Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1929. február (25. évfolyam, 27-47. szám)

1929-02-01 / 27. szám

icaától. ényhaszámu határ bizdységü nelyek )0 liter ik az furá'i fáit és tjánlat létesi akáU- azügyi városra y napi ibe. figytv előz -V aléL.t tékpa jénz i vagy sn bilfogra kiszór: ságos lalko(mel i tó) a terezrhetö zendög 50 városi sónak Ülécn. isátél l. csa a síkaimra. Mállására ) óra- L CStár szegü aják; apón lendő kei lint vánai ont g l finál 2 iának üh-ES. élen, atlegyma, Érlakói lányi bolddál. A yák Kobold sok éves :sönt va sei irtvájár, álló csaamai Imi Jetét nakorban ármely : msl- 74 it ade nyárt uj fizetékü i tér _86 é s Hódmezővásárhely, 1429 február 1. Péntek. Ara 16 fillér, XXV. évfolyam, 27. szám, Előfizetési ár Helyben: Negyedévre — 7*— V Félévre — — 14*— P Vidékre: Negyedévre — 10* — P Telefonszám 79. F fiszofkossk éa kledé laptilejdea: ■ KUN BÉLA Felelée azerkesztó FEJÉRVÁRY JÓZSE ? Szerkesztését. és kiadóhivatal Kossuth-tér. VÁSÁRHELY FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Az időelmélete írta: Friedrich István Hiába akarja a miniszterelnök úr a pesszimista kritikát elhallgattatni, a gazdasági élet szakemberei nap-nap után újra és újra reklamálják a kormány gazdaságpolitikai programmját és aggodalommal mutatnak rá olyan szimptómákra, amelyek azzal a kényelmes módszerrel, hogy általános világjelenségeknek deklaráltatnak, mégsem intézhetők el. Köztudat ma már, hogy gazdasági válságban van az ország, de a kormány a bajokon nem tud és nem képes segíteni. Nemcsak mi, nemkívánatos ellenzékiek mondjuk ezt, hanem olyanok is, akik még nem is olyan régen az „egy erős vezérlőakarat“ munkatársai voltak. A kritika mindinkább erősebben ostromolja a misztikus tétlenséget és szeretné már végre megtudni, hogy mit akar a vezérlőakarat a válság leküzdése érdekében csinálni. Inkei program nincs. A múlt héten Gratz Gusztáv képviselőtársam, volt miniszter, aki igazán nem tartozik közénk, destruktív ellenzékiek közé, egy vezércikkben szintén leszögezte, hogy a kormány gazdasági programját ezideig nem sikerült megismernie és habár feltételezi, hogy van ilyen program, mégis megállapítja, hogy sok olyan rapszódikus kormányintézkedés történik, amely az ellenkezőnek feltételezésére jogosítja fel a közvéleményt. De itt van gr. Bethlen István két volt minisztertársa, Nagy Emil és Kállay Tibor. Csak el kell olvasni ezeknek az uraknak a cikkeit, azokból is súlyos aggodalom csendül ki az „egy erős vezérlő , akarat“ vérszegény gazdaságpolitikai kíntornászata tekintetében. Van még néhány újsütetű kormányfőtanácsos, aki a kincstár szanálásának egyoldalú dicsőségét magasztalva, még mindig Bethlen Cavour gróftól várja a páni bizonytalanság megszüntetését. Ezek optimizmust hirdetnek és türelmet rekommendálnak a dolgozó társadalomnak. Nagyon kevesen vannak már ezek az új méltóságosak. Nem hallgat rájuk senki sem. Sőt kezdenek humorosak lenni. Más halandó, — néhány állandó egy-ségespárti államtitkárjelöltön kívül, — igazán nem akad, aki az újjáépítő minta- kormány ismeretlen gazdaságpolitikai tevékenységéről elismerően nyilatkoznék. A gazdaságpolitika kérdésében egységes a közvélemény. Nem helyesli gr. Bethlen István időelméletét. Nem látja, hogy az idő nekünk dolgoznék. Sőt! Ha látja a mammutbürokrácia folytonos terjeszkedését, az egységes urambátyámok elhelyező intézetének mozgékonyságát, a budapesti adóstatisztikában a 600.000 végrehajtás sötét számoszlopát, akkor bizony kétkedően rázza a fejét a miniszterelnök időfrazeológiáján. A budapesti tőzsdén az értékpapírok 1927. évi 1800 millió pengős összértéke 1928-ban 1200 millióra esett le. 600 millió pengőcske pusztult így el egy év alatt a nemzeti vagyonból. 600 millióval lett szegényebb magángazdaságunk. Egy év alatt! Furcsa az az időelmélet. Isten ments, hogy ez így tovább menjen! Világjelenség? Nem! Az összes többi tőzsdéken a részvények átlagárfolyama emelkedett, így Newyorkban, Párisban, Londonban, Bécsben. Hol van tehát az a világjelenség? Már megbukott a világjelenségteória is. Mussolini Itália kiadásait négy év alatt 8500 millió aranylíráról 4500-ra szorította le. A felére! Nálunk ugyanazon idő alatt az államadminisztráció költsége a duplájára emelkedett. Hol itt a világjelenség? Hol itt az időelmélet? Budapest áruforgalma a vidékre 1924—28. években 23 millió métermázsáról 14 millió métermázsára csökkent. Ha ez a megdöbbentő adat sem jelent semmit sem, hát akkor mik azok az úgynevezett jelenségek, amelyek mértékadók? Talán a külkereskedelmi mérlegünk passzivitása, amely napi egymillió pengő deficittel sújtja nemzetgazdaságunkat? Vagy talán agrártermékeink ittrekedése országgyűlési képviselő, és elértéktelenedése? A földbirtok árának csökkenése? A magyar gazda rohamos eladósodása? Három év alatt 600 millió pengő betáblázott új adósság! Hol maradnak még a jelzálogilag nem biztosított váltótartozások? N-;gy •••i-'-'g és erős eltompultság kell ahoz, hogy felelős tényező ezekkel a lázjelenségekkel az időelmélet sóhivatalába küldje az aggódó polgárt. Meddig leszünk kávéházi Konrádok és destruktív kritikusok? Ezekkel a címekkel traktáltak minket valamikor az infláció fénykorában a konszolidáció Olimpusáról. Mégis nekünk volt igazunk. Már megint ennél a stációnál tartunk minden vonalon. Mennyit írtunk és beszéltünk a forgalmi adó vexaturái ellen? Hányszor mondtuk, hogy az azzal kapcsolatos rendszer beteg és megszüntetendő ? Most végre kezdik leépíteni ezt a bábeli tornyot, amelynek műépítésze, Bod János főminiszter úr személyében a memorandumfeldolgozó központ hajlékába vonult vissza. Ennek a konszolidációs gazdaságmeteorológiai intézetnek az élén tanulmányozza most Bethlen időelméletének hatásait. Hányszor figyelmeztettük azt a mintakormányt, hogy külkereskedelmünk lazsálása súlyos agrárválságot fog előidézni. Sajnos, igazunk volt ebben is. Most azután kapkodnak jobbra-balra és gründolják a spanyol viaszt feltaláló intézményeket. Ezekben fogják az időelmélet alchimistái az exportot fabrikálni. Úgy lászik, a statisztika nem paríroz. Bethlen ebben gyanítja az okát a mondvacsinált nyugtalanságnak. Most ő maga lesz a főstatisztikus. Majd ráncba szedi ő ezt a fránya tudományt. Lesz konszolidált és újjáépített statisztikánk. Éljen! De az „egy erős vezérlőakaratnak“ tulajdonképpen nincsen szüksége ilyen segédtudományokra. Ameddig a miniszterelnöki székben ül, neki lesz igaza. Az időelmélet reá vonatkozóan kétségtelenül fennáll. Addig ülhet az időelmélet bűbájos karosszékében, amíg a gazdasági válság a társadalmat valamilyen megmozdulásra nem készteti. Történelmünk tanúsága szerint, népünk nehezen indul meg, de mégis megindul. A Kossuth-nótában is azt dalolta: „ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni“. Szóval: „ha még egyszer azt üzeni.“ Az „egy erős vezérlőakarat“ tehát csak addig fog ott ülni az idő és a világjelenség elméleteinek kandallója mellett, amíg a közvélemény ebben a patópáli narkózisban tartható. Azután jön majd a Katzenjammer és Bethlen legnagyobb tévedése. Az, hogy ő azt hiszi, hogy az éretlen választók időközben neki és a vele társasviszonyban lévő egységes pártnak érnek meg. Itt is meg fogják bánni az egységes párt halhatatlanjai, hogy naívul ráültek Bethlen időteóriájának szekerére. Sajnálni fogják, hogy begubózódtak ebbe a választókat megérlelő csodavárásba. Az általános védkötelezettség problémája és a Rothermere-féle revíziós mozgalom szintén még nem időszerűek Bethlen István szerint. Várnunk kell, amíg a helyzet megérik. Csontos Imre úr, Karcag követe is megunta már azt a „ráérünk arra még“ kormányzati irányelvet és a honvédség ellátásáról szóló törvényjavaslatot soványsága miatt bizony viszszautasította. Kormánypárti képviselő, egyszerű gazdaember, szembe mer helyezkedni a vezérlőakarattal. Tudom, hogy a mai moderizált parlamentben az ilyen magatartás nem jár semmiféle konzekvenciával, de mindenesetre érdekes jelenség az időelmélet szempontjából. Valamikor Bethlen titokzatos külföldi varázseszközeivel házaltak az egységes párt mesterdalnokai, azután fantasztikus külföldi beruházási kölcsönökkel operáltak, most pedig utoljára is aligha-nem végső felvonásként az időelmélettel is egységesítenek.“ Fennakadt a konszolidáció színpadjának függönye az időelmélet kampóján, de ez a kampó is kezd már kilazulni. Az utolsó felvonásnak vége lesz, a függöny is le fog gördülni, de ki a megmondhatója, hogy mi következik utána? Gondoskodni kell sürgősen, hogy a függöny legördülése után a társadalom zökkenés nélkül, egy demokratikus kormányzati rendszer útján folytathassa harcát a kenyérért és a revízióért. Az időelméletnek nincsen már hitele, a nemzet tisztességes választásokat vár a titkos szavazati jog alapján! A minisztériumokban örömmel fogadták a közgyűlés strandépítő határozatát. Jelentettük olvasóinknak, hogy Endrey Béla főjegyző és Simon József dr pénzügyi tanácsnok a városi strandfürdő létesítésével kapcsolatban felmerült különféle, kérdések elintézése végett Budapestre utaztak. A tanács két küldötte szerdán éjjel érkezett vissza fővárosi útjáról, mely minden tekintetben kielégítő eredménnyel járt. Endrey főjegyző és Simon tanácsnok ugyanis úgy a belügyminisztériumban, mint a pénzügyminisztériumban bemutatták a t. közgyűlés strandépítő határozatát, melyet mindkét helyen nagy örömmel fogadtak az illetékes kormányzati tényezők és megígérték, hogy soron kívül nyilatkozni fognak a határozat jóváhagyása tekintetében. Ez azért fontos, mert csak így lehet mielőbb hozzákezdeni az építkezéshez, amiből viszont az következik, hogy a nyárra már üzembe lehet helyezni a fürdőt. A közgyűlési határozat sorsáról dönteni hivatott miniszteriális tényezők felfogását legjobban az a nyilatkozat jellemzi, melyet Lukács Ödön államtitkár, a városi ügyek főreferense tett Endrey főjegyző és Simon dr tanácsnok előtt. — Magam is hiszem a városi strandfürdő jövedelmezőségét — mondotta az államtitkár, mikor a stranddal kapcsolatos pénzügyi kérdések kerültek, szóba. Hasonló véleménnyel voltak mások is a minisztériumok főtisztviselői közül s ez a kedvező fogadtatás kétségtelenné teszi, hogy a strandépítést kimondó közgyűlési határozat jóváhagyása rövidesen megtörténik. Az önálló Kézműves Kamara mellett foglalt állást az Ipartestület közgyűlése. Az Ipartestület tegnap délután Kun Béla orsz. képviselő, elnök vezetésével rendkívül impozáns érdeklődés mellett, közel félezernyi érdeklődő jelenlétében folytatta vasárnap abbahagyott közgyűlését, hogy állást foglaljon az önálló Kézműves Kamara ügyében, a kereskedelemügyi miniszternek azzal az ismeretes leiratával kapcsolatosan, melyet a miniszter erre vonatkozólag küldött. A leiratot Gábor István titkár ismertette az elöljáróság javaslatával együtt. A javaslat szerint Vásárhely iparossága kívánja a kereskedelmi és iparkamarától független, önálló iparos szervezet megalakítását, mégpedig Kézműves Kamara név alatt, de olyanformán, hogy ennek fenntartása az iparosokra külön terhet ne jelentsen, hanem az iparosság által eddig is fizetett kereskedelmi és iparkamarai illetéket fordítsák erre a célra. Gábor István az elöljárósági javaslat előterjesztése után, régi érdekes dokumentumok alapján mutatott rá arra, hogy a magyar iparosság már harminc éve küzd a Kézműves Kamaráért, így például az 1899-ben, Kolozsvárott tartott országos iparos kongresszus, — melyen a vásárhelyi Ipartestület akkori elnöke, Megyelka József is részt vett, — 400 szavazattal 4 ellenében imponáló többséggel hozott határozatában a Kézműves Kamara felállítása mellett foglalt állást. A mozgalmat azonban a kereskedelmi és iparkamaráknak, — melyeknek anyagi érdekük fűződik a közös kamarai rendszer fenntartásához, — mindezideig sikerült megakadályozniok. Az akció mozgalmas múltjának ismertetése után a Kézműves Kamara feladatait vázolta és megállapította, hogy az iparosság jobb jövője szoros öszszefüggésben van a Kézműves Kamara létesítésével, miután az önálló szervezet révén az iparosok kívánságai minden téren kifejezettebben érvényesülhetnek, mint a kereskedőkkel való közös érdekképviselet által. A nagy éljenzéssel fogadott előterjesztéshez elsőnek God István szólott hozzá és rendkívül okos indokolással támogatta az elöljáróság javaslatát. Azt hangoztatta általános derültség közben, hogy a kereskedők és iparosok érdekei ellentétesek s ilyen körülmények között a közös képviselet olyanként tűnik fel, mintha egymással perben álló felek takarékosságból közös ügyvédet fogadnának. Ha közös érdekről van szó, úgy az iparosság ügyei talán közelebb állanának a Mezőgazdasági Kamara ügyköréhez, mint a kereskedelmi és iparkamaráéhoz. Bartók István elfogadva az elöljáróság javaslatát, azt kívánja, hogy a Kézműves Kamara tényleg az iparosságé legyen. Takács Ferenc szintén elfogadja a javaslatot, rámutat azonban arra, hogy az iparosság sorsának megjavításához elsősorban nem a Kézműves Kamarára van szükség, hanem a termelők fogyasztóképességére, valamint a trianoni béke megváltoztatására, ezeknek előfeltételeit kellene tehát mindenekelőtt megteremteni. Az IPOSz-ról és a Hadik János gróf vezetése alatt álló Kézműves Testületről szólva kijelenti, hogy ezek egyikéhez sincs bizalma. A Kézműves Kamarát úgy kell megcsinálni, hogy abban tényleg az iparosságé legyen a domináló szerep és hogy az új szervezet valóban az iparosok érdekeit szolgálja. Széles József szerint, ha az ipari munkások egy része szakszervezetekbe tudott tömörülni s ezért áldozatokat is hozott, úgy "az önálló iparosoknak, akár áldozatok árán is kötelességük a maguk szervezetét megalakítani. A maga részéről ezért kívánja a Kézműves Kamara felállítását. Kovács Ferenc is a javaslat mellett beszélt, helyeselvén az önálló Kézműves Kamara felállításának tervét. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, Kun Béla elnök a vitát berekesztette és újból felolvastatta a határozati javaslatot, mely egyúttal válaszul szolgál a kereskedelemügyi miniszter leiratára is. A közgyűlés lelkes felkiáltással, egyhangúlag fogadta el az elöljáróság javaslatát az önálló Kézműves Kamara ügyében. A határozat enunciálása alkalmával Kun Béla elnök örömének adott kifejezést a megnyilvánult impozáns érdeklődés és a nívós hozzászólások felett. Vásárhely iparosai — úgymond, — magyarosan őszinte választ adtak a miniszter leiratára s nem hinné, hogy a megnyilatkozott határozattal olyan csukott kaput P. IO P. 14, P. 16 Női cipők: bagaria, scherre, lag, Színes női CIPŐK pontos es magas. Kis számok._____________ francia ,jobbal._________________barna és fekete. * Minden pár cipőért felelősséget vállalunk. CJNOSSNAAA11* és PIA cég Az évenkénti szokásos leltári elárusítást megkezdtük.