Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1932. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1932-02-02 / 27. szám

!­TmrtiBm­HTTMMm­MrrrrTnmrmffh­m^^BN^iW^ —tmMasgeBaBMteaaMigiMMHMBMM—BBcmcMB—i—MBMaB—Mmaagg­mmbmmbmmbbm—mbm——————■ ■.m&u/imj»*» bmbhhhmmhihhmit^ A Református Szövetség nagyszabású estélye febru­ár 7-én a Fekete Sas nagytermében. Hogy mindenkinek a Haalma legyem olcsón vásárolni az OLCSÓ cipőárusítást meghosszabbítottam «fermtK bőr cipő Egyes pár finom cipő Kőr bőr cipő Férfi bőr cipő Elegáns antilop cipő Elegáns lakit cipő 3.—tői­­ 8.— 1©10.22 12.22 12.22 FÉRFI- NŐI­ FEHÉRNEMŰEK, KALAPOK, SAPKÁK, HARISNYÁK, KEZTYÜK, KÉZIMUNKA- ÉS SZABÓKELLÉKEK, CSIPKÉK LEGOLCSÓBBAN MMCMSSM MUUHMZMMMN. Hódmezővásárhely, 1932 február 2. Kedd XXVIII. évfolyam, 27. szánt. Ara­dó fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám 79. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14— P Vidékre: Negyedévre 10.— P telefonszám 79, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI és vasútra jen prima, tanyákkal. 2 hold ta­­lold óriási­­s­zél, 55, ld, Síkban Ludvaron 20 és 37 d, Ráróóti, al. Eladó Feren­c Jó­­állay utca utca ele- Xn, Kistó­­nfgtei étkén, ón és ma­il 80, 112, utón 40, 1 18. Cser- 108 le kisebb ján­la­tokat kérek. 114 is 30 hold, hold, Ku­­li utón 14,­­ utón 18, 8, Baraty- 14 hold sirkalyban,­­ több csa- Értekazm ______94 mu ház 4 .szán,­­szép ártéziviz, ssílii ellá­­isi földért 19. 100 foantra.fé­­kerékpár a Kállay 112 ,máson­­ is eladó. Sarkantyú 99 léből 3000 db részte­nként is. 923 , a kör­d levő 27 ülőben, a vám alatt él eladó. Nagy La- 45 asztalok, használt eladók a 22 dó. Érte- 78­­._____82 Igás ónak, ilalkozás­­laknázás­­i és fes- i biró és­­ fiatal rek. 79 keltetést ne Gép­­i 2 szám. _____77 gy­epar­­oár. Cim 120 cm mel­­es nevű vállatok. ____124 készpénz- 130 íz Állat- 129 piac és att. 122 használt ■tmányu 14 drb pő olcsó tegbizva Rt ke ivas Hut­sverék, rmány­ányok tete­takar­ivanyu­­nya jelzési ülte 08. H kiadó : 128 Debrecen közönsége az ország végső nagy bajában a Kormányzóhoz fordul Feliratot intéznek az államfőhöz. — Eddig száztíz bizottsági tag írta alá a feliratot, köztük igen sok, régebben egységes­párti. — Szombat délelőtt nyújtották be a polgármesterhez. A főispántól sürgős közgyűlési tárgyalást kérnek. Nemcsak Debrecen város történe­tében ritka és kivételes, de országos viszonylatban is­­rendkívül jelentős és Hódmezővásárhely törvényható­sági bizottsági­­tagjainak­ elhatáro­zására is gyönyörű példa erejével ha­tó eseményről adunk hírt. Szombat délelőtt fél 11 órakor meg­jelent V­á­s­á­r­y István dr polgár­­mester hivatalában négy tekintélyes gazda és pedig ő­r­i István, P­o­l­g­á­­­r­i István, S­a­r­k­ad­i István és Kertész János, akik hivatalosan benyújtották azt a száztíz aláírással ellátott feliratot, amelyet a város kö­­zösége nevében Horthy Miklós kor­mányzó elé kívánnak juttatni. A feliratot teljes terjedelemben, alábbiakban közöljük: , Főméltósága Kormányzó úr! A magyar nemzet államiságáért folytatott évszázados küzdelemben az országgyűlés mellett a törvény­­hatóságok is nem egyszer éltek fel­irati jogukkal és kérték nehéz hely­zetekben az államfő bölcs segedel­mét. Törvényhatóságunk is a nemzet szorongattatásának közepette, az ősi alkotmányra hivatkozással, Fő­méltóságod elé járul, mert amikor Zala vármegye — Deák Ferenc vár­megyéjének — törvényhatósági bi­zottsága is a közeli napokban felirat­tal fordult Főméltóságodhoz, úgy éreztük, hogy nekünk, a Tiszántúli vidékek természetes központjának, Debrecen sz. kir. város polgársága törvényes képviseletének is Főmél­tóságod elé kell járulnunk hódolattel­jes kérelemmel. Főméltóságodban látjuk kimagas­ló elődeinek,­­ Szilágyinak, Hunyadi­nak és a nagy Kossuth Lajosnak nem csak méltó utódát, de Főméltóságod­hoz, mint Nagymagyar alföldünk szü­löttéhez, vérünkből fakadt vérhez, mint ősi kollégiumunk egykori nö­vendékéhez oly közelebbi szálai­ is fűznek bennünket, amelyekre min­denkor büszkék vagyunk. Főméltóságú Urunk! Tizenkét év­vel ezelőtt állami önállóságunkat és nemzeti függetlenségünket súlyos áron és nehéz viszonyok között ér­tük el. Akkor épen Főméltóságod ke­gyeskedett rámutatni arra, hogy egy jobb jövő csakis a nemzeti erők­nek összefogásával érhető el. A legodaadóbb buzgalommal, Fő­méltóságod iránti határtalan biza­lommal, minden önfeladó­zással, a legnagyobb áldozatkészséggel követ­te Főméltóságodat ezen történelmi nagy­­feladatának megvalósításában az egész nemzet és hálája kisérte és kíséri Főméltóságodat honmentő ne­mes m­unkájában. Minden kétségen felül áll, hogy Főméltóságod kormányzásának ez a tizenkét éve a mostoha külviszonyok és a nemzetünket ért nagy és súlyos megpróbáltatások dacára az állami újjászületés, a nemzeti erőgyűjtés te­rületén korszakos előhaladást tett. Ha a mai roppant válságos idők­ben hódolatteljes fölira­t­unkkal mé­gis főméltóságodhoz fordulunk, a magyar egyenességgel és őszinte­ségel feltárva aggodalmainkat, tesz­­szük ezt lelkiismeretünk kényszeré­ből és azzal a rendíthetetlen biza­lommal,­­hogy Főméltóságodnak nem­zetünk fölött őrködő éber lelkiisme­rete és atyai gondoskodása aggodal­­mainkat megérti és orvosolni is fogja. Mindenek előtt — épp úgy, —­ mint Zala vármegye közönsége — a vállvetett munka jegyében, — a jobb magyar jövő érdekében szük­ségesnek tartjuk egységes magyar nemzeti front megteremtését és er­re minden nemzeti erőtényezőnek összefogását, mert enélkül az össze­fogás nélkül az államfenntartó erő­ket készületlenül találná a nemzet­köziség a világpolgárság, valamint a ma kavargó egyéb eszmékből és gon­dolatokból Hazánk felé is irányuló felforgató áraimlat, amely annál in­kább talajra találhat az összes nem­zeti erők összefogása nélkül, mint­hogy a súlyos és mostoha viszonyok folytán gyengébb lelkeken kétségte­lenül elégedetlenség vesz erőt. Az előállott határtalan elégedetlen­ség, m­eu­kan­élküliség indokivá te­szi a legsürgősebb változást, mert legnagyobb erőfeszítéseink dacára sem vagyunk képesek a felforgató elemeket féken tartani. A megpróbáltatásoknak sokkal könnyebb elviselését tenné lehetővé, ha Főméltóságod mindent meghaladó tekintetével és erőteljes iránymuta­tásával­­megszűnnék a pártoskodás, a pártviszálykodás és a polgári, va­lamint a nemzeti gondolat jegyében az ország minden lakosa összeforrva állhatna Főméltóságod mögé. A mai súlyos időre oly rendkívüli intézkedéseket kívánnak meg az or­szággyűlés és a kormányzat részéről, amelyek eddig elképzelhetetlen anya­gi áldozatokat rónak rá az állampol­gárokra. Elengedhetetlenül szüksé­gesnek találjuk azt, hogy az állam­polgárok ezen kötelezettségeiknek az intézkedésben való teljes bizalommal és megnyugvással te­hessenek eleget, mert sokkal súlyosabb áldozatokat bír elviselni a nemzet akkor, ha azoknak szükségességéről és elke­­rülhetelen voltáról a nemzet egyete­me meg van győződve és át van hat­va attól a tudattól,­­ hogy ezek az intézkedések azoktól erednek, akik­ben feltétlenül­ megbízik és akiket az ő m­eghamisítatlan akaratával áhitott az intézkedő pozícióba. Amennyiben a képviselőház titkos és befolyásolatlan tiszta választások útján ülhetne össze, az így kialakult többségből kinevezett kormány intéz­kedéseit az­­az osztatlan bizalom fog­ja kísérni az egész nemzet­­részéről, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az intézkedések közmeg­­megnyugvást keltsenek és kellő ered­ményre vezessenek. Hasonló megnyugvást és minden súlyos rendszabálynak türelemmel való elviselését megkönnyítené s a­­legnagyobb áldozatkészségre fokoz­ná a nemzet egyetemét, ha a magas közéleti állásokat betöltőknek, első­sorban a törvényhozóknak összefér­hetetlensége rendeztetnék s ezzel kap­csolatban minden a közélet tiszta­sága ellen irányuló visszaélés kiirtat­nék a magyar közéletből.. Bizonyára nem kerülte el Főmél­­tóságod legmagasabb figyelmét, hogy a legnagyobb anyagi erőfeszí­tésekre kényszerítő nagy néptöme­gek méltó elkeseredését váltja ki a halmozott állások és jövedelmek va­lóban igazságtalan rendszere. Feltétlenül szükséges, hogy a haladó kor szellemébe beilleszkedve, oly mélyreható gazdasági és szociális reformokat vigyünk keresztül, ame­lyek minden magyarnak lehetővé te­szik, hogy a becsületes munkájával legalább a mindennapi falat kenyér­hez hozzájuttathassa családját A békeszerződéssel amúgy is szét­tépett és már-már pártviszályok ál­dozatául is kitett országunk társa­dalmát szilárd meggyőződésünk sze­rint a szólási, gyülekezési és sajtó­szabdság garanciális intézményekkel való biztosítása útján kell felvértez­ni arra, hogy szembeszállhasson nemzetközi tévtanokkal és megelőz­zön földalatti szervezkedéseket. Jól tudjuk, hogy Főméltóságod lelkületével és meggyőződésével tel­jes összhangban vagyunk, amikor azt hisszük, hogy országunk legerő­sebb államf­enntart­ó tényezője, a ma­gyar föld és a magyar mezőgazdasá­gi l­akosságnak mindenkor megtán­­torí­thatatlan hazafisága ép úgy, mint a városi lakosságnak a polgári és nemzeti gondolathoz való megingat­hatatlan ragaszkodása és fokozott ál­dozatkészsége. Kétségen felül áll, hogy túlnyomó részben agrár­országunk felvirág­zása elsősorban a mezőgazdaság fel­lendítésén alapuló és a mezőgazdasá­gi­­lakosság boldogulása kihat az ösz­­szes többi­­ társadalmi osztályok jobb megélhetésére. Egy nagy elv megvalósítása során súlyt helyezünk a mezőgazdaság mel­lett az ipari és kereskedelmi és álta­lában minden foglalkozási ágnak vé­delmére és felkarolására is. Nem hallgathatjuk el azt az aggo­dalmat, hogy a mai gazdasági válság egyaránt veszéllyel fenyegeti s a pusztulás sorsára juttatja a nemzet nagy többségét képező mezőgazdasá­gi lakosságot, valamint iparosainkat és kereskedőinket, de velük együtt pusztulna el a nemzetnek évezredes vezetője és irányítója, a ma nehéz sorsban élő magyar középosztály, a nemzeti gondolatnak mindenkori de­rék hada és tántoríthatatlan letéte­ményese. Minden összefogásunk és ki nem alvó nemzeti érzelmünk dacára is napról-napra mind nehezebb és sú­lyosabb terhek és intézkedések a ha­­lálba sorvadt pusztulásban nemcsak létünket, megélhetésünket, de ,ősi nemzeti hagyományainkat, valamint Hazánk szent jogit és közvagyono­kat is elpusztítják. Az adók és köz­terhek behajtása nemcsk egyeseket tesz tönkre, de nemzeti vagyonunkat is veszélyeztetik. Bátrak vagyunk különösen ke­­­­gyes figyelmébe ajánlani Főméltósá­­gu Urunknak aggodalmainkat if­jusá­­gun, fiiunknak jövő sorsa tekinte­tében, kiknek jövőjét nemcsak bi­­zonyítattammak, de sötétnek is látjuk. A gazdasági súlyos válságból való kibontakozás és egyben a mezőgaz­dasági munkásság sorsának jobb biztosítása érdekében azt hisszük, hogy alig zárkózhatunk el a latifun­­diális rendszer korszerű reformja és ezzel kapcsolatban a hitbizomány­ feloldása e£ől, — amely kérdések fo­kozatos é® célszerű megoldása, egy­bekötve egy nagyszabású és rendsze­res telepítéssel új korszakot jelente­ne hazánk életében és a nemzet ösz­­szes életerőinek teljes kibontakozá­sát és szabad kifejlődését jelentené. Bátrak vagyunk Főméltóságod ke­gyes figyelmét felkérni a magyar földet terhelő adósságok kérdésének rendezésére, épp úgy,­­ mint a ház­birtokot, valamint egyéb polgári va­gyonokat a legnagyobb súllyal ter­helő adósságok kérdésére,­­ ezzel kapcsolatban normális hitelélet meg­teremtésére, mint legelsőrendű álla­mi feladatra. Mezőg­azd­aság, kereskedelem és ipar felllendülése a legsürgősebb fel­adatok, amelyeknek rendezése a ta­karékosság elvén épült állam pénz­ügyi egyensúly mellett egyedül ve­zethet ki bennünket a gazdasági vál­ságból. Abban a meggyőződésben va­gyunk, hogy a magyarságban sokkal több őre szunnyad, hogysem azok­nak szabad kifejlődése esetén még a bennünket körülfojtogató világgaz­dasági válsággal szemben is meg ne állhatnánk. Szükséges azonban, hogy a meg kívánt legnagyobb áldozati készség, az állampolgárok vagyonához és jog­i védelméhez arányosan igazodjék,­­ hogy fokozódó arányú legyen a köz­­­­teher viselése s különösen a nagy va­­­­gyon és nagy jövedelem az eddigi­nél sokkal nagyobb áldozatkészséggel vegye ki részét a gazdasági újjáépí­tés munkájából s itt különösen a nagytőkének és az ebből­­származó jövedelmeknek ugyancsak fokozott aránytalan kell viselniük akár a terhe­ket, akár a válság okozta vesztesé­geket. Ezekhez az alapelvekhez kell irá­­nyulniok egész gazdasági és hitel­po­litikánknak is. Tekintettel a súlyos helyzetre, nem hallgathatjuk el, hogy a rendelkezés­re álló fizetési eszköz kevésnek bizo­nyult a kíméletlen bizonnyal behaj­tott közterhek és a rendkívül magas kamatú magántartozások megfizeté­sére, sőt a fizetési eszközhiány lehe­tetlenné teszi, hogy ez év tavaszán a mezőgazdasági termelés megindul­jon! Megakad a nemzeti termelő munka! Amikor mindezekben feltártuk a tőjméltóságod e­lőtt­­hazafias­ aggo­dalmainkat és kérjük, méltóztassék ezen aggodalmaink megfontolásával

Next