Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1934. július (30. évfolyam, 156-181. szám)
1934-07-01 / 156. szám
Hódmezővásárhely, 1934. Julius 1. Vasárnap. ARA 12 FILLÉR XXX. évfolyam. 156. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre: Negyedévre: 8. — P Telefonszám: 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Telefonszám: 79. Barthou körül Írta: Friedrich István Múltkor írtam Európa mai ámok- diplomatáiról, akik rohannak egyik metropolisból a másikba és zűrzavaros nyilatkozataikkal s fejetlenségükkel hétről hétre fokozzák a bajokat. Cikkem végén pedig odakonkludál-taim, hogy fogják meg az érdekelt népek még idejében ezeknek a globdhzoftter-dinplomatáknak az üstökét, nehogy katasztrófába döntsék ennek az öreg földrésznek kultúráját és civilizációját. Mert most erről van szó, nem pedig valami olyan vacak világháború férfléről, mint ami ilyen a legutóbbi konflagráció volt. Igazán furcsa sakkjátéknak vagyunk a tanúi. És teljesen értelmetennek. Józan ésszel nem lehet megérteni, hogy a sakkfigurákat ide-oda tologató játékossok tulajdonképpen mint akarnak, amikor mániákusan olyasmi ellen hadakoznak, aminek semmifére aktualitása nincsen. Miért kellett például a francia külügyminiszternek Bukarestből a kis Magyarországot megfenyegetnie? És Bellgrádból ezt megismételnie? Miért kellett a francia kardot zörgetnie ellenünk? Talán azért, mert ez a megcsontldított ország azt merészel hirdetni, hogy Trianonban hajmeresztő igazságtalanság történik vele? És merta világ közvéleményéhez apellál ennek az írmsiuhárnak az orvoslása érdekében? És miiért kell francia ellenállást emlegetni, ha a magyar királyság restaurációja szóba kerül? Hát nem azt hangsúlyozza nálunk mindentől, hogy a restaurációt külpolitikai előkészítésnek kell megelőznie és hogy ezzel kapcsolatban puccskísérletekről szó sem lehet? Minek hadonászik a francia külügyminiszter égő kanóccal ott, ahol annyi robbanóanyag van felhalmozva? Miért festi a háború ördögét a falra, amikoréppen a háborúról, vagy annak lehetőségéről még beszélni se szabadna? Miiért adresszálja Budapest felé ezeket a fenyegetőzéseket, amikor alinicS itt egyetlenegy olyan bolondem, aki' háborút akarna, vagy fegyveres' megoldásra 'spekulálna? Érthetetlen, hogy miért kergetik bele Európa népeit ilyen veszedelmes háborús pszichózisba, amikor azok semmi más után nem vágyódnak, mint békés munka és megélhetés után. Ennek a tudatában keltem én mindig is snkra a középeurópai népek gazdaságpolitikai együttműködéséért, mert meg voltam arról győződve, hogy egy gazdaságii modus vivendi a politikai atmoszférát is enyhíteni fogja idővel. Attóltartottam, hogy a barátságtalan gazdaságpolitika még jobban ki fogja etélyíteni a politikaiszakadékot és ezt végeredményben az összes érdekelt népek meg fogják sd ny leni.____________________________ Ez volt az én magiam vagykülönvéleményem. Ma is az. És a legutóbbi hetek eseményei nem azt bizonyítják, hogy álláspontom téves volt. De most nem ez a fontos. A fontos az, hogy nemzeti presztízsünk megvédése mellett nézzünk szembe a tényekkel, a rideg valósággal. A geopolitikai helyzetünkkel, a középeurópai konstellációval, amelylyens minden józan külpolitikai célkitűzésünknél számolnunk kel. Megmondom világosam, hogy én ezt a konstellációt miképpen látom. Két alaptételretámaszkodom ennek a megrajzolásánál. Először arra, hogy a Duna völgyében gazdaságpolitikai megértés nélkül nem tehet prosperitás. Másodszor arra, hogy nincs olyan középeurópaii megoldás, amely Németország bekapcsolása nélkül stabilitásra szert tehetne. A német gazdasági erőt sem mellőzni, sem politikai praktikákkal távoltartani nem lehet. Tehát sizoro® gazdasági együttműködés Közép-Európában és ezt a kooperációt Németország felé is kiépíteni. Ez így volt ezer éven át és erre kényszerítenek bennünket a gazdasági erőtényezőik, a termelési és értékesítési lehetőségek, meg a megváltozhatatlan geopolitikai helyzet. Nagyon jóltudom, hogy aki nem gazdasági szempontból is nézi a nagy problémát, más véleményen lesz, mint én más magam semtudom, hogy végül kinek tesz igaza. De szükség van arra, hogy amikor Franciiaország hevesvérű külügyminisztere minket minden ok nélkül a szponzéd bál megfenyeget, mi hideg ésszel állapítsukmeg, hogy tulajdonképen miről is van szó. Hogy mire van itt a Duna völgyében elsősorban szükség? Hát, ezt i® megmondjuk. Békére, megint békésre és mindig csak békére. És pedig olyanra, hogy francia külügyminiszterek Itt ne hecceljenek a Dániavölgyében, hanemközreműködtetnek Közép-Európa gazdaságii prosperitásának akiépítésében. Aki ebben a munkában részt vesz, az a békét szolgálja és az európai civilizáció biztonságáért küzd. Aki az ágyukról szónokol és patakokban folyó vérről beszél, az akarva, nem akarva a háborút készíti elő és Európa civilizációjának, kultúrájának a sírásójává válik. Furcsa kép, amikor Európa Keletéről a nagy francia kultumnemzet külügyminisztere a szovjet, rémuralom társasáságában a Balkán puskaporraktárai között sétál lobogó fáklyákkal. És ilyen miliőben békét prédikál, de ágyú csöveikből szippantja a pezsgőt polhárköszöntéshez. És, úgy látszik, a külpolitikának ez a stílusa továbbáis folytatódni fog. Legalább is így jeleníti be Európa első nagyhatalmának, Franciaországnak akülügyminisztere. Amint mondja, folytatni fogják a szövetségek, katonai konvenciók, blokkok kiépítését, hogy senkinek se jusson az eszébe abékét megbontani. Nagyon szép, csak az a baj, hogy a világtörténelem tanulságai szerint nekiacsak a felülhalmozottti fegyverek szoktak egyszer elsülni, hanem az egyensúlyt és a békét garantáló blokkok is, egy szép napom egymásinak esnek... Eckhardt Tibor nagy békebeszéde a Házban Barthou háborús uszítása ellen „A háborús fenyegetésekkel szemben nekünk egy új békekonferenciát kell követelnünk“ Múltkor röviden közöltük már egyes mondatait annak a gyönyörű beszédnek, melyet Eckhardt Tibor mondott a héten a Háznak, Barthou francia külügyminiszter balkáni történelemhamisítása ellen. Eckhardt Tibor mint a Független Kisgazdapárt vezére a polgári ellenzék és mint az Országos Revíziós Liga alelnöke az egész magyar nemzet nevében utasította vissza a magyar Hazát ért támadásokat s nagy békebeszédet tartott a Barthou háborús uszításával szemben. A lenyűgöző, rendkívül mély hatást keltett beszédei teljes terjedelmében itt adjuk: — A Független Kisgazdapárt és az egész polgári ellenzék nevében juttatom kifejezésre minden magyar ember tiltakozását és felháborodását Barthou francia külügyminiszter balkáni útja alkalmából tett nyilatkozatai ellen De bármilyen jogos is a felháborodás, mégsem homályosíthatja ellátásunkat és kötelességünk higgadtan mérlegelni a helyzetet. Világosan kell szemébe nézni annak a helyzetnek, amelyet ez a francia külügyminiszteri álláspont teremt, mert tisztában kell lenni azzal, hogy nem nyelvbotlásról, vagy véletlen nyilatkozatokról, hanem tudatos és megfontolt állásfoglalásról van szó. (Igaz! Úgy van a Ház minden oldalán.) Ezekkel szemben a magyar nemzetnek világosan tudnia kell a maga álláspontját és a védekezésnek azokat a hatásos eszközeit, amelyekhez folyamodnia nemcsak lehet, de szükséges is. A lényeg ezekben a nyilatkozatokban az, hogy Barthou Franciaországnak teljes súlyával és hatalmával jelenti ki azt, hogy a jelenlegi trianoni határokon egyetlen négyzetcentiméternyi változtatást sem tűr meg. (Felkiáltások: Ez a háborús politika!) Ez tulajdonkép nem új, mert már másfél évtized óta sajnosan tapasztalhattuk, hogy az egymást felváltó francia kormányok mereven és görcsösen ragaszkodnak azoknak az igazságtalanságoknak a megmerevítéséhez, amelyeket annak idején a trianoni szerződésekbe foglaltak. A meglepő csak az, hogy a francia külügyminiszter eddig még soha elő nem fordult éles formában, lehet mondani, hogy feleslegesen provokáló módon és olyan időben ad hangot véleménnyének, amely az Európában annyira szükséges és elkerülhetlen kiengesztelődés helyébe a kard ostoba csörtetését állította. (Nagy taps a Ház minden oldalán. ) Ez a francia merevség azonban nem mindig volt sikeres, mert a reparáció kérdésében már bekövetkezett a versaillesi szerződés revíziója és a lefegyverzés tekintetében most van folyamatban egy olyan nemzetközi folyamat, amely végeredményben a népek közötti intézményes megkülönböztetés és egyenlőtlenség helyébe is a reparációs megoldást fogja állítani. Az ilyen merev megkötöttségeket az élet nem tűri, a történelem eltakarítja az útból és ha Barthou külügyminiszter a minden nép érdekében lévő változtatásoknak útját akarja állni, az idő napirendre fog térni az ilyen politikus felett. De vannak bizonyos új momentumok is. Akkor, amikor a kisebbségek védelme időszerű kérdés, a francia külügyminiszter hitelt adott a román propaganda legújabb fogásának, a történelemhamisítás új fajtájának, amely az áltudományosság eszközével azt szeretné elhitetni a tájékozatlan világgal, hogy Erdély a múltban is román volt és csak a lakossága magyarosodott el. Ha Barthou tudományos megállapítást akar tenni, akkor folyamodjék például ahoz a térképhez, amelyet a XVII. század elején a francia udvari térképészek készítettek Erdély néprajzi helyzetéről. Ezen a térképen világosan látható, hogy a románság Erdélyben elenyésző törpe kisebbség volt. Ha Barthou tudományos megállapítást akart volna tenni, akkor ugyanazt mondhatta volna, amit az Erdélyben legutóbb ott járt angol munkáspárti képviselők tettek: hogy a román impérium ellenére Erdély jellege ma is magyar. A veszedelem azonban abban van, hogy a román propaganda az utolsó csendőrig és bakterig kegyetlen és kíméletlen elnyomókat nevel a magyar kisebbséggel szemben, amelyet a francia külügyminiszter feleslegesen szolgált ki a balkáni népek kénye-kedvének, Európa békéjének és civilizációjának veszélyeztetésével. A francia külügyminiszter ezért a román propagandista tevékenységéért megkapta azt a jutalmat amit megérdemelt: a román állampolgárságot. (Gúnyos derültség és taps a Ház minden oldalán. Felkiáltások: Bocskoros külügyminiszter!) A francia külügyminiszter balkáni nyilatkozatai és balkáni tevékenysége nagyon komoly megfontolásra kell, hogy késztesse az egész magyar köz- azonnali készpénzfizetésre és későbbi ármegállapításra legelőnyösebben vásárolunk. Búza beszállításához zsákokat díjmentesen adunk.