Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. február (20. évfolyam, 27-49. szám)

1924-02-01 / 27. szám

toztatáaljuk két gyors apirokra s mellett Tőzsdei legelőiljesitjük R.-t. k. aztékban pirosnál . Ugyan 543 St lésfi egy ic és ízben ,réste, Korín Jenő 584 idő, ____636 nkaért jc i Csomai- 607 közönség ikasomon kárpitos íny készi fában és s végzek, kárpitos i. iben levő Janos-féle ladkézből és 19 24 kor tarta Szentesi irodájá let Ígérő- 625 máson a 1 egy tej találó 50 p kiado- 695 n a 83 a szemben, 35 négyfavetéssel is közön ír eladó -dólyás___670 i részéből dik feb lén. Tennék nők, 59. vegy ő Vörös sakoktetó 676 ebsivéreinek ,utca 22 _____602 a 17 előszoba, istálló és én eladó tpi napo- 688 ,sárban, 3 szám ilt, értékintett ház nagy teli házzal 587él holdpárjával. 683 A szövőszék kifigurázását, tartotta élvezetesnek a minap egyik szocialista képviselő a nemzetgyűlésen. A főúri hölgyek szórakozásának, kedvtelésének nevezte a háziipar gyakorlását, szóval a hiúság vásárjának. Nem igazi népsegítő munkának, hanem humbugnak. Nem valódi iparpártolásnak, hanem csak mutatónak, látszatnak. Pedig a kommunizmus erkölcsrontó, dologtalansági mételyt terjesztő lelki pestises uralma után valóságos megújhodást jelentett s a jobb jövendőnek reménységet hintette el a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének alakulása és toborzó munkája. Nemcsak beszéddel, buzditással teljesítette a nemzetmentés kötelességét a Mansz, nemcsak aháromszinü pirosfehér-zöld lobogóhoz hívogatta vissza az eltévelyedett női lelkeket és akik mindig hívek voltak s a kommün alatt sem tántorodtak el, nemcsak ezeket erősítette, hanem a kétkezi dologra szoktatta reá mindazokat, akikben csak egy csepp jóra való hajlandóság volt és van. Igen , a szövőszék, ez a régi magyar munka alkalmatosság jelképe lett annak a tevékenységnek is, melylyel ez a csalódott, megrabolt, halálra ítélt, de élni akaró és tudó nemzet az eljövendő szebb évek aranyszálait készitgeti. Igen , a szövőszék jelképe lett az ősök hagyományai tiszteletének s igy annak is, hogy nemzeti múltúak erényeitől a magyar asszonyt elszakítani nem lehet, mert azok az erények ma is élnek, legföljebb csak szunnyadnak, de ha van életre hívó, ki szózatot zeng asszonytársaihoz, mint Tormay Cecil cselekedte, akkor a magyar női erények a szunnyadó parázsból, a hamu alól életre kelnek, hatnak, világítanak, ragyognak, alkotnak s a magyar honleányi hűség és hazaszeretet áldásait terjesztik nemcsak a családi körre, hanem a társadalomra is, sőt magára az állami életre, a hivatali funkciókhoz társul adván az asszonyi lélek és asszonyi kéz lelkes építő munkáját. Mert nemcsak ott dől el ennek a nemzetnek sorsa, hogy fiaiban, sorsa felelős intézőiben lesz-e elég erő, elég kitartás, elég ész és elég akarat, meg elhatározás arra, hogy önzetlenül cselekedjék és cselekedtessék másokkal mindezt, ami csak a közjóra szolgál s hogy a történelmi jogainkról való lemondást, ennek még halvány árnyékát is elűzzék a nemzeti közvéleménytől s a régi Nagy Magyarország területi épségének tudatát, annak minden jövőbeli kötelezettségével és tettre készségével ébren tartsák, hanem ott is határolódik el nemzetünk sorsa, hogy asszonyaiban, a ma Hódmeszővásárhelfi E 111 S E ID B L H I Bili HesszényUraaság. Alaptőke 50 millió K. Telefonszáraai ■ ist. Andrássy-u. Bereczk-palota. Táviratcíme: Kommercbank. Bank, áru és értéktőzsdei megbízásokat megbízhatóan, leggyorsabban eszközök Közvetlen tőzdei telefon összeköttetés. Pénzt bet! kamatozásra legelőnyésebben elfogad. Folyósít kölesöséket, gyar anyákban lesz-e a férfiakéhoz hasonló öntudat, kitartás, nevelő munka és elszántság a veszedelmek, megpróbáltatások közt is csorbítatlanul magyar jövő építésére. Legyenek áldottak a szövőszékek, melyek ennek a Jövőnek fonalait, szálait teszik alkotó munkával mindnyájunknak közkincsévé. Hódmezővásárhely, 1924 február 1. Péntek Ráfizetést És helyben i iwsrwlévr* . . 20000 R Vidékre i 'neyedévrin . . 25000 ¥/ feldonazto 87 i Ars300 korona. XX. évfolyam 27. szám. VASARHELYI Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesstőcég és kiadóhivatal Kmntk4ír. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felemelték a rokkantak, az özvegyek és az árvák járandóságait. A hivatalos leplei száma közli a nem hivatásos állományból származó hadirökkentők, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló új rendeletet, amelyet Vasa József népjóléti miniszter bocsátott ki. A bevezető rész ismerteti azokat a módosításokat, amelyeket az új rendelet a megelőzőkkel szemben felmutat, majd bejelenti, hogy ellátásra igényük van ezentúl mindazoknak a hadiözvegyeknek és hadiárváknak, akiknek állandó jövedelme a havi 100 ezer koronát meg nem haladja. Az új rendet a rokkantóradákokat 25 százalékos keresetképességcsökkenés esetében évi 33 ezer koronában, 50 százaléknál 108 ezer, 75 százaléknál 315 ezer, és 100 százalékos keresetképeségcsökkenés esetében évi 720 ezer koronában állapítja meg Abban az esetben, ha a rokkant rangosztályba sorozott havidíjas vagy havidíjasjelölt volt, vagy rokkanttá válása előtt egyévi önkéntesi kedvezményre szerzett jogot, a járadékok következőképen módosulnak : 25 százalékos keresetképességcsökkenés esetén évi 72 ezer korona, 50 százalékosnál 216 ezer, 75 százalékosnál 630 ezer korona és 100százalékosnál 1,400 000 korona. Azok a hedirokkantak, akik szakképzettséget igénylő foglalkozást gyakoroltak, vagy pedig önálló mezőgazdák, iparosok és kereskedők voltak, valamint azok, akik altiszti rangfokozatot értek el, 50 százalékos keresetképesség csökkenés esetében évi 162 ezer koronát, 75 százalékosnál 472.500 és 100 százalékosnál évi 1 080 ezer koronát kapnak. A hadiözvegyek a felsorolt csoportnak megfelelően évi 72 ezer, 144 ezer, vagy 108 ezer korona segítségben részesülnek. A hadirokkantak gyermekei a megállapított járadékok egytized részét, az etyátlan hadiárvák pedig a megállapított özvegyi járadék egyötöd részét kapják nevelési pótlék fejében A teljesen érva gyermekek évi 57 600, illetve 108 ezer korona segítségben részesülnek. A felmenő égbeli rokonok és szülötten testvérek részére évi 28 800, illetve 54 ezer koronát állapít meg a rendelet A különböző pótlékok és temetkezési segítségek a felemelt ellátási összegekhez igazodnak. Mit kell fizetni üzletbér fejében 1924 február he 1-én ? A napokban közöltük azt, hogy menynyi lakbért kell február 1 én fizetni. Kereskedő előfizetőink felkérésére most itt közöljük, miként kell az üzletbért kiszámítani . Az elmúlt november 1 évi üzletbér fejében kellett fizetni az 1923 augusztusi bérnek nyolcszorosát, azután a bér egytizenhatod részének levonása után fennmaradó összeg 25 százalékát kincstári haszonrészesedés címén s ugyanezen egytizenhatod résszel csökkentett összeg után 3 százalék házmester pénzt. A február 1 én, de legkésőbb február 5-ig fizetendő házbér ugyanezen tételekből alakul ki, még csak hozzá kell adni a nyers házbér 20 százalékát, vagyis egyötöd részét. Például, ha Valaki 1923 novemberi évnegyedre fizetett 500000 korona üzletbért, akkor 1924 februári évnegyedre kell fizetnie 500.000 korona bolt bért, hozzá változatlan tétel gyanánt megállapítva a bérösszeg egytizenhatod részét a háztulajdonos egyéb kiadások (szemétfuvarozás, pöcegödör tisztítás stb.) címén terhelő kiadások megtérítésére 31 250 koronát, továbbá a most mondott összeggel (31.250 koronával) kissebbített boltbér 25 százalékát, azaz egynegyed részét kincstári haszonrészesedés címén, tehát példánkban 117.882 koronát. Ezenkívül az egytizenhatod résszel kisebbített boltbér 3 százalékát házmesterpénz címén és végül — ami a februári évnegyedre szánt újítás — a bérösszeg 20 százalékát, azaz egyötöd részét hozza, ami a mi példánkon 100.000 korona, tehát fizet 762 570 koronát. Hogy az a kiskereskedő, vagy kisiparos ezt az összeget a mai üzletmenetek mellett honnan vegye, erről még egy rendelet sem szólt. A munkásnők levették a szocialisták kalapjait a Hymnusz alatt. Tatáról jelentik: A tatabányai bányászok a tatai népház nagytermében nagygyűlést tartottak, amelyben a keresztényszocialista bányamunkások szövetsége képviseletében Taubler János jelent meg. A gyűlés folyamán a közönség szociáldemokrata része fülsikító lármába kezdett. A szónokok beszéde után a közönség a Hymnuszt kezdte énekelni, de a szociáldemokraták azt is megzavarták azzal, hogy legnagyobb részük nem vette le a kalapját. A munkásnők erre rátámadtak a tüntetőkre és egyenkint verték le a kalapjukat. A szociáldemokraták ezután tüntetőleg elhagyták a termet. Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését pont 11 órakor nyitotta meg Leitovszky Béla elnök. Lendvai István személyes kérdésben szólalt fel. Férfias kötelességének tartja, hogy megkövesse a Házat tegnapi viselkedéséért, amellyel a Ház tanácskozó rendjét zavarta. Ezt saját elhatározásából teszi, be sem várva a mentelmi bizottság határozatot, amely elött tisztelettel fog meghajolni, bármilyen legyen is az. Mentségül szolgáljon ez a vihar, amely tegnap a teremben tombolt. Ezután az indemnitási javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Áttérnek a földreformnovella részletes tárgyalására. A második szakaszhoz Farkas Tibor szól hozzá. Csatlakozik Ruppert javaslatához. Dénes István kijelenti, hogy nem lehet kizárni a földigénylésből azokat, akik a forradalmi eseményekben részt vettek. Hiszen Nagyatádi is közzéjük tartozik. Ezért a Károlyi forradalomban részvevőket nem zárhatják ki a földigénylésből. Nagyatádi: Azokat nem hagyhatjuk ki, csak azokat, akik a kommunizmusban vettek részt. A vadházasságban élő hadiözvegyeket sem lehet kizárni, mert hiszen ezek nem erkölcstelenségből élnek vadházasságban, hanem legtöbbnyire azért, mert a holttányilvánítás hosszú idő óta szünetel. Indítványozza, hogy a második szakasz 5k pontjaként iktassanak be egy pontot, amely szerint ez, aki bűntett, vagy az állam ellen irányuló bűntény miatt bírói eljárás alatt élt, vagy akit elítéltek, vagy büntetését nem töltötte ki, továbbá ez, aki erkölcstelen vagy munkanélküli életmódot folytat, érdemetlen az ingatlanhoz való jutásra. Ezeket lehet kizárni a földigénylésből. Mándy Sámuel Dénes Istvánnal szemben hivatkozik arra, hogy megtörténhet, hogy valaki bezárásra ítélhető el, mégis kap földet, még mielőtt a börtönben ül. Nem lehet olyan egyöntetű a földreform végrehajtása. Vidékenként különkülön kell mérlegelni a helyzetet. Néhány év múlva az a föld, amelyet most kiosztottak, amúgy is a kisbirtokoshoz fog vándorolni. Ezért nem tartja helyesnek sem Dénes, sem Ruppert indítványét. Nagyatádi Szabó István reflektál a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a visszavándorlás nemzeti és gazdasági szempontból kívánatos volna, elsősorban azonban az itthon maradtakat kell kielégíteni Ha marad föld, azt a telepítés céljaira kell fordítani, mert hiszen igen sokan vannak itthon is, akik nem jutottak földhöz és akik a telepítés alkalmával földhöz juttathatók. Eszébe sincs, hogy a visszavándorlást háttérbe szorítsa, de a tömeges visszavándorlás egyelőre még nem kívánatos, mert nincs elég területünk. Hogy eloszlassa Ruppert aggályait, módosítást terjeszt be. Ruppert a miniszter megnyugtató kijelentésére indítványát visszavonja. Szekeli Andor Dénes István módosítását elfogadásra ajánlja. Nagyatádi kijelenti Dénes indítványára, hogy érintkezésbe lép a Földbirtokrendező Bírósággal, de tudomása szerint a bíróság ezideig sem zárta ki a védházasságban élőket a földigénylők közül. Dénes a miniszter kijelentésére indítványát visszavonja. A Ház Dénes indítványát elveti és a második szakasz negyedik pontját az előadók módosításával fogadják el. Ezután a második szakasz 5 ik pontjára térnek át. Haller József, Létay Ernő és Dénes István szólalnak fel. Az utóbbi kéri, hogy a törpebirtok nagyságét precizírozzák. A minimum két katasztrális hold. Neubauer előadó reflektál Dénes felszólalására és kijelenti, hogy a törvényjavaslatban foglaltak úgy is rendezik ezt e kérdést, éppen ezért kéri Dénes indítványának elvetését. Gaál Gaszton a második szakaszhez új 6 ik pont beiktatását javasolja. Rámutat arra, hogy a törvény ez igénylők bizonyos csoportját állapítja meg és előírja, hogy ezeket a csoportokat elsősorban kell kielégíteni. Mielőtt még az első csoportot kielégítenék, olyanokat juttatnak földhöz, akiknek a földhöz juttatása ellentétben áll a törvény intencióival. Azt mondják, hogy egyes elővásárlási földbirtokokban aktív tisztviselők is kapnak földet. Ha ez megtörtént, akkor felborul minden ebben az országban. Ezt a törvényt a nép érdekében csinálták és nem katonatisztekre és egyéb magas állású egyénekre. Lehetetlennek tartja, hogy nemzetgyűlési képviselő igényeljen és kapjon földet a földreform alapján. Ez arculcsapása a közéleti morálnak. A képviselőnek az a hivatása, hogy az esetleges előforduló visszaéléseket megszüntesse. Semmiesetre sem tartja megengedhetőnek, hogy egy képviselő odatartja a markát földért. Majd indítványt terjeszt be, amely szerint nemzetgyűlési képviselő, katonai és közalkalmazott földhöz semmikép sem juthat. Nagyatádi kijelenti, hogy a földmivelésügyi minisztérium tisztviselői közül eddig még egyik sem igényelt földet. Az elővásárlási földek elosztása révén senkisem jutott földhöz a földmivelésügyi minisztériumban. Ami ezt illeti, hogy nemzetgyűlési képviselő földet ne igényelhessen, annak van alapja, amit különben Gaál Gaszton is kifejtett. Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy vannak kisgazda képviselők is, akiknek olyan kevés birtokuk van, hogy ha képviselők nem volnának, beleesnének a földet igénylők kategóriájába Nem kívánok a nemzetgyűlés többségének határozata ellen foglalni állást, nem akarok ebben döntő szerepet játszani, a döntést a nemzetgyűlésre bízom. Sokoropátkay Szabó István elfogadja Gaál Gaszton indítványát, pedig ez őt érinti a legsúlyosabban, de belátja, hogy képviselő nem juthat földhöz. Gaél Gaszton első indítványét fentartja a második indítványát Rácz János módosításával magáévá teszi. Az indítvány első részét a Ház elveti, a második részt pedig egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután az ülést délután 4 óráig felfüggeszti.