Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1935. május (31. évfolyam, 100-126. szám)

1935-05-01 / 100. szám

ársaskör vá­srdán délután askörben ren-­i választmány meg az elnök­­i sz­ámadás, az atása és meg­­folyó ügyek, tárgyal a vá­­éghez a gyü­­' indítványozó n Május 5-én r­endkivüli köz k ..szives meg­épkör választ ap délután 2 . tart, melyre vja a Vezető­ ig Polgármes- I. emeleti 2.­yiségekből ál- 1-én felszaba­­i vonatkozó záridejét 1935 10 órára iü­­gyosztályában . szoba), aho­­livom meg, h a hivatalos­t m­egtudha­iprilis 26. polgármester. ríll. ügyosztálya reskediikhöz! is tojásnagyke­­t úgy maguk, it és tojást na­illetve vásá­­rárlási helyisé- 1, hogy a ter­­felöl tájékozva tzésnek pontos őriztetni, ilis 29-én, csaok leimi »írásban telte­­keres a Köz­­trsaság. Je- és 29-én dél- 19 itartó gaz­­■jszövetke­­legelőjé­­atni lehet lőtti órak­­eretnél jóság kiadók, felté­s. —• ' irodai, vagy füszerszakma- 60 ietru lehet , kint a Pusz- 61 ácsnál egy bog izonnal elfog- 63 tra kiadó, ér­­­la közelében, 23 kilométernél is csuhéj van szerdán és 50 lérési üzlettel tolható a ki­ 57 hely Csomorkányi 33 Társaság által ! Dr. Soós l­­ám. reggel 6 .erői gyerek. Őt 31 u­tca 38. Horthy Miklós kormányzó megnyitotta az országgyűlést ! Budapestről jelentik. Tegnap délben 12 órakor történt meg az országgyű­­l­­és ünnepélyes megnyitása. A törvény­­­hozás két háza együttes ünnepélyes­­ ülésre ült össze, amelynek egyetlen programpontja volt: Horthy Miklós kormányzónak az országgyűlést meg­nyitó beszéde. Páratlanul szép látványt nyújtott az ünnepség. A parlament előtt a téren, katonai díszszázadok, díszruhás rend­őrök, katonazenekar, fönt a fényárban úszó kupolacsarnokban a főhercegi család tagjai, a diplomáciai kar tagjai, a papság, a honvédség vezetői, a kép­viselőház és a felsőház tagjai, igen so­kan közülük festői díszmagyarban.­­ Pontban 12 órakor a térre érkezik Horthy kormányzó. Tengernagyi dísz­­egyenruháját viseli. A zenekar a Him­nuszt intonálja, a kormányzó meghall­gatja a diszszázadok parancsnokának jelentését, majd az alabárdos test­őrök sorfala között, az országgyűlés háznagyainak, a polgári és a katonai­­ kabinetiroda főnökeinek és a szárnya s segéd kíséretében fölhalad a kupola­­csarnokba. Itt Gömbös miniszterelnök és a korelnökök fogadják. Az Állam­Horthy Miklós kormányzó tegnap dél­ben a következő beszéddel nyitotta meg ünnepélyesen az uj országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett biza­lommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és je­lentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett po­litikai és gazdasági viszonyok nemhogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották.­­ Az egyoldalúan megállapított erő­szakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződések­nek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek kö­zött a szeretet uralma csak akkor követ­kezhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezését béke útjára lépjenek. (Lelkes éljenzés és taps.) A kö­zelmúlt világégés véres emlékeinek hatá­sa alatt, ki gondolhatna ma újabb háború­ra, ki akarna ma újabb mérhetetlen ka­tasztrófákat felidézni ? — Ám a béke fenntartása, az igazi bé­ke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsül­ve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazság­ra alapított, nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. " — A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és sajnos, még ma is lehetetlenné teszi ha­zánk számára hogy minden erejével a jö­vőt építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szik­eket kikerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és né­pünk ősi erényeinek, mindezideig sikerrel járt és bár a nemzeti társadalomnak sú­lyos szenvedéseket kellett elviselnie, a vi­lágválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbítat­lan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak, hogy megőrizte lelkis egyensúlyát, fenn­tartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem fő a díszemel­vényen, a rádió mikro­fonja előtt megáll. Mennydörgésszerű éljenzés harsan fel. A miniszterelnök átnyújtja a megnyitóbeszédet. A Kor­mányzó olvasni kezdi. A beszéd föl­olvasása után — ami pontosan 32 per­cig tartott — a Budai Dalárda a Him □uszt énekli, újabb dörgő éljenzés s a Kormányzó háromnegyed­­ előtt el­hagyja az országház épületét Egy órakor úgy a felsőházban, mint a képviselőházban ülés kezdő­dött. A képviselőház ülésén, meglepetés­szerűen a választások alatt egymással paktumban működő független kisgaz­dapárt és kormánypárt között nagy összecsapás történt, mert Eckhardték állítása szerint a kormánypárt nem tartotta meg a megegyezést, hanem erőszakos eszközökkel törte le a füg­getlen kisgazdapártot is. A felsőház ülésén bejelentették a tagok sorában történt változásokat, megalakították az igazoló bizottságot, majd tudomásul vették az elnök be­jelentését, hogy a felsőház legközeleb­bi ülését ma, szerdán délelőtt 11 óra­kor tartja, vesztette el a jobb jövőbe vetett hitet, de a gazdasági és társadalmi nehézségek el­­­lenére is meg tudta teremteni az eljö­vendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit.­­ A vezető európai államokban mind jobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közti viszonyában ki­egyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomo­rúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmu­lasztott. — A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, — mondotta emelt hangon az Államfő — hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. (Hosszantartó éljen­zés). A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt­ a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szol­gálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai­ kibontakozásra irá­nyuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. (Zugó taps.) Hogy azonban ez kellő erővel történhes­sék, szükséges, hogy a nemzet belső ere­jének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó minden­napi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. —­ A nemzetnek, ha továbbra is telje­síteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági szociális, jogi, kulturális és, politikai vonatkozásokban egyaránt. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapíta­ni azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek meg­­sokszorosítását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építő munka alapjainak megszilárdítását. Meg kell te­hát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. (Lelkes el­lenzés), gyor­sab­bá, hatályosabbá, olcsóbbá kell ternni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szer­vezni nemzetnevelésünket; fenn kell tar­tani ősi életképes és nemzetfenntartó tra­díciónkat és lehetővé kell tennni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását (Hosszantartó éljenzés.) A kormányzó most, pillanatnyi szüne­tet­ tartott, majd így folytatta: " A gazdasági és pénzügyi­ természe­tű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gaz­dasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondos­kodnunk a nemzet belső gazdasági megerősödéséről és a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról.­­ Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amely­nek vezérlő elve: a nemzeti jövedelem növelése és annak, a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával, helyes és igazságos eloszlása, ami magában fog­lalja a közterhek megosztásának arányos­sá tételét is. Szeretettel kell felkarol­nunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsoló­dó nagy munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem leg­szilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért, gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítanunk. Ennek kere­tében nagy súlyt­ kell helyeznünk a me­zőgazdasági termelés fejlesztésére, a kül­földi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában.­­ A mezőgazdasági termelés jövedel­mezőségét azonban a termelés költségei­nek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpoli­tikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesz­tésére irányuló eddigi munkát. A római hármasegyezmény erre nézve megmutatta a­ helyes utat. Addig is, amíg a nemzetkö­zi légkör megtisztulásával el nem érke­zik a normális nemzetközi árucsere hely­reállításának ideje, azon kell lennünk, hogy a kereskedelmet korlátozó különbö­ző megkötöttségek a lehetőséghez ké­pest fokról-fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásár­lóerejének fenntartásához fűződő nagy gazdasági és, nemzeti érdekeket. — Az állami pénzügyek terén — tért át most új témakörre az Államfő foly­tatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérel­ve a takarékosság és éppen ezért folytat­ni kell elsősorban a közigazgatás raciona­lizálásának megindult munkáját. Da a büdsetáris egyensúly fenntartására irá­nyuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére, megfelelő beruházások és közmunkák út­ján. (Hosszantartó éljenzés.) Belső erő­inkre való utaltságunkban fokozott figye­lemmel kell lenni a tőkeképződés szem­pontjára, különösen annak a bizalomnak fokozására és elmélyítésére, amely a ta­karéktőkék gyarapításának nélkülözhetet­len előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyabban kap­csolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére külö­nös gondot kell fordítani.­­ További rendezésre vár a gazda­adósságok ügye is, amely kérdés közérde­kű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folyto­nossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. (Éljenzés.)­­ Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel kisérését mindazon lehetőségeknek, ame­lyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenn­tartáshoz fűződő érdekekkel számoló el­intézéséhez vezethetnek.­­ A gazdasági és szociális politikában­ nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozásá­ra. Ezt a célt fogja szolgálni a népegész­ségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szük­ség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megin­dítására, a kisgazda, kisiparos és kiske­reskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek iis­tápolására. (Hosszan­tartó éljenzés­­ és taps.)­­ A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak bölcsességgel párosuló önmér­sékletével arra kell törekedni, hogy min­den radikalizmustól menten megteremt­sük azt az egészséges nemzeti birtokpo­litikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele . A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar jog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ez­ért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbir­tokos érs önálló egzisztenciát kell terem­teni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. En­n­ek a gondolatnak kell irányítani a tele­pítési politikát és a hitbizományok kor­szerű reformját is. (Zugó éljenzés és taps.)­­ Az érdekképviseletek terén mutat­kozó rendszertelenségek megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások ér­dekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági, ér­dekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kiváltja hozni.­­ Az igazságügyi törvényhozás fel­adata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformo­kat megvalósítani. További egyszerűsíté­sekre és gyorsításra szorul a polgári és büntetőperes eljárás. Ennek kapcsán fog­lalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának kérdésé­vel is. A gazdasági, forgalmi és hitelvi­szonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kor­mányzatot.­­ Az anyagi jogba vágó feladatok kö­zül különös figyelmet érdemel a kereske­delmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntető j°g egyes hiányainak és fogyatkozásai­nak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a ma­gánjogi törvénytervezetnek hatása alatt, kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott, életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkot­ható legyen. ~ kell alkotni a sajtójog, a sajtó­közigazgatás és a sajtórendészet reform­jait is, — mondotta ezután a kormányzó. — E reform keresztülvitelénél sértetlenül meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet tör­vényeivel. (Taps és éljenzés.) — A közoktatásügy terén módot kell találni az utóbbi években szünetelő isko­­laépítési akció bár szerényebb keretekben való folytatására A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetneve­lés intézményes reformja. Minden iskola­típusban különös gondot kell fordítani a jellem és az öntudat képzésére, az állam­polgári nevelésre, etikus életfelfogásra, valamint a népies és középfokú gazdasá­gi irányú szakoktatás nagy szempontjai­nak érvényesítésére. S hogy ezek megfe­lelően érvényesüljenek, biztosítani kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt, a célt fogják szolgálni a közoktatás­ügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászerve­zéséről szóló törvényjavaslatok. Iskolában és iskolán kívül nagy gon­dot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, iskolai sporttelepek, nemze­ti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az isko­lán kívüli népművelés szervezetének tör­vényes rendezéséről, valamint a közel­múltban biztató kilátásokkal megkötött kulturegyezmények végrehajtásáról és to­vábbi kiépítéséről. (Hosszan tartó lelkes ) Kormányzó beszéde Hódmezővásárhely, 1935. május 1. Szerda. ARA 6 FILLÉR XXXI. évfolyam. 100. azáru. VÁSÁRHELYI Előfizetésiár berkes Negyedévre 5. - P Félévre 10.— P. Vidékre. N Negyedévre: 8 — P Telsivszimi 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Feleség szerkeszti és lap tulajdonos KUN BÉLA Szerkeszség és kiadóhivatal Kossuthh-tér Idelentsális 79. Tavaszi idényre női m. selyem harisnya külön készített erős talp és sarokkal minden divatszínben, női selyem reform nadrágok kombi­­nék a legolcsóbbtól a legjobb minőségig. Férfi és fiú nyári sportingek, keztyük, divatsálak. Gyermek fél magas harisnyáj, férfi és gyermek zoknik. NOR-CO, svájci sapkák, divat blúzok, kötött kabátok utolérhetetlen választékban és meglepő olcsó árakon csak a KOKRON SZ­ tKÍJZCETBE i­szeresselek be.

Next