Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. július (26. évfolyam, 147-173. szám)
1930-07-01 / 147. szám
II. ügynunkáló V. igrafusa ' Radios ■t Horthy nunkáló inál fogyásukat helyér 930. évi rakora előadni, ikintetekedélyezni 6 épületit, körüligyalázaipar hatótárgyalás is hó 27. an sk. .rhatóság. szint Ün ruhákat, et, kéziszövetkötött ést és bármikor ikai gendezett ig . alatt. :só ár isok! ?. ma a találszerelhető üzembeni Fordson . A próba Józsefinél, il. Nap u. 160 ezek! neggyőzőbb árban észe lt gyümölcs t. daközönség t anilla om kielégiyezhet. v'otta kocsiim raktáron. zükségfát, házhoz iszt ! ás. ílek lisztért tes üvegek tám. fakerti zöldtejjel, sajt, élettel: mann tea 3. fikák ízhetők száz-szombathelyi megbízott izlete Dam- 756 fák ízik be azt. 741 kiégett föld. Még csak tegnapelőtt volt Péter- Pál napja és a magyar .tribMm már mindenütt keresztekben, vontatókban áll az istenáldás, várván a buzgó gépet, mely gőzerejével a kalászból a szemet kirázza. Kisebb gazdaságokban már öntözik a szérűt s az országutakon felvonulnak a nagy cséplőgarniturák. Szinte lázasan, sietve minden, mintha csak ez a különös időjárás, mely pont egy héttel előbb csinálta meg az aratást, s alkalmazkodni akarna a magyar kisgazda melyzeteihez. Csak egy epizódot említünk fel. Törvény szerint a cséplőgép mellé alkalmazott összes munkásokat általányban a géptulajdonos biztosítja baleset ellen. Ez a biztosítás most van folyamatban s ennek során fordult elő egy érdekes eset. A tegnapi napon a megbízott tisztviselő előtt megjelent egy 30 holdas gazdaember, hogy a saját cséplőgépe mellé szerződtetett munkásokat biztosításra bejelentse. Talán nem egészen 30 pengőt kellett volna fizetnie, hogy a biztosítás érvénybe lépjen. Természetes, hogy nem volt nála, mint ahogy ma nagyon ritka ember az, akinél 30 pengő kerül még elseje táján is. Elment reggel 8 órakor azzal, hogy majd szerez valahonnan pénzt és 11 órakor visszatért, kijelentvén, hogy a biztosítástól kényteln elállani, mert a szükséges összeget megszerezni sehogy sem tudta. Egyetlen eset, de jellemző. Egy birtokos, akinek 30 hold földje és cséplőgarnitúrája van és nem talál olyan barátot, vagy ismerőst, aki ki tudná segíteni, akinek volna számára 30 pengője anélkül, hogy magát hozná abba a helyzetbe, hogy esetleg fizetési kötelezettségeinek ne tudjon eleget tenni. Szokás azt mondani az ellenzéki felszólalásokra, hogy hát nagyon sok szó, mely az elégületlenséget jelzi, túlzás és hogy a magyar gazdaközönségnek nincs olyan rossz helyzete, mint amilyen feketére azt festik. Nem azt az egyetlen esetet emeljük mi ki a sok közös, mert hiszen ha nyitott fülekkel járunk a közgazdasági életben, meg kell hallanunk a dobpergést, mely mind sűrűbben ismétlődik meg birtokoknál, nem csupán ingóságok felett és ha a hangja eltompul, az csak azért történik, mert nincs már aki árverezzen. Rendkívül súlyos az a helyzet, amelybe a gazdaközönség és az ő révén az egész magyar társadalom került. Szinte olyan, mint maga ez a Duna.A Tisza közi hatalmas völgykatlan, melyre évről-évre mind szárazabban szórja tüzes sugarait a nap s melytől mind állandóbban vonja el a nedvességet, a csapadékot, mintha egyáltalában le akarná szoktatni ennek a vidéknek népét arról, hogy valamikor még veteményt és kukoricát termesszen. Mintha az élet is olyan kiégett volna ezen a földön, mint maga az időjárás és mintha a lelkekre ép úgy nem tudna harmatozni az üdítő eső, mint ahogy a földre, a romjas vetésekre nem tud hullani a zápor. Erről nem tehet senki, mert annak az ég a megmondhatója, de hogy idáig jutott a magyar gazdasági élet, arról lehetett volna tenni akkor, amikor még egészséges, viruló, zöld volt a lelkek vetése. Mert ilyen körülmények között, amikor a búza ára hull lefelé, mint azok a szemek, amelyek a nyomtató lovak patkói nyomán, vagy a cséplőgépek dobjából kiperegnek, micsoda csekély az a reménység, hogy az idén több búzánk terem, mint tavaly termett és mily kevés vigasztalást jelent még arra, a gazdaközönségre is az, hogy a balettában nyer 3 pengőt egy mázsa után, mikor viszont az eltévesztett vámpolitika miatt azt a 3 pengőt duplán leadja árveszteségben. Nem mondjuk azt, hogy a kettő egymással összefügg, de mindenesetre meg kell döbbennünk akkor, amikor nem egy munkanélküli szegény ember, hanem egy 30 holdas cséplőgéptulajdonos 4 óra alatt a várost felhajtva nem tud szerezni 30 pengőt. Kiégett ez a föld ugy látszik, mint ahogy kiégtek lassan a lelkek is. Hódmezővásárhely, 1930 Julius 1. Kedd. Ara 10 fillér. XXVI. évfolyam. 147. szám. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő* és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Eddig száz cséplőgép csérő személyzetét jelentették be biztosításra a gazdasági munkáspénztárnál. Törvény szerint minden cséplőgéptulajdonos az egyének megnevezése nélkül, átalányban köteles a gépje mellé alkalmazott cséplőmunkásokat baleset ellen az Országos Gazdasági Munkásbiztosító Pénztárnál biztosításra bejelenteni. Ezt a kötelezettséget mindenkor meglehetős mértékben szem előtt is tartották a vásárhelyi érdekeltek, azonban most, hogy a szezon ismét itt van és hogy a cséplőgépek már egytől-egyig elindultak a nagy munkára, hangsúlyozottan kell ezt a körülményt a közönségnek figyelmébe ajánlani. Ugyanis a vásárhelyi 150 gép közül eddig, mintegy száznak a tulajdonosa kötött biztosítást, ami azt jelenti, a hogy tehát 50 még hátralékban van ezzel a kötelezettséggel. A törvény azt írja elő, hogy ha az illető munkás biztosítva nincs, akkor baleset alkalmával maga a géptulajdonos tartozik viselni minden következményt, vagyis a gyógyítással járó összes költségeket és a családnak a megsegítését. Egy ilyen per, midőn az illető géptulajdonos a munkásai biztosítását elmulasztotta és egyik munkáját baleset érte, most végződött be a törvényszék előtt és a törvényszék 1200 pengő kártérítés megfizetésére s az összes felmerült költségek megfizetésére kötelezte az illető géptulajdonost.. Egy másik per, ahol a munkás a karját veszítette el, még folyamatban van s ott valószínüleg az lesz az ítélet, hogy annak a géptulajdonosnak azt a munkást, illetőleg annak családját egész életében bizonyos havi segéllyel kell ellátni. Tudjuk, hogy nehéz viszonyok közt élnek ma az emberek, hisz épen lapunk vezető helyén foglalkozunk egy hasonló kiáltó esettel, azonban éppen a munkásoknak biztonsága és magának a géptulajdonosnak anyagi érdeke kívánja azt, hogy akik még a biztosítással hátralékban vannak, a saját jól felfogott érdekükben mulasztásukat minél előbb pótolják. Megjegyezzük, hogy egy hatos cséplőgép után az összes biztosítás 22 pengőbe, a 7 és annál nagyobb lóerejű gépek után 27 pengő, azoknál a gépeknél pedig, ahol elevátor is van 34 pengő. Halasy letartóztatását fentartotta a vádtanács. A tábla dönt végső fokon a szabadonbocsátás ügyében. Budapestről jelentik: A belügyi építkezések ügyében egyre bonyolultabb az építkezési helyzet. Az ügyészségi most már a makói ügyön kívül 57 rendbeli visszaélés miatt folytatja a nyomozást. A visszaélések mindegyikének rendkívül nagy anyagában más és más nevek szerepelnek. Széchy ügyész egyre újabb letartóztatásokat kénytelen elrendelni. Újabb és újabb vizsgálatok indítását kell kérnie a vizsgálóbírótól. Nagy Pál vizsgálóbíró a múlt héten Halasy Géza és Vay Kázmér szabadonbocsátása mellett döntött, azonban egyikük sem került szabadlábra. Az ügyészség ugyanis nem engedett álláspontjából és felfolyamodást jelentett be a vizsgálóbírói végzés ellen azzal, hogy álláspontja szerint úgy Halasy, mint Vay ellen a bizonyítékok olyan súlyosak és számosak, hogy szabadlábra helyezni sem a miniszteri tanácsost, sem sógorát, a műépítészt nem szabad. Vay Kázmér ügyében csak egy-két nap múlva fognak dönteni. A Halasy-ügyben a vádtanács tegnap úgy döntött, hogy a gyamuokok szerint Halasy Géza megvesztegette Vay Kázmért és ezért nem szabad őt szabadlábra helyezni. A vádtanács kimondotta az indokolásban, hogy nagyon fontos gyamuokok és az ügyészség által előírt bizonyítékok alapján jutott arra a döntésre, hogy Halasy Géza szabadlábra helyezéséről egyelőre beszélni sem lehet. — A vádtanács — kezdi az indokolás úgy találta, hogy a vizsgálóbíró végzése nem helytálló és előzetes letartóztatás elrendelésére minden ok megvan. — A legfőbb bizonyíték a vádtanács kezében, épúgy, mint az ügyészség kezében Littke Kázmérnak, a megvesztegetés és más bűncselekmények miatt letartóztatott építész beismerő vallomása. Ez a beismerő vallomás Halasy Gézára nézve rendkívül terhelő. — Halasy Géza egyik vallomásában az ügyészség előtt maga is elismerte, hogy ő bizonyos pénzeket Littkétől átvett és Littkétől a kijárásokért az építkezési összegek három százalékát provízió formájában átvette. Halasy ugyan azt hangoztatta, hogy ezek a pénzek nem megvesztegetés céljait szolgálták, de mégis kénytelen volt elismerni, hogy ezeknek a pénzeknek egy részét Vay Kázmérnak átadta. Halasy Géza tagadta ugyan, hogy ő Vayt megvesztegette volna ezekkel a pénzekkel és azt vallotta, hogy kölcsön formájában adta a pénzt Vaynak. Az nem fontos itt, és még ha igaz lenne is, hogy a pénzt kölcsönképen adta Vaynak, akkor is alapos a gyanú, hogy ezt a pénzt azért adta sógorának, mert Vay az építkezések kiadása körül neki nagy szolgálatokat tett. — Arra nézve is hangzottak el tanúvallomások — mondja tovább az indokolás — hogy Halasy Géza az építkezések elnyeréséérel Littke Kázmér felkrésére közbenjárt Vay Kázmérnál, pedig köztudomású, hogy a belügyminisztériumban az építkezési bizottság Vay Kázmér vezetése alatt áll. De más bizonyítékok is állanak a hatóság rendelkezésére. Ilyenek a levelek is, amelyeket Littke Kázmérnál és Vay Kázmérnál lefoglaltak. Ők ketten rendes kontaktusban voltak egymással, Littke állandóan szívességeket kért Vaytól Halasy Gézán keresztül, sőt Halasy Géza megkerülésével is és Vay Kázmér azokat a leveleket, amelyeket Littkének írt, „Kedves Kázmér“ megszólítással kezdte. Halasy Géza ellen bizonyít egyébként az is, hogy a makói rendőrségi építkezésnél felmerült visszaélések és mulasztások miatt, noha a kincstárt jelentékeny károsodás érte és sok-sok panasz hangzott el az építkezés körül tapasztalt visszaélések miatt, Vay Kázmér mégis csak hónapok elmúltával hozott határozatot és Halasy mindig csak azon igyekezett, hogy ezt a határozatot minél jobban kitolja és minél kedvezőbbé változtassa. Halasy Géza ugyanis jutalmat kért és kapott a döntés halasztásáért és kieszközléséért. Ebben azt a következtetést vonja le a vádtanács, hogy Halasy Géza ebből a pénzből is adott Vaynak, aki feltűnő módon döntött és olyan időben, amikor az Halasy érdekeit szolgálta.■ Figyelembe veendő volt az is, hogy amikor az első házkutatásoknál bizalmas jelzésű leveleket találtak Halasynál és Littke Kázmérnél. Halasy felkereste Littkét lakásán és felkérte arra, hogy soha senki előtt ne mondja meg, hogy neki pénzt adott. „Ne mond el ezt, Kázmér, — mondta Halasy — mert ha elmondod, figyelmeztetlek, hogy én letagadok mindent és öngyilkos leszek, de ne mond el, mert sógorom Vay Kázmér is ugyanilyen elhatározásra fog jutni és ő is körömszakadtáig tagadni fog, vagy öngyilkos lesz.“ — Mindezekből a bizonyítékokból vonta le a vádtanács azt a konklúziót, hogy szerinte bizonytalannak látszik, hogy Littke és Halasy 1927 nyarától 1930 tavaszáig terjedő időben Vay miniszteri tanácsost, mint a belügyminisztérium rendőri és csendőri osztályának vezetőjét, akinek a közmunkák vállalatba adása és felülvizsgálata, ellenőrzése hivatalához tartozott, mintegy 30.000 pengő pénzjutalom adásával és ellenszolgáltatás nélkül teljesített házimunkák végzésével kötelességének megszegése céljából megvesztegették és a kincstárnak 10.000 pengőt jóval meghaladó kárt okoztak. A vádtanács az ügyészség minősítését is elfogadta és kimondta, hogy Halasy Géza előzetes letartóztatását megvesztegetés büntette miatt kell fentartani. A vádtanács határozata ellen most már Halasy Géza jelentette be felfolyamodást és legfelsőbb fokon a tábla fogja eldönteni a kérdést. I . Friedrich: „Eredményes kormányzás csak a dolgozó társadalom becsületes bekapcsolásával lehetséges!“ Lesújtó bírálat a kormány tízéves uralmáról, mely belső emigrációba száműzi az ellenzéki hazafiakat. Budapestről jelentik: Friedrich Istvánt, a fővárosi ellenzék vezérét, aki néhány,, nap óta gyöngélkedik, vasárnap születésnapja alkalmából a budapesti keresztény ellenzék monstre küldöttség útján üdvözölte, mint a nemzeti ellenzéknek vezetésre hivatott egyéniséget. Mayerberg Irén, a párt budai elnöknője azt mondotta, hogy olyan nagy az elkeseredés, az elégületlenség és a kiábrándulás a nagyhangú frázisok politikájából, hogy itt az utolsó pillanat az általános ellenzéki hangulat hazafias alapon való megszervezésére. Ezt a munkát csak olyan férfi végezheti, aki sem állásánál fogva, sem halmozott jövedelmei révén nincsen odakötve a mindenkori kormány szekeréhez. Az üdvözlőbeszédekre Friedrich István így válaszolt: — Jólesik nekem ez a baráti megemlékezés és ragaszkodás. Tíz év óta, amióta ellenzéke vagyok a ma dicsőségesen uralkodó rendszernek, mindig csak az ilyen baráti megnyilatkozásokból tudtam erőt meríteni. Más nekem nem jutott és nekem ez mindig elég is volt. Soha másra nem is vágyódtam! 1919-ben egy becsületes, titkos választójogon alapuló demokráciát akartunk kiépíteni: becsületes önkormányzatot az egész vonalon, szabad sajtóval, szabad szervezkedési és gyülekezési joggal. Jó is volt mindez, amig az uborkafára való fölkapaszkodás és a fészek- Till Viktor műterme megnyílt pavis hó 15-én Zöldségpiacon (Szabó-féle házban). «a# S'SB* így cikkeinket, továbbá Selyem CS maselyem atvaros flamengo, tweed. gaze st». *» A selyem újdonságainkat t. vevőközönségünk figyelmébe ajánljuk. Gyakran változó kirakataink szives megtekintését kérjük. Készséges szolgálattal : Constantin Testvérek Hódmezővásárhely. Fennáll 1744 óta.