Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. október (26. évfolyam, 225-251. szám)

1930-10-01 / 225. szám

Polgár­iy­,g a dipl­­mban fog s betegség Ive legye­­■szségügyi városunk is. Az is­­folyamat­­£öteles, 6 pedig tel­­rmekeiket Közegész- 101 a védő­dőoltására í fel a la­­teria külö­­eszedelme­védőoltása (I., Zrínyi­­) minden óra között ttember 27. lgármester. lén?. hódmezővá­ry utca 10 október hó­zm­en, Hód­­­verésre ke­vira vonat­­ovitz Mór ínél, vala- Egy létnél lőtt 10—12 302 3S tudomá­­rmeszükség­­ezheti. A fi­g soha nem mindenféle Halok. szi­dni*2 (Fekete Sas ízték! 132 fok pontosan gumik, 1 — á-Eb­éria utca 7. mával kivitelű kében is sej nütermében ínyos áron. zes kivitelű adékba. t felveszek. pok átalakítását kalapokat is. mre , a Színházzal ban­­inak segedi úti ke- 983 10l­csóbb magyar lószer által első he- t hozza: KO- ti szaküzlete, r­obot dijmente- 561 * * no­ven varr. Be- 23 szám alatt 290 ellen szarv­asszarv­­formalin és ?r a Vadász Cselák ferdítés. Ismertettük lapunk tegnapi szá­mában a Massaryk cseh köztársasá­gi elnök nyilatkozatát, melyet egy bécsi nagy újságban a revízióról tett. Az elnök kijelentése nemcsak minálunk okozott feltűnést, de úgy­szólván világszenzációt csinált, épen azért már az első percekben éreztük, hogy valami háttere van a dolognak és hogy az az egyszerre való meg­­szelidülés tulajdonképen nem a meg­­megfvánásnak őszintesége és nem a trianoni igazságtalanságok felisme­résén alapuló lekiismeretmegnyilat­­kozás, hanem vagy elszólás, vagy pedig még annál is rosszabb: ravasz­kodás. Massaryk elnök nem először szólja már el magát, azonban a sző­­röskezű Benes minden alkalommal megcáfolta kijelentését. Most csupán csak a taktikában van változás, amennyiben nem Benes cáfol, hanem a követség magyaráz. Már hétfőn délután megjelent az a nyilatkozat, mely értékére szállítja le, illetőleg értékére igyekszik leszállítani a­­csehi köztársasági elnök kijelenté­seit. E szerint a magyarázat sze­rint Massarik elnök tényleg be­szélt a revízióról és tényleg mon­dotta azt is, hogy ha a magyar ag­resszivitás megváltoznék, akkor ő kész lenne a meglévő határok mó­dosítását fontolóra venni. Azonban, mikor az elnök ezt a kijelentést tette, ugyanakkor hozzágondolta, vagy talán hozzá is tette volna még azt is ,miszerint mindenféle határváltozási a cseh parlamentnek van fenntartva és abba elsősorban a kis és a nagyontántnak van bele­szólása. Viszont még abban az eset­tben is a változás nem lehetne kizá­rólag egyoldalú, mert hiszen a cseh köztársaság is kívánna hasonló ki­­terjesztést a saját maga számára­. Ez a cáfolatnak, illetőleg a helyre­igazításnak a szövege. Tehát most már nemc­saik letagadják a köztár­sasági elnöknek kijelentéseit, ha­nem egyenesen olyan revíziót han­goztatnak, amely nem Magyaror­szágot növelné meg, hanem Cseh­szlovákiát. Vagyis az a határkiiga­­zítás nem a mi javunkra szólna, ha­nem Csehszlovákia számára. Mikor aztán a dologba belegondolunk, rá­jövünk arra, hogy mégis csak van esze a csaláknak és van benne bizo­nyos következetesség. Négy ízben azt mondotta, hogy köztársasági el­nöke, mikor a revízióról beszélt, nem volt beszámítható. Most ötöd­ször már nem tagadja le, hogy szó­lott Massaryk a revízióról, azonban egyenesen az arcunkba vágja, hogy az a revízió nem olyan, aminek mi örvendezhetnénk, hanem olyan, amely a csehi köztársa­ságot volna hivatva, talán épen a mi kárunkra megnövelni. Mi nem vagyunk túlsá­gosan naivak. Végtére a sok csaló­dás és a sok keserűség, hanem meg­tanított bennünket arra, hogy ne a szavak világos értelmét keressük, hanem a szavaknak indító rugóit. Hétfőn azonban mégis fel tudott villanni a szemünk és fel tudott dob­banni a szívünk, mikor azt hallottuk, hogy a cseh köztársaság elnöke kezd engedékeny lenni velünk szemben. Miért? Mert hiszen csak pár nappal előbb hangzott el a Rothermere lord Szünet után évnegyedes első ren­des közgyűlésének tárgyalásait teg­nap reggel 9 órakor kezdette meg Vásárhely város törvényhatósági bizottsága. Bár főtisztviselői állások betöltése volt napirendre tűzve, az érdeklődésen cseppet sem látszott meg ezeknek a fontos aktusoknak izgalma, mert a megnyitáskor alig 80 városatya volt jelen a közgyűlé­sen. Az első délelőtt felszólalásait a polgármesteri jelentés foglalta le, amennyiben a szociáldemkorata vá­rosatyák annak kapcsán tettek szóvá sok érdekes momentumot s közöttük a legégetőbb, a legnagyobb problé­mát, a munkanélküliségnek, illetőleg a munkanélküliség orvoslásának kér­dését. Immár egy évre tekinthet vissza az a stúdium, mely e körül a kérdés körül megindult. S erre mu­tatott rá dr S­o­ó­s István polgár­mester, midőn a tavalyi inségakció­­ból kiindulva oda konkludált, hogy ezt a kérdést elsősorban társadalmi­lag kell megoldani, illetőleg társadal­mi téren is kell keresni a hivatalos fórumokkal együtt a baj orvoslását. S beszédét egy ünnepélyes megnyi­latkozással támasztotta alá, midőn mint­egy példaadásul 6 hónapra havi 100 pengős adományt ajánl föl fize­téséből a munkanélküliség enyhíté­sére. Egyúttal­­bejelentette, hogy az építőiparosok részére kiutalt mun­kálatokat, már tudniillik az útburko­­latok javítását a város bizonytalan ideig még folytatja. A dolog legfőbb akadálya azonban maga a pénz, mert­­ a városnak ilyen célra rendelkezésre­­ álló összege egy fillérnyi sincsen. Tehát míg fedezetet talál valame­lyes közmunkára, akár az állam, akár a hatóság, addig a társadalom­nak kell megindulnia és azoknak a tehetős polgároknak, akiknek bár nehezükre esik, mint ahogy ma min­denkinek nehezére esik az áldozat, de a közbéke és a köznyugalom ér­dekében példát kell mutatniok. Még előbb Vas­s József népjóléti minisz­tert parentálta el a polgármester, míg azután a választásokra került a sor. A választások eredménye min­den pártot és bizton állíthatjuk, hogy az eg­ész közvéleményt is megnyug­tatja, mert folyamán az az elv ér­vényesült, amit ez a város mindig követett, tudniillik az, hogy ebben a városban a végzett munkát megbe­csülik és az, aki erre az etikai alapra hatírozza sorsát, esélyektől nem fél­het, mert a törvényhatóság megértő lelkére számíthat mindenkor. A tör­vényhatósági közgyűlés első napjá­nak tárgyalásairól tudósítónk a kö­vetkezőkben számol be: Tisztelgés felállva. Öt perccel múlt el 9 óra, amikor dr S­o­ó­s István polgármester kezében az elnöki csengő megszólalt. A teremben mintegy 80 bizottsági tag volt jelen. Ek­kor fölállt az elnök és vele együtt fel­állt az egész közgyűlés, mert érezte, hogy az a kijelentés, mely ilyen ünnepélyes formák között hangzik el, tiszteletadás lesz annak számára, aki már nem él, de aki még élt, maradandóan írta be nevét a magyar haladás történetébe. — Fájdalmas kötelességet teljesítek — mondotta dr Soós István polgármester,­­— midőn bejelentem, hogy a magyar köz­életet rendkívül súlyos gyász érte a Vass József népjóléti miniszter halálával. A halál elragadta tőlünk azt a nagy férfi­út, aki ragyogó elméjével, meleg emberi szívével, hatalmas, erős akaratával és határtalan munkabírásával dolgozott azon, hogy a magyar glóbusra a régi ma­gyar világnak meleg napja süssön újra. Azután Vass Józsefnek jellemrajzát adta rövid vonásokban, kidomborítván azt, hogy az elhunyt miniszter életének célja a szociálpolitika és a magyar egység fel­építése volt. Bejelentette azután, hogy a dr Halász Manó halálával megürült bi­zottsági tagságra ennek az értékes, mun­kás férfiúnak helyére Körtvélyesy Károly polgári fiúiskolai igazgatót hívta be a mai közgyűlésbe. Munkanélküliség és kislakások. Dr Nagy Gábor főjegyző olvasta fel ezután a polgármester május, június, jú­lius és augusztus havi jelentéseit, me­lyek a közegészségügy terén a legkedve­zőbb állapotokat tüntetik fel. P­o­s­z­tó­s Sándor a polgármesteri je­lentés kapcsán a munkanélküliség nyo­masztó arányban való emelkedését tette szóvá. Rámutatott arra, hogy hétfőn reg­gel 500 földmunkás jelent meg a város­háza udvarán, hogy a várostól munkát kérjen. A küldöttséget ő maga vezette, de sajnos a polgármester úr minden jó­szándéka mellett sem tudott segíteni, arra utalván, hogy a városnak erre a célra egy fillérje sincs már. Azonban ebbe a kijelentésbe, illetőleg ennek a ténynek konstatálásába belenyugodni a munkanélküliség ijesztő arányai miatt nem lehet. Az első héten csak 100 mun­kás kért munkát, a második héten már kétszáz és tegnap ötszáz és ez a szám folyton csak szaporodik, mely nem ala­mizsnát kér, hanem kenyeret adó mun­kát. Ennél a kérdésnél a jóakarat nem elég, hanem meg kell találnunk és meg kell keresnünk a módot, hogy segíthes­sünk. Az utcán végtére még ma is se­lyemharisnyában járnak a nők, ugyan­akkor pedig munkás családok százainak nincs egy falat betevő kenyere. A segítés sokáig nem várhat, tehát gyorsnak, rög­töninek kell lennie. Papp Lajos a jelentés kapcsán kér­dést intéz a polgármesterhez. Azt kérde­zi, hogy kinek a felügyelete alá tartoz­nak a városi objektumok? A hubicki göd­rökben van a városnak egy épülete, mely a régi vágóhíd volt s ott két éve van a tégla, meg a malter, de még senki hoz­zá nem nyúlt. Ilyenek után nem csodál­kozik, ha majd egyszer vagontételekben keresik az elveszett anyagot. Kívánja, hogy akinek felügyelete alá a város épü­letei tartoznak, legalább egy évben egy­szer nézze meg azokat. Mert aki a fizetést felveszi, annak meg kell azért dolgoznia. Második kérdése a polgármesterhez az, vajjon van-e tudomása arról, hogy a mű­szaki főtanácsos úr házánál állandóan egy városi utász teljesít magánszolgála­tot? Karácsonyi Ferenc a kistói terüle­ten épült kicsi lakóházak érdekében szó­lal fel. Szóváteszi azt a körülményt, hogy sok házat lebontásra ítéltek, néhányat már le is bontottak, viszont a többi épít­kezők le­gnagyobb részét 50 pengős bírsá­gokkal sújtották. Intézkedést kér arra nézve, hogy ezek a kis lakóházak, me­lyekbe legtöbbnyire rokkantaknak, de mindenesetre nagyon szegény emberek­nek az utolsó fillérei és verejtékcseppjei vannak beépítve, megmaradjanak, mert ha a város elmulasztotta azt, hogy a szükséglakásokra számítva a hódtói te­rületen utcasorokat jelöljön ki és hogy az ottani építkezésnek különleges szabá­lyait megállapítsa, akkor jogosult a sze­gény embereknek az a kívánságuk, hogy az egész ügyet vegyék revízió alá és a régiekre teljes amnesztiát biztosítsanak. Ben­ke Imre ugyanezt a kérdést te­szi szóvá és utcák kijelölését kéri. Rámu­tat azután a munkanélküliségre és arra a körülményre, hogy a párt most tulaj­donképen a tűzoltó szerepét viszi, mert a szenvedélyeket csapolja le, azonban az éhes gyomor rossz tanácsadó, tehát ha intézkedések nem történnek, méltán ag­gódnak, hogy egyszer majd ők is elvesz­tik a nép előtt szolidáló hatásukat. Oláh Sándor az adófelszólamlási bi­zottság munkájáról beszél. Elmondja, hogy midőn a felszólal­ól­ási bizottság ülésén akként fakadt ki, hogy: „Kisipa­rosnak, ki előre tör, a hóna alá kell nyúl­ni és segíteni!“ Hát az adófelszólamlási bizottságban egyenesen leintették, hogy ne beszéljen úgy! Dr S­o­ó­s István polgármester reflektál a Posztós Sándor felszólalására. A város hatóságát állandóan foglakoztatta és fog­lalkoztatja a munkanélküliség problé­mája és tudatában van annak, hogy ha valamikor szükség volt a segítésre, úgy ma fokozottan szükség van arra. Azon­ban erre a célra egy fillérje a városnak nincsen. Mégis, saját hatáskörében el­rendelte, hogy egyelőre az építőmunká­­sok tovább foglalkozhassanak. Konstatál­ja, hogy van munkanélküliség, úgy a földművesmunkában, mint az építőipar terén, azonban meri állítani, hogy a munkanélküliségnek az a mérve, melyet tudatosan akarnak egyesek kidomboríta­ni, nem áll fent. Tehát először rendszer­be kell foglalni az egész kérdést és meg­állapítani azt, hogy kik azok és hányan vannak, akik munkára szorulnak. Tisz­ta képet kell ezen a téren alkotni és nem ülni fel azoknak a jelszavaknak, melye­ket izgatási célokra dobnak köztudatba. Takács Ferenc közbeszól: Tessék megnevezni, kik az izgatók. Dr Soós István polgármester: Én már megállapítottam, hogy ki az izgató és kik az izgatók, itt Magyarországon és az egész világon. Tessék megengedni, hogy mikor a segítés jószándéka bennem van, elmondhassam azt, ami a propozícióm. Tudom, hogy baj van, hogy szükség van; azt is tudom, hogy segíteni kell, mert ezt diktálja a szívem és ezt diktálja a köte­lességtudásom, tehát a magánérdek és közérdek egyaránt. Azonban meg kell keresni a módokat, hogy miként segít­sünk, mely segítés azonban csak a szük­ség határáig mehet el, de tovább nem. Ismétlem, hogy tudjuk a sürgős segítség szükségét, de azért fejjel nem rohanunk a falnak. Indítványozta azután a polgár­­gármester, hogy közigazgatási kerületek szerint egy-egy bizottság, tehát összesen nyolc ilyen küldöttség állapítsa meg, hogy kik azok, akiknél valóban katasz­trofális a munkanélküliség. Kijelentette azután, hogy a főispán úrral már meg­állapodott abban, hogy a hatósági mun­kával kapcsolatban paralell társadalmi akciót is kezdenek, midőn kérik, sőt el­várják a társadalom azon rétegétől, akik még tehetősebbek és áldozatra képesek, hogy a város békéje és köznyugalma ér­­­dekében hozzák meg azt az áldozatot, hogy munkaalkalmat teremtsenek,­­ a A törvényhatósági Közgyűlés első napja a választásokkal és a költségvetés tárgyalásával telt el. A tárgyalás folytatása szerdán délelőtt. Hódmezővásárhely, 1930 október 1. Szerda. s£f€i MU filler: XXVI. évfolyant, 225 szám Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre, negyedévre 10.— P Telefonszám 79. VÁSÁRHELYI szava, aki azt mondotta, hogyha Né­metországnak előretörő fiatal ener­giájával a magyar nemzet összefog, , akkor rövid uton kipofozhatja a kis-­­ antantból az egész Csehszlovákiát. Ezek után mertük tehát hinni azt,­­ hogy van egy csöpp józan ész a cse­­j­lókban és ennyi bírálat után rájön­­ arra, hogy a német előretörés, a ma-­­ gyar akarat és az angol ítélet mel­­­­lett megpró­bálja, nem lehetne-e el­húzni a magyar szája előtt a mézes­madzagot. Úgy látszik azonban, hogy a cselük javíthatatlan és hogy igaz az a magyar közmondás, mely azzal tartja, hogy „kutyából szalonna nem igen szokott lenni“. S ezzel egyelőre napirendre is térhetünk a revíziós cseh politika felett. Idényárusítást rendelünk ! a raktáron levő össszes cipőket 20 s­zá­zalék engedménnyel árusítjuk ! Női színes cipő francia sarokkal....................................................................................5.20 P Női szürke és fekete cipő, alacsony sarokkal.....................................................7.12 P Női szandolette hajlékony varrott talppal...............................................................9.44 P Női barna és fekete pántos cipők ..........................................................................11.60 P Női lakk cipők francia és trotteur sarokkal .....................................................15.60 P Női divat cipők különböző színekben..........................................................................15.60 P Férfi fél vagy egész cipő tartós és elegáns kivitelben .... 15.60 P Férfi lakk félcipő, divatos forma, megbízható minőség .... 19.60 P cipőgyár Rt. gyári lerakata, Rotfaermere utca 4 szám.

Next