Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1933. december (29. évfolyam, 284-298. szám)
1933-12-01 / 284. szám
járásbíróság h atóság "Kivonat. végrehajtatóvégrehajtási rehajtási ügyévégrehajtási r tőkekövetelés :tt a hódmezőterületén levő, 18 betéti A+1 utca 21 számú :ngő s a kük. sor 12915—4. évehalom düjószágtestre 1 jószágtestre ! sor 12915—3, z. u. o. 4 hold ■e 1668 pengő jer hó 28-án ígvi hatóság rdszint 7. ajtó élt. ingatlan a terület kéthaznem adható el. ;ők kötelesek 10 százalékát 31.LX. te. 42. ott árfolyamértékpapiroshogy a bánatbe helyezéséről a kiküldötti feltételeket 50, 170 parag. paragrafusa.) kikiáltási ártt,_ ha többet eles nyomban serint megálla,ra ígért ár gésziteni (1908 évi augusztus s sk. kirbiró ikhult Katalin « m * m ipojet Maksiedszer szelárakULA me. ín u. 21. a). lesitem hogy irodámat 5. szám alá ködve ajánlok kölcsönt, eladó tésre 1 holdtól tűs eladó vagy törlesztésre old tanyával, átalvehető. Veib-nagyobb ház FB ingatlana 5. szám. lakatelándor rodiáját, esősöket, legelát, telket, lalakat, malmoingatlanokat, egelőnyösebben pedig ingyen bemutatása, ibazár. Meglelt megvételre __________283 idás és II. gróf ,at, 1933. dea a Gazdasági .ró közgyűlésre valók is jelejes Sándor. __________376 dás Láposztás-oldal nber 3-án délai iskolában csőszfogadásra csősznek valók 365 értekezni Szamap. 355 tűzifa kisebb 7& mázsánként L szén 3 pengő ■nszámok: Fagár: 264. 186 A legnehezebb kérdés Az egész magyar társadalomnak is a legnehezebben megoldható kérdése: a magyar ifjúság sorsa. Letagadhatatlan tény, hogy azokból az ifjakból, akik évről-évre diplomával a kezükben hagyják el a főiskolák valamelyikét, az állami életben és a magángazdaságban csak egy csekély töredéke képes elhelyezkedni. A főiskolákra való törekvés, általában a magasabb műveltség megszerzésének, a tanulásnak a fokozottabb vágya, valami fatális módon összeesik azzal az idővel, amikor viszont a világ az elszegényedés útjára lépett és az emberiség életében eddig soha nem tapasztalt óriási gazdasági válság rázza meg alapjaiban. Mert ne gondoljuk azt, hogy a tömegesen az egyetemekre tóduló s tanulmányaik elvégzése után viszont elhelyezkedni nem tudó fiatalság kérdése csak Magyarország számlára kérdés, csak Magyarország számára emésztő gond és komoly feladat. Nemrégiben, szinte egy,időben jött Hollandiából és Franciaországból a hír, amely statisztikai adatok alapján bizonyította a két ország főiskolai hallgatói számárnak szinte ijesztő megnövekedését rövid pár év alatt s ugyanakkor beszámolt azokról a gondokról, amelyek a két állam kormányának vállát nyomják, mert ez a gyár mi átokkal rendelkező, hatalmas, gazdag ,két ország sem tudja elhelyezni az egyetemi végzettséggel bíró s állást és kenyeret kereső ifjúságot. Ha tehát ekkora lehetőséggel rendelkező államokban is gond a fiatalság problémája, hogyne volna a trianoni békévél törmegcsonkíllott, éltető gyökereiben megrendített Magyarországnak gond az ifjú magyar generáció elhelyezésének kérdése. A világválság óriási munkanélküliséget hozott létre minden országban s hogy a munkanélküliség keservei mennyire kihívóak, illetve hogy menynyire enyhíthetőek, ez egyedül csak az illető ország gazdaságától és kedvező viszonyaitól függ. Megoldani, a tüneti kezelésen túlmenő enyhítést alkalmazni azonban egyik ország sem volt képes a munkanélküliség kérdésévelkapcsolatban. Csaknem úgy tűnik fel a dolog, mint hogyha a világon egy nagy ragály vonulna végig, amelynek megvan a lefolyás ideje. Alapvető bajok vannak, általánosságban s különösen pedig csonka Magyarország helyzetéből adódólag, úgy hogy az ifjúság elhelyezkedésének nagy kérdését teljes megelégedésre és száz százalékosan elintézni ma nem lehet. Ha a termelés akármiféle okok miatt fellendül , akkor ezzel egyidejűleg út és remény nyílik a magyar ifjúság nehéz sorsának enyhítésére. De a magyar termelés fellendülése nem lehet elszigetelt jelenség, mert szorosan összefügg az általános európai helyzettel. A magyar ifjúság jövőjének kérdése, hangozzék ez a megállapítás akármilyen különösen is, nem csak Magyarországon fordul meg, hanem az egész világon. Ha a világ a politikai és gazdasági megbékélés útjára, a jog, az igazság, a békés együttműködés útjára lép, akkor remélhetjük csak az egész világ gazdasági s ezzel egyidejűleg kulturális helyzetének megjavulását. Az emberiség jelszavai érvényesülésének kérdésén fordul meg nemcsak a magyar, hanem az egész világ ifjainak sorsa. Az ifjak diplomával a kezükben, úgy állnak az élet kapui előtt, mintha azt sejtenék, hogy e mögött a kapu mögött nem reménység, csak véghetetlen sötétség uralkodik. Ennek azonban nemi kellene igy lenni és nemi is szabad, hogy igy maradjon. Akinek a kezében van az ország vagyona s a világ sorsának intézése, hallgassanak a humanizmus és a megértés jelszavaira s akkor majd eltűnik a napirendről sok-sok olyan kérdés, amely nemcsakkellemetlen, hanem amely egyenesen veszélyeket rejt magában, mert kiszámíthatatlan következményekkel járó szociális elégedetlenségnek lehet a forrása. Viszont a kormány is enyhítse a bajokat s az ifjúság elhelyezkedését könnyítse meg az álláshalmozások kém élhetetlen megszüntetésével! Hódmezővásárhely, 1933. december 1. Péntek. Arató fillér. XXIX. évfolyam. 284. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár. Helyben: Negyedévre 6.—Is Félévre 12.—S! Vidékre: Negyedévre 10.— Telefonszám: 79. Felelős szerkesztő és laptulajdonos •UN BEL A Szerkesztőség és Kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám: 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Az utódállambeli katolikusok helyzetét ismertette Eckhardt Tibor Londonban A cseh diplomácia egyik tagja nyíltan szembeszállt Eckhardt Tiborral Londonból jelentik: Eckhardt Tibor dr országgyűlési képviselő, a Magyar Revíziós Liga alelnöke tegnap az angol katolikus külügyi tanácsban eltökélő és a díszes közönség előtt magas színvonalú előadásiban is-mertette a katolikus egyház helyzetét az utódállamokban. Az előadást vita követte, amelynek első szónoka K r isz tics kisasszony, az angliai jugoszláv propaganda egyik munkatársa volt. Azt ■igyekezett bizonyítgatni, hogy a katólikus vallás Jugoszláviában állandó , tért Ihódit. Fejtegetéseit a hallgató ■ ság ismételten kétkedő és gúnyos derültséggel szakította félbe. Druckhardt Tibor válaszában számszerűadatokkal bizonyította, hogy a katolicizmus épen Jugoszláviában szenvedi a legsúlyosabb sérelmeket, majd a pápa és a belgrádi pápaiinfnnáátus nyilekozatát idézte annak bizonyságául,hogy a jugoszláv kormány állandóan katolikus ellenesmagatartást tanúsít. Végül hivatkozott a belgrádi pravoszláv metropolitánnak arra a kijelentésére, amely szerint a juggoszláv kormány a pravoszláv vallást államvallásnak tekinti, mint az állam- eszme legfontosabb támaszát. Ezután Hylka, a londoni cseh követség sajtóattaséja, bocsátkozott éles vitába az előadóval. Tagadta Eckhardt számszerű adatainak helyességét, továbbá azt az állítását, amely szerint a cseh kormány a rutén- fföldön céltudatos ukrán bereevista I propagandát folytat; végül azt próbál- s gáttá bizonygatni, hogy ,a tótok volta- ■ képen nem a csehekkel szemben ide- igensiednek, haneminkább testvérhás bio.rut folytatnak egymás ellen. Dr Eckhardt Tibor válaszában megállapította, hogy Hyka felire akarja magyarázni az ő fejtegetéseit. Ő csak a Tótföldre mondotta, hogy katolikusok száma ott két és félmillió. Konkrét adatokkal bizonyította, hogy a csehek ruténeket küldenek Kievbe, ,az ottani hirhedtt bolsevista agitátorképző tanfolyam hallgatására. A prágai parlament rutén képiselőinek fele sőt talán nagyobb része a kommunista párt tagja, tehát bolsevista, ami a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a cseh uralom céltudatosan tenyészti a bolsevizmust a rutének körében. Egyetért H yk á val abban a tekintetben, hogy vannak olyan tótok, akik behódoltak a mai kormányzati rendszernek, de túlnyomó ,többségük ellenzi a cseh uralmat és ezt legjobban bizonyítja (maga Hlinka is, aki híve az autonómiának és akinek sajtóját a prágai kormány a legkegyetlenebbül elnyomja. A tótok között sok a magyarbarát, de ezek főként a cseh börtönök lakói, mint például Tuka tanár, aki politikai meggyőződésének vértanúja. Ezenkívül a magyarbarát tótpolitikusok kénytelenek külföldre menekülni, mint itt az előadáson jelenlévő Jehlicska tanár is. Hylka sajtóattasé Jehlicska nevének említésére gúnyosan felkacag, mire a közönség köréből a főbben így kiáltanak fel: — Talán miár azt a jogát is tagadni akarja, hogy tótnak vallhatja magát ? Hyka felszólalása általános feltűnést keltett, miután ez volt az első eset, hogy a cseh diplomácia hivatalos tagja nyíltan szerepel magyarellenes agitáció során. Végül Fowke, a katolikus külügyi tanács titkára mondott köszönetet dr Eckhardt Tibor előadásáért. Hangoztatta, hogy a jelenlévőkmegismerhették mind a két álláspontot és ebből a józan gondollkozású ember levonlhatja következtetéseit. Harmadszori olvasásban is elfogadta a Ház a gazdavédelmi rendeletet Budapestről jelentik. A Ház szerdai ülésén éjfélikor az interpellációkra került a sor. Meskó Zoltán valószínűnek tartotta, hogy a kultuszminiszter ,a numerus clausus arányszám megállapításánál a katolikus papnövendékeket és ludovikásokat is számításba vette és így hozta ki az eredményt. Kijelentette, hogy ha a kultuszminiszter nem fog, nem tud, vagy nem akar segíteni az ifjúság súlyos helyzetén, akkor majd ők fognak, tudnak és akarnak. Tabódy Tibor Meskóval polemizált éskijelentette, hogy a magyar népnek nem a nyilas kereszt, hanem Krisztus keresztje a szimbóluma. Hómann Bálint válaszában kijelentette, hogy az egyetem autonómiáját nem sértették meg és hogy a numerus clausus-törvény módosítása óta az arányszám az idén volt a legkisebb. Beszéde végén kijelentette, hogy még a gazdasági helyzet javulása esetén nem leht több diplomást Magyarországon elhelyezni, tehát elismeri, hogy az ifjúságnak vannak okai az izgalomra. Pa 1a v i c i ni György őrgróf az Ottó-vacsorára szóló meghívók kibocsátói ellen indított eljárás ügyében interpellált. Beszéde közben Besenyey Irérnél a telmékkel támadt konfliktusa, amely miatt be sem fejezhette mondanivalóját, mert közben beszédideje lejárt. A Vigadó körüli tüntetések ügyében Homonmay Tivadar mondott interpellációt. Nem tudja megérteni, hogy a nyomorgó ifjúság egy része, a Turul Szövetség honnan szerzi az ilyen propagandára szükséges fedezetet. Meg kellene vizsgálni — mondotta — a bajtársi szövetség pénzkezelését.* A csütörtöki ülést délután 5 órakor nyitotta meg az elnök. Napirend előtt az elnök Hegyimegi Kiss Pál ellenjegyzésével a csendőrségi nyugdíjazások, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a magyar tengerhajózás ügyében nyújtott be indítványt. Azután harmadszori olvasásban elfogadták a gazdavédelmi javaslatot és áttették a felsőházhoz tárgyalás végett. Zsindely Ferenc ismertette ezután a Nemzeti Bank alapszabálymódosítására vonatkozó javaslatot, amely a gazdarendelet végrehajtásához szükséges 100 millió pengőnek a Nemzeti Banktól való igénybevételét teszi lehetővé. Magyar Pál hibásnak mondotta, hogy nem ezt a javaslatot tárgyalta előbb a Ház s csak ezután a gazdavédelmi javaslatot. A Nemzeti Bank függetlenségét félti a javaslattól, inflációtól azonban nem tart. Hegedűs Kálmán párhuzamot vont a régi osztrák-magyar bank és a Nemzeti Bank között utóbbinak a javára. Van Ferenc helytelenítette a kormány bankpolitikáját, a javaslat 50.-ik szakaszának megváltoztatását kérte, mert fedezet nélküli kölcsön felvétele veszélyes és függő helyzetbe hozza a bankot az állammal. Sándor Pál hibáztatta, hogy a Nemzeti Bank szerint sem tudott előre arról, hogy 100 millió pengőt kell adni a gazdavédelmi rendelet végrehajtásához. ANGLIA ÉLES TÁMADÁSA JAPÁN ELLENI Londonból jelentik: Az alsóházban a japán verseny megvitatása során Runciman kereskedelmi miniszter élesen nyilatkozott Japán kereskedelmi politikájáról és főleg azt panaszolta fel, hogy a japánok az angol világbirodalom területén angol védjegyű árukat helyeznek el. Ez a miniszter szerint tisztességtelen verseny és a becsületesség hiányának egy neme. Az angol kormány Japánt meggyőzni igyekszik arról is, hogy jobb a világgal békében élni, semmint a dolgokat annyira vinni, hogy az ellenséges érzés benyomása támadjon. ----------------PIPÁS PISTÁT A KÚRIA IS HALÁLRA ÍTÉLTE Budapestről jelentik. A Kúria szerdán tárgyalta Pipás Pistának és társainak bűnügyét. Emlékezetes, hogy Rieger Pálné öt társával együtt 1919-ben meggyilkolta Börcsök Jánost, 1922-ben pedig Dobák Antalt. A két gyilkosságot a múlt évben leplezte le a szegedi rendőrség. A szegedi törvényszék Rieger Pálnét halálra, özv. Börcsöknét 15 évi fegyházra, Vecsernyés Imrét kétévi fegyházra, Dobák Antalnét életfogytiglani, Horváth Jánost és Császár Józsefet 15—15 évi fegyházra ítélte. A szegedi ítélőtábla a Pipás Pista elleni halálos ítéletet helyben hagyta. Börcsöknét életfogytiglani, Vecsernyés Jánost 10 évi fegyházra, Börcsök Imrét pedig ötévi fegyházra ítélte, a többi vádlott büntetését helybenhagyta. A Kúria szerdai tárgyaláson a benyújtott semmiségi panaszokat elutasította, ezzel tehát Pipás Pista halálos ítélete jogerőssé vált, a többi elítélt büntetése is változatlan maradt. A Kúria csupán Börcsök Imre büntetését változtatta meg, ötévi fegyházról háromévi fegyházra. EGY SZÉP MODERN FÜGGÖNYT AZ ABLAKRA ÉS MINTHA KICSERÉLTÉK VOLNA A LAKÁSÁT! KÉSZ SZÁRNYAS FÜGGÖNYÖK SZTOROK ÉS FÜGGÖNYANYAGOK MINT: CSIPKESZÖVETEK, SELYMEK, GRENADIN, ETAMIN, TUSSOR. MODERN INDANTHREN FÜGGÖNYKELMÉK, TÜLLÖK, PASZOMÁNYOK RÉZKARNISOK, MODERN KOMBINÁLT FÜGGÖNYTARTÓK SZÁRNYAS FÜGGÖNYÖK P 750-tŐL SZTOROK P 8 70 „ ETAMINOK P 2 65 „ SVÁJCI GRENADIN P 2 35 „ O 7! w C NI » •w < 2 oá ÁRUHÁZBAN