi hivatalt aziránt, hogy székházunk helyiségeire — mivel a mér oly régóta húzódó Pápai-féle felmondási per VII 14 -én befejeződött — a szabad bérbeadás terén s a különféle alakulataink elhelyezése végett önrendelkezési jogunkat biztosítani szíveskedjék, ami meg is történt. Vezetésünk a múlt év tavaszán a pénztári iratok igazolása alapján tehermentesítette székházunkat, kifizette az 1896-ban kelt kezességi kötvény alapján bekebelezett tehertételekből a még fennálló circa 50.000 koronát. * Vezetőségünk vél. határozat alapján a váll állal kinevezett építkezési bizottság közreműködésével több izbeni értekezlet után a nyár és ősz folyamán megtette kellő intézkedését az egyesület székházának mikénti átalakítása és hasznosítására vonatkozólag. Helybeli építőmesterektől