Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. január (26. évfolyam, 3-25. szám)

1930-01-04 / 3. szám

Ijabb gazság... 't hittük, hogy az optánszemél­leti jóvátételben kimerül an­­a joggyilkosságnak mértéke és ír? mellyel bennünket ölnek és incoltanak halálra szomszédaink, esegükben soha jól nem tartható­ak. Ez a hitünk azonban csalóka énység volt és naiv ábránd. Ott, az igazságtalanság tort ül, ugy­­zik, hogy a fokozásban nem es­ik a felső határt. Még nem telt 1­00 éves hadisarc fizetési ideje, ren 1943-ban lesz csak az utolsó a, de már Hágában új manőver zül ellenünk. Hogy lesz-e, vagy n lesz, abban sok függ a kormány l­ét­ől és elszántságától. Attól az étől mely olyan hatalmas tud lenni f­ e­ry választáson, vagy a városok grundszabályozásában. Ez a nem­­­ azonban egyértelműleg érzi, vall­ás áll amellett a felfogás mellett,­gy több terhet reá rónni nem­ze­­t sem jog, sem emberi lehetőség szin­t, mert az a vagyoni halállal egyértelmű. Hogy ennek a for­­gásnak lesz-e foganatja, vagy hogy ko­­riány ereje milyen ellenhatást ül, az lehet vitatható, de maga a ny a meggyőződés erejéből fakad, ne­m, hogy a gazságnak nincsen a, arra éppen ebben az órában meg a választ egy új terv, me­­a kisantant sugalmazására szin­­t nagyhatalmak készítenek elő, ma. És pont akkor, amikor a há­télőszék másik ítélete szövegezés áll. A volt monarchha adóssága­­van szó. Azokról a tartozásokról, őket az osztrák-magyar együt­­et csinált s melyeknél Svájc, Hál­­ia és Németország a hitelezők.­­’g­y mennyi ez az államadósság, h­a tudjuk, de hogy nem csekély­ig, azt sejtjük. Minden józan elme u­int egy ilyen adósság annyifelé úsziik el, ahányan élvezték, tehát Isme­tország egészben, az északi föl­­dek révén még egy részben, Oláhor­­szág Erdély részéről és Szerbia a Bá­nát és Bácska révén , most ezt az 37 államadósságot a megcsonki­­,­­a magyar nemzetnek nyakába akarják sózni. Német lap írja ezeket: ,,Most új terv merült fel a hitele­zők és az utódállamok körében. Ar­ról van szó, hogyha Magyarország nem ismerné el a párisi konferen­cián felosztott új állampapírtarto­­zását, a jóvátételi bizottság kényszer­­e alapján kötelezik Magyarországot az állampapíradósságok vállalására és teljesítésére. Az érdekelt hitelező államok — Németország, Hollandia és Svájc — szívesen fogadják ezt a tervet, amelyet az utódállamok kö­rében vettek fel és máris bizonyos­nak tartják, hogy a jóvátételi bizott­ság el fogja fogadni a párisi konfe­rencia javaslatait és kötelezni fogja VÁSÁRHELYi T­imazóvásárhely, 1930 január 4. Szombat. Ara 10 fillér. XXVI. évfolyam, 3. szám. a fizetési ár helyben: fdévre 7.— P re 14— P Vidékre: edévre 10.— P­lefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér Magyarországot arra, hogy olyan új adósságok terheit vállalja magára, amelyek Csehszlovákiát, Jugoszlá­viát és Romániát illetnék“. Ennyi a híradás. Az embernek megakad nyelvén a szó, csak valami nagyon nagy keserűség fojtogatja. Hát lehetséges volna ez? Hát ki le­hetne csavarni a jog és az igazság nyakát annyira, hogy egy megcson­kított ország még azt is megfizesse, amit tőle elraboltak? Nem, talán ilyen alávalóság még sincsen a föl­dön ... Az Ipartestület mozgalma a kereseti adó méltányos megállapítása iránt. Ismeretes, hogy mindazon iparo­­­­sok, haszonbérlők, (felesek, harma­dosok), akik nincsenek megelégedve­­ kereseti, illetve jövedelmi adójuk­­ idei kivetésével, január folyamán jogorvoslattal élhetnek. Ennek az a­­ módja, hogy az adózó fölm­ondja a városi adóhivatal útján a pénzügy-­­ igazgatóságnak adójának folyóévi­­ rögzítését. Fölmondási joguk azon­­ iparosoknak van, akik iparukat a­­ múlt évben beszüntették, avagy ke­­­­reseti viszonyaikban olyan változá­­­­sok állottak be, amelyek adójuk mér­séklését megokolttá teszik. A jöve­delmi adó felmondása pedig elsősor­ban azokat a haszonbérlőket (fele­seket, harmadosokat) érinti, akik a múlt év szeptember 29-ig elhagyták az adójuk alapjául szolgáló bérletet. Ugyanis ezek jogosultak fölmon­dásra. A fenti — törvényből következő — jogállapottal kapcsolatban az Ipartestület elöljárósága elhatároz­ta, hogy a testület jogvédő szolgála­tát e téren is tagjai rendelkezésére bocsátja. Az Ipartestület titkára ez­úton is fölhívja az érdekelt iparosok figyelmét arra, hogy mindazok, akik kereseti adójukat föl akarják mondani, sürgősen je­lenjenek meg a titkári hivatalban, ahol minden szükséges tájékozással szívesen szolgálnak, sőt kívánságra a fölmondási okiratot is elkészítik. A lehetőség szerint korai jelentkezés elsősorban a torlódás elkerülése vé­gett fontos, annál is inkább, mert csak januárban lehet fölmondani a sérelmezett adórögzítést. József főherceg részvételével tervez irredenta-gyűlést a pödmexövicsárpelyi Mansx. A MANSz elnökségétől nyert érte­sülésünk szerint a tél folyamán — előreláthatólag február 8-án — a trianoni béke ellen tiltakozó gyű­lést kívánnak rendezni a hódmezővásár­helyi magyar asszonyok, karöltve a­­társadalmi Egyesületek Szövetségé­vel. A gyűl­ésre vonatkozó tervek részletei természetesen ma még bi­zonytalanok, hiszen a MANSz maga is csak a ma délutánra összehívott értekezletén fog behatóbban tár­gyalni a rendezés feladatairól. Két­ségtelen azonban, hogy komoly for­mában van szó a gyűléssel kapcso­latban József főherceg első hódmezővá­sárhelyi látogatásáról: a főherceg vezető szerepet játszana a tiltakozó gyűlés szónokai között, akik egyébként egytől-egyig orszá­gos nevet viselő közéleti nagyságok lesznek, ha valóra válik a mozgalom vezetőinek jelenlegi elgondolása. Az oláhok „leigázták“ már egyszer Budapestet, most meg egyenesen a Tiszáig akarják kitolni a határt. Ha a nagyhatalmú nyugati országok urai törődnének csak egy hajszálnyit is azzal, ami az úgynevezett utódállamok­ban, vagyis a mi szétdarabolt országtes­tünkön és a kis nációknál történik, megy és szavakban elhangzik, nagyon épületes dolgokat tudnának meg és egy kicsit ta­lán másként gondolkoznának az utódok­ról, oláhról, rácról, cselákról. Főként azonban az oláhról, mely sehogy sem akar megférni a bőriben. Ajánlatos len­ne ez a felfigyelés éppen most, amikor Hágában a magyar nemzet ellen az újabb merénylet van készülőben. A „Na­­tiunea" című kolozsvári újság, mely a kormányhoz közel áll, a román határnak, a Tiszáig való kiterjesztésével fenyege­tőzik. „Budapesten mesterséges országha­tárokról beszélnek — írja a lap. — Mesterséges határok? Erdély 1918 de­cember 1-én egyesülését kérte a Re­­gáttól egészen a Tiszáig. A román had­sereg miután „leigázta" Budapest gőg­jét, szentesítette ezt a határozatot Saj­nos, a békeszerződések kevesebbet ad­tak a románoknak, mint amennyit megérdemeltünk. Barátaink mostoháb­baknak mutatkoznak velünk szemben, mint ellenségeinkkel szemben. Termé­szetes határok és magyar Erdély — folytatja cikkét a lap, — ilyen ször­nyűség csak bolondok eszében fordul- s hat meg. Mert mi magyar Erdélyben, ebben a román tartományban? A fo­lyók, a hegyek? Kinek a vére öntötte ezt a földet? a magyaroké? Hiszen a magyarok csak a kincseket facsarták ki az országból, míg a véráldozatokat azoknak kellett meghozniok, akik a barázdához voltak kötve. „Az orcátlan magyar hazugságnak végre egyszer már meg kell szűnnie." Ha jelenlegi határok nem természetesek, ki kell tolni azokat a Tiszáig!" Ezeket írja az oláh újság s odaát az egész oláhság tapsol neki, az ifjúság pe­dig talán fáklyás zenét is ad a szerkesz­tőségnek. Mi tudjuk, hogy honnan fúj a szél. Ismerjük az oláh hősködést, mely a háború alatt az agárkutya világbajnok­ságát győzte le a megfutamodásban. De jellemző, hogy ilyen hangon mernek ott írni, szenvedő magyarok füle hallatára és piruló orcái előtt. Dalolhatunk mi kin­cses Kolozsvárról, meg a csákóról, mely a Királyhágón maradt, ha a dal csak dal marad. Ezeknek a nagy legények­nek bot kell és nem fáklyás zene, hanem fáklyás fene, komiszság a világ színpa­­dán. A magyar bizottság Hágában, Hágából jelentik. Tegnap délben néhány perces késéssel megérkezett Hágába Bethlen István gróf miniszterelnök és a magyar delegáció vonata. A konfe­rencia délután öt órakor nyílt meg a hollandi törvényhozás második kamará­jának üléstermében. Félhivatalosan jelentik: Egyes külföl­di lapok híre szerint a magyar kormány hajlandó volna 1943 után 250 millió aranykorona újabb fizetési kötelezettsé­get magára vállalni. Ezzel szemben be­avatott helyen megjegyzik, hogy ez a hír egészen alaptalan. Gróf revolverharca négy banditával, Kolozsvárról jelentik: Vakmerő rablótámadást követtek el tegnap K­o­r­n­i­s­s Károly gróf szentbene­­deki földbirtokos ellen, aki gépkocsi­jával az Apahida s Felsőzsuk közötti országúton haladt. Korniss észrevet­te, hogy az országút mentén négy dekormozott arcú rabló revolverek­kel leselkedik. A kocsi vezetője a gróf parancsára fokozta a gép sebességét, miközben Komiss revolverrel tüzelt a rablókra. Ezek viszonozták a tüze­lést úgy hogy formális tűzharc ke­letkezett. Komissnak sikerült sebe­sülés nélkül elmenekülnie, majd Nagyiglódra érkezve, a csendőrség­nek jelentést tett a támadásról. Egyhavi fogház­i magyarsága miatt, Prágából jelentik. A brünni leg­felső bíróság most tárgyalta S­z­i­l­á­­g­y­i Gyula töltszéki római katolikus plébános rendtörvényes ügyét. Szilá­gyi 1927-ben a megyei képviselőtes­tület Rothermere-ellenes határozati javaslatát azzal az indokolással elle­nezte, hogy semmiféle megyei képvi­selőtestület nem illetékes tárgyalni arról, hogy mit mikor csatolnak el. Szilágyit a bíróság közbékeháborítás címén feltételesen egy hónapi fog­házra ítélte. A vádlott felebbezett. A kassai felebbezési bíróság az íté­letet helybenhagyta, de a büntetés feltételességét törölte. Szilágyi sem­mi­ségi panaszt jelentett be a legfelső bírósághoz, amely a panaszt elve­tette. Bosszú álnamittal. Fokvárosból jelentik. Az Orange szabadállamban levő Reitz városká­ban borzalmas dráma történt. Két fehér ember összeveszett és az egyik bosszúból 25 kiló dinamittal megtöl­tött ládát helyezett a másiknak az ágya alá. A dinamit felrobbant és mindkét embert darabokra szakí­totta. a református főgimnázium ifjúsága a hagyományos Diákbálat ma este rendest meg a Fekete Sasban! ^ ^ Garantált jó hó cipők, bársony gallérral P 8-50 ■ULMHUi még a Kessiet tart (Ax „Arany golyóhoz")

Next