Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. május (20. évfolyam, 98-122. szám)

1924-05-01 / 98. szám

t­iin­t­e­len 293 er-í. i-It!•n 8 a. 145 .16 n r­ n■1 nt, )il uI-31.3ail8 * n ,il­­­ő A törvényhatóság áprilisi közgyűlése. A létszámapasztás egyelőre függőben marad. — Kicsibe megvalósul a kenderáztató. Lázár Leron fontosnak tartja ezt a kérdést, épen ezért ezt javasolja, hogy Kenyeretégláson 2—300 öl területen csi­náljanak kenderáztatót, ez nem fog sokba kerülni. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács javaslatát Lázár Lajos indítványával kiegészítve, így tehát Kenyéretéglá­­son, ha Ma méretekben is, de meg­valósul a keróztató. A létszámapasztás­­kérdése. A létszámapasztás kérdése dr H­e­r­i­n­­g­e­r Gyula és társai felebbezésük folytán került a közgyűlés elé. Genersich Antal dr rámutatt arra, hogy valaki rész­információt adott a bel­ügyminiszternek s ennek tudható be a sé­relmes döntés. Azt fejtegette, hogy maga a főispán se tartja a jelenlegi formájában keresztülvihetőnek ezt a dolgot. Végül azt javasolta, hogy a felebbezések­­előtt egye­lőre térjenek napirendre s várják be, míg a közigazgatási bizottság felterjesztésére válaszol a belügyminiszter. Balogh Sándor azt mondja, hogy családiasan kellett volna megoldani a létszámapasztást s akkor nem lett volna olyan baj, ami most bekövetkezett. Míg rendeletet rendelet után adnak ki s a közigazgatást nem egyszerűsítik, addig létszámapasztásról komolyan nem lehet beszélni. Azt javasolja: írjon fel a közgyűlést a belügyminiszterhez, hogy a létszámapasztás keresztül­vitelét bízza a városra. S­o­ó­s István dr polgármester szerint a dönítés csak látszólagosan adott igazat Balogh Sándornak. Ő ma is azon az ál­lásponton van, hogy a városnál nem le­het létszámot apasztani, mert a közigaz­gatás munkája nem fogy, de növekszik. — Azok, — mondotta a polgármester — akik a létszámapasztás ellen voltak, nem tudták, hogy egy abszurd, részaka­­ratú információ alapján lesz megoldva a kérdés, melynek még a személyes éle is van, hiszen név szerint lettek megnézve az elbocsátandók, kik között sokan vannak, akikre szükségünk van s azokat hagyták a nyakunkon, akik közül számosat elen­gedhetnénk. A polgármester felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Oeh­ntzsich Antal úr és Balogh Sándor indítványait, így a B. listások mindaddig maradnak, míg a miniszter a közigazgatási bizottság, illetve a közgyűlés felirataira nem vá­laszol A város ét a Nemzeti Bank. A városi tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeiből 25 darabot jegyez­zen.A közgyűlés a tanács javaslatát egy­hangú lelkesedéssel elfogadta. Kisebb ügyek: Kovács L. Zoltán földbirtokosnak kisvesát építésére engedélyt adtak. Az Egyetemi Hallgatók Körének segé­lyét 1 millió koronára felemelték. Faragó János dr­­. fogalmazónak 6 heti szabadságot adtak. A közgyűlést S­o­m­s István dr polgár­­mester 11 óra után zárta be. A törvényhatósági bizottság tegnap dél­előtt tartotta meg április havi közgyűlé­sét.A törvényhatósági közgyűlés állást fog­lalt az adók egységesítése és egyszerű­sítése mellett abból indulván ki, hogy a jelenlegi, szinte zaklatásszerű rendszer nyugtalanílólag hat a közönség körében, ez pedig épen a jelenlegi helyzetben nem kívánatos. Foglalkozott a közgyűlés a létszám­­eposztással kapcsolatos miniszteri dön­téssel is , e tárgyban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a létszámapasztás je­lenlegi formájában nem hajtható végre, mert az a közigazgatás zavartalan ügy­menetét hátrányosan befolyásolná. A közgyűlésről tudósítónk az alábbiakat jelenti: A közgyűlést 9 óra után nyitotta meg S­o­ó­s István dr polgármester, aki beje­lentette, hogy Aigner Károly dr főispán betegsége miatt nem elnökölhet. A polgármesteri jelentést Med­ve­c­z­k­y Imre dr főjegyző olvata fel. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban M­ó­n­u­s Ferenc a kisvasút kérdését tette szóvá. Elmondotta, hogy lehetetlen az a huzavona, mely ennél a fontos do­lognál tapasztalható. Az javasolja, hogy a közgyűlés sürgesse meg a jóváhagyást, mert a gazdák megvalósítva szeretnék lát­ni a vasút kérdését. A felszólalásra Csáky Lajos úr vá­laszolt. Előadta, hogy Szathmáry Tihamér, Kun Béla és ő jártak el ebben az ügyben Bethlen miniszterelnöknél, aki ígéretet tett a kedvező elintézésre. Vé­leménye szerint nincs szükség arra, hogy a törvényhatóság külön sürgesse ezt a dolgot. A főügyész felszólalása után a közgyű­lés a polgármester jelentését tudomásul vette. Vita a kenderáztató körül. A Gazdasági Egyesület Kenyeretégláson egy kenderáztató létesítését kérte. A ta­nács azt javasolta, hogy a város csak azon esetben készíttesse el a kenderáz­­tatót, ha az érdekeltek 1000 hold kender termelésére kötelezik magukat. A tanács javaslatával szemben Ba­logh Sándor ezt vitatta, hogy a kender­­áztatóra szükség van s nem olyan nagy­arányú dolgot akarnak csinálni, mint ahogy a tanács elképzeli, hiszen csak egy gödröt kell ásni. Hős Nagy Kálmán örömmel látja, hogy az ő gondolata, melyet még 1918- ban meg akart valósíttatni, ismét a köz­gyűlés elé került- Ő is azon a vélemé­­ nyen van, mint Balogh Sándor, meg kell csinálni kisarányokban a kenderáztatót. Banga Sándor szintén Balogh Sándor javaslatát pártolta. Reich Ede szakszerű felvilágosítást adott arról, hogy egy kenderáztatót mi­ként kell megépíteni. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi körülmények között óri­ási költségeket igényelne a kenderáztató létesítése. C­s­é­k­y Ferenc a tanács javaslatát pártolta, az fejtegetvén, hogy míg nincs kendertermelés, addig nem lehet kender­áztató­ tási lámpákat felszerelni. Sok vita volt emiatt, mert a te­lep azt vitatta, hogy az új lámpá­kat a város köteles felszereltetni a változott gazdasági viszonyok folytán. A döntőbizottság salamoni ítéle­tet hozott; kimondotta, hogy a jövőben felállítandó közvilágítási lámpák költségeinek felét az ér­dekeltek, felét a villanyostelep tartozik fizetni. A fentiek folytán, ha valamelyik utcaérdekeltség új lámpát kér, a költségek felét viselni tartozik. A terek világítása. A szerződés 17. pontját is­­meg­­változtatta a döntőbizottság s kö­telezte a vállalatot, hogy a város kívánságára tartozik a terek vilá­gítására tiz darab 4000 wattos izzólámpát felszerelni s évenként tízezer lámpaórát ingyen világítani. A felszerelési költségek a vállala­tot terhelik. Érdekes az ítéletnek az a része is, mely kimondja, hogy új árammérők beállí­tásánál az árammérő óra értékének felerészét a fo­gyasztó tartozik fizetni. Amit nem lehet felszámítani. Sok esetben megtörtént, hogy lakásváltozásoknál és kezvételek­­nél a villamostelep az új lakás, illetve háztulajdonosokkal az áram­mérőóra értékét megtéríttették. Ezt kifogásolta a tanács. A döntő­­bizottság a tanács érvelését el is fogadta s úgy határozott, hogy lakásváltozások esetén a vállalatnak nincs joga átírási, vagy hasonló díjakat felszámítani. Ki fizeti az eljárási költségeket ? A döntőbizottság működésével kapcsolatos költségeket, melyek összesen 25 millió 69 ezer koronát tesznek ki,­­ a villamostelep fogja fizetni, mert ő kérte a döntő­­bizottsági határozatot. Itt említjük meg, hogy április hóra az egységárat a szénárból, az aranykorona értékéből és a svájci frank értékéből fogják kal­kulálni; az áprilisi egységár a márciusihoz képest lényegtelen kis változást fog mutatni. ár a én ve­r f. iá-11. lez­ám lek­­ett 3á­ép­ié­­l-bk k3 lás nián -JL5 i áló el­314 sió. yi­u in finya sür­­*y aA alt,u 312 val ssa 251 val 297 r e /(Ica HódnunAvánárboly, 1924 május 1—2. Csütörtök—Péntek- Ara 800 korona XX. évfolyam 98. szám. Előfizet««!! to helyben ! VASARHELYI Felds« te­leptulajdonos KUN BÉLA SzerkesstSeSi­te kiadóhivatal Koeeath-tér. ------K POGGETKES POK THAI LAPIkAP Vidékrel negyedévre .------K Telefonazám­­ 87 Ha csordultig van a pohár s nem fér több bele, akkor kicsordul. Ha túl van hevítve a lombik gőzzel s annak nincs sza­bad kijárata, akkor a lombik fel­robban s a közelben állókat meg­sebesíti, esetleg életveszélyesen is. Ha a folyó megárad s gyenge a gátja, akkor áttöri azt. Ha a kebel telve van indulattal, szenvedéllyel s nincs ami lehassza, sőt a külső körülmények fejlesztik és izzásba viszik a belső tüzet, akkor az em­beri keblekből is kitör a forrongás, a tüzes láva. így vannak, ilyen hely­zetben a megszállott északmagyar­országi felvidék tótjai. A csehek ellen irtózatos elkeseredés dúl ben­nük. Mert a csehek, zsarnokok, akik nemcsak nyelvük elfelejtésére, megtagadására erőszakolják a tóto­kat, nemcsak a beolvasztást­­forszí­rozzák, hanem minden úton-módon szekírozzák, anyagilag pumpolják, sarcolják őket. Azt akarják a cse­hek, hogy a tótok is legyenek cse­­hekké, vezetőiket üldözik, bebörtön­­zik, a bíróságok előtt a cseh nyelv használatára kényszerítik őket s a mint egykor Kolonics Magyarorszá­got németté, aztán szolgává akarta tenni s amint Metternich hasonló célzatú politikát folytatott, mint a bécsi kamat­illa feje, — azonképen a csehek a tótokat is először csehekké, aztán szolgákká akarják tenni, mert csak igy remélik, hogy a háború­ban kimutatott gyávaságuk jutal­mául, bérencdijjául a nagyantanttól kapott magyar felvidéket meg tud­ják tar­tani birtokukban államalkotó erő és képesség nélkül is, fut rang­gal, praktikával, zsarnoksággal és erőszakkal. Anyagilag is meg akar­ják törni a tótságot, melynek nyaka közé az adók különféle fajtáit egész szakajtó kosárral szórják, hogy pe­dig az adó szekírozásnak különle­gességeit is bemutassák, adóval sújtják az utcára néző ablakokat s a gyümölcsfákat is. Ha a tót leányzó, vagy tót menyecske az ő felvidéki kis falujában vasárnaponként (mert máskor nem ér reá a dolog miatt) kitekint az utcára néző ablakon, akkor ezért már adót szed a cseh s ha­ jól terem az alma, vagy körtefa s eladja termését a tót tatyafi, azért szintén fizeti a forgalmi adót, de hogy gyümölcsfája van, hogy az a földből kinőtt, azért külön fizeti a gyümölcsfa-adót. Nem csoda, ha ilyen vekszálások miatt végleg elkeseredett a tót nép s megbánta ugyancsak, hogy Juriga, Hlinka és Dula Máté izgató sza­vaira hallgatva a múltban, a Ma­gyarországtól való elszakadást kö­vetelte. A fent nevezett vezérek szintén megbánták már, hogy a csehek jármába segítették hajtani a tót népet s ma szívesen megma­radnának már a régi Magyarország kötelékében s nincs más vágyuk, csak az, hogy külön autonómiát kapnának. Sajnos, ez egyelőre kivihetetlen. A gyümölcs azonban érik. A tót nép forradalmi jellegű mozgolódá­sának kétségen kívül eredménye lesz. Hiába az elnyomási, elfojtási szándék,­­ a nagy embertömegek­nek elementáris erővel kitörő érze­lem és indulatháborgása végül mégis csak erősebb, mint a szuronyok és puskák erőszaka. A cseh-szlovák új államalakulat n­em szilárd alapon nyugszik, talaja a néplélekben nincs, hanem ingo­ványba süpped előbb-utóbb, épen azért legyünk mi magyarok résen ! Megérkezett a villanyos döntőbizottság határozata. A szerződés két pontját meg­változtatták. — A költségeket a társaság viseli. A Solti-, Greguss- és Szücs-féle malmok áramfogyasztási díja hek­tórattóránként 375 korona, a to­vábbi hét darálómalomé 434 ko­rona, minden más elektromos mo­tor után 520 korona. Az árammérő díja 2240 korona. A számlázott összegek után a vállalat 3 száza­lék forgalmi adót számíthat fel. Május elsejétől a fogyasztók előleget tartoznak fizetni, mely­nek összege az előző havi fo­gyasztás értéke. Az előleg összege a következő hóra a számlán a fogyasztásnak megfelelőleg elszá­molandó. Az új lámpák felállítása. A város és a villamostelep kö­zött érvényben volt szerződés szerint a villamostelep tartozott a tanács által elrendelt új közvilág.­A villanyos egységárak ügyében hozott döntőbizottsági határozatot röviden már közöltük. Tegnap ér­kezett le a tanácshoz a bizottság k­ésés határozata, mely a követ­ik a fontosabb dolgokat tartal­mazza . A telep a múlt év július 1-re visszamenőleg kérte megállapítani az árakat, ezt azonban a döntő­­bi­ottság nem teljesítette, a július 1-től év­ember 31-ig fizetett díja­kat érintetlenül hagyta. Januárra és februárra a már megállapított ideiglenes árakat vég­legesebbnek tekintenék, márciusra a lakásvilágítás 745, a 20 váltós általány 14.600, a 30 wattos álta­lány 22.350, a városi épületek vi­lágítása 596, a közvilágítás 298 korona hektówattóránként. Hogy jegyezhetnek a gazdák a Nemzeti Bank részvényeiből ? Ismételten kifejtettük már, mily nagy ér­deke fűződik a gazdatársadalomnak ah­hoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeinek minél nagyobb há­nyadát jegyezze. Itt nemcsak nagyon ked­vező tőkebefektetésről van szó, hanem ar­ról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyakran hangoztatott jogos kívánságaikat annál hathatósabban tudják majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdaközönség a részvény­­jegyzésben. Mily feltételek mellett jegyez­hetnek a gazdák részvényt ? A gazdák a jegyezni kívont jegybank részvények névértékének első részlete, te­hát a fele erejéig aranykorona hitelt­­ve­hetnek igénybe. Az igénybe vett hitelről a gazda fedezeti váltót ad. A hitel 5 hó­napon belül, legkésőbb október 7-ig visz­­sza­fizetendő. A hitel után évi 12 száza­lék, vagyis havi 1 százalék kamat, a hi­telezés egész időtartamára fél százalék váltóbélyegilleték és fél százalék összes költség és jutalék címén fizetendő. Mivel fizethet a gazda, ha a hitelt igénybe veszi ? A jegyzett részvénytőke első felének május hó 7-ig való befizetésére igénybe­vett aranykoronahitel legkésőbb folyó évi október 7-ig aranyban, vagy nemes valu­tában visszafizetendő. A gazda egyes ter­ményfeleslegeinek külföldre való eladása útján is törlesztheti e tartozását. E célból Konstantin Testvérek áruháza Hódmezővásárhely. Alepittatott 1744-ben. Tisztelettel értesítjük nb. vevőközönségünket, hogy raktárunkra érkeztek a tavaszi és nyári újdonságok, melyeket kipróbált jó minőségben s viszonylagosan jutányos tisztesettel^enesjiiuk^^v^^^ erusitali Dtr­­^8 férfi és női ruhaszövetek, selyem áruk, grenadinok és mindenfajta mosó áruk ízléses kivitelben. Darabok és régebbi mintájú áruk leszállitott áruk mellett kerülnek eladásra. Régi nb, vevőközönségünk további jóindulatát kérve és megköszönve maradunk, tisztelettel.

Next