Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. október (27. évfolyam, 202-229. szám)
1931-10-01 / 202. szám
VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1931 október 1. Csütörtök. jl£€A 10 fillér: XXVII. évfolyam, 202. szám. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P telefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám 79. A törvényhatóság közgyűlése. Erős vita a Károlyi-kormány leirata s a válasz-irat körül. — Ma délután 4 órakor folytatják a közgyűlést, akkor kerül sorra a helypénz s a köztöltési illetékek ügye. Rendes, évnegyedes közgyűlését tartotta tegnap a város törvényhatósági bizottsága, amelynek gazdag programján számos nagyfontosságú pont szerepelt. Ez a körülmény meg i®látszott a közgyűlési terem látogatottságán. Igaz ugyan, hogy ugyanannyian otthon maradtak. A törvényhatósági közgyűlés egységespárti többsége különben önmaga ellen cselekedett, mikor leszavazta Kun Béla képviselő javaslatát, mely a Károlyi-kormány kinevezését tudató leiratra válaszul hangot akart adni — állítjuk: politikai kiélezés nélkül — a lakosság széles rétegei felfogásának. Az Egységespárt szónokai úgy fogták fel a dolgot, mintha a Kun Béla képviselő javaslata — melyet alább szó szerint közlünk, ,— népszerűség keresését s hangulat keltését célozta volna. Tévedés volt így beállítani a dolgot. Nem népszerűség ,s nem hangulatkeltés kérdése nyiltan reámutatni arra s ez a törvényhatóságnak szerintünk joga, sőt kötelessége lett volna, hogy a jelenlegi adókat sem bírja a nép, nemhogy az adóemeléseket bírná s viszont a magángazdaságok talpraállításával sem lehet késlekedni már tovább, oly égetően súlyos a helyzet. „(Udvariassági aktusnak mondották az Egységes párt szónokai az új miniszterelnök leiratát s az arra küldendői válaszadást, emiatt tiltakoztak a Kun Béla javaslata ellen, úgy de az új kormány kinevezése óta épen nem udvariassági ténykedésként emelte a forgalmi adót, a jövedelmi adót, az illetékeket,a vasúti tanfát, a cukor árát stb. Erre rámutatnia — az aggály kifejezésével — a törvényhatósági bizottságnak valóban tisztét képezte volna, hiszen hiába történt ellenkező döntéssel a szavazás, mégsem lehet szemet hunyni az előtt, hogy a kormánytól s a 33-as bizottságtól igen sokban mást várt és alkotmányos formák közt mást követelt az ország közönsége, mint amit eddig cselekedtek, de mindenesetre elvárják most már az adófizetőknek s a szűkölködőknek tömegei, hogy az ő javukra is történjék valami jó, nemcsak ígéret, de cselekedet... Egy kis pikantéria is akadt a közgyűlésen, amennyiben dr Mónus János mint egységespárti városatya nem fogadta el a Kun Béla javaslatát, de viszont megállapította, hogy az ország mai gazdasági állapotáért a felelősség úgy bizony a Bethlen-kormányt terheli. Egynegyed 5 órakor nyitja meg a közgyűlést dr Soós István polgármester s a tárgysorozat vitájának megkezdése előtt megemlékezik arról a bestiális gaztettről, amelyet állatbőrbe bujtatott gazfickók követtek el — a biatorbágyi merénylettel — ártatlan emberekkel szemben. Javaslatára a törvényhatóságibizottság jegyzőkönyvileg mondja ki, hogy egyhangúlag elítéli a legszélsősségesebb elemek tömeggyilkosságát és részvétét nyilvánítja az ártatlanul elpusztult áldozatok családja iránt. Mit csinál a villanyos bizottság ? A polgármester jelentése következik ezután programon, az elmúlt évnegyed eseményeiről. A jelentéshez Kun Béla országgyűlési képviselő szól elsőnek s arégóta frtózódó vilanyügyet teszi szóvá. Kijelenti, hogy bár tudomása szerint azzal ül össze a villanybizottság, hogy megegyezést létesítsen a társasággal, nem mehet el szó nélkül az előtt a lehetetlenség előtt, hogy ez a nagyfontosságú ügy már 3 éve húzódik s a megegyezés még mindig késik. Azt is képtelenségnek tartja, hogy ezzel a mindenkit érdeklő kérdéssel ne foglalkozzék a törvényhatósági bizottság. Mikor pár hónappal ezelőtt küldöttség járt a belügyminisztériumban a város anyagi ügyei miatt, azt a választ kapták a küldöttség tagjai, hogy „miért nem hasznosítják maguknak a villanyügyet s az egységárakat miért nem szállítják le?“ . Megemlíti még képviselőnk, hogy a környéken most is olcsóbban világítanak a magángazdaságok számára, mint Vásárhelyen. A Salgó engedménye, amely 8,8-as egységárat állapít meg, a többiekhez viszonyítva erősen sújtja a vásárhelyi közönséget. Az új részvénytársaság, a gáz érdekeltség igazgatója kijelentette, hogy ők hajlandók a megegyezésre s engedményekre, csak egyszer komolyan üljenek már le a város megbízottai is a zöld asztalhoz tárgyalni. Panaszok innen-onnan. Nagy Lajos felszólalásában azt teszi szóvá, hogy amikor a nyomdászok egész régiója van munka nélkül, a város a költségvetés elkészítésével járó munkákat, házilag készítteti el. Kovács Jenő a gazdaközönség érdekében helytelennek tartja a közgyűlések délutáni összehívását,különösen most, télvíz idején. Gazdálkodók alkotják legnagyobb részét a tűr.bizottságnak, mégis egy hasonló tartalmak beadványát, mint nem tetszőt, a jégre tették! Soós István dr polgármester: Itt nem szoktak semmit jégre tenni! Kovács Jenő: Majd prezentálom a többi ügyet is, amit jégre tettek! Felszólaló végül is azt javasolja, kezdődjenek a közgyűlések reggel 8 órakor és tartsanak egész nap — természetesen déli szünettel —.• Karácsonyi Ferenc múltkori interpellációjának tartalmát ismétli meg s konstatálja, hogy egyik kerületi tisztiorvos még most sem lakik kerületében,pedig ez kötelessége volna a szervezeti szabályrendelet értelmében. — Szóváteszi továbbá azt is, hogy a fásítások gondozásánál hanyagságot észlel, a fáknak átlag egyharmad része kipusztul. Posztós Sándor azt kifogásolja, hogy a közkórház fűszerszükséglletét — a versenytárgyalás mellőzésével — állandóan egy vásárhelyi kereskedő szallítja, a többiek sohasem jutnál hozzá. Genersieh Antal dr. Nem igaz! Kun Balázs tilalmi táblát kér fel állítani Kutason hogy a facsemetékkel óvatosan bánjanak a járókelők. Oláh Sándor azt szeretné, ha a vásárhelyi méntelep nemcsak névleg, hanem a valóságban is méntelen és vásárhelyi legyen. Juhász Mihály dr tanácsnok és Endrey Béla polgármesterhelyettes válaszolnak ezután az elhangzott felszólalásokra, majd Soós István dr polgármester jelenti ki, hogy Kovács Jenő előbbi megállapításait — a gazdatársadalom érdekeinek állítólagot, figyelmen kívül hagyását — a leghatározottabban visszautasitja s azokat rosszhiszemű kijelentéseknek minősíti. Kovács Jenő: Most is állítom, amit mondtam! Soós István dr. Ézt pedig viszszautasitom, mert itt igenis mindenkor tekintetbe jöttél: a gazdaérdekek. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az tudva valótlant mond! Mónus János dr: Hogy van az magyarul, hogy „tudva valótlant mond“ ? (Derültség.) Genersich Antal dr kórházi igazgató főorvos válaszol ezután Posztós Sándor felszólalására s jelzi, hogy a kórház fűszerszükségletét 3—4 kereskedő ajánlatából mindig a legolcsóbb szállítja. A vita ezzel kimerült s a közgyűlés a polgármesterimentést tudomásul veszi. Éles vita Károlyi miniszterelnök bemutatkozó leirata körül. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök kinevezését tudató leirat következik a tárgysorozaton, amellyel kapcsolatban a kisgyűlés tudomásulvételt javasol, azzal a kiegészítéssel, hogy feliratilag jelezze támogatását a törvényhatóság Károlyi miniszterelnöknek, az ország gazdasági talpraállításáért folytatandó munkájában. Simon Sándor nem járul hozzá a javaslathoz, az elmúlt eseményeken okulva, csak akkor tartja helyénvalónak a szóban forgó felirat küldését, ha a kormány már üdvös intézkedésekkel szolgált rá. Szerinte azonban az új kormány nem jelent rendszerváltozást, csak személyi változást, teljesen mindegy hogy hívják a minisztereket. Mónus János dr. Akár Draskovics, akár Kmetykó! Soós István dr kijelenti, hogy a javaslat elfogadása nem bizalomszavazást jelent az új kormány számára. Kun Béla képviselő a következő felszólaló. Megelégedésemre szolgál — mondotta —, hogy nem bizalom kifejezésről van szó, azonban szükségesnek tartom, hogy a küldendő feliratba néhány nagyon fontos kérdést említsünk meg, amelyeknek megoldása nemcsak a város lakosságának, hanem országos közérdeknek szempontjaiból is nagyon fontos és sürgősen keresztülviendő. Lehetetlenségnek tartom például, hogy ha a Ház elé kerül, még az egységes párt tagjai is megszavaznák a kistisztviselők illetményeinek leszállítását, még a létminimum alá is. Kizárt dolog továbbá, hogy a forgalmi adóiból származó bevételfokozást a 3 százalékra való felemeléssel elérje az állam. Határozati javaslatommal azt a célt akarom elérni, hogy a razzasárd és pénzügy rendszer a kisemberek javéin változzék, továbbá, hogy a miniszterelnökhöz küldendő felirat szövegébe bizalom szavazását ne tehessen belemagyarázni.“ Határozati javaslatom a következőképen hangzik: A törvényhatósági közgyűlés az ország gazdasági és pénzügyi rendjének helyreállításában s a nemzeti célokat szolgáló alkotmányos, demokratikus reformokból fakadó népuralom mielőbbi megalapozásában hazafias készséggel támogatja gróf Károlyi Gyula kormányát, de egyúttal megállapítja, hogy a Bethlenkormány költségvetésen kívüli több százmilliós költekezései által megingatott pénzügyi, költségvetési egyensúly újra való biztosítását nem írt adók általános emelésében a már eddig is szinte elviselhetetlen közterheik fokozásában látja, nem a kisexisztenciák fizetésének létminimumon aluli leszámításában, hanem a takarékosságnak gyors és szigorú keresztülitelében, az álláshalmozásoknak e sátán azonnali kíméletlen megszüntetésében, a nagy jövedelmeknek, nagytőkének kibúvás nélküli, megfelelő megadóztatásában és egy kellően megalapozott új, egészséges földbirtokpolitikában, a kötött javak felszabadításában .Felhívja egyben a törvényhatósági közgyűlés a kormány figyelmét arra, hogy a tönkre jutott, vagy a tönkrejutáshoz közel álló és 16—18 százalékos kamat mellett roskadozó magángazdaságok sorsának állami Férfi és női szövet kelméinket, kabát, öltöny, kosztüm anyagainkat igen jutányos árakon hozzuk forgalomba, mert raktárunkat apasztani óhajtjuk. Konstantin Testvérek áruháza Hódmezővásárhely—Orosháza. Maradékokat olcsón árusítunk ! A bizalmat előre is hálásan köszönjük . Szavatolt minőségek !