Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1930-03-01 / 50. szám
t i ! Végetért a háromnapos közgyűlés. A további közgyűlések ügyrendjébe beiktatták az egyfolytában való tárgyalást. Három napos lett a közgyűlés. Mondhatni a végkimerülésig. Volt is tárgy bőven és közötte sok érdekes. Itt a nagy munkaidő: a gondos gazda veti a tavaszit. Az ég szépen borul, jó volna, ha már a földben lenne a mag. De a közérdek is parancsol s bent kell ülni a tárgyalóteremben. Ez a borulatos bontakozó tavasz hozta ki a Kovács Jenő indítványát: tartsanak egyfolytában a közgyűlések! S a többség megszavazta. A harmadik nap története. Kilenc óra 15 perc, mikor dr Soós István polgármester a közgyűlést megnyitja. Dr Nagy Gábor referálja a közgyűlés ügyrendjére vonatkozó tervezetet. A közgyűlés e szerint negyedévenként ülne össze. Kun Béla képviselő a szakasz ellen kifogást emel. Legalább minden két hónapban kívánja a közgyűlés összehívását. Az autonómia szolgálata ez és az egészséges vérkeringés folytonosságának fentartása. Kovács Jenő azt javasolja, hogy a közgyűlések egyfolytában tartassanak. Az élet is parancsol nekünk, íme itt a mai idő: a vetés ideje, melynek elmulasztása behozhatatlan. Nem muszály ugyan a közgyűlésben folyton itt lenni, de ez meg a köz parancsa. Javasolja tehát az egyfolytában való gyülekezést. Posztós Sándor régi indítványát, tartja fent, akként, hogy a közgyűlés délután 4 órakor kezdődjék s ha nincs vége aznap, folytatják a következő nap délutánján. Balogh Sándor pártolja a Kovács Jenő indítványát, a délutáni tárgyalást azonban nem kívánja. Dr Soós István polgármester megmagyarázza, hogy miért tervezi a szabályzat negyedévenként a közgyűléseket. Az új törvény a közgyűlés hatáskörének nagy részét a kisgyűlésre ruházza s a közgyűlés megszűnt felebbezési fórum is lenni. Úgy gondolják tehát, hogy a negyedévi ülés teljesen elegendő, amikor anélkül is megvan a lehetőség a rendkívüli közgyűlés összehívására. Ami a Kovács Jenő úr indítványát illeti, az fizikailag és szellemileg kivihetetlen, hogy talán 24 órát is együtt üljön a közgyűlés. — Egy hétre lehet? Szól közbe Kovács Jenő. Szavazás során 40 szóval 33 ellen a negyedév mellett dönt a közgyűlés. Az egyfolytában való tárgyalást azonban 47 szóval 24 szó ellen elrendeli a közgyűlés. Ezután pontról pontra letárgyalván, a közgyűlés ügyrendjét a törvényhatósági bizottság elfogadta. Az összeférhetetlenségi szabályzat tárgyalásába nem bocsátkozott a közgyűlés, hanem a dr László Jenő, Kun Béla és Sir Csáky Lajos felszólalása után a szabályzatot a bizottság által való áttanulmányozására a polgármesternek visszaadja. A kihágási ügyek végzésére a közgyűlés dr Égető Ernőnek, dr Beretzk Dénesnek és Katona Ferencnek adja meg a felhatalmazást Vita a munkanélküliség enyhítéséről. A munkanélküliség megszüntetése ügyében az a javaslat, ahogy az országos földbirtoküedező útján létesült városrészek járdáit saját költségén építtesse ki a város. Burkoltassa ki téglával a Révai és Kazinczi utcákat. (Ez utóbbinak még ki nem burkolt részét.) írjon föl a kormányhoz a rendőrpalota felépítésére. A határozat legyen jogerős. Karácsonyi Sándor a hatrongyosi út feldomborítását, Benke Imre nem akarván munkanélküli anyagot kitermelni, a feliratot azzal toldja meg, hogy a munkanélküliség esetére való biztosítást vezesse be a kormány s iktassa törvénybe. Kun Béla képviselő szólalt fel ezután. A munkaalkalom szempontjából elfogadja a határozati javaslatnak a 20 ezer pengős beruházásra vonatkozó részét s elfogadja a városunkban létesítendő állami közmunkák elrendelésére vonatkozó felirati részt is, ellenben ahhoz az indítványhoz, mely a munkanélküliség esetére való biztosítást célozza, éppen az irtózatos nehéz helyzetben levő nagyközönség útóbbi megterhelését elkerülendő, nem járulhat hozzá. Nehéz ennek a kérdésnek az elbírálása. Mert nem egy a munkanélküliség és nem egy az úgynevezett dologkerülés. Minden józan gondolkozásu embertől távol áll, hogy ez utóbbiakat közsegélyből eltartsa, viszont elismeri a munkástársadalom jogát, hogy munkaalkalmat kapjon s elismeri a tényt,, hogy csak az tud dolgozni, akinek alkalmat adnak a munkálkodásra. Tagadhatatlan, hogy Vásárhelyen nagy a munkanélküliek száma, mert munka nincsen. Békéscsabán, a városok kongresszusa alkalmával gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felszólalásában rámutatott arra, hogy a régi rezsimúlyosan elhanyagolta a vidéket s a nagy magyar alföld népének védelméről nem gondoskodott. Nemcsak a munkásságról, hanem nem gondoskodott kellőképpen azokról, kik erős fentartó eleme az országnak: a kisgazdatársadalomról. Konklúzióképpen azt hozta ki a kultuszminiszter úr, hogy ezt a sok mulasztást helyre kell hozni. Nos, ezt célozza a felirat. Mikor tehát oly nagy a nyomorúság, olyan szegény a város és olyan sok a pótolni való, mikor annyi kérdés döngeti a kaput: foglalkozni kell e kérdéssel a parlamentnek, kormánynak s a városnak. Éppen azért fakad ez a felirat Vásárhely egész közérzületéből és közfelfogásából s azért megszivlelendő, ha mondja: adjatok munkát azoknak, kik a maguk és családjuk számára becsületes kenyeret akarnak szerezni! — Nem akarok sérteni senkit! Folytatja Kun Béla. De bátran szembe kell nézni ennek a kérdésnek a másik oldalával is és nem téveszteni össze a munkanélküliséget a munkátlansággal. Mikor a gazda kimegy a piacra s nem kap éves cselédet, ka nászfiút, vagy ha kap és pár nap múlva a faképnél hagyja, ha ilyenek után az a kisgazda, ki háznépével egész nap dolgozik, verejtékezik, azt mondja, hogy ez dologkerülő! Azt ne vegye zokon senki. A közfelfogás az, hogy aki szegény létére a munkaalkalmat elszalajtja, dologkerülő. Én nem élek ezzel a szóval. Én ezt lelki és akaratbeli eltévelyedésnek tartom, de mindenesetre olyannak, aminek orvoslása kötelesség. Ha az az erős, izmos, dologra való fiatal kihúzza a telet és válogat, nyáron pedig komoly családapák elől veszi el a kenyér lehetőségét, ez olyan eltévelyedés, amit jó szóval, neveléssel és hatóerővel a vezetésnek kell orvosolnia. Balogh Sándor a munkanélküliség elleni biztosítást nem tartja helyesnek, mert az emberekben, mindnyájukban van huncutság. A helyi munkásoknak mellőzését és idegen határbói munkások alkalmazását elítéli. Posztós Sándor elhárítja magát, azt a szándékot mintha azokat akarnák keresetről biztosítani, akik nem szeretnek dolgozni. Sajnos, vannak ilyenek is, pedig még nincs is munkanélküli segély. Más az ok. Rosszul nevelték ezt a népet s ennek a nevelésnek irányítása nem a munkásság, hanem a veztőtársadalom kezében volt. Megértéssel, jóakarattal kell kezelni a munkanélküliség kérdését, de nemcsak itt, a törvényhatóságban és az életben, hanem a sajtóban is, melynek az a kötelessége, hogy ha tükre legyen a mondottaknak és igaz legyen. Takács Ferenc: Szeretné, ha bizonyos kérdések, ha a 20 ezer pengő keretében nem lennének megoldhatók, azon felül oldatnának meg. Ha jól értette, a rokkantak telepén úgy építik ki a járdát, hogy annak ellenértékét nem kell visszatéríteni. — Úgy van! Igazolja a referens. Takács Ferenc. A rokkantak érdekében szeretne még valamit. — Ha volna pénz! Szól egy hang. — A rokkantaknak nem lehet soha eleget adni! Kun Béla. Takács Ferenc a Lindenfeld telepet is bevenné, annyival is inkább, mert azok is szegény emberek s hajlandók megtéríteni a járdaköltséget. Indítványozza, hogy a Malom utcát is burkoltassa ki a város és a Lindenfeld telepet láttassa el járdával s e célra a 20 ezer pengőt emelje föl 30 ezerre! Szathmáry Tihamér kijelenti, hogy Posztós Sándor által aposztrofált lap az ő lapja, de azért az ő felfogása nem fog megváltozni. Nem pedig azért, mert megállapítja, hogy az egész munkanélküliségi segélyezés csak politikum! A múlt évben 130 új ház, 25 tanya épült, kiépült a strand, egy sereg utca és közút s mégis munkanélküli nyomorról beszélünk! Lapja nem a munkásság ellen, hanem a Népszava izgató hangja ellen harcol. S ezt meg fogja tenni ezután is. Sok panasz, sok teher. Dr László Jenő utal arra, hogy a munkásságnak egyetlen lapja van, hát uramisten, még a feljajdulástól is el akarják zárni a munkásságot. Azt mondják, hogy nem kell a munkanélküliség elleni biztosítás. Önök a kormánypárthoz tartoznak, a kormány pedig szintén ezt akarja. A Benke Imre módosítását pártolja. Simon Sándor: nemcsak a munkás, hanem az önálló kisiparos is munkanélkül van. A munkásnak azonban nem volt mit eladnia a piacon, hanem csak sínylődött Jogosult tehát igényük, hogy ha munkát nem kapnak, kenyérre való biztosítási díjhoz jussanak. A 10 ezer pengős pluszt ő is javasolja, úgy, mint Takács Ferenc azt indítványozta. Hős Nagy Kálmán azzal kezdi beszédét, hogy minden embert egyformán szeret. A miniszterelnök urat is követné, ha azt mondaná, gyerünk és kergessük az oláhokat kifelé. De azokat, akik kerülik a munkát, csak nem tudom szeretni. Arra kérem tehát a szervezetet, hogy hasson az ilyenekre. Tudom, hogy a munkaadóban is van hiba, de a Balogh Sándor úr védekezését, hogy mindnyájan huncutok vagyunk, nem fogadom el, a javaslatot azonban elfogadom! A munkásoknak kell bojkotálni azokat, akik nem szeretnek dolgozni. Ismer embereket, akik alig várják, hogy az asszony hazavigye azt az 1 pengőt, hogy kenyeret vegyenek. És ismerek legényt, akinek azt mondta az anyja: pihenj egy kicsit! Addig pihent, hogy megszerette a henyélést és a lányokkal való hancúrozást s most nem áll el. Balassa József rámutatott arra, hogy a polgári társadalom megteszi a maga kötelességét, akkor a munkásság is vegye figyelembe a polgárság teherbíró képességét. Azt kéri, hogy azzal a megértéssel kezelje a munkásság is az ügyet, amely megértéssel a polgári társadalom kezeli. Karácsonyi Ferenc a dologkerülés fogalmáról beszél, mely talán a polgári társadalomnál sem ismeretlen. A Takács Ferenc módosítását ajánlja elfogadásra ő is. Nagy Lajos azzal bővíti ki a javaslatot, hogy az exportálásra képes ipartelepeket kapcsolja be a kormány az exporthálózatba. Dr Csáky Lajos visszautasítja azt a feltevést, mintha a polgári társadalom nem ment volna el a szélső határig. Az az összeg, melyet a munkásházak járdával való ellátásba vállalt a város, az 13, illetve 18 ezer pengő. A súlyos terhekre és az élet ezer bajára tekintettel a munkanélküliség ellen való biztosítást nem tudja pártolni. A közgyűlés a 20 ezer pengőre vonatkozó javaslatot elfogadja. Felír az állami közmunkák elrendelése érdekében. A nagy többség határozott ekként, viszont a munkanélküliség elleni biztosítás felett napirendre tért. A polgári ellenzék is ellene szavazott ez indítványnak s igy ebben a kérdésben a szocialista városatyák magukra maradtak. A város árvapénzeinek és közpénzeinek elhelyezésére akként határozott a közgyűlés, hogy a város pénzeiből a 17 százalékot a Nagytakarékban, 17 százalékot a Magyar Olasz Bankban helyezi el; a Nemzeti Hitelintézetben 13, a Népbankban, Központiban, Közgazdasági Bankban, Kereskedelmi Bankban és a Gazdasági Hitelintézetben a 9,9 százalékát, a Csongrád megyei Takarékban 8 százalékát helyezi el. A bankok a bankkamatláb felett fél percentet adnak. A fásításról szóló szabályrendeletet mutatta be ezután dr Juhász Mihály tanácsnok. A szabályzat a törvény alapján azt írja elő, hogy minden 50 katasztrális holdnál nagyobb birtoktestet, vagy 20 katasztrális holdnál nagyobb rétet fával kell körülültetni, vagy külön kis erdőt kell létesíteni rajta, amire azonban a földmivelésügyi miniszter ad engedélyt Viszont a már meglévő fák és erdők ezután csak engedéllyel lesznek kiirthatók. A mesgyén, ha nincs közösegyezség a szomszéddal, 75 centi a távolság. Tóth Imre és Hős Nagy Kálmán szólaltak föl a tárgyhoz. Tóth Imre a dűlők fásítására kért felvilágosítást, Hős Nagy Kálmán pedig a büntetés pénzek nagysága ellen szólt A tárgyalás további folyamán özv. Domokos Lajosnénak havi 57 pengő nyugdíjat szavazott meg a közgyűlés. — A közgyűlésnek délutáni ideje fölött — mivel Posztós Sándor vissza is vonta indítványát, napirendre tért. Az árvaszéki becsüsi állásokban, örökös megbízással Czuczi Józsefet, Bodrogi Bálintot, K. Szűcs Tamást és Kristó Pált megerősíti. Dr Soós István polgármester bejelentette, hogy a házadó tervezett felemelése ellen közbelépett s a minisztera sérelmes rendeletet visszavonta. A közgyűlés a bejelentést helyesléssel vette tudomásul. A villanyos társaság igazgatóságába dr Soós István polgármestert, felügyelőbizottságba pedig dr Juhász Mihály tanácsnokot delegálta a közgyűlés. S ezzel véget is ért. Kint éppen az elsőt konditották a tizenkettőre ... If akcrín a legolcsóbban a lm UP I lm 951 U i 1 1L Nemzeti Hitelintézet (János-tér.) folyásit. N Cl N et i u g h jI i • VAJUKKÁ -1930 március 1. A földmivelési miniszter nem hajlandó leszállítani az ármentesítési járulék kulcsát. Elutasította Szőke Gyula úr felsőházi tag fölebbegését. Emlékezetes, hogy Szőke Gyula dr kormányfőtanácsos, felsőházi tag az Ármentesítő Társulatnak a múlt év június 9-én Hódmezővásárhelyen tartott közgyűlésén élesen támadta , a társulat adóztatási rendszerét és a járulási kulcs leszállítását követelte. Majd amikor a közgyűlés nem vette figyelembe fölsorakoztatott érveit, hanem továbbra is a magas járulék- terhek föntartása mellett foglalt állást, a határozatot Nikeszky Jenő drakói polgármesterrel, vala-mint több társulati taggal egyetem- ben megfelebbezte a földmivelésügyi miniszterhez. A fölebbezésre tegnap érkezett meg a városhoz a miniszter perdöntő leirata, amely elutasítja a fölebbezést és jogosnak ismeri el az Ármentesítő Társulat által kivetett magas járulási terheket, annak ellenére, hogy különben a miniszter maga is elismeri egyes esetekkel kapcsolatban a kivetési kulcs aránytalanságait. „Állandóan és indokoltan panasz tárgya, — mondja a leirat idevágó része — hogy a társulati terheknek az érvényben levő arányszám szerinti megosztása a mélyfekvésű területek tulajdonosait, különösen a belvízrendezés nagyarányú munkálatai miatt aránytalanul sújtja. Ezért a társulatnak gondoskodni kell a kivetési kulcs megálla-ítása alkalmával a mélyfekvésű területek teóerviselésének méltányos csökkentéséről, éspedig azon elv alapján, hogy a kivetésekben az ármentesítésből húzott hasznok aránya kifejezésre jusson *. Kiváncsiak vagyunk, lesz *e gyakorlati eredménye a miniszter fönti utasításának — a fölebbezés elutasítása után? Agyongázolt a gyorsvonat egy debreceni feanbigaggatót Debrecenből síentik: Kaba álláson a Budapest-debreceni gyorsvonat elgázolta Létay Lajos debreceni bankigazgatót, aki nagy szerepet játszott a város társadalmi életében. A vonat kerekei darabokra tépték a szerencsétlenül járt bankigazgató testét. oriás ( i ! Helyettem kis virág . . . Nagyváradról jelentik: Erdélyben most folynak az adókivetések. A nagyváradi kivető bizottság előtt furcsa adóvallomás került tárgyalásra. Az ívre mindössze egy préselt virágot erősített az adóalany és ezt írta alá: „Helyettem kis virág tégy vallomást, — nekem úgy sem hiszik el, akármit vallok is.“ Az illető adóalany elég jól megúszta az ügyet Mindössze a tavalyinak a dupláját vetették ki rá. A Római Katolikus Társaskör összes tagjait felkérem, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltóságának 10 éves jubileuma alkalmával a rk. templomban fél 9 órakor tartandó ünnepi szentmisén megjelenni szíveskedjenek. Elnök: i N ( fr 1 1 J * 1 i 1 I s A permetez valamint szer gyű áron hej növényúti szénsava Kovács ! Szentesi tanulónő