Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. szeptember (26. évfolyam, 200-224. szám)
1930-09-02 / 200. szám
- ból az a hír érkezett, hogy az üzleteket fosztogatja a tömeg. Természetes, hogy aki ismeri a Dembinszky utcát, az tudja, hogy milyen üzletekről lehet szó: egy pár cukorkaárus és egy pár gyümölcsárus. Azonban a rend érdekében közbelépett a katonai karhatalom és páncélautók vonultak fel, melyeknek közeledtére a tömeg szétszaladt és eloszlott. Déli fél 1 órakor az ifjú munkások és kommunisták gyűltek össze az Iparcsarnok előtt s hangos kiáltozással terelték magukra a figyelmet. Két szeneskocsi érkezett megrakodva, ezt megrohanták és tartalmát leszórták a burkolatra. Itt is felvonult a katonaság és a lovasrendőrség és iszétszórta a tömeget. Egy tüntető kardvágástól a fején súlyos sebet kapott. Hódmezővásárhelyen a legpéldásabb rendben történt meg a tüntető felvonulás. Fél 11 órakor kezdtek gyülekezni a Kossuth tér és a János tér között az Andrássy út árnyékos oldalán a munkások kettős sorokban, de a legnagyobb csendben és a legpéldásabb rendben sétálgattak, úgy, hogy még egy hangos szó sem hallatszott, rendőri beavatkozásra pedig egyáltalában sehol szükség nem volt. Az ipartelepek 1 óra hosszára elengedték munkásaikat és a kereskedők üzleteiket bezárták. Mintegy 3— 4000 ember vett részt a felvonuláson, akik közül 200 a különböző üzemekből jöttek el. Az utca képe inkább egy vasárnapi ünnep hangulatát hordozta magán és nem a tüntető felvonulásét. Különben a rendőr tisztikar, élén Vozák József tanácsossal, ott volt a tömeg között, de szükség beavatkozásra nem volt. Permanenciában volt a lovas csendőrség is. Déli fél 1 óra tájban voltak, akik rémhíreket hordoztak szét a városban és arról beszéltek, hogy talán lövések is dörrentek volna el a Kossuth téren, ez azonban tisztán a kitalálás és a fantázia dolga volt, mert hiszen e sorok írója is ott állt a Kossuth téren, ahol a legbékésebb hangulatban beszélgettek a munkások Kun Béla országgyűlési képviselővel és Vozák József rendőrtanácsossal. Vl&AREXhY; DJ8A1# 1930 szeptember 2- iEgy fiatai, többszáz sebesült a fővárosi kommunista zavargások áldozata. (Budapestről jelenti telefonon a Reggeli Újság tudósítója.) Déli negyed egy órakor a Köröndön szétoszlatott tömeg nagyobbik része a Városligetbe nyomult, ahol két csoportra vált, melyek közül az egyik Vajda-Hunyad várát rohamozta meg. K 1ár Zoltán dr fővárosi bizottsági tag, Deák Lajos szociáldemokrata pártvezetővel együtt mérsékletre akarta bírni a tömeget, de a kommunista csőcselék megtámadta őket. Klár Zoltán dr autóját felfordította és meggyújtotta. Klár Zoltán úr maga súlyos fejsérülést szenvedett az összetűzés során. A tömeg ezután a ligeti Weingruberkávéház elé vonult, melynek berendezését teljesen összerombolta. Itt alapos verésben volt része Peyer Károly országgyűlési képviselőnek, aki bátran szembeszállott a rombolókkal. Életét csupán néhány józanabb gondolkodású szociáldemokrata munkás önfeláldozása mentette meg, akik saját testi épségük árán vették védelmükbe Peyer Károlyt. Közben Vajda-Hunyad vára előtt a csőcselék visszamaradt része megtámadta, kövekkel és éles vasdarabokkal vette tűz alá a műkincseket védelmező rendőröket, akik erre szolgálati fegyvereiket használták. A sortűz következtében több sebesülés történt, de azt a munkást, aki holtan maradt a helyszínen és a tüntetés egyetlen halottja, munkásszemtanuk egybehangzó vallomása szerint egy kommunista agitátor lőtte agyon véletlenül, miközben a rendőrökre tüzelt. A rendőri közbelépés hatása alatt fél kettő felé oszladozni kezdtek a ligeti tüntetők, azonban kisebb csoportjaiknak még futotta ideje és bátorsága, hogy a közeli útvonalakon villamosokat és autóbuszokat borítsanak föl, minek következtében nagyon sok békés polgár és munkás szenvedett komoly sérüléseket. Két óra körül beverték a körtuti Edison kávéház ablakait. Itt, nemkülönben az Andrássy utcn lovasattakkal és kardlap-pal szórta szét a rendőrség a terrorisztikusan viselkedő tüntetőket Két óra után már csak kisebb zavargások fordultak elő és a rendőrség megállapítása szerint a főváros rendje teljesen helyreállott, ami kétségkívül a közbiztonsági szervezetek derekas munkájának köszönhető. Este 11 órakor a Rákóczi úttal párhuzamos Aradi utcában volt jelentéktelen csetepaté, a lovasrendőrök közbelépésére azonban néhány perc alatt megfutamodott a békés járókelőket inzultáló kommunista csoport. Vidéken — Nagykanizsán, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden — mindenütt teljes csendben múlt el a tüntető séta. Nagykanizsán őrizetbe vették a szociáldemokrata párt titkárát, Szentesen pedig 14 előálltás történt részint tüntető kiáltozás, részint pedig bujtogatás gyanúja miatt. Lapunk zártakor kaptuk a jelentést, hogy a főváros közbiztonsági alakulatai teljes készültségben várja a további fejleményeket. Nem hiszik azonban, hogy újabb fegyveres beavatkozásra lenne szükség. A legutolsó megállapítások szerint a tüntetés sebesülteinek száma háromszáz, súlyosabb sebesült azonban csak kevés van közöttük, ami nyilván annak a jele, hogy a rendőrség a legkritikusabb pillanatokban sem kereste a legvégső eszközöket. Magyarország csapata minden idők legnehezebb vizipolócsatáját nyerte meg vasárnap Nürnbergben. Németország rettegett csapata 4:1 arányú vereséggelfagyta el a küzdőteret. — Az egész világ elismeri, hogy a magyar a világ első pólós nemzete. Nürnbergből jelentik: 1929-ben Budapesten már bebizonyítottuk, hogy jobbak vagyünk a világ vizipóló nemzeteinél, job-bak a világbajnok németeknél is. De akkor még mondhatták a németek, hogy itthon értük el győzelmünket, „tartalékos" német csapat ellen, „fanatikus“ a magyar közönség előtt, amikor a németeknek idegen volt a víz, a levegő és magyar volt az eledel, amit ettek. Nos, most Nürnbergben német vízben, német levegőben, német eledel mellett tett újra bizonyságot a magyar vizipólócsapat arról, hogy saját otthonában is le tudja győzni a világbajnokot, amelynek a címe tehát megvan, de a tartalom már Magyarországé, a legjobb csapat vizipólóban a mienk. A világraszóló nagyarányú, 4:1-es magyar győzelem után egymásután szólaltak meg Magyarország elsősége mellett a világ vizipóló kapacitásai s kénytelenek voltak elismerni a magyar fölényt maguk a németek, vezetők s játékosok is. Ez a nürnbergi hatos torna pompás magyar eredménye.* Az első félidő egyetlen és magyar gólját Vértessy dobta. A második félidőben a hatezret meghaladó német publikum leírhatatlan hangorkánnal buzdította csapatát, mely Amann révén ki is egyenlített. De nem sokáig örülhettek a németek, mert Homonnay II. egyedül áttört az egész germán legénységen és védhetetlenül belőtte a vezető gólt. A németek ezután túl erős játékba kezdtek, de sem a durvaság, sem pedig a közönség terrorja nem segíthetett. Előtűnt a magyarok technikai felsőbbsége és mire a mérkőzés végét jelezte a kitűnően bíráskodó belga Delahaye, Németh és Halassy góljaival 4:1 fölényes arányban biztosította győzelmét a remekül játszó magyar csapat. • Mindenki felemelkedik a Stadionban, a zene a magyar Himnuszt játsza és lassan, méltóságteljesen megy fel a főárbócra a piros-fehér-zöld magyar zászló. A közönség tapsol, mi pedig könnyekkel a szemünkben nézzük a nekünk legszebb látványt. Azután a zene a „Deutschland, Deutecchland über alles“-t intonálja, amit együtt énekel az egész közönség. Németország vereséget szenvedett a kis Magyarorszától, de a vereség már nem fáj: a jobbtól kikapni nem szégyen. A répásházi új iskola és középélet felavatása szép ünnepségek keretében vasárnap ment végbe. Bandérium vezetésével és zászlók alatt 30 kocsiból álló ünnepi kolonne 9 óra után indult el a Gazdasági Egyesület székháza elől, hogy a városi vendégeket Répáshát ünnepére kiszállítsa. Mi egy órai időközzel megyünk a díszfelvonulás után. Autónk simán fut el a sarkalyi szőlők mellett s kapaszkodik fel Szentkirály templomának helyére, azután a Tizeles útra, mely az autó rohanása nyomán sűrű porfellegbe takarja a tájat. Szinte elsuhan mellettünk a szikáncsi iskola s nyugat felé kanyarodó egyenes léma vár, mely mégegyszer megtörik és azután az őszi verőfényből kibontakozik az új iskola és új olvasókör házának sárga teteje s a tetőkön a lengő lobogó zászlók. A két épület között állunk meg. Amint az autóból kilépünk: vitéz Endrey Antal felsőházi követ, Kun Béla országgyűlési képviselő, Kovács Jenő tb. bizottsági tag és Fehérváry szerkesztő, ott áll a középület előtt az őszhajú alelnök, Széll Sándor s barátságos köszöntéssel üdvözli a társaságot. Leánya Széll Zsófika pedig virágcsokrot nyújt át Kun Béla képviselőnek. Szétnézünk. Érdemes. Hisz ezen a helyen sivatag volt még 10—20 évvel előbb és azok a kis tanyák, melyek itt közelben látszanak, szinte úgy nőttek ki azóta a földből, mióta kétszáz kisember töri itt az életet s a rögöt az egykor kétezer katasztrális holdas uradalmi földön. Ezüsthaju agg ember magyarázza: — Az a barna domb ott, melynek oldalát már felhasogatta az eke, volt itt 30 évvel ezelőtt az egyetlen lakott hely. Ott volt a Román tanya s az egész pusztát Újhelyi Lipót milliomos bírta katasztrális holdanként 2—3 pengő forintért bérbe. Háború után jött el az uj honfoglalás, mely azonban még nem ért véget ma sem és talán még egy évtized kell hozzá, amikor ez a sok szorgalmas, derék kis ember árnyékos fa alatt tekinthet vissza küzdelmes harcára. Azóta záporozik itt a szorgalom verejtéke, mely az idén ime száraz kukoricalevelek zörgő tábláival siratja az aszályt. Megállunk az uj épület előtt. Az iskola a jövő nemzedéké, a kör a jelené. Istentisztelet van mind a kettőben s ahogy megállunk, a puszta méla csendjében feszeng az ének és összefoly két hömpölygő nagy folyamban, az élet vizében: „Boldogasszony anyánk!“... A másik teremből pedig: „Szívemet hozzád emelem!“... Pont 12 óra van, amikor az ünnepély megkezdődik az iskola árnyas udvarán. Csernai Mátyás igazgató, akinek sok érdeme van ezeknek az új kulturházaknak létesülésében, nyitja meg az ünnepélyt s a tudás hatalmáról beszél. A tudomány, a hazafias érzés és az Istennek szeretete emelte ezt a két várát a kultúrának, hogy azokban a jövő és a múlt nemzedéke tanulja meg, miként kell szeretni Istent, miként kell dolgozni a Hazáért és küzdeni a jövendőért. Köszönetét fejezi ki a kormányzat és a város áldozatkészségéért és üdvözli a jelenlevő kedves vendégeket. Kiss Károly kir. tanfelügyelő, aki családjával vett részt az ünnepélyen, szólalt fel ezután s utalva a református és katholikus együttes istentiszteletekre, azt a harmóniát emeli ki, mely ez együttérzésben megnyilatkozik. Azt kívánja, hogy ez az együttérzés legyen domináló az egész magyar életben, akkor az iskolák igazán a feltámadásnak várai lesznek. Hivatkozik arra, hogy ez a szegény ország a múltnak ezer mulasztását igyekszik pótolni még küzködésében is akkor, midőn ime 5 év alatt az ötezredik iskolatermet nyitja meg a csonka hazában. És ez gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek az érdeme. Ezelőtt ezt a szent földet elhanyagolták és csak ez az uj kor eszmélt rá, hogy ennek a népe reprezentálja a jövendőt. Dr Nagy Gábor főjegyző bejelenti, hogy Endrey Béla helyettes polgármester elfoglaltsága miatt nem vehet részt az ünnepélyen, azért üdvözletét ő tolmácsolja. A város közönsége nevében az áldozatkészségért és a kultúra szeretetéért meleg szívvel köszönti e határrész polgárait és polgárnőit. Igaza volt dr Godács Imre tiszteletes úrnak, aki prédikációjában abból indult ki, hogy minden a pusztaságból nő ki. Íme, ahol semmi sem volt, most már iskola is van, melyre büszkék lehetnek e környéknek lakói. A kultuszminiszter iránt fejezi ki köszönetét. Kun Béla országgyűlési képviselő szólal fel ezután. Tisztelt közönség. Kezdi beszédét. Az álmok világából szálljunk le a mindennapi életbe. Az a száraz avar, azok a zörgő kukoricatáblák, nagyon kevés reménnyel biztatnak benőnket a jövendőre. A hit azonban él a lelkünkben, ae a hit, mely alkotni, teremteni tud s mely s azon elv alapján, hogy nem engedni ki egy talpalattnyit sem az ősi földből, sőt minél többet megszerezni abból, itt is érvényesül s ide áll a szép büszke iskola , és áll a hazafiság iskolája, a kórház. Küzködés a magyar élet ma. Soha nem tudjuk, mit hoz a holnap, egyet azonban biztosan tudunk, még pedig azt, hogyha nem mondunk le egymásnak szeretetéről, akkor a miénk az örökkévalóságnak a reménye. A magyar őserőnek két várát ez a gondolat hozta létre s ez adja meg a mai ünnepnek szent keretét. És az az áldozatosság, melyet ,ez a küzködő nép teljesitett, midőn filléreiből emelkedtek föl ebben a pusztaságban a kövek. Ezért az áldozatkészségért, jó magyarságáért áldja meg az Isten a népet mind a két kezeivel. A királyi tanfelügyelő úr nagyon helyesen jegyezte meg a hitfelekezetek közötti harmóniát és vonta le abból az egyetértésnek, az összetartásnak nagy szükségességét. Ez legyen nekünk az utmutatás arra nézve, hogy minden téren össze kell fognunk. Nem aszerint, hogy milyen vallás szerint imádjuk az Istent, nem aszerint, hogy mekkora valakinek a földje, az egyiké kisebb, a másiké nagyobb, hanem aszerint, hogy mennyit tud tenni embertársai és a haza érdeke I ben mindenki. Ne legyen nekünk vezér|gondolatunk más, mint csupán az, hogy | egy magyar föld szült bennünket, egy | magyar Isten lakozik fejünk felett, egy | közös ezeréves történetünk van és egy | legfenségesebb eszményünk, mely azt mondja: a Haza minden előtt. Vitéz dr Endrey Antal felsőházi követ szólott ezután. Előrebocsájtotta, hogy boldogság érzete tölti el lelkét a felett, hogy ennek a családi tűzhelyalkotásnak, mely itt folyik, részese lehetett. Boldog, hogy tanúja az ünnepnek, mely ennek a két világító fáklyának a felállítását veszi körül. És boldog, hogy azt a baráti kezet, melyet először megfogott, most is testvéri érzéssel szoríthatja meg. Mikor a fehérfalu tanyák fehérlelkü édesanyái gyermekeiket az iskolába küldik, a szebb magyar jövőnek egy-egy tégláját rakják le. Legyen Isten áldása ezeken a földeken és mindazokon, akik ezeken a földeken laknak. Dr Godács Imre ref. lelkész az iskolák fontosságáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a keresztyén hit terjedésénél az iskolák voltak az első oszlopok és nem az volt a keresztyénségnek igazi ellensége, ki vadállatok elé mártírokként dobatta oda a Krisztus követőit, hanem aki bezárta iskoláikat. Ez iskoláknak kertje az az igazi virágos kert, melyben a nemzetnek igazi jövendője lesz terebélyes fává. Megálddja ez uj hajlékot és megáldja azokat, akiknek lelkük ebben az alkotásban benne van. Kovács Jenő bizottsági tag arra kéri ennek az iskolának felügyeletét és vezetőségét, hogy vegye figyelembe, kik laknak ezen az ősi földön: szántó-vető magyarok, akiknek ne csak tudományt, de a mesterségüknek művészetét is tanítsa meg az iskola. Azt szeretné, hogy minden ilyen ház legyen áthatva azon gondolattól, hogy minden jó és minden boldogulásunk attól függ, miként tudjuk ez ősi földet felhasználni, a növendékek tehát váljanak ne csak tudósokká, de képzett gazdákká is, akiknek lelke át van itatva attól a gondolattól, hogy a magyar föld az első, mert ez minden életnek feltétele nálunk, tehát a magyar föld népének megadni minden pártolást. Lenese Ernő azokról emlékezik meg, akik ennek a határrésznek megteremtői voltak. Még boldogult Endrey Gyula országgyűlési képviselő, majd vitéz dr Endrey Antal felsőházi tag voltak lelkei annak a gondolatnak, mely itt a kisemberek uj telepét létrehozta s melyen azután ezek a kulturházak megszülettek. Visszaemlékezéseket közöl Lencse Ernő, amikor még Szathmáry és Társai kisbérlők, a város jóindulata mellett kapták meg azt a háromszáz holdas bérletet, mely kiindulópontja lett a mai tanyatömörülésnek. Igazi honfoglalás volt, kérem, melyből ime ma meg tudunk állani a kultúrának két gyönyörű palotája előtt. Ebben az eredményben a környék népének hálája fordul azok felé, akik e munkában segítségére voltak és itt hálájuk fordul Kun Béla országgyűlési képviselő felé, aki kivitte azt, hogy az iskolát ide tegyék, mellyel az egész Répáshát közönsége lelke szerint meg van elégedve. Szűcs József szikáncsi tanító szólott azután, mint a népoktatás frontharcosa azt kérvén, hogy fogadja szeretettel a lső iskolák bekeserésére fiú siveller, fiú és leányka Kötőit Kabátkák gyermek harisnyák, legkiválóbb minőségi magyar áru hatalmas választék, megközelíthetetlen olcsó árak a bokron kötöttárugyár lerakatában. Kedden: fényesek). Ujdo: ur. Színmű 3 Szerdán: Ez érvényesek.) ] Operett. Csütörtökön vényesek.) Uj hamér első fe játék 3 felvon Pénteken: I vényesek.) Uj huszárok. Ope Szombaton: órakor, nagyo fiam. Drámai 8 órakor, de nem érvénye Operett. Vasárnap: 1 órakor, mérsél lány. Operett, szünetben. (Sí Alvinczy húsz ) Lamberthier adásai fél 8 ói Lambertheki dia Írónak Lamberthierbe a színház szerű nagyhatgány Irén és jóságos élmén müvészemberi nye a Lambert Szelvények ) Szerdán esze nyék érvényes Lehullott a reszinre a berni tőivel. Csütörtökön téli előadásán új lirai szerelmét, akit a ki szerződtetett iyén Mihály. Frank nagyszesti bemutató, este lesz. A vigyón vonzó Lázár Tihamé kicsi Tivadar, Miklós, ki egy darabnak, — Poprádi játszi nyék érvényes Jönnek! — a színkörbe a: Szeptember Sándor vígját játékának bér igazgatósága tűzte ki. Mint tó végleges di állapították m rab tökéletes heti munkanek. Egyébkét laknak bennül érdeklődés mi tos telt házak) tó. modi divatos sapkái ragyogó vála Kelemenm Kossuth tér 5 Vasa 80 hold tany. feleske kiadó. Temesváry ta dr Loór Fere utca 3 szám “ Ai a Huszár Laj Veres utcák s ségy száraz 1tott tűzifát bí olcsóbb árennyiséget házi fogást kér Hí Bolgi alkalmas 70 I adó. Értekezn mi iroda. Olcsó il Tess a kövér tej nagyon fine 1 kg. friss tejföl, litert savó Álland a déli 33S8HBBB8I8ESF