Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. december (19. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

Hódmestovás­árhely, 1923 december 1. Szombat XIX. évfolyam 272. szám. Ara 300 korona. » HOflbgetésB­ér helybeei i VÁSÁRHELY! Felelő» szerkeszM is laptilajdonos i KUN BÉLA SzerkeratAség is kiadóhivatal Kossuth-tér. SasywMvro . .------Sf Vidékre • Sagpodftnra . .------K POGGETLEE POLITIKAI NAPILAP M»5«f#ns*áro • 87 Gépfegyverek voltak a porosz országgyűlés asz­talán a minap. A kommunista képviselők letagadták és moso­lyogva cáfolták, mintha ők fegy­veres pucscsban részesek volná­nak, erre szétnyílt a kormány asztalától balra levő függöny és a szolgák nehéz gépfegyvereket, fegyvereket és karabélyokat hur­coltak a terem közepére, melyeket a képviselők sűrün kitaláltattak. Ekkor felállt a miniszterelnök és kijelentette, hogy november 15-iké­­től mostanig több mint 4000 Mau­ser pisztolyt, 500 karabélyt, 24 ne­héz gépfegyvert és sok más fegy­vert találtak a kommunistáknál és koboztak el tőlük. Ezenkívül újabb fegyverraktárakra is bukkantak. El kell ismerni, hogy a szociál­demokrata párt egy kibocsátott kiáltványban minden közösséget megtagadott a kommunistákkal és éles kijelentéssel elítélte őket. De ennek dacára világos, hogy Po­roszországban és az egész Német­országban az újabb fegyveres próbálkozást a polgárság imponá­lóan összetartó ereje hiúsította meg. Ha nem látná azt a szociál­demokrata párt, hogy a német polgárság maga is végső elszánt­sággal kész fellépni életre-halálra szóló küzdelemben a kommunis­tákkal szemben, akkor nem tudná azt az ellenkezést ő sem kifejteni, aminek így tanúbizonyságát adja. Mennyire máskép volt nálunk 1919-ben! Meg kell vallanunk, hogy a magyar polgárság rétegei gyámoltalanok, pipogyék, várako­zók, kétkedők, sopánkodók, ker­­telők, alkalmazkodók és gyávák voltak , így tudott csakis a prole­tárdiktatúra zöld ágra jutni. A nemzet, melynek polgári ré­tegeiben sohasem inog meg az önbizalom és sohasem lesz úrré az erőszak előtt való behódolás,­­ nem fog tűrni és megengedni kommunizmust nemcsak hónapok­ra, de napokra sem. Az a nem­zet mely mindig az ősi hagyomá­nyok tiszteletét nézi többre a mo­dern kor divatos és gonosz jel­szavainál, sohasem fogja meg­engedni, hogy proletárdiktatúra címén a rablás, jogfosztogatás és gyilkolás pusztítsa el nemcsak a magántulajdonok sokaságát, ha­nem a nemzeti egyetemes érde­keket is. Gépfegyvereket vittek be a po­rosz országgyűlésbe, mint bűnjele­ket. Ezek a nem barátságos szer­számok azt a rendeltetést kapták, hogy ártatlan polgárok életét olt­sák ki abban az általános felfor­dulásban, melyet Berlinben és környékén a kommunisták csinál­tak volna. Nem sikerült. De az bizonyos, hogy a tanul­ság megvan. Ez pedig arra szól, hogy széthúzással sohasem lesz nemzeti erő, melyre hivatkozni, építeni lehetne s melyet fel is tudnánk használni a jövő meg­alapozására. Ha ellenben össze­tartanak egy nemzetnek különböző társadalmi rétegei és ha keresik az erők egyensúlyát, akkor jön a jobb jövő ! Nem az a kérdés, hogy ki a keresztény és ki a ma­gyar, hanem az, hogy ki a jobb keresztény és jobb magyar ! Az a kérdés, hogy ki tud és ki akar áldozni a Hazáért, ha kell, nem­csak vagyont, hanem vért és éle­tet is? Ki az, hol van az az em­ber és hol vannak ez ő követői, kik bátran hirdetik még a kommu­nista gépfegyverekkel szemben is, hogy csak a Haza boldogsága teremt­het népboldogságot is? Ha minden ember így fog gondolkodni, akkor a polgári rend minden gépfegy­verrel szemben is olyan erős lesz, mint a tölgy, mint a szikla, mint a jellem, mely sohasem inog, ha­nem mindig változatlan, hatalmas és örök marad. A Nemzetgyűlés szombaton dönt az Ulain-ügyben. A Nemzetgyűlés mai ülését Szes­­t­ov­s­z­k­y Béla elnök 11 órakor nyitotta meg. Az Ulaip-ügy első szónoka Tolla­v­i­c­z­i­n­i György gróf volt. Nézete sze­­rint felesleges ma már mentelmi jogról beszélni, mert a múltban történt esemé­nyek azt igazolják, hogy ilyen jog már nincsen. Az Ulaip ügyre rátérve kijelenti, hogy tettenérés nincs és Ulain fogvatar­­tása nem jogosult, mert az még nem bűn­cselekmény, hogy valaki Münchenbe akar utazni. A szerződés se komoly, mert hi­szen ahoz a másik fél, tudniillik a bajo­rok nem járultak hozzá, mert Döhmelt nem lehet tekinteni a bajor nemzet kép­viselőjének. P­ellaviczini után Gömbös Gyula szólalt fel. — A belügyminiszter úr — mondotta — azt állítja rólunk, hogy mi kalandor nacionalisták vagyunk és azonosítjuk ma­gunkat a bombavetőkkel. Tárgyilagos alapon győzzön meg bennünket a kor­mány igazáról, de ne éljen érvekkel. Mi nem azonosítjuk magunkat a bomba­­vetőkkel. — Miért védik hát épen az újságjaik­ban — kiáltották jobbról. — Érdekes, — folytatta Gömbös — , hogy az ellenzék ebben a kérdésben a kormánnyal tart­anak azért, hogy rajtunk, fajvédőkön üssenek. Nem vagyok híve semmiféle diktatúrának, önmagammal jönnék ellentétbe, ha ezt helyeselném. Kifogásolja azután, hogy a kormány a fajvédők gyűléseit nem engedélyezi. Az Ulain-ügyre rátérve ez a felfogása, hogy Ulaint adják ki a bíróságnak, majd ott felelni fog cselekedetéért. Nagy Emil igazságügyminiszter azt kéri, hogy lehetőleg holnap fejezzék be a vitát, amennyiben a Ház döntése nélkül az ügyészség nem tud intézkedni, már­pedig az lenne az érdek, hogy ez a kér­dés a bíróság előtt minél előbb tisztáz­­tassék. Szakács Andor indítványt tesz arra nézve, hogy a Ház mondja ki, miszerint Ulain mentelmi jogon sérelem nem esett s a kormány helyesen cselekedett, mikor Ulain letartóztatása iránt intézkedett. Rakovszky Iván belügyminiszter hozzájárul Szakács András indítvá­ny­ához. Ezután az elnök napirendi idítványt tett, melyet a Ház elfogadott. A legközelebbi ülés szombaton lesz, akkor szavazás lesz az Ulain-ügyben s már a földbirtoknovellát is tárgyalják. A belügyminiszter nyilatkozata a bombamerényletekről. Rakovszky Irén belügymi­niszter a bombamerénylet ügyében a következőket mondotta: — A múlt héten, amikor a vizs­gálat megindult, felhívtam a rend­őrség figyelmét arra, hogy a hoz­zám beérkezett jelentések szálai mind egy irányba vezetnek és a szálak mind a Márffy-féle tár­saság felé irányultak. Szinte fel­háborító, hogy milyen alacsony indokokkal akarták igazolni, illetve menteni eljárásukat. Amikor a vallatás során arról volt szó, hogy mi indította őket a bűncselekmény elkövetésére, az volt a felelet, hogy a külföldi kölcsönt akarták meghiúsítani, hogy így a kor­mánynak ártsanak. Az ilyen ala­csony indokból eredő következteté­sekkel szemben természetesen a legerélyesebben és legszigorúbban fogunk eljárni. Példát akarunk statuálni arra, hogy ilyen bűn­­cselekmények többé ne történ­hessenek meg. Nem azért történt Ulain letartóztatása sem, hogy akár a szocialistáknak, akár más ellenzéki pártoknak kedvezzen a kormány, hanem a letartóztatás azért történt, hogy az állam érde­keit szolgáljuk és a törvénynek mindenkivel szemben érvényt sze­rezzünk. A kisantant részt vesz Magyarország pénzügyi ellenőrzésében ? A londoni Daily News, mint egy ma érkezett tévirat jelenti, a Népszövetség pénzügyi bizottságának a magyar kölcsön ügyében tegnap hozott döntéséről azt közli, hogy a megállapodás a következő pontok alapján jött létre: 1. Az antant államai lemondanak a zálogjogról. 2. A Népszövetség Magyarországnak rövidlejáratú kölcsönt ad, amelyet a Nép­­szövetséghez tartozó államok adnak össze. 3. A Népszövetség ellenőrzi Magyar­ország pénzügyeit. 4. A jóvátételi fizetségekre Magyaror­szágnak további hiteleket szavaznak meg, amelyekre vonatkozóan megteszik az elő­készítő lépéseket. Az angol lap azt is tudni véli, hogy a kisántant államai is részt vesznek a ma­gyar pénzügyek ellenőrzésében s elenge­dik nekik azokat a kötelezettséget, ame­lyek rájuk, mint Magyarország utódálla­maira hárulnak. Az erdélyi magyar nők az oláh királynénál. Az elmúlt napokban fogadta Mária oláh királyné a sinaisi palota kastélyában az erdélyi ma­gyar asszonyok­­küldöttségét. Ez alkalommal az erdélyi magyar asszonyok 40 ezer anya nevé­ben aláírt memorandumot adtak át a királynénak, hogy támoga­tását kérjék az oláh kormány­nak a magyar iskolákat meg­megfojtó rendeletei ellen. A me­morandumban azt kérik, hogy a felekezeti iskolákban anyanyelvü­kön oktathassanak. Mária királynő Kenderffy Gáborné szavaira a következőket válaszolta : Meleg érdeklődéssel viseltetem az ügy iránt, amelyre figyelmemet felhívták. Érdeklődni fogok a rész­letek után, melyeket nem ismerek, legyenek meggyőződve, hogy a legnagyobb jóindulattal vagyok eltelve azok iránt, amiket nekem elmondottak. Ezután a királyné villásreggelin látta vendégül a ma­gyar asszonyokat amelyen jelen volt ez épen Sinajában tartózkodó szerb királyné 13. 3ag»nn—nacnczzr,■■ — Emelkedik a hadikölcsönök értéke. Névértéken felül is veszik. A magyar közönség hatalmas pénzáldo­­zatokat is hozott a háborúban, amikor aranykorona értékben kifejezve 17 milliárd hadikölcsönt jegyzett. Az összeomlás után gyors ütemben kezdett visszafejlődni a hadikölcsönköt­vények árfolyama, úgyhogy az S,S százalékos címletek mély­pontjukat 33 koronánál, a 6 száza­lékos kötvények pedig 33 koronánál érték el. Némi keresletet idézett elő a hadikölcsönpiacon a múlt nyáron életbe­­léptetett bankárrendelet, mert a magán­­bankárok kauciójának letételét hadikötvé­­nyekben is megengedte. Azóta alig fogla­.l­­kozott a nyilvánosság a háborús címletek ügyével, amely pedig többnyire szegé­­nyebb soron széles rétegeket közelről érint. Érthető meglepetést fog kelteni most az a nagyarányú javulás, amely az utolsó hetek folyamán a hadikötvé­­nyek árfolyamában mutatkozott. A legutóbbi tőzsdén a 6 százalékos hadiköt­­vény árfolyamát már 93 koronával jegyez­ték, ami igazán szép előhaladás a 33 ko­ronás régi árfolyammal szemben. Az 5,5 százalékos kötvények ugyanekkor 87—90 koronára drágultak, figyelembe véve, hogy a vagyonváltság alkalmával a 100 koro­nánál nagyobb címletek 15 korona vé­t­­séget fizettek s ennélfogva névértékük 35 koronára szállt alá, ez azt jelenti, hogy a 90 koronás tőzsdei árfolyam folytán ezek a kötvények névértékük fölé emel­kedtek. A hadikölcsönpiacon változatlanul tart a kereslet, ami mindenesetre jó fényt vet a kincstárral szemben mutatkozó biza­lomra. A vásárlók igen jelentős része azokból kerül ki, akik letét céljára veszik a hadikötvényeket és pénzügyi körökben nem tartják kizártnak a címletek további árfejlődését. Áru ezeken a magasabb ár­folyamokon alig kerül piacra. A magyar zászló. A kultuszminiszter elrendelte, hogy az ifjúság évmegnyitó ünnepek alkalmával tisztelegve vonuljon el a nemzeti zászló előtt. Igen sokaknak a felnőttek közül is szük­ségük van reá, hogy a nemzeti zászló jelentőségét szívükben, lelkükben felújítsák. Hogy ne csak egy piros-fehér-zöld színű szövetet lássanak benne, hanem érezzék azt, hogy a nemzeti zászló egyet jelent a magyar ember tekintélyével. Hogy a magyar zászlót ért sérelem, az egész magyar nemzetet érte, külön-külön minden magyar embert alázott meg. Tehát a ma­gyar nemzet tekintélyét, becsületét sértették meg azok, akik a magyar zászlót bemocskolják, vagy eltépik. Ilyen tettet önérzetes magyar ember meg­­torlatlanul nem hagy. A nemzeti zászlót minden körülmények között igyekszik megóvni minden igaz magyar, minden önérzetes hazafi. Ez a magyar önérzet késztette dr G­o­d­i­c­s Imre menekült ref. lelkészt is arra, hogy emberi és papi mél­tóságát is kockára téve, átmentse a meg­szállott területről a magyar zászlót is, hogy az ellenség azt meg ne csúfolhassa. Ez az igaz magyar érzés adta a kis Kovács Palinak is a következő szavakat az eja- Hódmezővásárhelyi KERESKEDELMI BANK Részvénytársaság. Alaptőke 50 millió K. Telefonszámai: Hl. Ambrássy-u. Bereczk-palota. Táviratcím : Kommercbank. Bank, áru és értéktőzsdei megbízásokat megbízhatóan, leggyorsabban eszközöl. Poszt­ói kamatozásra Isgoln­yisshhan elfogad, folyósít kölcsstockot.

Next