Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1935. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1935-11-02 / 257. szám

i Olvasókör n*­;mulatságot rem­­­eket szeretettel endezőség. c« József orvos, urológus rende­­utca ‘fa­szám délelőtt 8—19-:m ügyfeleimet, Budapestre VIII. 1 alá helyeztél* aimat­őr Eisler (Zsoldos-utca 1, át és kérem, rá fordulni sai­ Ervin ügyvéd, i­űegyepület fa­­szezon szabad­­verési műsoros itt november 3- rakor családias­t rendez, mely­­jaink és hozzá­­éves közönsé­­girási ivek van- és a kulturház­­, és zulunk, akik ételi díj 80 film­pucc­a Klauzál, át. A becsületes szerkesztőségbe,­ány­áknak, ideírni vándor­­­november 3-án,­­ a Mágocsoldali anyák, csecse­­rmekek számára idást tartunk, a névre szóló férjük az orvosi illésüket. Vásár­­tség­­asóegylet szó­­vasárnap este iskodott arról, an érezze ma­te 6 óráig lehet, olvasókör helyi­ 80 fillér. Szövetség rend- Vásárhelykutasi ovember 10-én, or, határozat­lan napon dél­­gépház nagy tér­ést tart, melyre gyait tisztelettel így: Az Ország 15. számú ren­­­gyában az igaz­­v. fiókszövetségi . évi költtvégelő­ N­ovember 3- akor az ujvárá­­llásos ünnepélyt náció emlékének let Muzsi János Mindenkit szí­nű him vadász­­a 82. szám alá. Ezen ott a fenti sí református 3-án, vasárnap isi iskolánál is­­erjesi Mihály Kinizsi­ utca 9. tollkereskedő A vezető tanár­­/elezést is vál­ttály november Ipartestületben Tárgy:­a tisz­­tásulvétele: Tel­­l az Elnökség, vasőhör cipész, ceres, lehetőleg ugyanott, okoládégyár ő fiókja veze­­t szpénzovadék­­hölgyet keres, myát: Cadeau pest. VI. Sza­­lap szerkesz­­ ti. * Otthonban. A évben is meg­­thonban szoká­­bi teaest n°­­b tartja. Szóra­­odás történt, illér. Mindenkit r. -nak a téli- ÁV. uf­­o­­ember else­­menetrendű ásókat fői sá­gi Egyesentet­rnap délelőtt festőművész és ást rendez a ségében (And­­áz Erdős János 1 kiállítás va­ll 3—6 óráig Hí­dmezővífsárn­éiV. 1935. november 2. Szombat. ÁRA 6 FILLÉ­R XXXI. évfolyam. 257. száfip. Felelő» nerkenlé­ga laptulajdonO* KUN BÉLA SaerkesstStég és kiadóhivatal Kosanth-tól FdeioaaaénH 79. um Élés relééi ár­kelybaa Negyedévre 5. — P Félévre 1«. - P N­egyedévre 8 — P Telefovezéok I 79. FÜGGETLEN JULJIPOO NAPILAP Rosz diák — a társadalom? Irta: dr Hollósi Antal, a „Gróf Bercsényi Miklós“ Bajtársi Egyesület magisztere Ki ne emlékeznék iskolaéveiből a rossz diákra? Arra, akit felelésre hívnak fel s ehelyett ötöl-hatol, hümmög, hápog, na­gyokat nyel, kétségbeesett és kétségbeej­tő riadtsággal tekint a tanárra, tanítóra, de mindhiába, a nehéz helyzetből nem tud kimenekülni, nem tud , megfelelni s hosszú, kínos perceknek, sőt a fölcsigá­­zottság hangulatában óráknak is feltűnő másodpercek után, szégyenszemre leül, illetve leültetik, vagy helyére visszakül­dik, ha künn, a padon kívül kellett volna felelnie. Nem hiába, hogy az ilyen nehéz, kínos, szégyenteljes eshetőségek miatt, a rossz diákok már előre „drukkol“-mak, sőt éle­tük — ifjú, tapasztalatlan életük — eftye­­dűli rémségévé, megrontójává, elkeseritő­­jévé, ez a „drukk“, ez a szorongó érzés válik, mely ’ miatt sóhajtoznak, melynek gondolatára a legjobb tréfa, diákcsmű és a legkitűnőbb hangulat is szertefoszlik, ízetlenné, keserűvé válik. A rossz diák, szorgalommal, figyelem­mel, tanulással’változtathatna mindezen s ,drukkolás­­ai elmaradhatnának, meg­szégyenítő, felelet helyetti mély hallgatá­sai szintén csak a rossz emlékek lomtárá­ba kerülhetnének, de mégsem teszi. Nincs akaratereje, mely nekilendítse a cselek­vésnek, munkának, szorgalomnak, kitar­tásnak, hanem bamba nem bánomsággal, blazirt’nemtörődömséggel nyekergeti nap­­ról-napra életét, mitsem gondolva a jövő­vel a s­aját jövőjével. Ennek a rossz diáknak „drukk“-javal s ennek a rossz diáknak szorongó érzésével tekint a mai társadalom ,­ az ifjúságra és az ifjúság problémáira. Nem tud rá csattanós feleletet adni, nem képes a problémához hatékony kéz­zel hozzányúlni, nyög, kínlódik, verejtéke­zik, kapkod, hümmög, akárcsak a rossz diák és felelet, cselekvésbe átmenő meg­oldás helyett, leül, áll és várakozik. Szégyenli és restelkedik, hogy így van, de nem elég okos és nem elég akaraterős, hogy a bajokkal, a problémákkal, szembe­nézzen s a sokat emlegetett gordiuszi cso­móként kettévágja. Baj. Nagyon nagy baj. Az ifjúságra is, de a nemzet, jövőjére is. De várjon ismerjük-e az ifjúságot ? Szinte ebben is kételkedem. Rejtélyes ismeretlen lett az a generá­ció, amely a mi életünkben gyökerestől felfordult világban született, szemlélő­dött, tanult és ifjúvá serdült. Rejtélyes, új mélységeket jelez az if­júság lelkébe néha, szinte félve, remegve lebocsájtott mérően. Titokzatos kráterek robbannak, melyek előtt csodálkozva s riadtan állanak a bölcsek és nem tudnak hozzáférni az ifjúi lélek magyarázatának és megértésének kulcsához. Idegen sereg masíroz mögöttünk, amelyre a legtöbb helyen rálátják, amit a legszívesebben látnak. Egyik meg van győződve arról, hogy az ifjúsága teljesen magába szívta az új eljárással, belésepréselt politikai elveket és egyszerűen elzárkózik az elől a meg­gondolás elől, hogy ugyanezeknek az el­veknek alapján, az ifjúság egészen más szélsőségekbe vágódhatik. A másik mérhetetlen nyugalommal ül és nem törődik az­zal, milyen lesz a jövő, amelyet úgy sem ér meg itt e földön. A harmadik többet vár és nehezebb feladatokat akar róni az új generációra, mint amennyit annak válla emberi szá­mítás szerint elbírhat. Csupa tapogatózás, feltételezés, elmélet, mindenütt s ezzel együtt őszinte, komoly és közös vágy az ismeretlen ifjú megis­merése után —, de teljes tehetetlenség­gel . . Hát nem a rossz diák „drukk“-ja, szo­rongó érzése ez? Hát nem kell félni en­nek a társadalomnak, hogy leültetik, he­lyére küldik sőt meg is buktatják ? Itt állunk ifjúságunk előtt elavult, ros­katag rendszerekkel, agyontoldozott, el­méletekkel, kehes vén pára módjára ván­­szorgó igazságokkal, dohosszagu reke­szekkel s ezekbe akarjuk belerakni mind­azt az erőt, lendületet, szépséget, amelyet az ismeretlen ifjúság hoz magával. Hát el akarjuk hervasztani a nemzet fájának virágát? Hát el akarjuk sikkasz­tani a nemzet jövendőjét? Hát komolyan akarjuk mi a nagy, erős Magyarországot felépíteni, avagy csak frázisokkal, eszte­len játékszerekkel, csilltgatásokkal és fe­jünknek homokba dugásával sem. Ez nem lehet. Ez megbosszulhat­ja magát. Hányszor jönnek hozzám keményköté­­sű, acélos nézésű, őszült, fejű gazdálkodók, akik aggódva kérdezik, hogy mi lesz if­júvá serdült fiaikkal ? A kenyér egyre vékonyodik, a gazdaság­­ összezsugorodik. Nehezen bírja őket eltartani, pláne, ha kis darabokra szétoszlik. De mihez kezd­jenek ? Hányszor jönnek hozzám kisrrt szemű. Tovább tart az abesszin törzsek behódolása Rómából jelentik. A propagandaügyi minisztérium kiadta a 34-es számú hiva­talos harctéri jelentést. De Bono távirata szerint, a még be nem hódolt törzsekből állandóan jelentkeznek a főemberek az olasz hadsereg parancsnokainál. Úgy­hogy a tigrei tartományban már ők tart­ják fenn a rendet. Az olasz haderő állan­dóan erős tevékenységet fejt ki. Az olasz katonai hírszolgálat jelentése szerint, Tigrében az abesszin csapatok valóban ellentámadásra készülnek. Az abesszinek —­úgy látszik, — minden re­éjjeleket nappalokként átvirrasztó anyák, akik kézimunkák, neccek készítésén fára­doznak, a sok és keserves kézimunkák mellett, hogy a több falatot biztosítsák családtagjaik számára. De mind hiába. Az iparos nem tud segédet tartani, a ke­reskedő apasztja személyzetének számát , a sudárrá fejlődött bárányka lézeng ide-oda. Hányszor beszéltem már szülőkkel, akiknek diplomás gyermekei szégyenkez­ve fogyasztják otthon a kenyeret. Ők sem szólnak, a szülők sem szólnak. De valami fojtogató levegő, valami könnye­ket facsaró nehéz köd terpeszkedik közé­jük s a napot nap után vonszolgatják anélkül, hogy a holnaptól többet várná­nak, mint a borongósan letelt má­tól kap­tak . . . Csoda-e, ha forr, zug, kavarog ez a mai ifjúság, avagy blazirt­tá válik? Ne csodálkozzunk azon, hogy ez az if­júság küzd az el­h­el­y­ezkedé­sért, küzd a mammutjövedelmek­­­en és küzd az ál-­ áthalmozások ellen. De ugyanakkor, amikor önmagáért küzd, a nemzet jövőjé­ért te harcol, mert mégis ő az a híd, me­lyen át a nemzet múltja a jövőbe ívelő­­dik át s ha e hídnak nincsenek pillérei, nincs amin nyugtszik, akkor a múlt és a jövő közé sötét szakadék üre ágaskodik, ami rettenetesebb úr, mint a Balaton téli rianásai . . . Most, amikor kb. 100 ifjú érkezik vá­rosunkba a „Turul“ Szövetségbe tömö­rült, bajtársi egyesületek kiküldötteiként, a főváros és a környék városaiból, mutas­sa meg ez a város, hogy az ifjúság iránt érdeklődik s jelenjen meg mindenki, aki teheti a Szegedi Kerületi Követtáboron. Nincs magyarabb kötelesség most, mint az ifjúság istápolása, támogatása, talpraállítása, boldogítása. Ne legyen a társadalom továbbra is csak „drufck"-élő, tehetetlen, szorongó rossz diák. Feleljen is már végre — s hozzá — tet­tekkel. Abesszíniában döntő ütközet folyik Sohasem kerülünk olasz uralom alá — mondja a négus Londonból jelentik. Ogadenben nagy ütközet tombol, amely különböző jelekből ítélve döntő is lehet. Harrarban roppant nagy az izgalom és hírek keringenek, hogy a csata rendkívül elkeseredett. Ras Nasibu és Desdadsmacs Hapte Mikhael Dagabur és Gorahai felől offenzí­vát kezdett az olaszok ellen, akiket csel­ből engedtek annyira előnyomulni a Veb­­be Sibeli és Fafan folyók mentén. Az abesszin támadás meg akarja állítani az olasz előnyomulást és ha sikeres lesz, ak­kor át akarja törni az olaszoknak ezt a vonalát, mely a Gerlogubitól Vebbe Sibe­li folyóig húzódik. Gorahai stratégiai okokból rendkívül fontos hely, mert ha ezt az olaszok meg­szállják, akkor nyitva áll számukra az út Harrar felé. ha pedig az abesszinek of­­fenzivája lenne sikeres, az annyit jelen­tene, hogy az abesszin hadvezetőség ke­zére kerülnének az olaszok által kiépített jó útvonalak s ezeken át az abesszinek benyomulnának az olasz Szomáli tarto­mányba. Annyi bizonyos, hogy Graziani tábornok hadosztályai ezt a területet kö­römszakadtáig fogják védeni. Mit mond a négus ? Párisból jelentik. Az abesszin kereske­dők küldöttsége tegnap a császári palotá­ban járt s átnyújtotta a császárnak a ke­reskedők készpénzajándékát, amely 30 ezer font sterlingnek felel meg. A kül­döttség tagjai a trón elé térdelve, letet­ték a császár lábához a Mária Terézia tallérokat tartalmazó hatalmas bőrzsáko­kat. A császár megköszönte az ajándékot s ezeket mondotta: — Sohasem fogunk olasz uralom alá jutni! Pártütés készül a négus ellen Londonból­­jelentik. A fővárosból és más etióp tartományokból érkező olaszok előadják, hogy Abesszíniában fokozódik az elégedetlenség s a Debarek uralkodó család hozzátartozói nyílt, ellenségeske­dést tanúsítanak az etióp kormánnyal szemben. Ez a család az etióp császárság trónkövetelőinek egyike. Hír szerint Jassu volt császárt átszállították Addisz Abe­­bába. A volt császárt a négus testőrei állandóan őrzik, ményüket az olaszoknak Tigre tartomány­ból való kiszorítására vetik, mert ha az olasz csapatok továbbra is győzelmeket aratnak, a törzsek mind elpártolnak a négustól. Ma életbe lépnek a gazda­sági megtorló intézkedések Génfből jelentik: Sir Simon angol kül­ü­gyminiszter Eden népszövetségi minisz­terrel együtt felkereste Laval francia miniszterelnököt, s hosszabb tanácskozást folytattak. A népszövetségi körökben a tanácskozásokról az a hír terjedt, el, hogy Laval és az angol miniszterek között megállapodás jött létre a gazdasági meg­torló intézkedések mielőbbi életbelépteté­sére nézve. Valószínűnek tartják, hogy a gazdasági megtorló intézkedések életbe­léptetésének határidejét már mára, szom­batra kitűzik. Lndonból jelentik: Az angol delegátus cáfolja azt a hírt, mintha az angol meg­bízott a megegyezésre vonatkozólag ja­vaslatokat tenne az olaszoknak. Genfből jelentik: Aloisi báró tegnap megérkezett Genfbe és azonnal tanácsko­zott Lavallal. Eden lemond? Lndonból jelentik. Két londoni lap azt a hírt közli, hogy Eden népszövetségi miniszter a közeljövőben megválik tár­cájától és valószínűleg a hadügyminiszté­rium vezetését veszi át. Új népszövetségi minisztert nem fognak kinevezni. Hiva­talos helyről e két angol lap közlését cá- s­folják s csak azt mondják, hogy nem­­ Eden távozásáról van szó, hanem a nép- s szövetségi miniszteri tárca megszünteté­séről. négus Élők tisztelgése a halotthősök előtt­­ Tegnap délután 3 óra körül, mijsjol a temetők felé hullámzott a nagykö­zönség s mikor mindenki ünneplő ru­hát öltött, karján koszorút vitt; mikor nyíló virágok színes kertjévé tette a a fájó emlékezés a váárhelyi temető­ket, frontharcosok s darutollas leventék vonultak föl zárt sorokban a római katolikus sirkertben s állták körül a halott­ hősök keresztjeivel tele­tűzdelt temetői részt. Ott helyezkedtek el a honvédség képviselői, a tisztiküldöttség és altisztek. És sok-sok gyászruhás férfi és asszony, akiknek gondolata most a messzi harcterekre szállt. A tömegsírokhoz, a korhadt fakeresztek­­hez. A messzi—messzi véráztatta föl­dekre, melyek hős magyar fiuk szivé­vel vannak­­bevetve. A frontharcos zenekar a Hiszekegy­­gyel nyitotta meg az ünnepélyt pont 3 órakor. H­o­d­o­s­i Béla levente szavalata után Cseh András c. ka­nonok, esperesplébános lépett az emel­vényre s beszélt megható, mélyérzésü szavakkal a nagyáldozatról, mit a ha­­lotthősök a hazáért és érettünk hoz­tak. — Mit adjunk néktek, halotthősök, áldozatul. Szegény ez a nemzet, mint amilyenek ti vagytok. Kifosztott ez a nemzet, mint ahogy titeket kiraboltak. Mit adhat hát ti néktek? Uj tövisko­­szorut tiszta homlokotokra s biborpa­­lástot teríthet rátok csupán, mely ön­­vérétől piros. Ezután megáldotta a hősök emlékét majd a dalárdák adtak elő gyászdalt. Még Fejes Péter szavalt s ezután a sircsoportok megkoszorúzása követke­zett. A város koszorúját dr. Fejér­­v­á­r­y Bertalan tanácsnok helyezte el. - Háromszor találkoztam velük - mondotta. — Először mikor dalos ajak­kal, a lelkesedés tüzében a Hadak útjá­ra keltek. Másodszor ott, hol a halált osztogatták. S most harmadszor itt, az enyészet csendes birodalmában. Ezek a kövek a hála kövei s azt hirdetik, hogy nem haltak meg hiába a hősök s akik meghaltak azoké a feltámadás. Ünnepély után a kivonult fronthar­cosok és leventék diszmenettel tiszte­legtek a hősi sírok előtt. _____________ -JOQOK­MERÉNYLETET KÖVETTEK EL KÍNA MINISZTERELNÖKE ELLEN Londonból jelentik: Kína miniszterelnö­ke, akinek neve Vancsing, merényletet követtek el. A miniszterelnököt 3 golyó érte. Egy golyó tüdejét fúrta át. Megse­besült a társaságában levő közlekedésügyi miniszter is. A miniszterelnököt autón szállították kórházba s azonnal műtétet, hajtottak végre rajta. A merénylet elköve­tője Szumingszum foglalkozására nézve a hírszolgálati iroda munkatársa s a naci­onalista szervezet, végrehajtó bizottságá­nak tagja. Szumingszum merényletét azért követte el, mert a miniszterelnök Japán iránt engedékeny politikát foly­tatott. Megsebesült még a miniszterelnök kíséretének több más tagja is. Érdekes megemlíteni, hogy a kínai miniszterelnök híres kínai költő s hogy eredetileg új­ságíró volt. A­z ö­s­sz - idényre kötött kabátokat, divat blúzokat, női műselyem és bordás angol harisnyákat, gyermek patent haris­nyákat, szövött kertyűket, meleg alsó nadrágokat, fővárosi választékban a legolcsóbban szerzi be a KOKRON-szaküzletében NOR-COC „Karioka" mintás álmai sapka olcsóbban tmimt bárhol

Next