Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. május (20. évfolyam, 98-122. szám)

1924-05-01 / 98. szám

tiintelen 293 er-í. i-It!•n 8 a. 145 .16 n r n■1 nt, )il uI-31.3ail8 * n ,ilő A törvényhatóság áprilisi közgyűlése. A létszámapasztás egyelőre függőben marad. — Kicsibe megvalósul a kenderáztató. Lázár Leron fontosnak tartja ezt a kérdést, épen ezért ezt javasolja, hogy Kenyeretégláson 2—300 öl területen csináljanak kenderáztatót, ez nem fog sokba kerülni. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács javaslatát Lázár Lajos indítványával kiegészítve, így tehát Kenyéretégláson, ha Ma méretekben is, de megvalósul a keróztató. A létszámapasztáskérdése. A létszámapasztás kérdése dr Heringer Gyula és társai felebbezésük folytán került a közgyűlés elé. Genersich Antal dr rámutatt arra, hogy valaki részinformációt adott a belügyminiszternek s ennek tudható be a sérelmes döntés. Azt fejtegette, hogy maga a főispán se tartja a jelenlegi formájában keresztülvihetőnek ezt a dolgot. Végül azt javasolta, hogy a felebbezésekelőtt egyelőre térjenek napirendre s várják be, míg a közigazgatási bizottság felterjesztésére válaszol a belügyminiszter. Balogh Sándor azt mondja, hogy családiasan kellett volna megoldani a létszámapasztást s akkor nem lett volna olyan baj, ami most bekövetkezett. Míg rendeletet rendelet után adnak ki s a közigazgatást nem egyszerűsítik, addig létszámapasztásról komolyan nem lehet beszélni. Azt javasolja: írjon fel a közgyűlést a belügyminiszterhez, hogy a létszámapasztás keresztülvitelét bízza a városra. Soós István dr polgármester szerint a dönítés csak látszólagosan adott igazat Balogh Sándornak. Ő ma is azon az állásponton van, hogy a városnál nem lehet létszámot apasztani, mert a közigazgatás munkája nem fogy, de növekszik. — Azok, — mondotta a polgármester — akik a létszámapasztás ellen voltak, nem tudták, hogy egy abszurd, részakaratú információ alapján lesz megoldva a kérdés, melynek még a személyes éle is van, hiszen név szerint lettek megnézve az elbocsátandók, kik között sokan vannak, akikre szükségünk van s azokat hagyták a nyakunkon, akik közül számosat elengedhetnénk. A polgármester felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Oehntzsich Antal úr és Balogh Sándor indítványait, így a B. listások mindaddig maradnak, míg a miniszter a közigazgatási bizottság, illetve a közgyűlés felirataira nem válaszol A város ét a Nemzeti Bank. A városi tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeiből 25 darabot jegyezzen.A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Kisebb ügyek: Kovács L. Zoltán földbirtokosnak kisvesát építésére engedélyt adtak. Az Egyetemi Hallgatók Körének segélyét 1 millió koronára felemelték. Faragó János dr. fogalmazónak 6 heti szabadságot adtak. A közgyűlést Soms István dr polgármester 11 óra után zárta be. A törvényhatósági bizottság tegnap délelőtt tartotta meg április havi közgyűlését.A törvényhatósági közgyűlés állást foglalt az adók egységesítése és egyszerűsítése mellett abból indulván ki, hogy a jelenlegi, szinte zaklatásszerű rendszer nyugtalanílólag hat a közönség körében, ez pedig épen a jelenlegi helyzetben nem kívánatos. Foglalkozott a közgyűlés a létszámeposztással kapcsolatos miniszteri döntéssel is , e tárgyban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a létszámapasztás jelenlegi formájában nem hajtható végre, mert az a közigazgatás zavartalan ügymenetét hátrányosan befolyásolná. A közgyűlésről tudósítónk az alábbiakat jelenti: A közgyűlést 9 óra után nyitotta meg Soós István dr polgármester, aki bejelentette, hogy Aigner Károly dr főispán betegsége miatt nem elnökölhet. A polgármesteri jelentést Medveczky Imre dr főjegyző olvata fel. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban Mónus Ferenc a kisvasút kérdését tette szóvá. Elmondotta, hogy lehetetlen az a huzavona, mely ennél a fontos dolognál tapasztalható. Az javasolja, hogy a közgyűlés sürgesse meg a jóváhagyást, mert a gazdák megvalósítva szeretnék látni a vasút kérdését. A felszólalásra Csáky Lajos úr válaszolt. Előadta, hogy Szathmáry Tihamér, Kun Béla és ő jártak el ebben az ügyben Bethlen miniszterelnöknél, aki ígéretet tett a kedvező elintézésre. Véleménye szerint nincs szükség arra, hogy a törvényhatóság külön sürgesse ezt a dolgot. A főügyész felszólalása után a közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul vette. Vita a kenderáztató körül. A Gazdasági Egyesület Kenyeretégláson egy kenderáztató létesítését kérte. A tanács azt javasolta, hogy a város csak azon esetben készíttesse el a kenderáztatót, ha az érdekeltek 1000 hold kender termelésére kötelezik magukat. A tanács javaslatával szemben Balogh Sándor ezt vitatta, hogy a kenderáztatóra szükség van s nem olyan nagyarányú dolgot akarnak csinálni, mint ahogy a tanács elképzeli, hiszen csak egy gödröt kell ásni. Hős Nagy Kálmán örömmel látja, hogy az ő gondolata, melyet még 1918- ban meg akart valósíttatni, ismét a közgyűlés elé került- Ő is azon a vélemé nyen van, mint Balogh Sándor, meg kell csinálni kisarányokban a kenderáztatót. Banga Sándor szintén Balogh Sándor javaslatát pártolta. Reich Ede szakszerű felvilágosítást adott arról, hogy egy kenderáztatót miként kell megépíteni. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi körülmények között óriási költségeket igényelne a kenderáztató létesítése. Cséky Ferenc a tanács javaslatát pártolta, az fejtegetvén, hogy míg nincs kendertermelés, addig nem lehet kenderáztató tási lámpákat felszerelni. Sok vita volt emiatt, mert a telep azt vitatta, hogy az új lámpákat a város köteles felszereltetni a változott gazdasági viszonyok folytán. A döntőbizottság salamoni ítéletet hozott; kimondotta, hogy a jövőben felállítandó közvilágítási lámpák költségeinek felét az érdekeltek, felét a villanyostelep tartozik fizetni. A fentiek folytán, ha valamelyik utcaérdekeltség új lámpát kér, a költségek felét viselni tartozik. A terek világítása. A szerződés 17. pontját ismegváltoztatta a döntőbizottság s kötelezte a vállalatot, hogy a város kívánságára tartozik a terek világítására tiz darab 4000 wattos izzólámpát felszerelni s évenként tízezer lámpaórát ingyen világítani. A felszerelési költségek a vállalatot terhelik. Érdekes az ítéletnek az a része is, mely kimondja, hogy új árammérők beállításánál az árammérő óra értékének felerészét a fogyasztó tartozik fizetni. Amit nem lehet felszámítani. Sok esetben megtörtént, hogy lakásváltozásoknál és kezvételeknél a villamostelep az új lakás, illetve háztulajdonosokkal az árammérőóra értékét megtéríttették. Ezt kifogásolta a tanács. A döntőbizottság a tanács érvelését el is fogadta s úgy határozott, hogy lakásváltozások esetén a vállalatnak nincs joga átírási, vagy hasonló díjakat felszámítani. Ki fizeti az eljárási költségeket ? A döntőbizottság működésével kapcsolatos költségeket, melyek összesen 25 millió 69 ezer koronát tesznek ki, a villamostelep fogja fizetni, mert ő kérte a döntőbizottsági határozatot. Itt említjük meg, hogy április hóra az egységárat a szénárból, az aranykorona értékéből és a svájci frank értékéből fogják kalkulálni; az áprilisi egységár a márciusihoz képest lényegtelen kis változást fog mutatni. ár a én ver f. iá-11. lezám lekett 3áépiél-bk k3 lás nián -JL5 i áló el314 sió. yiu in finya sür*y aA alt,u 312 val ssa 251 val 297 r e /(Ica HódnunAvánárboly, 1924 május 1—2. Csütörtök—Péntek- Ara 800 korona XX. évfolyam 98. szám. Előfizet««!! to helyben ! VASARHELYI Felds« teleptulajdonos KUN BÉLA SzerkesstSeSite kiadóhivatal Koeeath-tér. ------K POGGETKES POK THAI LAPIkAP Vidékrel negyedévre .------K Telefonazám 87 Ha csordultig van a pohár s nem fér több bele, akkor kicsordul. Ha túl van hevítve a lombik gőzzel s annak nincs szabad kijárata, akkor a lombik felrobban s a közelben állókat megsebesíti, esetleg életveszélyesen is. Ha a folyó megárad s gyenge a gátja, akkor áttöri azt. Ha a kebel telve van indulattal, szenvedéllyel s nincs ami lehassza, sőt a külső körülmények fejlesztik és izzásba viszik a belső tüzet, akkor az emberi keblekből is kitör a forrongás, a tüzes láva. így vannak, ilyen helyzetben a megszállott északmagyarországi felvidék tótjai. A csehek ellen irtózatos elkeseredés dúl bennük. Mert a csehek, zsarnokok, akik nemcsak nyelvük elfelejtésére, megtagadására erőszakolják a tótokat, nemcsak a beolvasztástforszírozzák, hanem minden úton-módon szekírozzák, anyagilag pumpolják, sarcolják őket. Azt akarják a csehek, hogy a tótok is legyenek csehekké, vezetőiket üldözik, bebörtönzik, a bíróságok előtt a cseh nyelv használatára kényszerítik őket s a mint egykor Kolonics Magyarországot németté, aztán szolgává akarta tenni s amint Metternich hasonló célzatú politikát folytatott, mint a bécsi kamatilla feje, — azonképen a csehek a tótokat is először csehekké, aztán szolgákká akarják tenni, mert csak igy remélik, hogy a háborúban kimutatott gyávaságuk jutalmául, bérencdijjául a nagyantanttól kapott magyar felvidéket meg tudják tartani birtokukban államalkotó erő és képesség nélkül is, fut ranggal, praktikával, zsarnoksággal és erőszakkal. Anyagilag is meg akarják törni a tótságot, melynek nyaka közé az adók különféle fajtáit egész szakajtó kosárral szórják, hogy pedig az adó szekírozásnak különlegességeit is bemutassák, adóval sújtják az utcára néző ablakokat s a gyümölcsfákat is. Ha a tót leányzó, vagy tót menyecske az ő felvidéki kis falujában vasárnaponként (mert máskor nem ér reá a dolog miatt) kitekint az utcára néző ablakon, akkor ezért már adót szed a cseh s ha jól terem az alma, vagy körtefa s eladja termését a tót tatyafi, azért szintén fizeti a forgalmi adót, de hogy gyümölcsfája van, hogy az a földből kinőtt, azért külön fizeti a gyümölcsfa-adót. Nem csoda, ha ilyen vekszálások miatt végleg elkeseredett a tót nép s megbánta ugyancsak, hogy Juriga, Hlinka és Dula Máté izgató szavaira hallgatva a múltban, a Magyarországtól való elszakadást követelte. A fent nevezett vezérek szintén megbánták már, hogy a csehek jármába segítették hajtani a tót népet s ma szívesen megmaradnának már a régi Magyarország kötelékében s nincs más vágyuk, csak az, hogy külön autonómiát kapnának. Sajnos, ez egyelőre kivihetetlen. A gyümölcs azonban érik. A tót nép forradalmi jellegű mozgolódásának kétségen kívül eredménye lesz. Hiába az elnyomási, elfojtási szándék, a nagy embertömegeknek elementáris erővel kitörő érzelem és indulatháborgása végül mégis csak erősebb, mint a szuronyok és puskák erőszaka. A cseh-szlovák új államalakulat nem szilárd alapon nyugszik, talaja a néplélekben nincs, hanem ingoványba süpped előbb-utóbb, épen azért legyünk mi magyarok résen ! Megérkezett a villanyos döntőbizottság határozata. A szerződés két pontját megváltoztatták. — A költségeket a társaság viseli. A Solti-, Greguss- és Szücs-féle malmok áramfogyasztási díja hektórattóránként 375 korona, a további hét darálómalomé 434 korona, minden más elektromos motor után 520 korona. Az árammérő díja 2240 korona. A számlázott összegek után a vállalat 3 százalék forgalmi adót számíthat fel. Május elsejétől a fogyasztók előleget tartoznak fizetni, melynek összege az előző havi fogyasztás értéke. Az előleg összege a következő hóra a számlán a fogyasztásnak megfelelőleg elszámolandó. Az új lámpák felállítása. A város és a villamostelep között érvényben volt szerződés szerint a villamostelep tartozott a tanács által elrendelt új közvilág.A villanyos egységárak ügyében hozott döntőbizottsági határozatot röviden már közöltük. Tegnap érkezett le a tanácshoz a bizottság késés határozata, mely a követik a fontosabb dolgokat tartalmazza . A telep a múlt év július 1-re visszamenőleg kérte megállapítani az árakat, ezt azonban a döntőbiottság nem teljesítette, a július 1-től évember 31-ig fizetett díjakat érintetlenül hagyta. Januárra és februárra a már megállapított ideiglenes árakat véglegesebbnek tekintenék, márciusra a lakásvilágítás 745, a 20 váltós általány 14.600, a 30 wattos általány 22.350, a városi épületek világítása 596, a közvilágítás 298 korona hektówattóránként. Hogy jegyezhetnek a gazdák a Nemzeti Bank részvényeiből ? Ismételten kifejtettük már, mily nagy érdeke fűződik a gazdatársadalomnak ahhoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeinek minél nagyobb hányadát jegyezze. Itt nemcsak nagyon kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyakran hangoztatott jogos kívánságaikat annál hathatósabban tudják majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdaközönség a részvényjegyzésben. Mily feltételek mellett jegyezhetnek a gazdák részvényt ? A gazdák a jegyezni kívont jegybank részvények névértékének első részlete, tehát a fele erejéig aranykorona hiteltvehetnek igénybe. Az igénybe vett hitelről a gazda fedezeti váltót ad. A hitel 5 hónapon belül, legkésőbb október 7-ig viszszafizetendő. A hitel után évi 12 százalék, vagyis havi 1 százalék kamat, a hitelezés egész időtartamára fél százalék váltóbélyegilleték és fél százalék összes költség és jutalék címén fizetendő. Mivel fizethet a gazda, ha a hitelt igénybe veszi ? A jegyzett részvénytőke első felének május hó 7-ig való befizetésére igénybevett aranykoronahitel legkésőbb folyó évi október 7-ig aranyban, vagy nemes valutában visszafizetendő. A gazda egyes terményfeleslegeinek külföldre való eladása útján is törlesztheti e tartozását. E célból Konstantin Testvérek áruháza Hódmezővásárhely. Alepittatott 1744-ben. Tisztelettel értesítjük nb. vevőközönségünket, hogy raktárunkra érkeztek a tavaszi és nyári újdonságok, melyeket kipróbált jó minőségben s viszonylagosan jutányos tisztesettel^enesjiiuk^^v^^^ erusitali Dtr^8 férfi és női ruhaszövetek, selyem áruk, grenadinok és mindenfajta mosó áruk ízléses kivitelben. Darabok és régebbi mintájú áruk leszállitott áruk mellett kerülnek eladásra. Régi nb, vevőközönségünk további jóindulatát kérve és megköszönve maradunk, tisztelettel.