Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1934. szeptember (30. évfolyam, 208-233. szám)

1934-09-01 / 208. szám

bel- és belterüle­­lap, külte­­ren a szo- Felhivjuk erületi le­­iogy gyer­­at a fent­­való non­­mert a let­értel­­sztás bün­­velési fel­es Ilona vei junius izsgahang­­rl kezdve is haladók ctudásukat amon való Endre Bé- Tóth La- I. Az első , mint té­mát grehajtatö­­igrehajtást itási ügyé­­igrehajtási fekövetelés hódmezö­­területén 943. betéti rsz. ingat­­ealt. 21118 1025 négy- 466 pengő endelte. ember 26. inyvi hat f­­öldszint 2. d­anokat a ár kétsze­­adható el. kötelesek százalékát te. 42. pá­holyaimnál pirosban a natpénznek­ről kiálli­­tottnek át­­et aláírni paragrafu­­is.) tltási árnál bet igém v­an a kiki­­agállapitott ugyanannyi 18.XLI. 25. jus 22. kir. jbiró k­iadó. által képvi­­vára 240 övetelés és óvásárhelyi­­2. sz. vég­végrehajtás 11 1934. évi 15 pengőre s elrendel- I. te. 20. tt. dr Tár­­lórer Gyula rösi Sándor vára 161 esi Kálmán öv. javára Budler Gyu­­lit javára földesi Kál­­izd. Bizt. r s jár., dr pv. Gazd. 44 fillér s .rzőkönyvből ivára is, az n, de csak igák ma is jó hatályú­­, — végre­lében: Hód­­eendő meg­­szeptember mája tűzetik bútorok, üszők­ 30 gtöbbet igé­­kétharmad­­ellett el fe­­jejelentő fél ha csak nem nyilván­ ­ augusztus 5 Mihály végrehajtó lezes szám­­értekezni a nap. 437 ko­rmánynak ! Bercsényi 439 KASSA Megdöbbentő, riasztó hir érkezik a nagyfejedelem, II. Rákóczi Ferenc városából. Bizonyságául az idegen megszállók hóhíri munkájának. Ugyanis Kassa város cseh-szlovák ta­nácsa, tekintettel az utolsó nép­­számlálás eredményére, elrendelte a magyarnyelvű utcajelzőtáblák eltávo­lítását. Újabb állomás a magyar nép szen­vedésekkel teli útján. S ennél az ál­lomásnál meg kell állnunk egy perc­re s számot kell vetnünk a múlttal, jelennel és jövővel. Mert a kis táb­lák, amelyek most egy erőszakkal szlovákká tett város lomtárába ke­rülnek, útjelzők maradnak számunk­ra, noha egyelőre nem látjuk őket az ősi város falain. A cseh népszámlálás erőszakos, hamisított, hazug adatai szerint Kas­sa magyar lakosságának számaránya elvesztette azt a húszszázalékos szín­vonalat, amely a békeszerződések sze­rint szükséges a magyar nyelv hivata­los nyelvként való elismertetésé­hez. Csak 17.99 százalék ez a szám­arány — noha 1900-ban 64.8 száza­lék volt, 1910 ben pedig 75.4. Akkor 33.350 magyar élt Kassán és csak 3189 szlovák. Ettől az időtől kezdve zuhanásszerűen csökken a magyarok száma s ugrásszerűen emelkedik a szlovákoké­­ és az „ismeretlen nem­zetiségűeké“. 1919-ben a szlovákok száma már 22.858, 1921-ben pedig 31.572, hogy 1930-ra 42 245-re szök­jön fel. Közben végrehajtották a a földreformot, megindították a tele­pítést s így amikor a magyarok szá­mát minden elképzelhető eszközzel leszorították, ugyanakkor a legradi­kálisabb eszközökkel emelték a cse­hek és szlovákok számát. A leszedett magyar utcatáblák tehát figyelmez­tetnek bennünket arra a tervszerű nemzetiségi politikára, amely nem elégszik meg az ellenségesen kezelt magyarok elnyomásával, politikai ül­dözésével, kikergetésével s megosz­tásával, hanem mindezt alátámasztja a tervszerű földreform és telepítés munkájával. De felmerül a kérdés: hová lettek a magyarok egy ősi magyar város­ból, amelyben rohamosan szaporod­tak s amelyben már több m­it het­venöt százaléknyi többséggel rendel­keztek? Nos, egy részüket elűzték. Más részük a népszámlálási íveken különféle kényszerek miatt szlovák­nak vallotta magát. 5733 lelket elszámoltak mint zsi­dót, holott nyelve, kultúrája, múltja a magyarsághoz kötötte őket. S „egyéb ismeretlen" nemzetiségűnek elkönyveltek 1141 lelket. Ehez számítsuk még az „idegeneket“ — tehát ma sem honosítottak — 6150 főnyi tömegét s megállapíthatjuk, hogy ezen a módon nem kevesebb, mint 16.368 főnyi lakosságot tüntettek el kézen-közön Kassa eredeti lakosságá­ból. Ha ehez hozzáadjuk azoknak a számát akiket elüldöztek, kisepertek a városból s akik a cseh ipari politi­ka következtében mint munkanél­küliek vándoroltak a kenyerük után,­­ megtaláljuk az eltűnt magyarságot. Íme, a modern tatárjárás, — szemben a mi 1000 éves türelmünkkel, — így szippant, itt, hajszol ki népeket Európa közepén magyar házakból, magyar földről, magyar kultúra szi­lárdnak látszó korallszírtjeiből. Mindezt pedig demokratikus alkot­mány és népszövetségi statútumok lobogója alatt! Tudjuk, hová tették magyarjainkat a csehek, tudja miként sikkasztot­ták el őket hivatalos mesterkedések­kel, tudjuk, miként juttatták szín magyar városainkat a pusztulás sza­­kadékaiba. De azt is tudjuk, mert tudnunk kell, hogy ennek a cseh van­dalizmusnak nem lett volna szabad­bekövetkeznie. Kétségtelen, hogy gyengék voltunk, hogy a Monarchia népei között magunk is állandóan az idegen elnyomatás, az osztrák járom ellen védekeztünk, hogy elég bajunk volt a puszta nemzeti létünk megtar­tása miatt. Azonban a történelem ép­pen úgy nem bocsátja meg a gyön­­geséget, mint ahogy nem bocsátja meg az óriáskígyó a gazella gyön­­geségét, amelyet megfojt és elnyel. Még ha ez a gyöngeség nem belőlünk eredt is, hanem a világpolitikai hely­zet tényeiből. Most azonban ne sírjunk és ne ver­jük mellünket. Temetnünk nem sza­bad és nem is kell. Ha el tudjuk ol­vasni a régi magyar utcatáblák édes szavait, olvasni kell tudnunk a fel­adatokban is, amelyek elénk mered­ A Független értekezlete­t Budapestről jelentik: Az utóbbi napok­ban cikkek jelentek meg a fővárosi saj­­tóban egy titkos választójogi törvényter­vezetről, amelyet Eckhardt Tibornak, a Független Kisgazdapárt vezérének tu­lajdonítottak s amely körül nagy vita in­dult meg. A Független Kisgazdapárt pén­teken értekezletet tartott ebben az ügy­ben. K­ülönböző bomlási hírekről is beszéltek bizonyos körökben nyilvánvaló volt azon­ban, hogy a híresztelések ugratás jellegű­ek, mert a Kisgazdapártban általában az volt a felfogás, hogy a hiteles felvilágosí­tások megadása előtt semmiféle irányban nem történhetik elhatározó lépés. Túlzot­taknak bizonyultak azok a hírek is ame­lyek egyes képviselőknek a pártból való kilépésére vonatkoztak. Még az értekezlet előtt élénk vita folyt a képviselők között a párt ellen elhang­zott támadásokról és azokról a súlyos kérdésekről, amelyek a párt részére a vá­­­­lasztójogi tervezetekkel és a különböző elgondolásokkal kapcsolatban fölmerültek.­­ Andaházi Kasnya Béla azt han­­­­goztatta, hogy ezek a bizalmas elgondolá­­s­­ok és tervezetek hamis beállításban ke­rültek a közvélemény elé, mert Eckhardt Tibor kísérőlevele is arra mutatott rá, hogy a választójoggal kapcsolatos retro­­grád terveket ki kell küszöbölni.­­ Ezután többen szólaltak fel, akik közül Kun Béla hangoztatta hogy a pártnak­­ nyilvánosságra jutott választójogi terve­­­­zetével nem ért egyet. Feltétlenül helyte­­­­leníti a prémiumos rendszert, a töredék­­­szavazatoknak a többségi párt részére va­­­­ló ajándékozását. Kijelentette, hogy a ma­ga részéről a titkosság érdeké­ben még megszorításokra is hajlandó, de nem sze­­­­retné, ha a közvéleményben káros benyo­más keletkeznék, viszont a mai nyíltsza­­­­vazásos rendszer hóhérkötelet képez a vá­lasztók nyakán mint számos vidéki sta­­­­táriális választás bizonyítja.­­ A 6 évi helybenlakáshoz kötöttséget helyteleníti, azt pedig nyíltan kifejeztetni kívánja, hogy csak az állandó közse­­­­gélyben szegényjogon részesülők hagyha­tók ki a választók közül, de akik inség­­­­munkát végeznek, azok nem.­­ Sándor István Kecskemét képviselője is hangoztatta hogy a nyilvánosságra ke­rült tervezeteket egyáltalán nem ismerte, a párt felfogásával ezek nem egyeznek. A lényegről tudomásunk volt ugyan, vég­legesen kialakult tervekről azonban annál kevésbé lehetett szó, mert hiszen a kis­gazdapártnak úgynevezett ötös bizottsága, amelyet a választójogi tervezet kidolgozá­sa céljából küldtek ki foglalkozott ugyan a kérdéssel, de érdemleges ülést még nem tartott. A kormánytól várják a kezdemé­nyezést. A képviselők kifejezést adtak fel mogásnak. Vonjuk le a múlt szörnyű tanul­ságait, vonjuk le és bízzunk, bízzunk és cselekedjünk. Mindenekelőtt sür­gős kötelessége a magyar kormány­nak és a magyar társadalomnak megszervezni az elszakított kisebb­ségi magyarság megvédelmezését, megmentését. Aztán van itt még magyar, aki szívesen vágná ekéjét a földjébe, szívesen nyesegetné gyü­mölcsfáit, futtatná lovát, pergetné a mézét, szüretelné a borát, ha lehe­tővé tennénk számára. Van itt olyan nemzedék, amely erős és megingat­hatatlan magyar várat tud építeni a Duna—Tisza közén, várat, amelyhez kénytelen-kelletlen hajolniuk kell a környező népeknek is! Ez fontos, na­gyon fontos! Szembe kell néznünk a történelemmel, amely fojtogat ben­nünket s össze kell szednünk minden erőt. Akkor visszakerülnek az utcatáblák mindenütt, mert amint szembekerült velünk a könyörtelen sors, úgy ke­rül mellénk is. Ha mindnyájan akar­juk. ------»X«-----­ Kisgazdapárt választójogról I suknak, hogy a­­pártvezetőség minden bi­­­­zonnyal jóhiszeműen járt el a választójogi­­ tárgyalások során. Hangoztatták, hogy tu­­­­domásunk szerint Eckhardt éppen azért készített maga is választjogi tervezetet, s mert tudomást szerzett arról hogy kor­­­­mánypárti körökben cenzusos, elektoros rendszer bevezetésére irányuló szándékok­­ mutatkoznak vagy a korhatárt szeretnék­­ kitolni. Éppen ezeknek ellensúlyozását cé­­­lozta a kisgazdapárt egész mozgalma.­­ Ilyen izgalmas légkörben kezdődött meg­­ a párt értekezlete. Eckhardt elnök hosz­­s­szabb beszédet mondott, melyben elsősor­­­­ban a párt ellen intézett támadásokról­­ szólt. Részletesen foglalkozott a választó­­­ joggal kapcsolatban megjelent elgondolá­­s­sokkal, amelyek Sztranyavszky számára­­ készültek.­­ Az értekezlet befejezése után a követe t­kező közleményt adták ki: • A Független Kisgazdapárt tegnap dél­­­­ben Eckhardt Tibor elnöklésével értekez­­­­­etet tartott, amelyen megjelent Anda­­­­házy-Kasnya Béla, Dénesfay-Dinich Ödön. • Gallasz Rudolf, Hegymegi Kiss Pál, Kray I István báró, Kun Béla, Láng Lénárt , Mojzes János, Musa István, Némethy Vil­mos, Neuberger Mihály, Osváth Pál, Sán- I­dor István, Serényi László gróf és Szakács­­ Andor. Távolmaradásukat kimentették, de­­ a határozathoz való előzetes hozzájárulá­­­­sukat bejelentették: Klein Antal, Rakovsz­­ky Tibor, Erdélyi Aladár, Melczer Béla­­ és Sauerborn Károly.­­ — Az értekezleten Eckhardt Tibor is i­s­mertette a titkos választójog érdekében­­ folytatott tárgyalásait és azt az átiratot,­­ amelyet a tárgyalásokból kifolyólag egy­­ titkos és becsületes választási eljárás­­ mellett engedmény gyanánt elfogadható­­­­nak tart és amelyet Sztranyavszky Sán­­­­dorhoz, a Nemzeti Egység Pártjának el­­­­nökéhez intézett.­­ A párt egyhangú hozzájárulásával­­ tudomásul vette vezérének eljárását és­­ elhatározta, hogy a kérdéses átiratot a f­­­üggetlen Kisgazda péntek este megjele­nő Külön kiadásában teljes terjedelmében közzéteszi.­­ Eckhardt Tibor bejelentette hogy­­ mint Magyarország fődelegátusa, részt vesz a Népszövetségnek szeptember 8-án Génf­ben kezdődő tanácskozásain s hogy ez az elfoglaltsága két hétig távol tartja az ügyek vezetésétől. Javaslatára kimondot­ták, hogy a pártvezér helyettesítését Hegymegi Puss Pálra bízzák.­­ Végül egyhangúan kimondotta a párt hogy Dinnyés Lajost az Esti Kurír­ban megjelent nyilatkozata után a párt tagjának többé nem tekinti. Eckhardt Tibor újbóli felszólalásában elmondotta, hogy a kormánynál három terv feküdt. Az egyik a korhatár feleme­lésére vonatkozott, a másik cenzushoz Hódmezővásárhely, 1934. szeptember 1. Szombat. ARA 6 FILLÉR .VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre: Negyedévre: 8. — P Telefonszám­: 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXX. évfolyam: 2­8. áaa Felelős szerkesztő és lap tulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Telefonszám: 79. akarta kötni a választójog megadását a harmadik tervezet pee­ig elektorválasztás útján akarta rendezni a választójog kér­dését. Hogy ezek a tervezetek ne váljanak valóra, eljuttatta a hozzérkezett különbö­ző tervezeteket a kormányhoz. ÚJABB MÉLYPONTON A DOLLÁR Newyorkból jelentik. A dollárt újabb mélyponton jegyzik. Tegnap reggel a dol­lár 301.10 svájci frankra esett vissza. A newyorki devizapiac tegnapi zárlatakor szintén hanyatlott a dollár értékelése. A dollárral együtt az angol font is újból ellanyhult. Jegyzése Zürichben a tegnapi 15.20 svájci frankról 15.11 frankra esett vissza. FESZÜLT A HELYZET KELETEN Londonból jelentik: A távolkeleti hely­zet a robbanásig feszült. Az orosz kor­mány tegnap már a tokiói szovjet nagykö­vet visszahívásának kérdésével foglalko­zott. Úgy határoztak, hogy újabb jegyzé­ket intéznek a japán kormányhoz a mand­­zsúriai események ügyében és amennyiben a japán kormány nem ad kielégítő vá­laszt, megszakítják a diplomáciai viszonyt. Az ultimátumszerű újabb jegyzéket Moszkva már el is küldte. A távolkeleti események mikénti alaku­lásában mindenesetre nagy szerepe lesz annak a fordulatnak, amely az angol-ja­pán viszonyban küszöbön áll. A jelek ugyanis arra mutatnak, hogy Anglia és Japán helyre akarják állítani régi barát­ságos viszonyukat s ennek érdekében Ang­lia hajlandó lesz elismerni a független mandzsu császárságot. A NÉMET HALÁLBÜNTETÉS, LEFEJEZÉS Berlinből jelentik: A halálbüntetés mé­regpohárral való végrehajtásának tervét elvetették. A büntető törvénykönyv re­formjának végleges szövegében csak egy­­fajta halálbüntetés szerepel: a lefejezés Érdekes rendelkezéseket tartalmaz a fegy­­ház- és fogházbüntetés szigorításáról szólt fejezet. A bíróság mellékbüntetésként ki­mondhatja hogy a fegyház-, vagy fogház­­büntetésre ítélt bűnös bizonyos napokon a rendesnél kevesebb kosztot kap és ke­mény fekhelyen kell aludnia. Kiszabhat a bíróság mellékbüntetésként „közmegve­tésnek való kitételt“ is, ami abban áll hogy az elítéltet megfosztják német ál­lampolgárságától és az ezzel kapcsolatos összes polgárjogoktól. ROOSEVELT ELNÖK UNOKÁIT EL AKARTÁK RABOLNI Washingtonból jelentik: Washingtonban általános megdöbbenést keltett a hír hogy Roosevelt elnök unokáit el akarták rabolni. A rendőrség már egy hete a leg­nagyobb titokban nyomozott ebben az ügyben és úgy pattant ki hogy a rendőr­ség tegnap letartóztatott egy Vám Frank­lin nevű volt tengerésztisztet. Vám nyolc nappal ezelőtt levelet intézett Roosevelt elnök feleségéhez, amelyben felszólította őt, hogy egy megadott helyen borítékban tegyen le 168.000 dollárt, mert ha ezt az összeget nem fizeti meg, úgy a két gyer­meket, akiket a népszáj Sistie és Buzzie néven becéz elrabolják. A levélíró még arra is figyelmeztette az elnök feleségét hogy férjének ne merészeljen szólni, mert akkor ő is a halál fia. Rooseveltné azon­ban szólt férjének, aki azonnal értesítette a rendőrséget. A megindított nyomozás az ismeretlen levélíró kikutatására siker­­rel járt és a rendőrség csütörtökön letar­tóztatta Varn Franklint, aki beismerte hogy a levelet tényleg ő írta. A letartóz­tatott volt tengerésztiszt tekinté­lyes és gazdag newyorki családból való, családja azonban már régebben megszakított vele minden érintkezést, mert a flotta tiszti karából különböző visszaélések miatt ki­taszították és azóta is több bűncselek­­ményt követett el. Vám Franklin mind­össze 32 éves, de már sok évet töltöt börtönben. a BOKRON lerakathat Mfcéc» hámnáLcc!szerű, strapára a legjobb és minden más ruhánál elcsók Ennél nincs olcsóbb ruhánkodás ! ! IVéfszíny ezer darab Kitűnő minőségű Kombinált melea Kötött Kábáim­arinak­ ___ | Női, vagy férfi gyapjú kötött kabát kombinált már 4 pengőért. I Gyermek gyapjú kötött kabát kombinált 3. szám 2'70-től N

Next