Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. december (23. évfolyam, 272-295. szám)

1927-12-01 / 272. szám

azto­elke­­rositó ogyt­­ünik. P. a isaira rdet- 1927 iában nál­a mber onat­­fény- Ob­­­uda- I kell ületi tár. t íszön- IV a . sü­tnek letet vágó Igálás k­ör­­nben . Ké­­tását, ász-198 ik. uri-203 iéget, mo­ny­­­gyel­­ésem mi­­nn ki­­job­­csém mal­­s el­ve­­rszin­­kap­­gását Kis 244 nkás­iszek, löálló adék Ká­ió tészi­ánné, 314 tt­­­lalt 112 An­nyné táv u. osztá­­lyasz­­legdi- Ru­­ártfo- 901 t­.zen­­elmét, szál­ét le tea 8 n, fa- 179 Hódmezővásárhely, 1927. december 1. Csütörtök, Ara 12 fillér XXIII. évfolyam, 272­ szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 8'— P Félévre — — 16"— P Vidékre: Negyedévre — 11"20 . Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. A szeretet hónapja az, mely ma ránk köszöntött : de­cember 1-seje. Ha a szív tudna még örülni s lelkesedni egy-egy maréknyi puha, fehér hóért, me­lyen csengőszó mellett röpül a szán, azt mondhatnék, hogy a legpoéti­­kusabb álmokat adó időszak, hiszen jön a karácsony, mely az ajándé­kok és kedveskedések bőség szaru­ját fordítja föld felé s kint egy-egy örömvirágot az emberek fejére. Már tudniillik akinek, mert az örö­met is embere válogatja. Szeretet. Az ember elmosolyodik, mikor hallja, mert ha igazat akarna be­szélni, azt mondhatná, hogy meg­halt a szeretet a földön s ott tar­tunk, hogy a Messiásnak új eljöve­tele a földön lenne már kívánatos. Bár annak is csak az lenne a vég­zete, hogy újra megfeszítenék. Mint egyáltalában az igazságot. Igazság : az, ami az én igazságom, az én erőm. Az angolnak megvan a maga igazsága, a franciának is. Viszont megvolt Keresztesnek, a juhásznak is az igazsága, mikor azt mondotta : én nem akartam árokba lökni a komámat és semmi baja nem is lett, Török Bálint mégis azt mon­dotta rá : elhiszem, de mégis meg kell halnod ! . . . S 2 óra múlva a Cigányérben a szél fújt el a sze­rencsétlen talpai alatt. Igazság. Az, ahogyan felfogja az oláh, a szerb, a cselák. Ma az övé, holnap talán a miénk. Mindig azé, akinek a ke­zében van a puska. S csak egy kis lelkiismeretlenség és alávalóság kell hozzá, hogy az igazságból el­sikkadjon az i betű s maradjon a gazság . . . Szeretet hónapja. A sze­retet csak akkor valódi, ha érdek nélkül való és öncélusága tiszta, aki azért ad, mert nála lelki szük­ség az és nem áll elő a kifogással : én adjak, hiszen többet keresett a nyáron, mint én ! Vagy , hogy az­tán a mellemnek szegezze a gyű­löletet ? . . . Az igazság lehet ez, de a humanitás csak a didergést látja és a szenvedést. A főváros 7 ezer gyereket ruház fel karácsonyra s valami tízezer embernek ad po­tom áron ebédet. Meglehet, hogy a legközelebbi tüntetésnél éppen az veri be a legtöbbet adó ablakát, aki pont azt a karácsonyi szeretet ruhát hordja, amelyik az inzultált embertől származik. De azért nem lehet azt mondani, hogy nem adok ruhára valót. Russó megtehette, hogy a gondjára bízott gyerekre azt mondott­a: ha vásott voltál és betörted az üvegajtót, halj meg, szenvedj, hogy máskor eszedbe jus­son ! No és ha meghal, akkor ho­gyan jut az eszébe ? Hanem az bi­zonyos, hogy mégis túlságosan le­eresztett orral járunk, kelünk mi, túl sokat panaszkodunk s mindig mástól várjuk a segítséget. Az Isten se parancsol, de tele van cigány­­kodó emberekkel a társadalom, akik mindent mástól várnak. És sokszor tyúkot esznek, míg az, aki adott, avas szalonna felsővel főzi a maga káposzta ebédjét. Le az igényeket és tűrni egy kicsit. S nem másra kenni a hibát, meg az okokat. A nyomor ma általános és nem csu­pán magyar ügy. Az emberiség el­­kényesedett, elszokott a munkától és nagyon hozzászokott a húshoz. Ez nem megy , a dolog silányodik, az igény pedig száz százalékkal nőtt. Nem megy. Ha belegondo­lunk, talán könnyebb lesz a „sze­retet" hónapja s az első körüli kis pénzből marad néhány fillér a ka­rácsonyi szeretetadományra, aján­dékra is. A katolikus egyházközség hivatalosan is megindította az akciót a második templom felépítésére. A római katholikus Egyházközség no­vember 29 én tartotta meg őszi közgyűlését, melyen az 1928 évi költségvetést tárgyalta le. A közgyűlést Bálint Endre mindszenti esperes-plébános, püspöki biztos vezette. Dr Kokovay János világi elnök általános­ságban ismertette úgy az iskolaszéki, mint az egyházközségi költségvetést, melynek összege az iskolaszékinél 35.520 pengőt, az egyházközséginél 69 980 pengőt tesz ki. Az előterjesztést az az eszme uralta, hogy nagy intézményeket, áldásos eredményeket óhajt, melyek az előbbi évek nehéz pénzügyi vi­szonyai miatt régebben váratnak magukra. Mély elismeréssel nyilatkozott dr Endrey Antalról, az egyházközség volt világi elnö­kéről, aki a pénzügyek rendbehozatala s az alkotások megkezdése körül elévülhe­tetlen érdemeket szerzett. Most a fő cél a katholikus gyermekek szükséges valláser­kölcsi nevelése s az ahhoz szükséges mél­­tányosabb összeg beállítása, az urasági ház­nak az alapítványi szerződésben kikötött kulturális cél szemmeltartásával iskolának való átalakítása, a temetőnek értékes és monumentális bejárattal (kapuval) való el­látása, iskolák berendezésének bármely is­kolával vetekedő nívóra való beruházása. Nagyobb, de egészséges vitát támasztott az adóhátralékok címén szereplő összeg kér­dése. Az elnökség megnyugtató szavaira a közgyűlés döntését a januári, a zárszámadást letárgyaló közgyűlés idejére halasztotta. A közgyűlés ünnepi része volt, amikor Cseh András esperes-plébános, az elnök­séggel folytatott alapos és kimerítő meg­beszélésének gyümölcséül, az elnökség ne­vében indítványozta, hogy az egyházközség közgyűlése hivatalosan tegye magáévá a má­sodik templom építésének eszméjét. Kifejtette, hogy az egyházközség más és sürgősség szempontjából komoly és pénzügyileg vég­letekig igénybe vevő tervei miatt a tem­­plomépítés kérdését eddig halasztani lát­szott. Jelen pillanatban azonban a hely­zetet a maga részéről is annyira megfele­lőnek látja, hogy most már kész örömmel teszi azt magáévá, abból a célból is, hogy így az akció hivatalos jellegét kifejezze. A legnagyobb hálával és elismeréssel adózik a katholikusság legnagyobb két társadalmi testületének : a Katholikus Nőegyletnek és Társaskörnek, hogy az eszme megvalósítá­sáért nagy sikerrel járó akciót indított. Az esperes-plébános javasolja, hogy permanens templomépítő bizottság alakuljon, melyben az egyházközség és a katholikus társadalmi egyesületek vezetősége kölcsönösen és együt­tesen megállapított program szerint gon­doskodjék a templomépítési alap állandó és minél gyorsabb növekedéséről. Javas­latot terjesztett elő az elnökség nevében, hogy a 200 éves jubileumi év emlékére az egyházközség költségvetésében bevételi összegének most egy százalékát kösse le. Továbbá hozzájárult elvben Telek Andor és dr Patócs István azon indítványához, hogy az 1927. év végén maradványképen mutatkozott összegből a januári közgyűlé­sen több ezer pengős alap a fenti célra tar­­talékoltassék. A közgyűlés az elnöklő püspöki biztos buzdító szavai után az indítványt elfogadta és felkérte az elnökséget, hogy a katolikus társadalmi egyesületek bevonásával az ál­landó templomépítési bizottságot létesítse. Végül dr Kokovay János világi elnök kö­szöntötte fel Bálint Endre plébánost név­estéje alkalmából a közgyűlés zugó éljen­zése közepette. Mindenki azzal az érzéssel távozott a közgyűlésről, hogy itt a kato­licizmus jövőjének hatalmas épületéhez rendíthetetlen alapkövét rakták le. A képviselőház viharos ülése. A képviselőház szerdai ülésén a bün­tetőnovella folytatólagos tárgyalásánál Györki Imre volt az első szónok. A javas­lat, szerinte, nem alkalmas arra, hogy a bíróságok restanciájának feldolgozásához biztosítsa a bírák számára a szükséges nyugodtságot. Azt várta volna az igazság­ügyminisztertől, hogy az esküdtbíróság visz­­szaállításáról terjesszen javaslatot a Ház elé. Sürgette a kommunizmus alatti maga­tartásuk miatt felfüggesztett személyek, il­letve elítéltek ügyének revízióját, majd ál­talánosságban kritizálta a bírósági ítélete­ket, mire az elnök rendreutasította. Szóvá­­tette a keddi „Népszava" előtti munkás­tüntetést, melyről a rendőrség olyan nyilat­kozatot adott ki, hogy több munkást le kellett tartóztatni, mert a proletárdiktatúrát éltették. Valószínű, hogy ebből is nagy politikai per fog kerekedni. A kormány azt akarja, hogy a bíróságok megszabadul­janak a munkatöbblettől, akkor kevesebb politikai pert kell indítani. Részletesen fog­lalkozott a javaslat egyes intézkedéseivel és kifogásolta a pénzbüntetéseket. A vét­ségeknél sokalja a nyolcezer pengős maxi­mumot. Szóvátette, hogy egy három havi fogházra ítélt újságírót megvasalva vittek a toloncházba. (Vary Albert: Ez hiba volt !) Györki ezután kérte a minisztert, szüntes­sék meg, hogy a foglyokat tömegesen meg­kötözve világos nappal vigyék az utcán. Hosszasan beszélt ezután a csendőrségi, rendőrségi vallatásokról, amelyeknek mód­szerét kifogásolta. Kérte az igazságügymi­­nisztert, hogy tüzetesen és személyesen vizsgálja meg ezeket a dolgokat annál is inkább, mert a sajtó nem meri az ilyen ügyeket szellőztetni. A javaslatot nem fo­gadta el. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy a felhozott súlyos vádak ügyé­ben a vizsgálatot meg fogja indítani s amennyiben valóknak bizonyulnak, orvos­lást fog nyújtani. Voltak azonban a Györki által felhozott vádak között olyanok is, amelyek nélkülözik a bizonyítékokat, ame­lyek nem maradhatnak visszautasítás nélkül. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. Az elnök napirendi indítványához Farkas István szólalt fel. Felszólalásában a „Népszava" előtti kedd esti tüntetéssel foglalkozott. A tüntetést a munkásság ab­ból az alkalomból rendezte, hogy Nép­szavának három év óta nincs meg a kol­portázsjoga. A rendőrség minden előzetes felszólítás nélkül szétverte a tüntetőket. Felemlíti, hogy a „Nagyasszony" Nemzeti színházi előadásánál a rendőrség máskép­pen járt el. Kordont vont ugyan, de nem avatkozott a tüntetésbe. Kocsán Károly : Nem ál!­­ Farkas: A tüntetésről kiadott rendőri jelentés ebben az esetben is erőszakos vádakat hangoztatott. (Nagy zaj a szociál­demokratáknál.) Később a rendőrség újabb jelentést adott ki, amelyben azt mondja, hogy azért kellett a tüntetőket letartóz­tatni, mert a proletárdiktatúrát éltették. Kijelentette, hogy minden országban, ahol parlamentizmus van, szabad a tüntetés. Bródy Ernő: Csak a numerus clausus törvénye ellen lehet tüntetni. Bethlen miniszterelnök : Menjen Bécsbe ! (Zaj a baloldalon.) Farkas kijelenti, hogy a munkásság nem mond le a tüntetés jogáról, ezután is küzd és verekedni fog és követelni fogja, hogy a kormány az erőszakos intézkedéseit vonja vissza és adja vissza a Népszavának a kolportázs-engedélyt, amelyet tisztán bosszúból vontak meg tőle. Bethlen István gróf miniszterelnök emel­kedett ezután szólásra. Szerinte ennek az ügynek semmi köze sincsen a napirendhez. Ha Farkas István képviselő úr interpelláció formájában teszi szóvá az ügyet, ez meg­felelt volna a házszabályoknak, de a napi­rendi javaslatnál hozta ide, anélkül, hogy bármily indítványt tett volna. (A miniszter­­elnök e szavaira óriási zajban tört ki a szélsőbaloldal) Kábák Lajos : Miniszterelnök és házelnök nem lehet egy személyben. Bethlen: Szocialista képviselő és házel­nök sem lehet egy személyben. Erre újult erővel tört ki a lárma a szél­­sőbaloldalon, amelyben Propper Sándor, Várnai Dániel, Rothenstein Mór kifakadá­­sokkal illették a miniszterelnököt. Bethlen folytatja . Ennek ellenére felelni kívánok Farkas István képviselő úrnak. A Népszava kolportázs jogát a kormány el­vonta, mert a Népszava olyan bűncselek­ményt követett el, amely miatt szükséges volt a megvonás. A kormány teljesen tör­vényesen járt el. Zaj a szociáldemokratáknál. Propper: Állította volna a bíróság elé. Bethlen: A polgári lapokkal szemben is igy jártunk el. (A miniszterelnök kijelenté­sét ismét nagy zajjal fogadták a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly: A polgári lapokkal szemben miért nem járt el úgy, mint a Népszavával szemben ? Bethlen: Hogy a képviselő úr lapjával szemben nem így jártunk el, ez csak el­nézésből történt. (Óriási zaj baloldalon, taps jobboldalon.) Rassay magából kikelve kiáltja a minisz­terelnök felé: Tiltsa be ! Ez nem legális eljárás. (Nagy zaj baloldalon és a szociál­demokratáknál.) Bethlen: A szociáldemokrata párt legyen meggyőződve arról, hogy amíg ez a kor­mány a helyén van, addig a politikát nem fogják kivinni az utcára. (Taps a kormány­párton, viharos zaj baloldalon) Bethlen: A szociáldemokrata párt jól tudja, hogy az utcai felvonulásokat és po­litikai tüntetéseket a kormány betiltotta és a rendőrségnek kötelessége az ilyenekkel szemben eljárni. (Nagy zaj a baloldalon : Az egyetemi ifjaknak szabad verekedni, kiáltják a miniszterelnök felé.) Bethlen : Amikor az egyetemi ifjúság egy színdarabbal szemben tüntetett, ezt is fel­oszlatta a rendőrség. (Vigyáztak, hogy a tyúkszemükre ne lép­jenek, kiáltják a baloldalon ) Bethlen : Úgy látszik fájlalják a szociál­demokrata képviselő urak, amikor a rend­őrség nem ontotta a magyar ifjúság vérét. (Viharos zaj a szociáldemokratáknál, töb­ben a padot verik. Cudar beállítás ! — kiáltják a jobboldal felé) Bethlen : A rendőrség csak akkor nyúl erősebb eszközökhöz, ha ez elkerülhetet­len. Nem áll az, hogy a keddi esetnél a rendőrség túllépte hatáskörét. A kezében lévő jelentés szerint nem akkor történt összeütközés a tüntetők és a rendőrség között, amikor a rendőrség szétoszlatta a tüntetést. Amint ilyenkor szokás, a tünte­tők mellékutcákba vonultak s ott kezdtek csoportosulni. A rendőrség kénytelen volt járőröket kiküldeni. Egy ilyen két tagból álló járőr az egyik mellékutcában a tünte­tők egy nagyobb csoportjával találkozott, ezek látván, hogy csak két rendőrrel áll­ alkalmi vásár igen olcsó árakon szerezhetők be. Tisztelettel kérjük ab. vevőközönségünket, hogy ezen gazdag választékú alkalmi vásárt vételkényszer nélkül megtekinteni kiváló szíveskedjék, tisztelettel : áruházunkban, évtizedes szokásainkhoz híven, megkezdődött. Felhívjuk ab. vevőközön­ségünk figyelmét azon körülményre, hogy ez alkalommal megbízható minőségű árucikkeink, amelyek mintázata esetleg kevésbé divatos, feltűnően jutányos árak mellett kerülnek eladásra. Maradékok minden cikkben Konstantin Testvérek áruháza Hódmezővásárhely—Orosháza. Fennáll­­ 1744 óta.

Next