Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1934. május (30. évfolyam, 103-129. szám)

1934-05-01 / 103. szám

terek csegédet alkalsiszakmában is van. 368 Erényeket és megtételre, a. 332 öld holdszámra fortélyon, 2661. 354 ál 14 hold épülte. Erzsébeten , 9, 16, 25 hold tanyás. 8, 3® tnyás 350 P, 1 mási földek. 2, 4 Gergely utca S. 416 :1t 6 hold hulladó, értekezni 353 vetőgép eladó IT 248 ,amit nagy perkel ellátott ház ztaközponton 25 val és jóviziirtekezni a fenti 342 paléi nyomáson használatra ki- 2. szám. 375 ezsö féle Szent házban újabb r itt, mint réf-utca 37.) amindenféle gaz. Sack tükör■szeit, melyek aző fizetési felis eladatnak a 1. 245 idő nyári hasza városhoz, érd-utca 44. szám 369 on fél nyomási kiadó, értekezni azék.) 381 lat értesíti a reggel 7 órafelgombozva a Dr Soós István Iratai. 804 d nagyon jó luni Friedmann-utca 3. 886 használatra kiiva. Növendék 376 Wollner-fatelep. 417 -Vajda-utca 14. 416 m 2 gyönyörű Gyergyó-utca 1., ,cán, Garai-utcos minden rési-uton 12 hold és 6 hold, Rá 000 pengőért, utca 21. 417 kiadó 1 vagy 2 faludi-utca 77. 413 éteres cséplő, yürd, értekezni 412 nektelen házasozni délelőttönhivatalban. 414 konyha, kamra ör, 1 ruhaszék, méh-ház zika-polyva eladó, 400 értekezni lehet 403 igedüs csordára, szombat regikepiacra. Te- Kállay utca 57. , veszek, vagy 398 fehér és fehéráron vásárolok való átvételre 2. 405 tán, a Csáki fán 32. 406 fák kerestetik, 0. 407 fősén kihelyezek lódi Pál utca 4. 408 címekük lennék magányosnak szépidejü magáotthon, szeretet 410 uszögöl szántó- Adi Sándor ügy-411 paprika palánta kapható, Kovácska 73. 402 nyári használatai. Szerszámnak in Kazinczi utca 415 Hódmezővásárhely, 1934. május 1. Kedd. ÁRA 6 FILLÉR VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre: Negyedévre: 8. — P Telefonszáma: 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPXXX. évfolyam 103. szám. Felelős 57 és lapttlajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadó hivatal Kossuth-tér Telefonszám: 79. Rákfene Igen ! rákfenéje a magyar gazdasági életnek: a*karte!. Az a nagy pénzügyi és érdekhatalmasság, mely busás hasznot a jámbor fogyasztók kiszipolyázásával vág zsebre, feneketlen nagy zsebbe immár hosszú évek kíméletlen sora óta ebben a szerencsétlen sorsú csonka országban. Bizonyítunk. Hivatkozhatnánk a magyar közgazdasági lapokban közétett, megcáfolhatatlan számadatokra, melyek mind a túlzó vámvédelemmel dédelgetett kartel vállaltok szemérmetlen vagyonhajhászatát igazolják. De ezt ezúttal elhagyjuk. Ha nem térjünk más koronatanúhoz. Tyler, a népszövetség pénzügyi szakértője legutóbbi jelentésében újra megállapítja, hogy a mai nagy pangás és szegénység oka elsősorban az az óriási diszparitás, amelyik a mezőgazdasági termények és az ipari cikkek közt tátong „A kartelleknek hatalmában áll az árak diktatórikus szabályozása“ — mondja tovább a tárgyilagos jelentés. „A közönség képtelen a neki oly szükséges ipari cikkeket megvásárolni, mert ezek árai nem csökkentek oly arányban, mint a közönség vásárlóképessége“ — folytatja Tyler. És azt is mondja még, hogy „a magyar nagyipar külföldre igen sok esetben alacsony dömping áron exportál és az így előálló veszteséget a belföldi árak emelésével ellensúlyozza.“ Ennél világosabb nemzetgazdasági vádat még nem emeltek Európa egyetlen országában sem a kartelek ellen. Kitűnik ebből az elfogulatlan kritikából, hogy vakmerő harácsolás folyik itt nálunk, a mezőgazdaság, a magyar nép, a magyar munkások, kisiparosok tisztviselők és termelők rovására. Szemünkbe mondja ezt ez az idegen úr, Tyler, a Népszövetség ellenére. Szemünkbe vágja, hogy milyen tehetetlenek vagyunk a kartelek hatalmával szemben. Neki csak el kell hinnünk, hogy itt felháborító igazságtalanság történik. Hogy a termelők és fogyasztók közé beékelődött a kartelek irgalmatlan polipszervezete. És ezzel a vérszívó modern liberális-kapitalista kartelhadsereggel a magyar kormány, a magyar törvényhozás nem tudna hivatalosan védekezni? Hát csak úgy lehet felvenni ezzel a behemót sarcoló szervezettel a harcot, hogy leülünk vele a zöld asztalhoz és beerőszakolunk hivatali dzsungeljébe ezer diplomás fiatalembert? Kikönyörögjük a kartelvezérektől, hogy essen meg a szívük az éhező magyar intelligencián és dobjanak oda neki ezer darab száraz kenyeret?... A törvényes hatalom teljes megalázását jelenti ez az alkudozás a kartelekkel. Le kell rázni az alkotmány és a törvénykönyv testéről ezeket a piócákat. Valamennyit. És fel kell őket oszlatani mind s megakadályozni, hogy egy idegen úr emelhessen vádat ellenük — és ellenünk. Nincs szükségünk az olyan közvetítő szervezetekre, amelyek fenntartják a magas ipari árakat, lenyomják a mezőgazdasági termények árát és a busás hasznot nem az állam hanem 3—4000 ember vágja zsebre. Ha Tyler úr vádat emelt, az illetékesekben legyen legalább annyi erély, hogy megkíséreljék ennek a szégyennek és igazságtalanságnak megtorlását. Elvégre Európa közvéleménye előtt nem élhetünk azzal a váddal terhelten, hogy a modern Sobri Jóskák — amint őket Gaál Gaston nevezte — minden hatalommal szembeszállhatnak itt s millió és millió magyar, mint az ókori rabszolgák, az ő arany gúláikat építik verítékezve. Itt intézkedni kell, amíg a robotosok a mai megalázó helyzetet valahogy még bírják. Mert előbb-utóbb teljesen összeroppannak ... 99 Öt szótöbbséggel győzött csak Debrecenben a hivatalos álláspont a belügyminiszteri leirat feletti szavazásnál. A Vásáry család ünneplése — Vásáry József lett a mezőgazdasági bizottság elnöke Debrecenből jelentik. Vasárnap közöltük, hogy Debrecen város törvényhatóságának rendkívüli közgyűlése nagy felháborodással tárgyalta a város ellen indított vizsgálatot, amelyet Vásáry polgármester elleni hajszának mondottak. Az elnök végül is szavazást rendelt el arra vonatkozólag, hogy tudomásul veszi-e a közgyűlés a belügyminiszter leiratát, vagy pedig Hegymegi Kiss Pálnak azt az indítványát fogadja el, hogy a vizsgálatot megelőző politikai okok is derítessenek ki. A szavazás izzó hangulatban folyt le. A közgyűlés 201 tagja közül 119 adta le szavazatát és hatvanketten szavaztak Hegymegi Kiss Pál javaslata ellen, míg a tudomásulvételi, közgyűlési javaslat mellett ötvenheten szavaztak. A hivatalos álláspont tehát mindössze öt szótöbbséggel győzött, de a városi tisztviselők közül egyetlenegy sem szavazott s tartózkodtak a szavazástól Vásáry polgármester rokonai is. A szavazás eredményének kihirdetése után Hegymegi Kiss Pál bejelentette, hogy interpellációját törli, mert amikor az interpellációját bejelentette, még azt hitte, hogy a közgyűlésen nem kerül tárgyalásra az óházi bérlet ügye. A közgyűlés után megkezdte a napirend többi pontjainak tárgyalását. A további tárgyaláson már résztvett Vásáry István polgármester is. Debrecenből jelentik: Vasárnap délelőtt 9 órakor zsúfolásig megtelt a városháza tanácsterme tősgyökeres cívisekkel, akik azért jöttek el ily sokan a törvényhatósági mezőgazdasági bizottság alakuló gyűlésére, hogy új elnököt válasszanak és ebből az alkalomból tüntessenek Vásáry József felsőházi tag mellett. A gyűlést dr Balogh Sándor tb. tanácsnok nyitotta meg, azután Józsa István, a lelépő elnök beszélt. — Érdekes játéka a véletlennek, —• mondotta — hogy amikor vannak, akik Debrecenért szivvel-lélekkel felmelegedni s vele azonosítani magukat nem tudják, de irányítását magukhoz kaparitani szeretnék, ennek a mezőgazdasági bizottságnak, minden a munkaadók által választott tagja, olyan debreceni cívis, kinek családja hosszú-hosszu idő óta e várost lakja s a földmivelést űzi. Abban a szerencsétlen időben, mikor Debrecent a török dúlta, nem csentrik, nem mágnások eszejárása, hanem egyszerű polgárság becsületessége igazolta a mi városunkat. Erre emlékezve, kérem a mezőgazdasági bizottsági tag urakat, válasszák meg elnökül Vásáry Józsefet, alelnökül Eöry Istvánt. A bizottság nagy lelkesedéssel fogadta az indítványt és Eöry István felszólalása után egyhangúlag Vásáry Józsefet választotta elnökévé. Az új elnököt Balogh tanácsnok üdvözölte a következő szavakkal: — Egyetemes nemzeti érdek, hogy a gazdatársadalomnak minél több lánglelkű, megalkuvást nem ismerő szószólója és bátor előharcosa legyen, mint amilyen Méltóságod. Arra kérem, hogy ha a sors időnként megpróbáltatásokat hoz is, ez a körülmény a megoldásra váró közérdekű feladatokkal szemben a munkakedvét ne vegye el. — Mi mindnyájan, akik e civisvárosnak tősgyökeres polgárai vagyunk, akiket eltölt e nemes város ősi tradíciója és szelleme, szívvel és lélekkel Méltóságod mellett állunk és együtt érzünk. A gazdák most frenetikus lelkesedéssel ünnepelték Vásáry Józsefet, aki az elnöki széket elfoglalva, szakszerű programot adott, de beszédében említést sem tett a városházi vizsgálatról. A gyűlés befejezése után a cívisek percekig ünnepelték a Vásáry-családot. A Mezőgazdasági Bizottság alakuló gyűlése Elnökké Lázár Lajost, alelökké Kruzslicz Flóriánt, jegyzővé Karasz Sándort választották meg Tegnap délelőtt alakuló gyűlést tartott az újonnan megválasztott Mezőgazdasági Bizottság. Mind a húsz választott tag megjelent, azonkívül ott volt négy hegyközségi elnök is. Ugyanis a mezőgazdasági bizottságnak tanácskozási és szavazási joggal bíró tagjai a hegyközségek igazolt vezetői is. Az elnöklő vitéz Juhász Mihály dr tanácsnok, választási elnök, azonban mindjárt az ülés megnyitásakor bejelentette, hogy a négy hegyközségi elnök meghívást kapott ugyan, de se a tanácskozás, se a szavazás jogát nem adhatja meg nekik, mert megbízatásukat a törvény által megkívánt módon még nem tudták igazolni. Jelentette ezenkívül Juhász Mihály ar tanácsnok, hogy a gazdasági főfelügyelő és a főállatorvos is tagjai a bizottságnak. Szavazati joguk azonban nincs. A bejelentések után elrendelte az elnöknek, az alelnöknek és a jegyzőnek titkos szavazás útján való megválasztását. Lázár Lajos gazdasági főtanácsos 11, Kruzslicz Flórián 9 szavazatot (ebből 6 volt a szociáldemokrata szavazat) kapott, így Lázár Lajos lett a Mezőgazdasági Bizottság elnöke. Vitéz Juhász Mihály dr tanácsnok, az eredmény kihirdetése után üdvözölte az új elnököt és átadta az elnöki széket Lázár Lajosnak, ki zajos éljenzés közepette köszönte meg a bizalmat és jelentette ki, hogy elnöki tisztében úgy a gazdaközönség, mint a mezőgazdasági munkásság érdekeit egyaránt szolgálni kívánja és ehez kéri a bizottság támogatást. A mezőgazdasági bizottsági választás által fölidézett harc végetért — mondotta Lázár Lajos —, most már jöjjön a béke az együttműködés és most már induljon meg a bizottság munkája a mezőgazdasági népesség jogos érdekeiért. Lelkes éljenzés követte e szavakat, aztán az alelnök-választást rendelte el Lázár Lajos elnök Az első szavazás eredménye a következő lett: Kruzslicz Flórián 8, Keresztes Mihály 8, Varga Sándor 3 szavazatot kapott, 1 szavazat pedig érvénytelen volt. Minthogy szavazategyenlőség esete forgott fent, Lázár Lajos elnök új szavazást rendelt el Kruzslicz Flórián és Keresztes Mihály között. A 20 szavazatból Kruzslicz Flóriánra 11, Keresztes Mihályra 9 esett, így alelnökké Kruzslicz Flórián választatott meg. A jegyző Karasz Sándor lett 12 szavazattal. Az alakuló ülés Lázár Lajos elnök szaaival ért véget. A Mezőgazdasági Kamarába csoportonként kiküldendő 2—2 tagot és egy póttagot, valamint a törvényhatósági bizottságba kiküldendő 1—1 tagot és egy póttagot a legközelebb összehívandó gyűlésen fogják megválasztani, de előzetesen az elnökség érintkezésbe lép a Mezőgazdasági Kamarával. Az ősszel országos kongresszust rendeznek a vásárhelyi gazdaifjak A Gazdaifjak Egyesületének akaraterővel és cselekvőkészséggel telitett új tisztikara vasárnap délelőtt a Gazdasági Egyesület székházában lévő helyiségében tartotta meg első értekezletét. A gyűlést Karasz Péter ügyvezető elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben általános figyelem közepette vázolta az Egyesület jövő célkitűzéseit. Kijelentette, hogy nagy kedvvel lát hozzá feladatához, melynek keretében legelső kötelességének a gazdaifjak egy táborba való tömörítését tartja. Evégből már rövidesen a város péesz területén megindul a hatalmas szervező munka, amelyben nagy szerepet szán a tanítóknak, akik — mint a tanyai ifjúság igazi vezérei — minden bizonnyal szívesen fogják felkarolni a Gazdaifjak Egyesületének nemes törekvéseit. Programjának sarkalatos pontja a helyi és vidéki tanyalátogatások megszervezése és szeretne a Mezőgazdasági Kamara segítségével megvalósítani egy kecskeméti kirándu laaaHnHBHBnB lást, ahol a kamarai mintakertészetet és a „hírös város“ egyéb nevezetességeit tekintenék meg. Az évi munkaterv betetőzését a gazdaifjak országos kongresszus jelentené, melyet az ősszel rendeznének meg. A két napos kongresszus szervezéséhez már rövidesen hozzáfognak és reméli, hogy az ország gazdaifjainak küldötteit sikerül Vásárhelyre hozni. A nagygyűlés első napján a vásárhelyi tanyavilágot mutatnák be a vidéki vendégeknek, másnap pedig a gazdaifjúság és általában a gazdatársadalom problémáit vitatnák meg különféle előadások keretében. Az ügyvezető elnök nagyszabású programját élénk tetszéssel fogadták a jelenlévők és nagy tapsot kapott Karasz Péter, amikor beszéde végén összetartást hirdetett. Ezután küldöttség hívta meg a gyűlésre Lázár Dezső gazdasági főtanácsost, a Gazdasági Egyesület elnökét, akit az ifjúság is elnökévé választott. Lázár Dezső elnöki székfoglalójában viharos tetszés mellett a gazdaegységről beszélt. Örömmel állapította meg, hogy a gazdablokk révén sikerült Vásárhely gazdatársadalmát egy táborba tömöríteni s az összetartásnak a mezőgazdasági bizottsági választáson már jelentkezett is az első gyönyörű eredménye. Miután jól tudja, hogy az ifjúságra nagy szerep vár a gazdajövő kialakulásában, ezért szíves készséggel vállalja az elnöki tisztséget, mert ebben a szerepében is szolgálni kívánja a gazdaegység, a gazdák összetartásának szent eszméjét. Az ifjaknak is bele kell nevelődniük ebbe a gordulatba, hogy azután ők maguk is apostolai legyenek az eszmének, mely a gazdatársadalom jobb sorsát hozza majd meg gyümölcseként. A mai szomorú idő a legnagyobb bizonyíték a gazdaegység szükségessége mellett. Láthattuk, hogy a gazdatársadalomnak oldott kéveként való széthullása micsoda óriási jelent. Hiába harcoltunk száz fronton is a gazdaérdekekért, a széteső munkának nem volt meg, de nem is lehetett meg a kívánt eredménye. A következőkben az általános gazdabajokról szólott. Többek között rámutatott, hogy mentői többet és mentői szorgalmasabban dolgozok a gazda és mentői jobbat igyekezett előállítani, annál hamarább tönkrement. Csak a magukkal törődő, konzervatív felfogásunkat nem érte baj. A gazdaifjak munkájának arra is kell irányulni, hogy a tudás és a szorgalom ne vesszen kárba. — A boldoguláshoz a gazdaegységen keresztül vezet az út, — fejezte be nagy tetszéssel hallgatott beszédét Lázár Dezső — s nektek, gazdaifjaknak legelső kötelességtek, hogy ennek az egységnek munkálásából teljes odaadással ki vegyétek részetek. Ebben a munkában mindig számithattok támogatásomra, az ajtóm állandóan nyitva áll előttetek, ha hozzám akartok jönni tanácsért, útbaigazításért. Veletek együtt kivánom szolgálni az egyetemes gazdaérdekeket s erre a munkára kérem a jó Isten áldását. A percekig tartó tapssal és éljenzéssel fogadott elnöki székfoglaló után megalakították a különféle bizottságokat. A közgazdasági bizottság ifj. Elek Pál, a szarvasmarhatenyésztő bizottság ifj. Molnár Imre, a lótenyésztési bizottság B. Kovács Imre, a sajtóbizottság Győri Pál, a tanyalátogató bizottság ifj. Széll József, a népművelési bizottság dr Papp Sándor, a méhészeti bizottság Cs. Hódi János, a propaganda bizottság Szűcs Sándor, a lövész bizottság pedig Karasz István vezetésével alakult meg.