Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1933. október (29. évfolyam, 233-258. szám)

1933-10-01 / 233. szám

g 2ar­ zásában és lelkesedésében szabadon történő egységbe olvadása biztosíthat­ja egyedül nagy céljaink elérését. Én is azt hirdetem, amit a miniszter­­elnök hangoztatott szózatában, hogy „le kell bontani a válaszfalakat magyar és magyar között.“ Ezt azonban csak akkor lehet elérni, ha az állampolgáro­kat az alkotmányadta törvények és törvény előtti egyenlőség alapján és nem a hatalom és pártpolitikai érde­kek szerint fogják megkülönböztetni. A mai kormányzati rendszer a vé­lemény szabad megnyilvánulását min­den eszközzel elnyomja. Mindazokat, akik más nézeten vannak, mint a kormány és pártja azzal akar­ja megbélyegezni, hogy gátolják a nemzeti egység megvalósulását. Egyes vidékeken rendszerré vált, hogy azt, akinek véleménye eltér a kormány vé­leményétől és aki ebbe az egységbe nem engedi magát belekényszeríteni, bolsevistának minősítik és minden ellenzéki magatartást egyszerűen des­trukciónak akarnak bélyegezni Politi­kai ügynökök besúgásai alapján dolgoz­va akarják ezt a közvéleménnyel el­hitetni. Nem gondolták meg az illeté­kes tényezők, hogy ha ez a megtévesz­tő rendszer lábrakap, abból súlyos veszedelmek származhatnak? Egyes helyeken kifogásolták az el­lenzéki jelölt fellépését azzal az indo­kolással, h­ogy ez a kerület nyugalmát megbontja. Az igazi alkotmányosság szelleme az ilyen véleménnyel teljesen ellentétes. A nemzeti képviselet érde­ke, hogy szabad politikai küzdelem­ben alakuljon ki a közvélemény. Csak az ilyen népképviselet tud magának igazi tekintélyt biztosítani. A kormány és pártja kinevezte ön­magát a legfőbb Tekintélynek. Min­denkit, ki véleményük előtt térdet-fe­­jet nem hajt, ki nekik be nem hódol, tekintélyrombolónak bélyegeznek. Ez­zel szemben az igazság az, hogy csak bölcs, pártatlan és az igazságnak ér­vényt szerző magatartással lehet tekin­télyt biztosítani. Lehetetlenné kell tenni, hogy a nép nehéz és válságos helyzetében magára hagyatva, kizsákmányoló gazdasági rendszer szabad prédája lehessen. Té­vedés azt hinni, hogy mindenki baj­ban van, mert vannak sokan, akik a válságos helyzetben a népnyomort ki­használják. Ezekkel szemben kell, erélyt mutatni és nem a válság szenvedőivel szemben. Áttérve a mezőgazdaság jelenlegi helyzetére, meg kell állapítanom, hogy mindaz, ami eddig mezőgazdasági ter­ményeink értékesítésére vonatkozóan általában és a kereskedelmi tárgyalá­sok során is történt, nem ért el olyan eredményt, mely mezőgazdaságunk rentabilitását csak némileg is biztosít­hatta volna. Régóta halljuk —mindenfelé magya­­rázgatják —, mily nagy a jelentősége Magyarországon a mezőgazdasági ter­melésnek. Elismerik ezt a hangzatos frá­zisokkal más termelési ágak vezetői is. Mégsem történik eredményes intézke­dés a mezőgazdaság gyors felsegítésére. E tekintetben hónapokon át folyt a tétovázás és amikor a cséplés ideje bekövetkezett és néhány napon belül mintegy három pengővel esett a bú­za ára, Magyarország földmivelésügyi minisztere, Kállay Miklós, a búza visz­­szatartására szólította fel a gazdákat, nehogy lenyomják a búza árát. Hát nincs tudomása a földművelés­­ügyi miniszternek arról, hogy voltak és vannak gazdák, akiket a függő tar­tozás szorongat és akinek háta mögött ott áll a végrehajtó, hogy az adókat és az adóssági kamatokat behajtsa? Lehet ily körülmények között jobb árakra várni az eladással? Nem élhet meg a gazda az olyan tanácsokból, hogy rossz piaci árak dacára, valami­lyen különös módszerrel jó áron is értékesítheti terményét. A mennyiségben és minőségben ki­tűnő termés után remélni lehetett, hogy az eladósodott gazdatársadalom helyzete lényegesen megkönnyebbül. Nem ez következett be. A termények ára oly alacsony, hogy alig akadhat gazda, aki terményei eladása révén adósságaitól szabadulhatna. A rekord­­termés dacára, kormányzati feladat maradt a gazdaadósságok problémá­jának sürgős megoldása. Törvényhozásban, országos gyűlése­ken és sajtóban évek óta sürgetjük a gazdaadósságok rendezését. Évekkel ezelőtt egy országos gyűlésen olyan időben vetettem fel ezt a kérdést, amikor még kamathozzájárulással a helyzet súlyosbodását meg lehetett volna akadályozni. Múlt az idő, súlyos­bodott a helyzet és egyre nehezebbé vált a megoldás. Abból, hogy a kor­mány most megengedte a kormány­­párti képviselőknek, hogy a gazdaadós­ságok rendezése tárgyában javaslato­kat tehessenek — és e tekintetben, mint olvassuk, tárgyalások folynak — arra lehet következtetni, hogy végre történik valami. Sajnos, a kormány eddigi intézke­déseiből nem lehet arra következtetni, hogy mélyrehatóan fog a gazdák sú­lyos helyzetén könnyíteni. A kormány eddigi intézkedései olyanok voltak, hogy amit egyik kézzel felkínált a gazdának, azt a másikkal elvette tőle. Ennek következményekép azután a felkínált ilyen kedvezményeket a súlyos feltételek miatt a legtöbb bajbajutott gazda nem vehette igénybe. Ezek a kedvezmények elsősorban csak arra voltak jók, hogy az adók nagyobb mérvben folyjanak be. Meddő igyeke­zete a kormánynak úgy tüntetni fel magát az ország gazdaközönsége előtt, mintha eddigi intézkedéseivel valóban mélyreható segítséget nyújtott volna a gazdaközönségnek. A gazdaadóssá­gok rendezése, mint általában a mező­­gazdaság bajai orvoslásának terén a megoldásnak tervszerűnek kell lennie. Mert az ország boldogulásának alap­ja, a mezőgazdaság megerősítése. És ehelyett mit látunk? Látjuk, hogy a mezőgazdasági ter­meléshez szükséges iparcikkek árai a kartel kénye-kedve szerint állapíttatnak meg. A kartelek árpolitikájának letöré­sére alig történik valami. Az árelem­ző bizottság tevékenysége nincs kiha­tással a gazdasági életre. A mezőgaz­dasággal foglalkozók teljesen ki van­nak szolgáltatva a kartelek túlkapá­sainak. És olyanok, kik a fórumon a kartelek túlkapásai letörésének szük­ségét hangoztatják, ugyanakkor minden lelkifurdalás nélkül bekapcsolódnak a kartelek szolgálatába. Az életet agyonszabályozni nem szabad­­, de viszont kötelessége az államnak olyankor beavatkozni, midőn a gyengébb az erősebb elnyomatásá­val szemben védelemre szorul. Sem a fogyasztó közönség, sem a mezőgaz­dasági termés a kartelhatalmasságok­­kal szemben komoly védelemben nem részesül. Az állam legfőbb feladata gondos­kodni a szociális egyensúly lehető biz­tosításáról. Mindenképen gátat kell vetni annak, hogy egyesek a köz ro­vására indokolatlan és megengedhetet­len haszonhoz juthassanak. Fokozza az általános elkeseredést az a protek­cionizmus, mely ma, sajnos, az élet szinte minden megnyilvánulásánál kü­­lönbséget tesz a jó összeköttetésekkel rendelkező állampolgár és az olyan állampolgár között, kinek a tudás, szorgalom és becsület egyetlen aján­lója. A kihívó protekcionizmus, a képvi­selőknek a hatalom részéről mintegy kinevezés útján történő kijelölése és a szabad vélemény elfojtása miatt él a tömegek lelkében a kívánság a tit­kos választójog életbeléptetésére. Ez az oka annak, amiért én a titkos válasz­tójog megvalósulását követelem. De várhatunk-e komoly reformot e téren egy olyan kormánytól, amely program­jába vette a titkos választójog megva­lósítását és ugyanakkor olyan rendszert követ, amely állandóan és országszerte zaklatással és fenyegetéssel a szabad véleménynyilvánításnak útját állja? Ha a titkos választójog nem azt a célt szolgálja, hogy az arra érett nép széles rétegeit vegye az alkotmány sáncai közé, hanem azt, hogy ügyes taktikával egy kormányzati rendszer életét meghosszabbítsa,­­ nem előre­haladás a népjogok terén, hanem por­­hintés a tömegek szemébe, amely sú­lyosan megbosszulhatja magát. A titkos választójog becsületes meg­valósításáért a kisexisztenciák komoly megsegítéséért és védelméért és a gaz­daérdekek hathatós érvényesüléséért változatlan energiával kívánok tovább dolgozni. Ehhez a munkámhoz erőt ad az a biztos tudat, hogy a kerület vá­lasztóközönségének többsége mellettem áll e küzdelemben. Tornanádaska, 1933. szeptember 10 Hazafias üdvözlettel HADIK JÁNOS VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1933. október 1. JFigyelem Itt az ősz, kocsilámpák mér egy pengő­től kezdve kaphatók Móritz üvegesnél, a Solti malom mellett. 849 Gömbös a minszterekt előtt Budapestről jelentik: Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken dél­után a kápolnai választókerületnek nagyobb gazdaküldöttségét fogadta, amely az ottani gazdatársadalom pa­naszait és kívánságait óhajtotta vele ismertetni. A küldöttséget Mayer Já­nos ny. földmivelésügyi miniszter ve­zette, aki a gazdák kívánságait írás­ban adta át. Kérte a kormánytól 1. A közterhek és adósságok után fizetendő kamat arányba hozatalát a gabona árával. 2. A folyó évi adót is lehessen ga­bonában fizetni. 3. Az elmúlt évi hátralékok gabo­nában fizetése esetén magasabb árat állapítsanak meg a felajánlott gabona számára. 4. A késedelmi kamatot is szál­lítsák le a békebeli színvonalra. 5. A kormány gondoskodjék a war­­iáns­hitel bevezetéséről, valamint a tulajdon átruházási illeték csökken­téséről és végül 6. a gabona­árak emelése és a gaz­daadósságok rendezése érdekében történjék mihamarabb megfelelő in­tézkedés. Kassa István tarnabodi községi bíró a magas tisztviselői fizetés és a nyugdíjak leszállítását kérte. Dömbös Gyula miniszterelnök ki­jelentette, hogy a kormány gazda­sági politikájának alapelve a mezőgazdasági érdekek foko­zott érvényesítése. A birtokpolitika terén pedig nem téveszti szem elől azt a nagy alap­elvet, hogy nem mindegy az, hogy kinek a kezében van a magyar föld.Ezekért a gazdasági és birtokpoliti­kai elvekért politikai pályája kez­detétől harcol, ezt tette akkor is, amikor az ellenzéki padok között ült, akkor is, amikor Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt, mint híve és ba­rátja közös politikai célokért küzdött. De vallja ezeket az elveket most is, felelős miniszterelnök korában, akit minden tettében a földet művelő magyar ember sorsa iránti mély­séges megértés és szeretet ve­zérel. Már több ízben hangsúlyoztam azt,­­­­ hogy vezetésem alatt álló kormány szelleme agrár irányzatú — folytatta a miniszterelnök. Ez nekünk nem üres szó, hanem a valóságnak, kü­lönösen pedig kormányzati program­­munknak reális kifejezője. Beszéde további folyamán a mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy mindazokkal a kérdésekkel, amelye­ket Mayer János most elébe tárt, ő és kormánya kormányralépésének első napjától kezdve a leglelkiisme­­retesebben foglalkozott. Figyelembe kell azonban venni, hogy minden gaz­dasági problémának olyan komoly és nehéz előfeltételei vannak, hogy az állásfoglalás bennük az ország egye­temes érdekeire való figyelemmel sohasem lehet oly könnyű, amint a problémák megoldását sürgetik. A kormány a nagy termésértékesítés érdekében megtett már mindent, amit meg­tehetett. A sokat ócsárolt baletta jelentősé­gét nem szabad lebecsülni, mert mé­gis alkalmas arra, hogy a mai nyo­mott árakat körülbelül 40 százalék­kal meghaladó gabonaárakat bizto­sítsunk a termelő gazdáknak. A tisztviselői fizetések további csökkentése már nem lehetséges, legfeljebb csak arról lehet szó, hogy az állami gépezet racionalizálása, il­letve egyszerűsítése révén könnyít­­sünk az állam ilyen irányú terhein. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a valóban igen súlyos nyugdíj­terhek nagy része a trianoni nyugdíjakra esik, amelyeket azért vagyunk kény­telenek viselni, mert el kell tarta­nunk a tőlünk elcsatolt területek hozzánk menekült magyar nyugdíja­sait. A gazdaadósságok rendezése tekintetében, mégpedig végleges ren­dezése tekintetében, még az ősz folyamán intézkedni fog a kormány. E rendezés alapelve azonban nem lehet az adósságok törlése, hanem csak az a gondolat, hogy a gazda levegőhöz jusson és lehetőséget nyerjen arra, hogy existenciája megrendülése nélkül te­hessen eleget tartozásának. Az Iparos Blokk és az egységes iparos szabadszervezet /íz Iparosaié. Országos Gazda­sági Szövetsége (Iparos Blokk) a mi­­nap tartotta a nyári szünet után szeptember havi első elnöki tanácsülését, Pesten, amelyen az elnöki tanácsba tartozó ipartestületi veze­­tk Dános László elnöklete alatt nagy szárn­yán vettek részt. A nagy érdeklődéssel indult elnöki tanácsülés egyik legfontosabb pontját a­ennálló ipari szervezetekkel való fuzionálás ehetőségének megvitatása képezte. Titttner János társelnök rámutatott a keszthelyi kongresszusra s ebből s ebből is következtetve megállapítja, hogy az ország kézművesiparosságának eminens érdeke, hogy­­ hivatalos állami országos szerv mellett egységes orszá­gos szabadszervezet tömör­ül­ön, mely az iparosság érdekeiért minden­zemélyi érdek, vagy érvényesülés mellőzésé­­vel a küzdelmet felvegye és programja az párosság jövőjéért való önzetlen harc legyen. E küzdelemben a személyi harcok kiküszö­­bölendők és az Iparos Blokk sikeresen meg­­kezdett munkáját nagyra értékelve a további főteljes munkát és a további szervezkedést­artja célravezetőnek. Steiner Gyula hivatkozva évtizedes ta­­pasztalataira, ugyancsak ama meggyőződésnek a kifejezést, hogy egyedül az iparos éle­ek továbbfejlesztését tartja élra vezetőnek, mely munkaprogramja alapján s hivatva van az iparosság érdekeit önzetlen munkájával és célirányos kitűzéseivel előbbre vnni és érvényre juttatni. " Kovatsele Ferenc ugyancsak a szabad­szervezet fontossága mellett foglal állást, fon­tosnak tartja, hogy az iparosságot letargiájából felrázzuk és áldozatok árán is meg kell terem­teni az országos szabadszervezetet. Forgó István magas színvonalú közgazdasá­gi előadásával mutatott rá egy nagy, egységes szabadszervezet fon­tosságára és szükségességére, melynek kiépítésére az Iparos Blokkot tartja hivatottnak, mert e szervezet alapszabályainál és kitűzött munkaprogramjánál fogva erre van alapozva. Révész Gyula indítványozta, hogy az Iparos Blokk haladéktalanul kezdje meg kitű­zött őszi munkaprogramját, mely munkába vo­nassanak be az összes ipartestületeket és sza­badszervezetek vezetői. Az Iparosok Országos Gazdasági Szövetsége építse ki önnállóan az iparosság egységes szabadszervezetét. Tsuk Gyula, Müller Károly, Vajda M.Pál, Haidinger Ede, Szemeréné Herz Emma és mások hozzászólása után az elnöki tanács egy­hangúlag megállapította, hogy az iparosság lé­térdeke fűződik ahoz, hogy egy egység­es szabadszervezet álljon ren­delkezésére és sajnálattal lát­ja, hogy a fúziónak jelen pilla­natban átfoidalhatatlan szemé­lyi akadályai vannak. Határozati­lg kimondta az elnöki tanács, hogy az iparos Blokk továbbra is fáradhatatlanul küzd saját programja alapján az iparosság érdekeiért, mely munkájához az egész ország iparosságá­nak támogatását kéri. Milyen célra kapható előnyös hosszúlejáratú törlesztési kölcsön ? Családi felépítésére Családi OVG vásárlására Telek vásárlásra Hosszú lejáratú kölcsönök kicserélésére Convertálására Díjtalan felvilágosítást ad Budapest Ingatlan Bank rt. és Takaréseházotthon rt fófeéisvselete Hódmezővásárhelyen Antal Márton /Andrássy­ u. 39. S­í Vasárnap dél csók és más se szereplőivel, fél Vasárnap est­­ében búcsúzik­­ előadáson a tár nek, a műsort mok és egy feli HE Vasárnap dél semmi. Operett Vasárnap est­e A CsoAK—H­aül ma délutá­­lján. A HTVE Török nélkül ál­lentő meccsre, csongrádi csap,­kosár Gaált és vasárnap durva Vívó összeállít: Beregszászi, Nemes, — Nag­yi, Sebes. A HMTE m. UTC-vel játszik a Moesse gará:­lenjenek meg, felállításban áll —Paku, Héjjá, Kovács, Csabai, Andor azért ne mert kisebb sét­lalni a játékot bejönne, őt áll. Vasa 9.15: Hírek. Kath. szt. beszé Helyszíni közve­­mérkőzésről. 5e­nekar. — 6: Fet 6.30: Magyar ne beszélése. — 8 zenekar. — 10: 10-15: Mándits-­ val. — 11.15: I Hé 10: Felolvasás Bertók István en lonzenekar. — 1 tanácsadója, zenekara. —­­ 6:45: Heimlich­­ Viktor előadásá­ból. — Clement Népszinműelőad Roósz Emil zen­éf títrágyt A. i pácolószerek beszerezhető­ gépet dijtalal VAS és FOS táph­iszte­k va burgonya, mi abrak neműi olcsóbban b házhoz szállt más préselt Lucerna mag vészeik. HO Mosott géptör vesz aj Kíac Horthy Miklós szobás utcai la­lékhelyiségekbe az üzletben, m Középkorú, ja­ványu mindé SZÍ Hódmeze pol 16.335—1933. p< HÍR] Értesítem a v a Földmivelésül november hó­lí 28-a közti idő­k gazdasági tanfi A tanfolyamon művelése, javít takarmány ten fog előadatni. Résztvenni száz lágosítást f. ok­dasági ügyoszt: Hódmezővásá­­r

Next