Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. augusztus (20. évfolyam, 173-197. szám)

1924-08-01 / 173. szám

ila, li békéskés asszal s mi- 38 v a bárpalával versenyt. 1 Hasbest len korolcsóbb, 3 és leg tetőfedő tűzálló iharálló, h a óriási is mindbármely bármily rminnál. Telefon fedésére 108 ron legkoroől hazaártézim teljes övidebb kért kézzfogását. 345 égi város Irbekiyi u. 55 572 ■écsmöan végű kmába, valab árak 8 Ernő egéd és 413 togasabb 7 szám 602 i!lói átet Püstol tár- Elvál jpenge, és kös. Tisz-i címet. 449 ouvjeit yvesu. lő sze-592 9 al in az és jó lasos ,k és kékirálysarkán 499 7 li le. gaz 47 63 87. hetes gy a ízesül. 605 táz 1 föld 2 az. 474 It sei és alma-221 shold letekvagy lehet alatt, roda-580 val Laki-574 iban. 466 Hódmezővásárhely, 1924 augusztus 1. Péntek. Ára 1500 korona Előfizetési ár helyben: Negyedévre. . 65.000 K Félévre . . . 120.000 K Vidékre: Negyedévre . . 90 000 K Telefonszám: 87 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI XX. évfolyam 173. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, Petőfi. Kerek hetvenöt esztendeje, háromnegyed százada volt tegnap délután öt óra tájban, hogy Erdély megszentelt földjén, a fehéregyházi völgykatlanban a harcok véres zivatarában eltűnt egy nyakkendőtlen, vászonzubbonyos, halványarcú, égő tekintetű, nyúlánk termetű, huszonhatéves ifjú ember, aki a nemzeti magyar hadseregből elbocsájtva Bem honvéd tábornok parancsőrtisztje volt. Hetvenöt esztendeje volt tegnap a segesvári ütközetnek, melyben a sokkal nagyobb számú muszka sereg erőt vett a magyar szabadságharc oroszlán szivű katonáin. Igaz, hogy maga a muszka vezér , Szamatin tábornok Bem apó golyójától találva elesett, de a magyar sors akkor már beteljesedett: a nagyszerű halál már bontogatta fekete szárnyait és ez a nap egyik legnagyobb áldozatát követelte tőlünk, amióta a földön élünk és halunk ; fiatalsága világában, élete tavaszán hirtelen elragadta tőlünk a legdicsőbbet, a legigazabbat, a legkülönbet, aki a magyar tájakon valaha álmodozott, énekelt, lelkesített, gyújtott, toborzott és csatázott, elragadta a legszebb, a leggyönyörűbb magyar költemények csodás ihletésű lantosát, Petőfi Sándort, aki ezen a forró, fülledt, lőporfüstös és viharterhes nyári délután utolszor nézett a napba, utolszor látta a végtelenség földi horizontját, utolszor hallotta a madarak hajnali énekét és az ágyuk alkonyati dübörgését. Minden úgy történt, ahogy az ő fenségesen nagy magyar lelke és költői ihlettel telített prófétai szíve megálmodta és kívánta. Az „Egy gondolat“ valóra vált, teljesedésbe ment. Nem kellett neki ágyban, párnák közt halnia meg, elhervadnia, mint a virágnak, elfogyni, mint a gyertyaszálnak, ott esett el a harc mezején, ott folyt ki az ifjúi vér szivéből s ajka örömteli végszavát acélzörej, trombita harsogás és ágyudörej nyelte el, holttestén át fújó paripák száguldottak s hagyták ott összetiporva !... De ennek a megálmodott hősi halálnak dicsősége mégsem volt tökéletes és harmonikus, a világszabadság hirdetője a magyar szabadság leáldozó napjának véres fényességében tűnt el a múlandóság siralomvölgyéből a legendák örökkévalóságába. Petőfi Sándor a segesvári csatasíkon a halálba ment, de ideáljai, reménységei, mint örök égi tüzek mutatták előtte az utat és úgy halhatott meg a fiatalság és dicsőség kettős koszorújával homlokán, mint egy szabadságáért az oroszlán bátorságával harcoló nagyszerű kis nemzet lángszavu énekese. A vég, mely akkor felénk közeledett, a halál, mely akkor reánk várt, csak magasztos és tündöklő glóriát hozhatott, nem gyalázatot és nem kárhozatot. Az akkori magyar hadsereg kötelékéből megsértett önérzete folytán kiléphetett Petőfi Sándor, de az egész magyarság szeretetének és hálájának Pantheonába lépett be azon a forró és fülledt júliusi alkonyaton, amelyen utoljára pillantották meg őt földi szemek a fehéregyházi kukoricás szélén. A halhatatlanság kezdetének hetvenötödik évfordulóján megint elzarándokol minden magyar tekintet és minden magyar szívdobbanás oda keletre, ahol az ismeretlen szent sír domborul és ha a hivatalos tényezők kicsinyes politikai okokból még mindig szeretnek megfeledkezni és megfeledkeztetni Petőfiről, ő valóban ott él és ott uralkodik a magyar szellem trónusán, koronázatlan király a sziveken, aki uralkodni fog az idők végezetéig s hirdeti a magyar nép hazaszeretetét és szabadság-imádatát. Hetvenöt év rohant el felettünk, hogy elvesztettük a legnagyobb magyar költőt. Ez a hetvenöt év, annak minden hónapja, minden napja, minden órája, minden perce közelebb hozott bennünket Hozzá, mert nála jobban, nála igazabban senki se szerette ezt a vérrel áztatott magyar földet és ezt az oly sok vész és annyi balszerencse közt is tápláló édesanyánknak megmaradt magyar Hazát ! Egy héten belül be kell fizetni a kényszerkölcsön utolsó részletét. Augusztus 6-ig esedékes a kölcsön. Ezentúl 10 százalékos kamatot kell leróni a késedelem minden megkezdett hónapja után. Az újjáépítő törvények közül az 1924. évi VI. törvénycikk tudvalévően a mér beszedett kényszerkölcsön előleg magának a kényszerkölcsönnek a befizetését is elrendeli. A kényszerkölcsön — vagy ahogy hivatalosan nevezik, — az államkölcsönt mindazoknak kell leróniok, akik jövedelem és vagyonadót fizettek az elmúlt évben, a kényszerkölcsön összege ez 1923. évi jövedelemadó kétszerese és ez 1923. évi vagyonadó háromszorosa. Az első részlet tudvalévően 1924 júniusá ig volt esedékes, amikor is a kényszerkölcsön 50 százalékát kellett befizetni. Aki 4 ig nem tett eleget befizetési kötelezettségének, 10 százalékos késedelmi kamatot köteles fizetni a késedelem minden megkezdett hónapja után. A kölcsön második részletét pedig egy héten belül augusztus 6-ig kell leróni és augusztus 6 án túl ugyancsak késedelmi kamat jár a késedelem minden megkezdett hónapja után. A kényszerkölcsön takarékkoronában esedékes, mégpedig a takarékkorona legutóbbi árfolyama alapján, amely 100 takarékkoronát 125 pepírkoronával vesz egyenlőnek. A kereskedők és iparosok körében aggodalommal tekintenek a kényszerkölcsön befizetése elé, mivel augusztusban és szeptember elején jelentős összegű kötelezettségei lesznek a kereskedő és iparos társadalomnak. Az augusztusi házbéren kívül ugyancsak rövidesen kell befizetni a kényszerkölcsön előlegre folyósított lombard tartozások egy részét, továbbá a jövő hónap első napjaiban lesz esedékes a forgalmi adóra nyújtandó előleg befizetése, amelyet mindazoknak kell leróniuk, akik készpénzben fizetik a forgalmi adót. Az adóhivatalokban is érdeklődtünk a kényszerkölcsön befizetések felől és megkérdeztük, hogy a fizetési meghagyásokat kiküldötték- e már a felekhez. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a kerületi adóhivatalok már a kényszerkölcsön első részletének esedékességekor bocsátották ki a fizetési meghagyásokat, amelyek a második részlet befizetésére szólnak és amelyekben a második részletre vonatkozó összes fizetési feltételek is benne foglaltatnak. A 420 millió kölcsönt kap a város. Mint az köztudomású, a pénzügyminiszter a városok államsegélyét július elsejével nem folyósította, hogy azonban nagyobb zavarok ne álljanak elő, úgy intézkedett, hogy a városok a Pénzintézeti Központtól kapjanak kölcsönöket. Jeleztük, hogy a városi tanács foglalkozott ezzel a kérdéssel s úgy határozott, hogy a 1200millió korona kölcsönt fog kérni a város részére. A távirati felterjesztésre tegnap érkezett meg a válasz a pénzügyminisztertől, mely jelzi, hogy augusztus, szeptember és október hónapokra 420 millió korona kölcsönt kap a város a Pénzintézeti Központtól. A kölcsön felvételéhez közgyűlési határozat kell, a pénzt azonban már most folyósítják, amennyiben valószínű, hogy a közgyűlés ahhoz hozzá fog járulni. A 420 millió csak előleg az 1200 millióra. A miniszter leirata folytán a jövő héten minden valószínűség szerint rendkívüli közgyűlés lesz. A magyar királyság 1924. évi államkölcsöne Népszövetségi kölcsön, — Magyar részkibocsátás. Vettük a következő felhívást .A kölcsön a következő feltételek mellett bocsáttatik nyilvános aláírásra: 1. Az aláírás történhetik az aláírási helyek bármelyikénél 1924 augusztus 1-től augusztus hó - ig bezárólag terjedő határidőben, a szokásos üzleti órákban. 2. Aláírási helyekül szolgálnak a jelen felhívás végén felsorolt intézetek. 3. A kibocsátásra kerülő kötvények bemutatóra szólnak és egyenként 4935, 9870, 49350 és 987 aranykorona — 10, illetve 20, 100 és 200 északamerikai dollár névértékű címletekben, magyar, angol és francia nyelven állíttatnak ki. 4. A kibocsátandó kötvények 1924. évi augusztus hótől kezdve évi 7 és fél százalékkal, minden év február hó 1 én és augusztus hó 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, az első szelvény 1925 február hó 1 én esedékes. 5. Az aláírási ár a névérték 88 százaléka. A befizetés két részletben is eszközölhető olyképen, hogy az aláírási ár 50 százaléka jegyzéskor, 50 százaléka pedig 1924. szeptember hó 15-ig fizetendő. Aki a befizetést részletekben teljesíti, az aláírási ár hátralékos része után 1924 augusztus hótól a befizetés napjáig számított évi 7 és fél százalékos kamatot tartozik megtéríteni. Túljegyzés esetében, ha a jegyzés nem vétetik figyelembe, a befizetett összeg teljes egészében visszatéríltetik, ha pedig a jegyzés csak aránylagosan leszállított névértékben fogadtatik el, az előre befizetett összeg a vételár kiegyenlítésénél fog elszámoltatni. Az esedékes részlet befizetésének elmulasztása maga után vonja az összes teljesített fizetések elvesztését és a tényleg elfogadott jegyzésnek törlését. 6. A befizetés történhetik az előíró választása szerint teljes súlyú aranyértékben az érmeparitás szerint számítva, továbbá északamerikai dollárban, angol fontban, svájci frankban, olasz lírában, holland forintban, svéd koronában, cseh koronában és osztrák koronában — aszerint, amint a befizetés valutában, illetőleg devizában történik — a Magyar Nemzeti Banknak a tényleges befizetés napját megelőző napon az illető pénznem bankjegyeire, illetőleg kifizetésére jegyzett pénz és áru árfolyamainak középárfolyamán számítva, végül magyar koronában a newyorki kifizetésnek a Magyar Nemzeti Bank által a befizetést megelőző napon jegyzett pénz- és áruárfolyamok középárfolyamán számítva. 7. Az aláírásokról, illetőleg befizetésekről az aláírási hely elismervényt állít ki, amelynek ellenében előzetesen közhírré teendő időben a végleges kötvények kiszolgáltatása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol az elismervény kiadatott. 8. A kölcsön 1926 február 1-től 1944 február 1-ig törlesztetik. A törlesztés a kötvények visszavásárlása által vagy névértékben, sorsolás útján történik. A sorsolások minden év december hó 19 ike és 31-ike közötti időben fognak megtörténni és pedig elsőszben 1925. évi december havában. A kisorsolt kötvények a sorsolást követő február hó - én válnak esedékessé, amely napon a kisorsolt kötvények kamatozása megszűnik. A kisorsolt kötvények számai legkésőbb a kötvények esedékessége előtt egy hónappal a Budapesti Közlönyben közzé fognak tétetni. 9. Az esedékessé vált szelvényeknek, valamint a kisorsolt címleteknek beváltása minden fennálló vagy behozandó magyarországi adó, illeték vagy egyéb tehernek levonása nélkül, a Magyar Nemzeti Banknál, a m. kir. Postatakarékpénztárnál és a Pénzintézeti Központnál Budapesten vagy más, később közzéteendő magyarországi fizetési helyeken mindenkor a szelvényen, illetve a kötvényen az aranykorona egyenértéke gyanánt kitüntetett öszszegnek megfelelően északamerikai dollárban történik. A kisorsolt címletekkel együtt beszolgáltatandók az összes még le nem járt szelvények is. A hiányzó szelvényeknek az ellenértéke a kötvények esedékessé vált tőkeértékéből le fog vonatni. A kamatszelvények esedékességük idejétől számítandó 6 év elteltével, a kölcsönkötvények pedig a visszafizetésre kitűzött határidőtől számítandó 20 év elteltével évülnek el. 10. Az esedékes kötvények és szelvények minden körülmények között, még háború esetén is be fognak váltatni, tekintet nélkül a cilettulajdonosok állampolgárságára. A magyar állam a kötvényeket nem fogja lefoglalni vagy zár alá venni , nem fogja azoknak tőkéjét vagy kamatait bármely szolgáltatásnak vagy levonásnak vagy jelzálognak, kézizálognak vagy visszatartási jognak alávetni. 11. A kibocsátandó kötvények a Budapesti áru- és értéktőzsdén jegyeztetni fognak. A kötvények az 1885. évi VI. t.-c. 13. § a értelmében gyámoltak és gondokoltak pénzeinek elhelyezésére alkalmasak és önérthetőleg óvadék és biztosíték céljára felhasználhatók. 12. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa elhatározta, hogy a kibocsátásra kerülő magyar kötvényeket felveszi ama értékpapírok jegyzékébe, amelyek a bank pénztárainál kézizálogul elfogadhatók. A kézizálog-kölcsön felső határa a kötvények tőzsdei árfolyamértékének 75 százaléka s a kölcsönösszeg után a Magyar Nemzeti Bank mindenkori váltóleszámitolási kamatlábát fél százalékkal meghaladó kedvezményes kamattétel fog felszámittatni. Budapest, 1924 julius hó. Smilft Jeremiás, s. k. a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kinevezett főbiztos. Dr báró Korányi Frigyes, s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A kosztpénz alkonya. Tanácskozások a betéti kamatok felemeléséről. A pénzügyminisztériumban szerdán a pénzintézeti érdekeltségek bevonásával értekezlet volt a betéti kamatok felemelésének és a pénzintézetek részéről nyújtott kölcsön utáni kamat leszállításának a kérdésében. Az értekezleten megállapították, hogy a pénzérték stabilizációjával kapcsolatban bizonyos eredményeket e téren már elértek, mert a pénzintézetek bejelentették a pénzügyminisztériumnak, hogy a közelmúltban szokásban volt szabadtételekkel szemben a betétek után járó kamatot máris újból felemelték. Megállapították továbbá, hogy remélni lehet, hogy ez a folyamat a betéteknek a pénzérték stabilizációjával kapcsolatban megindult gyarapodása kapcsán folytatódni fog és hogy e téren be nyből megkezdtük. APADÁST, TŰZBIZTOSÍTÁST nem számítunk. Búzabeszállításhoz ZSÁKOT ADUNK Tóth-malom Telefonszám 50 és 210.