Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1933. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1933-04-01 / 77. szám

VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1933 április 1. Szombat. Ara 10 fillér. XXIX. évfolyam. 77. szám. Előfizetési ár helyben s­egyedévre 6.— P élévre 12.— P Vidékre,n­egyedévre 10.— P Telefonszám 79. FÜGGETLEN POLTIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszánt 79.­ ­ rendszer és a számok A zárszámadás, mely az 1931/32. a állami gazdálkodásról nyilvános­­ágra került, meglehetősen sötét ké­st mutat Magyarország pénzügyi húzeléről és még szomorúbbat ar­ól a szellemről, amellyel a válságas­szonyok között az országot igazgat­ó. A költségvetési hiány 159 millió­­t rúgott, amelyet csak úgynevezett ilőn törvényes felhatalmazáson al­­­uló bevételekből, főként a kincstár­­gy-, devizajegy és pénztárj­egy-köl­­cönből — magyarán: az állam eladó­tása árán tudtak fedezni. Az adó­­zós kíméletlenül működött ebben a­öltségvetési évben, miint­­ általában mindig a tízéves rendszer során, de válság feltartózhatatlan terjedése­övetkeztében még kíméletlenebbü­l, mint addig. S mi volt az eredmény? z adóbevételek csökkentek, mert az edigi túladóztatás már tönkretette­z adóalanyok egy részét s megcsap­­antotta a forgalmat. Ennek a hiány­­ok pótlására ismét csavarintottak gyet a kulcson, ismét kitaláltak né­­mely különleges­­közterheket s ezzel­­mét csak segítettek elsorvasztani gazdasági erőket .... Pedig az 1931—32-es évben már ithatóak voltak ennek a gazdálko­­ásnak letagadhatatlan köve­tkezmé­­yei s a magyar kormány élén olyan­érfi állt, Károlyi Gyula gróf, akiben kétségtelenül megvolt a szándék, úgy a történtekből a konzekvenciá­­­t levonja. A válság már elterpesz­­edett az országon. Az irtózatos ade­­melésekkel egy időben jöttek a tiszt­­iselői fizetésleszállítások. Károlyi Gyula gróf, az akkori miniszterelnök maga egyéniségének puritánságá­­ul hitelesítette minden olyan erőfe­­zítés komolyságát, amely a mutatsá­­yos luxusköltekezések és nemzeti jándékok megszüntetésére irányul. Azt hinné az ember, hogy amiként le­­ik­tatta minisztériumi autóját és le­­mondott a miniszterelnöki lakásról,­zonképpen érvényesül ez az elv az álami gazdálkodás egész vonalán, a­z állami kiadások közül eltűnnek a lebántóbb tételek. Az akkori miniszterelnökben meg is élt a jószándék, hogy likvidálja az­rökséget, mely elődjeitől rá és az or­­zágra maradt. És mégis: mit látunk zárszámadásból? A tízéves rend­­zert a maga zavartalan kontinuitásá­­ban, uralkodásában. A misztikus ren­­eltetési sajtóalap több mint negyed­­milliós túlköltekezésétől a légügyi hi­­vatal majdnem hatodfél milliós ki­­uccanásáig, az azóta szégyenbe ful­­adt svájci borpropaganda félmillió vájci frankjától egészen Lillafüredig, mely „a rossz üzletmenet“ miatt eb­ben az évben is 876.000 pengőjébe került az adófizetőknek. Láthatók itt ■x­ kormányférfiak „kegyelemből“ csi­­nosan felemelt nyugdijai is, melyek mellett a várkastélynyi luxushotelig ,kegyelmet“ élvezett minden és min­denki, kivéve a nemzet,­ mellyel a kü­­­l­ü­­önféle „kegyelmeket“ ’finanszíroztat­ t­­ák. Mert hiába volt válságintézkedés i­s és hiába kormányelnöki jószándék,­­ a rendszer a maga félelmetes virulen-­­­ciával továbbra is életben maradt, rányomta bélyegét a gazdálkodásra s rányomja mindaddig, amig nem ke­rül uralomra olyan politika, mely gyö­keresen, öntudatosan és fenntartás nélkül vele, titkos választójog, új vá­lasztások alapján. Mussolini a mai pontionate hiteles szövege. Londonból jelentik: Az a­­találga­tás és vita, amely Mussolini terveze­te körül folyt világszerte, most egy­szerre véget ért. Az olasz miniszter­­elnök­­b­ékeszervezetét ugyanis egész terjedelmében nyilvánosságra hozták. A Daily Herald szószerinti szövegben közli Mussolini hat pontját, amely­nek tartalma lényegében megfelel az első római közlések szövegének. A hat pont a következő: 1. A nyugati nagyhatalmak: Né­metország, Franciaország, Anglia és Olaszország megállapodnak egymás­más között, hogy együttműködési po­litikát folytatnak, amelynek célja az lesz, hogy biztosítsák a béke fentartá­sát a Kellog-paktum és az erőszak­mentesség szellemében. Minden te­kintetben úgy járnak el, hogy ezt a­­bé­kepolitikát más államok is magu­kévá tehessék. 2.­­A békeszerződések revízióra szorulnak. A revíziót a népszövetségi tanáccsal összhangban, a népszövet­ség keretein belül, a kölcsönös meg­­egyzés és szolidaritás szellemében kell megvalósítani. 3. Franciaország, Nagybritannia és Olaszország kijelentik, hogy ha a le­szerelési konferencia csak részleges eredményt ért el, Németország gya­korlatilag is megvalósíthatja teljes egyenjogúságát. Németország kötele­zi magát arra, hogy az egynjogúságot szakaszokban valósítja meg és nem egyszerre. Erre vonatkozólag Német­ország a szokásos diplomáciai után minden egyes lépés végrehajtása előtt megegyezést köt a többi három nagy­hatalommal. A négy nagyhatalom ugyanilyen megegyezést köt Ausztriá­val, Magyarországgal és Bulgáriával. 4. A nagyhatalmak megállapodnak egymással, hogy minden politikai és nem politikai kérdésben, legyen az európai, Európán kívüli vagy gyar­mati természetű, amennyiben csak le­hetséges, közös magatartást tanúsí­­tanak. 1­­ 5. Az egyezmény érvénye tíz évre szól s tíz év után automatikusan to­vábbi tíz évre meghosszabbítják, ha egy évvel a lejárat előtt nem történik valamely hatalom részéről felmondás. 6. A­­magállapodást a Népszövet­ség főtitkári hivatalának is beterjesz­tik tudomásulvétel végett. A vecsési postarablás két halottal. Az egész, ország rendőrsége üldözi az elmenekült rablót. Vecsésről jelentik: Megdöbbentő, ame­rikai Madidusra emlékeztető véres bandi­ták a­re folyt le a péntekre virradó éjsza­ka a vecsési postahivatalban. Mint két hónappal ezelőtt, az éjszaka ill. betörők akarták kifosztani a vecsési postahiva­talt. A csendőrök munkaköziben lepték meg a betörőket, akik közül­ az egyik revolverét használta, majd, amikor­ a csendőrök többe­dmaguk­kal behatoltak­ a hivatal helyiségébe, az egyik betörő agyonlőtte a csendőrök társaságában volt Kiss Kálmánt, Vecsés nyugalmazott főjegyzőjének fiát, aki a jegyzők árva­­háza egyesületének volt a tisztviselője. A csendőrök is fegyverüket használták és agyonlőtték a lövöldöző betörőt, a tai­­neik társa elmenekült. Úgy az agyon­lőtt, mint az elmenekült bandita sze­­m­éllyazonas­­ágot megállapították. A szörnyű eset megdöbbentő részletei a következők: A­z elmúlt éjszaka fél két óra tájiban járőrszolgálatot teljesített a vecsési csendőrére; két csendőre:­ Virág Péter csendőr ési Terisék Balázs törzsőrmes­ter. A Károly,­­ptcában lévő postahivatal előtt haladtak el, amikor a postaépület­ből gyanús zajt hallottak. Azonnal meg­álltak és hallgatódzni kezdtek. Külön­ben i­s fokozottabb figyelemmel őrizték állandóan a postahivatalt, mert két hó­nappal ezelőtt egy éjszaka már jártak betörők ott, akiket azonban megzavar­tak­ munkájukban és csak néhány posta­csomagot tudtak magukkal­ vinni, ame­lyekben feladott rőrösárú volt. Rövid figyelési után az egyik csendőr bement a posta udvarára, a másik pe­dig kint maradt az utcán. Köziben azon­ban, úgy látszik, a bent dolgozó betörők észrevették a csendőröket, mert belülről hirtelen felszakították az ablakot és egy sötét alak ugrott ki rajta. Ez a be­törő azonban szembetalálta magát Virág Péter csendőrrel. A csendőr meg akarta ragadni a betörőt, aki azonban hirtelen revolvert rántott és kétszer a csendőrre lőtt. Szerencsére a golyók nem találtak A betörő ezután, mielőtt­ a csendőr el­foghatta­ volna, elrohant. Miután a csendőrök mem tudták, hogy bent még hány betörő dolgozik, csak az látszott valószínű ne­ki, hogy revolver van náluk és a végsőkre is elszántak. Ter­jék Balázs csendőrőrmester átszaladt a szomszédba, vitéz Bodnár Albert gyógy­szerészihez segítségért. Az egész falu mély csendbe butkolódzott, mindenki ab­utít, csak Bodnár Albert gyógyszerész­nél volt még világosság. A gyógyszerész egy kis társaságot látott vendégül. Ott volt Kovács Tit­ván gyógyszerészsegéd és Kiss Kál­mén, vecsési nyugalmazott fő­jegyző fia, a Jegyzők Áritaházegyesülete budapesti tisztviselője. Amikor megh­al­­l­­ották a csen­dőrőm­estertől, hogy miről van szó, azonnal késznek nyilatkoztak, hogy segítségül sietnek. Vitéz Bodnár, Kis® és Kovács alkal­mas védői egy ve­reket ragadtak. Kisss egy vivókardot fogott és így rohant a posta­épülethez. A segítségül hívott két gyógyszerész ég, Kiss Kálmán a csendőrökkel együtt habozás nélkül berohant a postaépület­be. Elől haladt Kiss Kálmán. Abban a pillanatban, amiint benyomultak a hiva­talos helyiségbe, a sötétben hirtelen há­rom revolverlövés dördült el — Eltaláltak! —­­kiáltott fel Kiss Kál­mán és a következő pillanatban holtan terült el a hivatalos szoba padlóján. Mind a három golyó a mellébe fúró­dott és azonnal halált, okozott. Ebben a pillanatban Vi­rág csendőr lekapta fegy­verét és a sötétben csak úgy vaktában belőtt. —* Jaj, végem van! — hangzott most belőlről a jajszó, mire valamennyien be­rohantak, világosságot gyújtottak és egy ember véres holttestét találták a pénz­tár mellett. Ez volt a lövöldöző betörő. Először a tragikus halért halt Kiiss Kálmán holttestét tették el a lépcsőről, ahol a halált okozó lövések érték, majd hozzáfogtak az agyonlőtt betörő zsebei­nek átkutatásához. Az irataiból megál­lapították, hogy Máté István vaseszter­gályos, aki Rákospalotán, a Bethlen Ut­ca 151 számú házban lakik. Tovább ku­tattak a zsebeiben és különböző levelek k­erültjeik elő, amelyek Schailli Sándor Újpest, Viola utc­a 17 szám­ú címre szóltak. A postahivatal egy kasszafúró betörőjárás nyomait mutatta. A földön gumikeztyűk, fúrógép és egyéb betörő­­szerszá­mok hevertek az agyonlőtt betörő holttestei mellett. A megszökött betörő után nagy haj­szát mutu­tott­ a főváros rendőrsége. A rendőrség megállapította azt, hogy az elmenekült rablót Schailli Sándor­nak hívják. Schailli az üldöző detefeti- nek keze közé­­ került, amint egy au­tón­ menekült. Mikor azonban mellé ül­tek az­­autóba, hogy a rendőrségre vi­gyék­, eldugrott a robogó autóból és el­menekült. Schailli ellen az egé­sz ország 'terüle­tére rádióküröztésit "adtak le. A rablót az egész ország rendőrsége üldözi. Tornádó pusztított Amerikában, Newyorkból jelentik. A déli álla­mok különösen Louisiana északnyu­gati vidékei fölött tegnap pusztító tornádó vonult végig, amelynek rom­bolásairól még csak szórványosan jöttek hírek. Az első jelentések tizen­három halottról és rengeteg sok se­besültről szólnak. Az angol nagykövet családjával együtt elhagyta Moszkvát. Londonból jelentik:­­ Owey mosz­kvai angol nagykövet elutazott A Mosz­­kvából Londonba családjával együtt. A moszkvai pályaudvaron az egész diplomáciai kar elbúcsúzott a nagy­követtől, mert nem Moszkvába való visszatérése nem bizonyos. Lady Oweyt, a nagykövet feleségét annyira meghatotta ez a rendkívül szívélyes­­búcsú könnyekre fakadt. Tavaszi újdonságaink szives megtekintésére felhívjuk nb, vevőközönségünk figyelmét. — A nehéz, általánosan pénztelen, viszonyokhoz mérten igen Si folytán olcsó árakon mindig friss, uj és változatos választékot Pontos és lelkiismeretes kiszolgálás ! Előnyös fizetési feltételek’! — A bizalmat előre is köszönjük: M­oosta Milis Testvérek Árultársa Feanán­ 1744 óta.

Next