Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1936. június (32. évfolyam, 132-157. szám)
1936-06-02 / 132. szám
i mérkőzés délután a ember jen legyen a lógatott mér- 31 órakor kezsárhely válóálltak egy- László bíró iramos volt gződött 2:1 a Vásárhelyek. Élvezea küzdelem, domborodott negmaradt az i válogatott zakó és Csaküzdöttek a 5:2 Vásárhely válogatottnépi progdődéssel várkövetség szeogatottjainak tanunk, hogy edi alosztályt tatot állított ivónak meg tajnoki mecsett volna eb an együttes ellen kisezteletben is nit Hódme- i labdarugó , mint most láttuk megazt a szakvetségi kaélyéhez fűzént helyenüvánni valót n a cserék jó félidőt, a szegedi nda szépen zslán vágta szett a csabai Szűcs góljaitt a szegedi oben a csatán Gonda óba, amikor is maradt a A csabaiak sztettek, abak voltak, mint a sze. A győztes onda, Török voltak. Gera itott keretbe éttermében volt. Innep máse a DLASz mérkőzések, 3:0 arányilogatott 7:1 ,a jobb góltt lett győzigatottjainak k alosztályé A jobbszétt. Leégett, üdvező eredinző főfák bántalmai, veres bajok i esetén a fesű keserűegszünteti a évi kórházi a Ferencnélműködést élyes elvosoványitó rizling bor iterenként. 250 hallos, fürdő- Cím a kiadó________249 nyomási föld Sándornál I. _________99 .n 8 év óta :het Rárósi u ________71 en 11 kisholdon 915. Tanya pe és Püspök a vasárnap és líg tanya 951. __106 Kállay u. 33. 177 ál szomszéd rt. I. Galamb 222 1936. június 2. Kedd. ARA 6 FILIER XXXII. évfolyam, 132 szám. VASAEKELYI Felelős szerkeszti és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiedó hivatal s Kossuth tér Telefonszám : 79 Előfizetési ár helybe Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Telefonszám: 79 «"'OGETIMEN POLITIKAT NAPILAP a közigazgatási bíróság Ítélete a polgármesterválasztás ügyében Nem történt törvénysértés, jogerős az Endrey Béla megválasztása Röviden jeleztük már, hogy a közigazgatási bíróság elutasította azt a panaszt, melyet a múlt évi december 9 én tartott polgármesterválasztás ellen Csáky Lajos dr. főügyész adott be. Ünnep első napján érkező postával lejött a városhoz a közigazgatási bíróság ítélete, mely részletes indokolással a legfelsőbb fórumnak nevében végérvényes pontot tett erre az ügyre, mely annyi sok nem kívánatos hullámot kavart föl a város köz- és társadalmi életében. A múlt karácsony első napján a dr. Csáky Lajos főügyész által beadot panasz kitételei keserítették meg az Endrey Béla polgármester ünnepét, most a közigazgatási bíróság ítélete megadja neki elégtételül a pünkösdi örömöt. Tiszta okfejtéssel, ellenvetést meg nem engedő igazságtevéssel állapítja meg, hogy a panasz alaptalan volt. Dr. Csáky Lajost viszont a református egyház hívei impozáns nagy többséggel főgondnokul választották, főügyészi teendőit azóta is a régebbi köztisztelet mellett végzi, így reméljük, hogy helyre fog állni minden oldalon az a megnyugvás és be fog következni a törvényes döntés után a harmóniát kereső és találó munka mely alapját fogja képezni a város és egyház közjavát biztositó eredményes összműködésnek, lakosságunk szineláttára, örömére és megelégedésére. A közigazgatási bíróság ítélete szóról-szóra igy hangzik: 3520. szám, 1936. K. A Magyar Szent Korona nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város törvényhatósági bizottsága által az 1935. évi december hó 9. napján megejtett, polgármesterválasztás tárgyában 229/1935. kgy. szám alatt hozott törvényhatósági bizottsági határozat ellen dr Csáky Lajos városi tiszti főügyész hódmezővásárhelyi lakos részéről beadott panaszt 1936. évi május hó 19. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. t.c. 45. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak nem ad helyet. Indokolás: A panasz a város törvényhatósági bizottságának az ellen a határozata irányul, amellyel a polgármesteri állásra pályázó nyolc egyén közül a kijelölő választmány által kijelölt három pályázó közül általános szótöbbséggel polgármesterré Endrey Béla polgármesterhelyettest választotta meg. A panaszos azt állítja, hogy a választás törvényellenes volt, s annak megsemmisítését kéri, a következő okokból: 1. Az eddigi polgármester, dr Soós István, az 1936. évi január hó 1-ével kezdődő hatállyal helyeztetett nyugalomba; az 1935. december 9-én megtartott polgármesterválasztás folytán tehát ettől a naptól decentber hó végéig két polgármestere volt a városnak; a polgármesteri állás a választáskor még nem üresedett meg, már pedig az 1886: XXI. t.c. 87. §-a szerint „Az időközben megürült állások csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be." 2. A panaszos kétségbevonja a megválasztott Endrey Béla törzskönyvéhez csatolt államtudományi államvizsgálati bizonyítvány másolat hitelességét; azt állítja, hogy Endrey az egri jogakadémián szerzett végbizonyítványt s ezért a budapesti tudományegyetemen nem is volt joga államvizsgát tenni; kifogásolja, hogy a vizsgáló bizottságban dr Ladik Gusztáv, Endrey nagybátyja, cenzorként működött. 3. A panaszos panasz tárgyává teszi a kijelölést is, abból a szempontból, hogy a kijelölő választmány Endrey Bélát a legminimálisabb elméleti képzettsége ellenére jelölte, a többi pályázó, de különösen a panaszos — mellőzését nem indokolta; itt hivatkozik a panaszos a közigazgatási bíróság 358 sorszámú elvi jelentőségű határozatára, amely szerint a kijelölő választmánynak a jelölés mellőzését a bíróság előtt indokolnia kell, végül azt állítja, hogy az ő mellőzésére az szolgált indokul, hogy a szolgálatból már csak 2-3 éve van hátra, ami nem törvényes ok a mellőzésre. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak nem adhatott helyet az alábbi okokból: Ad 1. A dr Soós István polgármester nyugalomba helyezését kimondó 140/1935. számú törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozat a megtámadott polgármesterválasztás időpontjában, sőt azt megelőzően, a pályázati hirdetmény kibocsátásakor is már jogerőre emelkedett volt. Igaz ugyan, hogy az említett 140/1935. számú közgyűlési határozattal dr Soós István csak az 1936. évi január hó 1-től kezdődő hatállyal helyeztetett nyugalomba, ámde a panasszal megtámadott határozat értelmében Endrey Béla is csak ezzel a nappal kezdődő hatállyal választatott meg polgármesterré, tehát a polgármesteri állással járó jogokat csak ettől a naptól illetvén meg s azzal járó kötelességek is csak ettől a naptól terhelvén, jogilag nem állhatott be az a helyzet, hogy a városnak egy időben két tényleges polgármestere volt. A polgármesteri állásnak ily módon való betöltése a bíróság megítélése szerint, sem a törvénybe nem ütközött, sem a város érdekét nem sértette, sem semmiféle zavart nem okozhatott. A panaszos által felhívott — s e tekintetben egyedül szóba jöhető — 1886: XXL.c. 87. §-a ugyanis csupán azt óhajtotta szabályozni, hogy az időközben megüresedett állások betöltése céljából nem kell a törvényhatósági bizottságnak rendkívüli közgyűlést tartania, hanem az állások a következő rendes közgyűlésen töltetnek be. A hangsúly tehát itt a rendes közgyűlésen van. A törvénynek ez a intenciója a jelen esetben érvényesült is, amennyiben a polgármesteri állás betöltése rendes közgyűlésen történt. A bíróság megítélése szerint a 87. §. nem állja útját annak, hogy olyan esetben, — aminő a jelenlegi is, — amikor már jogérvényes valamely törvényhatósági tisztviselői állás megüresedése, csak még a megüresedésnek — szintén jogérvényesen, tehát megmásíthatatlanul meghatározott időpontja nem következett be, az illető állás betöltessék, de természetszerűleg a megüresedés időpontjánál nem korábbi időponttól kezdődő hatállyal, így történt ez a fenti tényállás szerint a jelen esetben is. Az pedig kétségtelen, hogy viszont fontos közigazgatási érdek fűződik ahhoz, hogy különösen a közigazgatási vezető állásokban történő személyi változás lehetőleg időbeli zökkenő nélkül következzék be, amit pedig az állás betöltésének a jelen esetben követett módja a leginkább biztosit. Ad. 2. Endrey Béla, a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem jog és államtudományi kara, e.i. dékánja által 4/1935—1936 szám alatt kiállított s az iratok közt levő hivatalos bizonyítványa szerint, a nevezett egyetem jog és államtudományi karán az 1916. évi junius hó 20. napján az államtudományi államvizsgálatot letette. Ezzel a panasztottnak törvényes képesítése, az 1929: XXX. t.c. 65. és 67. § ai értelmében igazolva van, azt a körülményt, hogy a panasz lett az egri jogakadémián, vagy a budapesti egyetemen szerzett-e végbizonyítványt, (23 849/935. sz. polgármesteri jelentés szerint különben az utóbbi felel meg a valóságnak) valamint azt, hogy a vizsgabizottság egyik cenzora volt-e és minő fokú rokonságban a panaszlottal (amire vonatkozóan a panaszlott polgármester vádiratában azt adja elő, hogy az említett cenzor anyai nagyatyja és az ő atyai dédnagyanyja voltak testvérek) és hogy mindezek mind befolyásos lehettek az egyetemi szabályok szerint a vizsga érvényességére: ezt a bíróság, mint hatáskörén kívül eső kérdéseket, nem vizsgálta. A. 3. Ami a kijelölés kérdését illeti, a bíróság megállapítja, hogy a kijelölő választmánynak az 1886. XXI. t.-c. 82. §-a értelmében joga volt a nyolc pályázó közül csupán hármat jelölni s a többiek jelölését mellőzni, mert az idézett §( 3) bekezdése csak azt teszi a kijelölő választmány kötelességévé, hogy legalább három egyént jelöljön, sőt ez alól a szabály alól is kivételt enged abban az esetben, ha nem jelentkezett kijelölhető három egyén, a 4) bekezdés pedig kimondja, hogy a választmány nem tartozik indokolni a határozatait. A panaszos által említett 358. sorszámú közigazgatási bírósági elvi jelentőségű határozat — ép úgy, mint utóbb a 8. számú bírósági döntvényt csak arra az esetre állapítja meg, hogy a kijelölő választmány a közigazgatási bírósággal szemben köteles a mellőzés okát megvilágítani, ha a kötelező minimális jelöléstől annyiban tért el, hogy három, vagy több jelölhető pályázó esetén háromnál kevesebbet jelölt. Ez a jogelv e szerint a jelen esetben, amikor a kijelölő választmány 8 pályázó közül hármat jelölt, nem nyerhet alkalmazást, hanem a választmánynak szuverén joga volt három egyént — akiknek képesítése s általában jelölhető vola nem vitás, illetőleg igazolva van — megokolás nélkül is jelölni s a többieket, ugyancsak indokolás nélkül nem jelölni. Minthogy ezek szerint a megtámadott választás megsemmisítésére törvényes jogalap nincs, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A bíróság a határozat három példányát a 23.849/1935. számú felterjesztés mellékleteivel együtt, Hódmezővásárhely thj. város polgármesterének azzal a felhívással adja ki, hogy a határozat egy-egy példányát a panaszosnak és Endrey Béla polgármesternek kézbesittesse. Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1936. évi május hó 19. napján tartott üléséből. P. H. Grandpierre Emil s. k. tanácsvezető. Egresy s. k. előadó. A földmívelésügyi minisztérium vetésjelentése Az időjárás jó hatással volt a biza fejlődésére A földművelési miniszterhez a beérkezett jelentések szerint a legutóbbi két hét időjárását sok zivatar és jégeső, valamint az ország legnagyobb részében jóval az átlagon felül, sok helyen annak kétszeresét, vagy háromszorosát, kivételesen négyszeresét, sőt ötszörösét is meghaladó csapadékmennyiség jellemzi. A repce elvirágzott és a legtöbb helyen jól kötött. A termés általában jó közepest ígérőnek mondhatjuk. A búza fejlődésére a mostani időjárás jó hatással volt. A búzák általában magas növésűek és sürűek A kalászok szép nagyok. Egyes vármegyékből a levélzeten a rozsda fellépését jelentik. A Dunántúlon a búza általában erőteljes fejlődésben van. Kalászát részben már kihányta, részben most kalászok Fejér vármegyében a sok eső miatt helyenkint sárgás színű, azonkívül egyenetlen növésű és ritka. Sopron-, Tolna- és Zala megyék egyes vidékein a levélrozsda lépett fel. Az Alföldön a búzák a legtöbb helyen sürűek és magasak. Békés, Bihar és Hajdú megyékben a búza vetések helyenként megdőltek. Szabolcs megye egyes részein kisebb levélrozsda lépett fel. Északon a búzák fejlődését az utóbbi esők elősegítették. A rozs az ország legnagyobb részében jól elvirágzott, szalmája általában magas és kalásza szép nagy. A bujább vetések helyenkint megdőltek. A termés jó közepesnek vagy közepesnek ígérkezik. Az őszi árpa magas és sűrű, sőt helyenkint túl buja. A tavaszi árpa erő A pünkösdi ünnepre Minden szinti harisnyában gyári választék. Sport szomni, szövött kesztyű, m. selyem nadrág, Kombinékban meglepő olcsó árak KOKRON-1