Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. szeptember (27. évfolyam, 177-201. szám)

1931-09-02 / 178. szám

Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— F telefonszám 79. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám 79. István gazda. A hivatalos lap vasárnapi száma egy kitüntetésről számol be. A kormányzó Jacob Olivér budapesti bankigazgatóinak a közgazdasági élet terén szerzett érdemei elismeréseként, főleg pedig a legújabb 5 millió fontos kölcsön megszerzése körül kifejtett sikeres közreműködéséért a második osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. Mi is gratulálunk a szép kitüntetéshez, melynek adományozási legfelsőbb kéziratát gróf Bethen István ellenjegyezte meg, mint szeretjük hinni, legutolsót. Az igazgató úr feltétlen rászolgált a kitüntetésre már csak azért is, mert neon hajbókol érte a volt miniszterelnöknek, hanem az egyik közgazdasági szaklap, a Pesti Tőzsde legutóbbi számában a helyzetről adott nyilatkozatában a következőképpen köszöni meg Bethlennek kitüntetését: „Szentül meg vagyok róla győződve, hogy a mostani bajunkból éppenúgy ki fogunk abadni, mint az eddigiekből. A mi helyzetünk nem a legrosszabb, a nagyipari exportállamok válsága súlyosabb, mert nekünk csak az a bajunk, hogy termékeinknek rossz az ára, de ők az ipar termékeiket még veszteséges áron se tudják eladni, mert eddigi piacaik maguk állítják elő ipari szükségleteik nagyrészt és elzárkóznak az idegen iparcikkek behozatalától. Mi itt állunk, kiteijedt fél millió lélek, egy szép darab jó termőfölddel, jól felszerelve, népünk dolgos, józan és szerény igényű, mindenki igyekszik többet keresni, mint amennyit elkölt és félretenni valamit, hogy gyerekeire többet hagyhasson, mint amennyit ő apjától örökölt. Ha így élünk, már pedig ez a mi népünk karaktere, akkor lehetetlen, hogy ne boldoguljunk. Rossz termés, alacsony árak, volt ez már máskor is, megszoktuk a századok folyamán, hogy ez néha így van egy darabig, de aztán megint jönnek a jó termések, még a jobb árak és megint lehet a pajtát kijavítani, venni egy jó bikát és tenni valamit, hogy majd a szomszédtól egy-két holdat hozzávehessünk a magunkéhoz. Ettől még nem ijedünk meg, a századok bölcsessége megedzett az ellen, hogy a rossz árak miatt kétségbeessünk. Ami a deficitet illeti, hát az bizony nagyon kellemetlen meglepetés, de én azt hiszem, hogy elég eszünk és elég önfegyelmezettségünk van, hogy amint tisztán látjuk a helyzetünket, rendbe tudjuk hozni a házunk táját. — Mi is történt velünk? •— Mi, magyarok, olyanok vagyunk, mint egy nagybirtokos, akinek gyönyörű birtoka volt, semmi baja, virult és jól élt, mig aztán egy szép napon belekeveredett valami fene nagy urakkal egy kártyapartiba, háborút játszottak s mikor vége volt, elvesztettük fél vagyonunkat, vagy még annál is többet. — Nagy baj ez, dehát megesett és ami megmaradt, még mindig elég szép birtok volt, hogy azon szerényen meg lehssen élni. Ekkor azután jött István gazda és vállalkoott arra, hogy szanálja a mi gazdaságunkat. Sikerült is ez neki annyira, hogy amikor 10 év múlva számonkértük, hogy mit csinált egy évtized alatt, kiderült, hogy míg 10 évvel ezelőtt jóformán semmi adósságunk sem volt, most nyakig vagyunk vele. — Most aztán kezébe kell venni mindent és rendet csinálni. Szerencsére még megvan a birtok és a magunk munkaereje és egészsége. Az adósságot majd csak lasssanként kitisztázzuk, addig pedig összébb fogunk húzódni. Elküldjük a felesleges lakásokat, udvari bolondokat és muzsikusokat, leállítjuk a sok cifra parádét, hozzálátunk, hogy ahol lehet, emeljük bevételeinket. Amit eddig Bécsiből hozattunk, otthon fogjuk magunk megcsinálni, ha nem is lesz olyan elegáns, de jó lesz és a margunké lesz. A hamis prófétákat, akik kiadásokba akarnak beugrani, szépen hazaküldjük oda, ahonnan jöttek és megmaradunk a józan valóság talaján, csak a magunk munkájában bízva. Ha majd megint nagyok leszünk, a parádét nagyon hamar viszsza tudjuk majd állítani megint, most csak szerényen, de büszkén éljünk, úgy, ahogy ma ii jövedelmünk engedi és igyekezzünk a jövedelmünket emelni, hogy mielőbb szabaduljunk a nyomasztó adósságtól. — Igen világosnak látom én a dolgot és bízom a sikerben, mert most már mindnyájan világosan látjuk, hogy így van. Ha rongy emberek volnánk, akik nem tudnak szembenézni a tényekkel, akkor főbelőnénk magunkat — de igy, akik törököt, tatárt és osztrák uralmat ki bírtunk heverni, ki fogjuk heverni az utóbbi tíz év rossz gazdálkodását is. — Most piszkáljanak a hitelezők, lesz velük kellemetlenség és bosszúság elég, de nem csaltunk meg senkit, vagyonunkban minden adósságnak megvan a fedezete s ha megvan bennünk az erős akarat, hogy kötelezettségeinknek eleget tegyünk, akkor a hitelezőkkel majd rendbejövünk , birtokunkat nem fogják elárverezni. Remélhetőleg zárlatra sem kerül a sor. Az az egy nagy előnye van ennek a mai helyzetnek, hogy évek óta először teljesen világos a gazdasági program és mindenki egyetért abban, hogy mit kell tennünk. Csak egy a fontos, hogy ennél a programnál tartsunk is ki, amíg egészen rendbe nem jöttünk.“ Lord Rothemere a magyar kormányválságról. „A belső rend megőrzése elengedhetetlen feltétele a gazdasági helyzet javulásának Londonból jelentik. Lord Rothermere a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének: • Gróf Bethlen István visszavonulása, természetszerű aggodalmat, ébresztett Magyarország külföldi barátaiban. Tízesztendős miniszterelnöksége alatt sorsüldözött hazáját annyi nehézségen és Veszélyen vezette át, hogy erős keze a kormánykeréken, a belső béke és egészséges külső politika biztosítékának látszott. — Meggyőződésem, hogy az a kormány, mely gróf Bethlen Istvántól átvállalta a súlyos felelősséget, képesnek bizonyul majd arra, hogy megőrizze Magyarország létérdekeit a jelenleg világszerte uralkodó kétségbeejtő időkben is, amelyek még a leghatalmasabb nemzetek erőforrásait is súlyosan igénybe veszik. Az elkövetkező tél kétségtelenül igen kemény megpróbáltatásokat tartogat minden nép számára. Mégis erős a bizodalmam, hogy ez a nemzet, amely anynyi keserves válságból vágta ki magát, most sem fogja elfeledni, hogy a belső rend megőrzése elengedhetetlen feltétele a gazdasági helyzet javulásának. A magyar nemzet, hála a munkabíró és edzett magyar népnek, a világra szakadó nehéz időket könnyebben fogja túlélni, mint sok más, eddig látszólag szerencsésebb nép. A magyar faj egészséges és romlatlan jelleme alig felbecsülhető nemzeti érték. Az új kormánynak kedvező kilátása van arra, hogy kivárja az idők jobbrafordulását, ha a nemzet hősies áldozatkészségére támaszkodva, magabizóan áll ellen a megpróbáltatásoknak. A magyar fajt több század óta most első ízben újból a maga egyéni életét éli és a megnyilatkozó kiváló tulajdonságai egyre több megbecsülést és értékesebb barátokat szereznek számára a világ népei között. Ennek a ténynek a felismerése Magyarországnak és új kormányának az elkövetkező nehéz időkben lelki támaszul szolgálhat és megkönnyíti kivárni a jobb időket, amidőn a Magyarországnak kijáró igazság elkövetkezik és Magyarország kivívja helyét a napon. 2400 miskolci iparos és kereskedő együttesen jelenti be fizetésképtelenségét, h ha nem állítják vissza a normális tetteit. Azoknak, akik a gazdasági élet legelemibb fogalmaival tisztában vannak, nem kell megmagyarázni, hogy mit jelent a hitel a kereskedelem és ipar számára. Hitel nélkül megáll a kereskedelem és az ipar vérkeringése, hitel nélkül megáll a munka a műhelyekben, lehúzhatja a redőnyeit a kereskedő. Megdöbbentő az, hogy egyes szakmákban a gyárak és a nagykereskedelmi képviseletük megszorították az iparosok és kiskereskedők hitelét. Olyan fizetési feltételeket léptettek életbe, amelyből a hitel fogalma kikapcsolódott és amely — félni kell ettől — súlyos zavarokat okozhat a kereskedők és iparosok életében. Hogy a hitelmegvonás és a már fennálló fizetési kötelezettségekre meg nem adott moratórium mit jelent, mi sem jellemzőbb, mint annak a monstre gyűlésnek határozata, amelyet Miskolcon mondottak ki a kereskedők és iparosok a napokban. Az izgatott hangú nagygyűlésen bejelentették, hogy a miskolci iparosok és kereskedők épúgy, mint az ország többi kereskedői iparosai nagy fizetési kötelezettségeknek, a mai üzletmenet és a kinlevőségek behajtási tempójának megfelelően, csak fokozatosan tudnak eleget tenni. A miskolci iparosok és kereskedők természetesen épúgy aktívak, mint az ország kereskedőinek és iparosainak legnagyobb része. Üzletvitelükbe azonban belekalkulálták a hitelt és természetesen nem számolhattak a bankzárlat ideje alatt történt üzleti eseményekkel sem. A mindvégig elkeseredett hangú nagygyűlésen több felszólaló egy kétségbeesett tervet terjesztett a gyűlés elé, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Ez a terv úgy szól, hogy abban az esetben, ha a kereskedők és iparosok esedékessé váló fizetési kötelezettségeire nem adnak legalább három hónapi haladékot, akkor Miskolc 1800 iparosa és 800 kereskedője egyetemlegesen bejelenti fizetésképtelenségét. Amikor ezt a tervet a nagygyűlés közönsége a magáévá tette, elhatározták, hogy a kétségbeesett gondolat keresztülvitele előtt még a kormányhoz, illetve a 33-as bizottsághoz fordulnak és felterjesztésiben kérik a bizottságot, hogy hasson oda, hogy kereskedelemközi viszonylatban a hitelezések lebonyolítására a hitelkondíciókon enyhítések történjenek. Ez a felterjesztés — nagyjában — így hangzik: — Nagyméltóságú Minisztérium! A 4000—1931 M. E. számú rendelettel elrendelt bankszünnapok és az ezek következtében tett átmeneti intézkedések, kapcsolatban az egyébként is fennálló dekonjunktúrával, olyan helyzetbe sodorják a detail kereskedelmet, amely a közvetlen és azonnali segítséget igényli. A rendkívüli mértékben megcsappant forgalom és a teljesen megszűnt inkaszszó arra kényszerítette a kereskedőket, hogy eddigi rendeletekkel engedélyezett átmeneti könnyítéseket szinte kivétel nélkül igénybe vegyék és fizetési kötelezettségeik teljesítését — úgy lejárt váltóik, mint nyílt tartozásaik tekintetében — elhalasszák. Ennek következtében azonban — figyelemmel— a 4550—1931 M. E. számú rendelet 6. paragrafusában foglalt intézkedésekre is — lejárataik, illetve fizetési kötelezettségeik a legközelebbi hetekre olyan mértékben összehalmozódtak, hogy azok sima teljesítése a legerősebb és legszolidabb alapokon álló hetaikereskedőt is szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Megnehezíti az akkumulálódott esedékességek okozta helyzetet még az a körülmény is, hogy a gyárak és a nagykereskedők e válságos időben a helyzet nyomása alatt eladási, illetve fizetési feltételeiket annyira súlyosbították a készpénz fizetésnek, rendkívül rövid lejáratoknak, a fennálló előző tartozás azonnali kiegyenlítésének stb. kikötése — hogy ezek az új feltételek egymagukban is alkalmasak lennének az üzlet normális menetének megakasztására. Szükséges tehát egy oly rendelkezés azonnali kibocsátása, amellyel a kereskedők közötti, valamint a kereskedők és termelők közötti kereskedelmi ügyleteken alapuló követelések teljesítésére a legközelebbi három hónapra terjedő kiméleti idő alatt mód adatnék a kereskedőknek arra, hogy lejárt fizetési kötelezettségeit egyenletesen elosztva, meghatározott részletekben egyenlítsék ki.“ Életbe lépett a magyar—román kereskedelmi szerződés. Budapestiről jelentik: A Romániával augusztus 12-én aláírt letelepedési, kereskedelmi és hajózási egyezmény szeptember 1-én lép életbe és ezzel egyidejűleg az eddig érvényben vett provizórium hatályát veszti. Az egyezmény a két szerződő állam területéről származó vagy azok területére irányuló árakra, tudvalévően a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös alkalmazását biztosítja úgy a beviteli és kiviteli vámok és egyéb illetékek, mint pedig mindennemű vámügyi alakiságok alkalmazása tekintetében. Az egyezményhez mellékelt jegyzék tartalmazza azoknak az áruknak felsorolását, amelyek Magyarországra való behozatalukkor a jegyzékben megállapított szerződéses vámok alá esnek. A tűzifa, hasáb-, dorong- és rőzsefa aprítva, fűrészelve és kötegelve is, fa- és fűrészhulladék, üres fenyődoboz a romániai eredetű múlt évi magyarországi tüzifai behozatal 75 százalékára rugó évi mennyiség erejéig métermázsánként 0,35 aranykorona vám alá esik. Ez a kontingens január elsejétől lesz számítandó, míg a folyó évre vonatkozóan az egyezmény életbelépésétől október elsejéig a Romániából származó tavalyi tűzifabehozatal 30 százalékának december 31-éig pedig további 20 százalékainak megfelelő mennyiséget fognak métermázsánként 0,35 aranykoronás mérsékelt vámmal ke zeink_____________________________ Az ágfalvai csata évfordulója. Ágfalváról jelentik: Vasárnap volt tíz esztendeje annak, hogy a Sopron megszállására készülő osztrák csapatokat a magyar felkelők Ágfalvánál feltartóztatták és vissszanyomták. Az ágfalvai harcban elesett Baracsi László kecskeméti felkelő, akinek sírjánál, mint minden esztendőben, vasárnap kegyeletes ünnepséget tartottak, amelyen Sopron nevében Hiurner Mihály polgármester mondott beszédet. Az iskolás gyermek egészségét legjobban védi a meleg kötött ruházat. Nagy gyári raktárunkból gyermek harisnya, fiú és leányka szvetter, kabátba a kitűnően bevált Ottó iskola ruha a régi, feltűnően olcsó áron szerezhető be a bokron kötöttárugyár lerakatában. Saját gyártmányú svájci sapkák olcsóbban, mint bárhol.